Szia(sztok)! Megéri ez az 5 talajszonda ezt a plusz költséget (fúrás, csövezés, keringető szivattyú a közösített szonda körökhöz, + a dedikált talajszondás hőszivattyú) valamilyen csak levegős hőszivattyús megoldás helyett? Utóbbi nem is lesz nálatok, a talajszonda fog mindent ellátni? Gondolom egy talajszondás hőszivattyú lesz az 5 talajszondához, feltétezem az a melegvíz és fűtő/hűtővíz előállítást is kezeli majd valamilyen módon. Mekkora nálatok az össz kivehető teljesítmény ezekből a szondákból? Műszakilag tervezed majd bemutatni a komplett rendszert, amennyiben elkészült és üzembe lesz helyezve? Egy-két technikai infó is érdekes lehetne, hogy például hogyan számolják ki (papíron), hogy mekkora teljesítményt lehet kivenni a szondákból, illetve hogy a műszaki átadásnál lesz-e valami mérés, hogy a gyakorlatban ez az érték hogy alakult. A társasházunknál kombinált módon talaj- és levegős hőszivattyúk látják el a HMV és fűtési/hűtési kört, és hát a papíron tökéletestől sajnos igen távol áll, télen a szondákat a fagyvédelem leállítgatja (vagy minimalizálja a kivett hőenergiát) a szondakör túlhűlése miatt, egyszerűen jóval kisebb a belőlük kivehető teljesítmény a papíron lévőhöz képest, a levegős hőszivattyúk meg pont a leghidegebb időjárásnál, amikor szükség lenne rájuk ugye szintén leállogatnak leolvasztani magukat, ami miatt átmenetileg további teljesítmény kiesés van. Arról van infód, hogy a talajszondákat meddig lehet lehűteni? Ugye a keringetett hűtőközeget lehet fagyállózni, hogy az ne fagyjon meg, de a talajban be tud fagyni a szonda környezete, ami értelemszerűen a kiolvadásig a szonda teljesítményének elvesztésével jár. Persze mindenki másra mutogat, és mossa a kezeit, az életbe nem lesz ez megoldva, miközben úgy .. az egész, ahogy van, csak mindenki tagad mindent, mert a rendszer tökéletesen működik. Na persze... Szóval jó dolog ez, csak zsebbenyúlós és lutri, hogy jól sikerül-e a szonda, függetlenül az előzetes geológiai felméréstől/próbafúrástól és teljesítmény méréstől. A szomszéd társasháznál is hasonló rendszer van, az pl állítólag tökéletesen működik. A gépész szerint egy háznál (nem társasháznál) nem sok értelmét látja egy ilyen rendszer kiépítésének a jelentős extra telepítési és karbantartási költségei miatt, még ha a fűtési/hűtési költség némiképpen kedvezőbben is alakul egy levegős hőszivattyúhoz viszonyítva.
@MrPityuuu8 күн бұрын
Oké, hogy kedvezőbb a fűtési/hűtési költség, de ezeknek a szondáknak csak magában a fúrási költségéből hány évi fűtési költséget lehetne fedezni? Nem tudom elképzelni, hogy milyen számítások alapján lehet ez gazdaságos bármikor is. Jó lenne erről is egy videó.
@ODBMernokiroda5 күн бұрын
@@MrPityuuu @Bitmannn Sziasztok! Köszönöm a hozzászólásokat! Szeretnék majd egy közelebbi videót is készíteni, amikor beüzemeljük és akkor valóban egy kicsit jobban körüljárni a témát. Összesen 4 szonda lett és ehhez 1 hőszivattyú fog tartozni. Az a tapasztalatunk, hogy ehhez nincs szükség egyéb kiegészítő gépre. A ti esetetekben sok tényező lehet, ami eltérhetett a papírformától, pl. ha nem megy elég mélyre a fúrás, mert láttunk már ilyet is, akkor a teljesítmény is jóval kisebb lesz. A fagyvédelem elég nagy gond, hogy annak kell közbelépnie, a nyári hűtéssel érdemes volna egy kicsit foglalkozni, hogy termeljetek vissza a talajba! A fagyállózás, szerintem, mindenképpen jó ötlet, mi -9°C-ig engedjük el a hőszivattyúinkat, utána tilt csak le, viszont erre még nem volt példa, -1-2°C a legdurvább, amivel eddig találkoztam. Az extra telepítési költséggel egyetértek, viszont a karbantartási költségeknél nekem az a tapasztalatom, hogy amíg egy levegő-vizes hőszivattyú karbantartása 1,5-2 óra, addig a talajszondás gépé 1 óra alatt megvan és ha jó a fagypontja a rendszernek, akkor maximum egy kis vizet kell rátölteni, hogy meglegyen a nyomás (tágulási tartály leürítése miatt). Ez nem költség! Míg, ha szivárog a hűtőközeg, akkor az drága dolog visszatölteni, a környezeti károkról nem is beszélve. Ami erős érv tud lenni a talajszondás gépek mellett, hogy nem zavarja a szomszédokat a zaja! :) Egyre többet látni, hogy a levegő-vizes gépek miatt szomszédi viszonyok romlanak meg és perre mennek, a zaj miatt. Persze, vannak más előnyök is - hatékonyság, passzív hűtés, kisebb helyigény, környezeti lábnyom, stb., de mindig az a kérdés, hogy kinek mi a fontos és aszerint választani gépet. Úgy gondolom, hogy nagyobb házaknál, mint pl. a mi irodánk is, jó választás a szondás megoldás, mivel 22 kW fűtési és hűtési igényről van szó, de az kétségtelen, hogy a fúrási költség nem alacsony! Jó volna, ha azon lehetne faragni! ;)
@BardiZolika2 күн бұрын
Nyugiii, ez is jó üzlet. Nem tudom hány èves vagy, de ha esetleg olyan 50 körül, akkor ha visszanèzed az èleted 10 èvente mindig újabb dolgot kell a piacra dobni a "règi" helyett. Máskülönben èhen halna a sok cèg
@belamelagezaАй бұрын
tobb ilyen kontent kene a yt-ra
@ODBMernokirodaАй бұрын
Nagyon köszönöm! Ez jól esik!
@balazsvarga3697Ай бұрын
👍👍👍👍👍👍👍👍👍👍👍👍👍👍👍👍
@BitmannnАй бұрын
4:55 Pont emiatt a bal oldali wc-nél nem szükséges egy ilyen légbeszívó? Ott úgy néz ki kimaradt, by design. Hacsak nem rosszul mondod, és a függőleges irányú csőben szippant vákuumot magának a lefelé áramló szennyvíz, és emiatt az egyik oldali légbeszívó megoldja ezt a problémát mindkét oldalnál.
@ODBMernokirodaАй бұрын
Köszi a hozzászólást, jól észrevetted! Jól mondom, viszont szabvány szerint 1 strangban 1 db légbeszívó elegendő.
@balazsvarga3697Ай бұрын
👍👍👍👍👍👍👍
@rudolfkaaaАй бұрын
Én jelenleg építőiparban tanulok és akárhányszor voltunk építkezésen nekünk mindig azt mondták hogy fotókat/felvételeket csak saját célra használhatunk. Még a technikusi portfólióba se tehetjük bele a képeket. Ezek után itt milyen jogon kerülnek ki az építkezésről ezek a videók? Vagy ez építkezéstől függ? (Nem szőrszálhasogatás, hanem puszta kíváncsiság)
@ODBMernokirodaАй бұрын
@rudolfkaah3168 Azon a jogon kerülnek ki ennyire belső információk, hogy a tulajdonosok és a videók szereplői beleegyeztek és megengedték, hogy feltegyem. Biztos az oktatóknak megvan az okuk, hogy miért nem lehet felhasználni! Akkor ezeket az anyagokat fel lehetne használni oktatási célokra, ha a résztvevők és a tulajdonosok abba is beleegyeznek! ;)
@noobyehun2 ай бұрын
Olyan jó hallgatni hogy valaki még élvezettel tud beszélni az építés ről 🎉🎉
@ODBMernokiroda2 ай бұрын
:D Én nagyon élvezem!
@noobyehunАй бұрын
@@ODBMernokiroda jó magam is
@HungarianFortniteNews2 ай бұрын
Hány centi Hoszig ment a födémre ?
@ODBMernokiroda2 ай бұрын
Húúú, jó a kérdés. A magasabbik részén 40 cm körül van, az esővíz elvezetőknél meg kb. 20 körül lehet. :)
@kreiszdaniel5902 ай бұрын
Nincs túl hideg a színezéshez? Vagy ez még múlt héten készült?
@ODBMernokiroda2 ай бұрын
Szia! Igen, előző héten készült, amikor még napozni is lehetett. ;)
@ODBMernokiroda2 ай бұрын
Sziasztok! Az előző héten nem sikerült túl sok videót készítenem, ezért egy igen rövid összefoglalóval tudtam csak bejelentkezni nálatok! Jövő héten folytatjuk!
@ODBMernokiroda2 ай бұрын
Köszönöm a hozzászólásokat és javaslatokat! Továbbítom az illetékeseknek, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki az építkezésünkből!
@krisztinawien2 ай бұрын
Jó látni, hogy mennyit fejlődött a munkavédelem Magyarországon mióta elköltöztem. #irónia
2 ай бұрын
"kifutója " Fasza egy mérnöki iroda vagytok, ha még az élvonalzó nevét sem tudjátok.
@bencedekany50453 ай бұрын
Szia Az előző szigetelős videóhoz akartam hozzászólni,de nem akartam okoskodni … de most hogy mondtad pár észrevétel 😬 Az előző videoban el voltál ámulva ,hogy milyen gyorsan haladtak a szigeteléssel … azért volt mert amikor videoztad őket pont perem ragasztást csináltak amikor meg nem voltál ott akkor csak pont- ot és xartak ra … így lehetett gyorsan haladni… Ha vissza nézed lassítva felülről amikor a tetőről neztel le tökéletesen látszott .. ezt így egy műszaki ellenőr azonnal leszedetné… Másik, amennyiben ilyen profi irodát csináltok grafitos hőszigetelés nem Lett volna jobb? Harmadik, fém dubel hőhidat képez nem is értem miért árulják még egyáltalán. Negyedik , az attika falra kerülő osbt elvileg befelé kellene lejtetni egy kicsit a videoban viszont teljesen vízszintesnek tűnik, továbbá osb-t erősen nem ajánlott attika tetejére rakni. ( Ajánlom Jakubacsdani attika fal videóit). Korábban egy csomó doka táblát kellett vagni a födémhez az ide tökéletes lett volna …
3 ай бұрын
Hello, én csak az utolsó gondolathoz tudok érdemben hozzászólni. Hivatalosan tényleg befelé kell lejtenie az attika falnak. És az osb tényleg nem igazán jó! A nedvességet sem nagyon bírja. És az osb-ben a szeg sem nagyon fog, amivel a bádogot rögzítjük. Nekünk tépte már fel a szél. De ez csak a saját tapasztalat. Üdv: JakubÁcs Dani. 😉
@ODBMernokiroda2 ай бұрын
Én magam is grafitos párti vagyok, mint energetikai mérnök, otthonra én is azt tettem. Talán annál még eggyel jobb lett volna kőzetgyapotot tenni, de véges volt a keret, viszont szigetelni kell! :)
@peterkiss61742 ай бұрын
Befelé fog lejteni. (5:57-6:05)
@promega803 ай бұрын
Szia! két meglátás... - elvileg az eps hőszigetelő lapokat pont-perem módszerrel kellene felragasztani, hogy ne tudjon mögötte huzathatás kialakulni, a peremragasztást sehol nem láttam a videóban - a térdfal tetejére kerül még hőszigetelés az osb lap fölé? mert ha az oldalfalakra 20 cm eps kerül, a térdfal tetejére az 5 cm xps (ami még meg is van szakítva a fa távtartókkal) eléggé hőhidas megoldásnak tűnik.
@krisztinawien2 ай бұрын
A tetőn a térdfal nem úgy működik, mint egy normál fal, hanem mint egy penge. Ezért igazából akár az is elég lenne ha a két oldala hőszigetelt, hiszen ez nem engedi, hogy a betonfelület egészen a födémig áthűljön. Ezt ki is lehet számolni, hogy biztosan a födém felső síkja fölé essen a harmatpont.
@promega802 ай бұрын
@@krisztinawien A tervező gondolom (remélem) kiszámolta optimumra, viszont azért bízom benne, hogy egy ilyen nívósnak szánt épületnél nem csak a harmatpont kialakulásának elkerülése legyen a cél energetikailag...
@krisztinawien2 ай бұрын
@@promega80 a harmatpont a hőhíd elkerülése miatt fontos, hiszen a kicsapódott nedvesség tudja tönkretenni a szerkezeteinket. A hőhíd gyakorlatilag azt jelenti, hogy a harmatponti hőmérséklet egyes helyeken már hőszigetelésen belülre kerül. A hőszigetelés vastagsága inkább a termikus burok (fűtött tért körülvevő szerkezet) esetén érdekes. De ahogy látom, a külső falra kb 20 cm hőszig kerül, ami teljesen jó. Lehet több is persze, bár a hőszig-vastagság és annak hatékonysága között is van egy képlet. +10cm hősziggel nem érünk kell arányosabb jobb energetikai jellemzőt. Na de lehet már túl belemerültem az épületfizikába. 😁
@bencedekany50452 ай бұрын
@@krisztinawien Mi pl a födém elkészülte után az attika fal alatti részt modifikalt lemezzel szigetlejuk kb 60cm szélességben, erre 1 sor ytong és erre a kívánt magassaban falazunk, vagy koszorút öntünk.
@promega802 ай бұрын
@@krisztinawien az épületfizikába nem lehet eléggé belemerülni... 😄😄 a hőveszteség számítás időnként nálam is előkerül... bár mostanában leginkább villanyszereléssel foglalkozom, de épületgépész végzettségem is van... ezért is mondtam az optimumra tervezést... mert lehet úgy is tervezni, hogy éppen csak harmatpontok megszüntetése a cél (vagy a kötelezően előírt minimumok betartása), ilyenkor általában a szűkös (felújítási) ktgvetés a határ, van amikor lehet optimumra törekedni és nagyon ritkán van, amikor úgy kéri a megrendelő, hogy hiperszuperfullos legyen ... mondjuk ebből a szempontból hálátlan szakma a villanyszerelés, mert a profin összerakott és az odahányt megoldás is ugyanúgy "működik" a legtöbb megrendelő szerint és még felvágni sem lehet a haveroknak a profi elektromos rendszerrel...
@sandorbalogh1583 ай бұрын
sok valotlan dolog hangzik el
@ODBMernokiroda3 ай бұрын
@@sandorbalogh158 Mire gondolsz?
@arpadszabo41473 ай бұрын
Ezt miből gondolod a valótlan dolgok? Érdekelne nagyon.
@harangx23 ай бұрын
@@arpadszabo4147 Nem csempe ragasztó hanem direkt hőszigeteléshez való ragasztó az , illetve nem pogácsázva van hanem perem-pont sémával van felrakva a ragasztó az XPS táblára. az első 5 percben csak ennyi tünt fel.
@T7huhghZfzhzzz3 ай бұрын
A hogy ez mi kérdésedre a válasz az egy régi 3 fázisú csatlakozó, főleg bakelitből gyártották.
@ODBMernokiroda3 ай бұрын
@@T7huhghZfzhzzz Azta!!! Köszönöm! Elég vad szerkezetnek tűnt! Hogy mik elő nem kerülnek egy építkezésen, nem? Vajon hány éves lehet?
@HungarianFortniteNews3 ай бұрын
Az eps szám es szin jelölés nem a centit jelöli . A nyomoszilardsagot jelzi .
@ODBMernokiroda3 ай бұрын
@@HungarianFortniteNews Nagyon köszönöm a helyesbítést! Utánanéztem jobban és valóban így van! Az adatlapokon látható az Austrotherm honlapján, hogy adott nyomósziládsághoz mely szín tartozik!
@HungarianFortniteNews3 ай бұрын
A szerelvény ki nyomása szilikonnal nem megoldás a cementlé befolyásara vajon ?
@ODBMernokiroda3 ай бұрын
Az jó megoldás lehet, csak sok vele a munka és igazából könnyen kijön belőle. :)
@gabor.nadudvari4 ай бұрын
Ezek biztosan villanyszerelők voltak? Amiket beraktak, azok olcsó műanyag dobozok, véletlenül, sem betonba tervezték őket. A doboz leszögelése ebben a formában kritikán aluli. Értem, hogy spórolni kell az anyagon, de ez inkább szégyen.
@ODBMernokiroda4 ай бұрын
Köszi a hozzászólást! Majd készítek közelebbi képeket a már bentlévőkről. A titok az, hogy betonozás előtt leellenőrizzük őket és ha valamelyik károsodott volna, akkor azokat gyorsan cseréljük, mert 20x drágább (és nagy mennyiségről van szó) a betonba tervezett, de az alsó háló azt is simán fel tudja pattintani. Ez is tapasztalat. Mi ezt most kipróbáljuk és ha nem válik be, akkor azt a tapasztalatot is megosztjuk.
@HungarianFortniteNews4 ай бұрын
Szia.Miért döntöttetek a vasbeton falazt mellett?
@ODBMernokiroda4 ай бұрын
Szia! :) Hamarosan készül még egy interjú, ott majd megkérdezem! :) Köszi!
@HungarianFortniteNews4 ай бұрын
Szuper video , szeretem őket nézni 👍🏻
@ODBMernokiroda4 ай бұрын
Köszi! :)
@amasonasman4 ай бұрын
Jó fasza repedések vannak a födémen .
@ODBMernokiroda5 ай бұрын
Sziasztok! Zárófödémet készítünk, a zsaluzás már megvan, az alsó vashálót elkészítették a vasszerelők, várjuk a gépészeket, a villanyszerelőket és várjuk vissza a vasszerelőket is, hogy befejezzék a felső vashálót, majd jöhet a betonozás. Izgalmas napokat élünk mostanában, tartsatok velünk! :)
@orbanzoltan9258 ай бұрын
Hajrá hajrá!
@ODBMernokiroda8 ай бұрын
Köszönjük, Zoli! :)
@zsoltlaczko95629 ай бұрын
Érdekes videó. Hány szintes, és mekkora hasznos alapterületü lesz az irodátok? Ez a fajta beton mennyi idő után lesz teljesen terhelhető? Milyen szigetelés lesz a falon? Cél volt e a tervezésnél a passzív ház mint cél?
@ODBMernokiroda9 ай бұрын
Szia Zsolt! Köszönöm a kérdéseket! Két szintes, a hasznos alapterülete összesen 510 m2 lesz. A beton kötési idejére rákérdezek majd a kivitelezőnél! A homlokzati falakon 20 cm kőzetgyapot lesz. Az még egy izgalmas folyamat lesz, amikor felrakják! A passzív ház szint, tudtommal, nem volt cél, bár jó lett volna és nem kizárt, hogy a szintet lehet, hogy hozza is majd az épület. Bizonyos méréseket, pl.: blower door, minden újépítésű háznál érdemes volna elvégezni, mert sok pazarlást el lehetne vele kerülni a hosszútávú üzemeltetés során.
@ODBMernokiroda8 ай бұрын
Kedves Zsolt! A betonra azt az információt kaptam, hogy ennek is 28 nap a kötési ideje, azután lesz teljesen terhelhető.
@zsoltlaczko95628 ай бұрын
Köszönöm a részletes választ! Ez nem egy kis iroda lesz akkor! 🙂 Az is érdekes, hogy a házak teles hőhídmentessége még nem annyira elterjedt kivitelezési szempont, pláne a kivitelezés minőségét tekintve. A tapasztalatom az, hogy ahol vannak redőnyök a nyílaszárók felett ott a redőnytokok legtöbbször szinte nyitott ablakként "funkcionálnak" a gyakorlatban.... Pont hétvégén láttam egy olyan építkezést ahol az emeleti teraszelemek amik a födém folytatásai két fajta hőszigetelő anyaggal szigetelték, a falaktól kb 1 méterre kőzetgyapot, távolabb hungarocellféle anyaggal.
@antaltamasi994410 ай бұрын
Jo videó.... nem csoda,hogy ennyien szerepelni akartak benne. 😁
@bencebernyak677810 ай бұрын
Izgatottan várom a jövő heti beszámolót!
@ODBMernokiroda10 ай бұрын
Már meg is érkezett! :D kzbin.info/www/bejne/pXbbpGxrlqepfJo