Szóval akkor nem minden nem minden hidraulikus váltó hőcserélő, de minden víz-víz hőcserélő hidraulikus váltó?

Jól össze van rakva a téma. Nem kukacoskodásból, de pontosítanék, ha megengeded. A 8. perc környékén a Típusok tárgyalásánál. A vízszintesen lévő ábrán nem hidrováltó van, hanem egy úgynevezett nyomáskülönbség nélküli osztó-gyűjtő by pass vezetékkel. Ezt igen jól kell beszabályozni, hisz a by pass-t nem állítgathatja az ember állandóan. Ezért általában gyári rendszervezérléssel használják csak. A hidrováltót viszont csakis függőlegesen szabad alkalmazni, különben elvesznek (sőt problémát okoznak) azon funkciói elvesztése, amik pl. a légtelenítésre vagy iszapleválasztásra alkalmasak. Fontosak az előremenők(felül) és visszatérők(alul) bekötés is, hisz a gravitáció is beleszólhat a víz sűrűsége által a keveredés elkerülésébe. Illetve méretezni is illik /illene a rendszerbe a hidrováltót. Ha a kollégák még szomjaznának kiegészítő információkra a goole-ba a "hidraulikai interaktivitás" -ra keressenek rá.

Nagyon jól összeraktad és a képek is jók.

Szia! A puffertárolóról is tudnál mondani pár szót? Illetve a véleményedre lennék kiváncsi, hogy mikor használnál te hidraulikus váltót és mikor puffertartályt? Milyen előnyök és hátrányok vannak egyiknek másoknak. Köszi előre is...

Szia. Minden érthető volt. Nekem annyi észrevételem lenne hogy ahol az áramlási irányok fel vannak rajzolva a váltónál, ott nem lettek felcserélve? Nem az előremenő van felül?

Köszönjük!

Szia igen érthető pár éve egy kepo 25 kW ac kazánt vettem és mikor belett üzemelve akkor magam oldottam meg a kiepités szoval jött a mérnök mindent ellenőrzött hogy mit a kazanhoz adtak az be lett e építve és ahogy teltek a hetek közbe közbe leált 8 kóddal persze volt jó pár gond és egy ismerős hívtam hogy alakitsa át a rendszert és beépítésre került egy szén acél hidro váltó és többet nem volt probléma utólag érdeklődtem és a bypast szelep volt a gond mert a kazán mivel elektronikus mű ködésű ezért a két szelep zavarta egymást 6 éve semi gond

De ha a hidraulikus váltó bekeveri a visszatérő kihűlt vizét az előremenőbe, akkor, hogy lehet szabályozni az előremenőt (pl hogy lesz benne 70°C víz, ha a visszatérő alacsonyabb hőmérsékletű vize belekeverődik)?

A várható üzemeltetési "díjak" helyett érdemes a napi veszteséget megnézni. (tipikusan 1.5 kWh/nap 60C esetén; ehhez képest napi kb. +-0.2 kWh eltérések vannak, évente 100 kWh-t nem éri el.). Nem igaz, hogy ugyanannyi melegvízhasználat esetén az egyik 1284 kWh-t, a másik 2756 kWh-t fogyaszt. Mindegyik pontosan a víz fajhője alapján 1.116 kWh energiával fűt fel 100 liter vizet 10C-al. A hőszivattyús COP=2-je sem igaz, az Ariston reklámozza, de a Service Manualban látható hőmérsékletfüggő COP inkább 1.5 körüli, ez a valós: gepesz.hu/connect/dokumentumok/cikkfile/uj/gepk_ariston_lydos-hybrid_20180103_1639.pdf ... Sajnos a hőszivattyús Ariston Lydos Hybrid Hőszivattyús módban 53C-ig működik, de 48C-ig kell csökkenjen a hőmérséklet, hogy elinduljon. (így 1 fürdésre sem elég). Gyakorlatilag alkalmatlan egy családnak. Viszont ha utána van egy hagyományos bojler, akkor green módban 53C-ig előmelegítő módban tud egy kis energiát megtakarítani, COP kb. 1.5 (nem 1.89 .. 2.02 mint a reklámban, a Service manualban a hőmérsékletfüggő görbéket kell nézni, azok nagyjából reálisak). Aktív anódja van, ami csak akkor működik ha folyamatosan kap áramot. Úgy a Mg anód elvileg nem fogy, nagyon hosszú élettartama lehet. Elvileg kijelzi a vízkövet (ha 95C-t eléri a fűtőbetét melletti vízhőmérséklet), az is hasznos. (nehéz a vízkőtlenítés). Az elpárologtatót tisztítani kell (leírás szerint évente, gyakorlatilag porfüggő), szerelő nélkül megoldható (pár óra).

Üdv , erdeklődni szeretnèk fűtèssel kapcsolatban. Adott egy règi gravitációs rendszer , amire csatlakozik egy kondenzációs jazán hőcserèlővel. 2 szoba van ahol új nagy radiátorok vannak (2m környèkiek ) Thermo fejekkel ès visszatèrő fojtókkal. A konyhába / előtèrbe csak golyós csapok vannak a radiátorok bemenő ágán , ráadásul 3/4 -es , viszont az elmenőkön semmi nincs . Na most a golyóscsapokat ha minden igaz tudom cserèlni 3/4-es thermo fejekre , mivel hasonló a mèret , viszont az elmenőbe nagyobb bontás lenne szüksèges a torló beèpìtèshez. Mindenkèpp kell torló vagy elèg a thermofej a szabályzáshoz egyelőre? Ha elèg lenne csak a thermofej akkor azokat lehet cserèlnèm zigbee -s fejekre ès úgy oldanám meg a szabályzást is . Nem tudom èrdemes -e zónázgatni egy règi szigeteletlen házban , règi rendszeren.😬 Vagy elèg ha beállìtom az egyforma hőfokot az egèsz lakásban.🤔 Köszönöm!! Üdv, Krisztián.

Kedves József, az lenne a kérdésem, hogy ha jól értem, akkor a fagyálló helyett a fagyvédelmi szelep is tökéletes védelmet nyújt? Radiátoros fűtést egészítenék ki monoblokkos hőszivattyúval, telepítés és vásárlás előtt állok, ezért szeretnék alaposan tájékozódni. Köszönöm a választ előre is!

Most vettünk egy Siemens RDH100 TPI (PID) öntanuló termosztátot, és bekötés után azt tapasztaltuk hogy 22 fok van a házban és először 22,5 fokra állítva nem kapcsolt be a kazán, 23 fokra tekerve mar rögtön bekapcsolt, majd visszavettük 22,5 re. kb ment fél órát majd kikapcsolt de a hőmérséklet még mindig 22 fok volt. 8-10 perc múlva megint bekapcsolt de kb 10 percre és miután kikapcsolt még mindig 22 fok volt. Padlófűtésünk van, de nem értjük hogy miért nem fűti először túl a teret mint ahogy az általad mutatott diagramm is ábrázolta. Lehet nem jól működik? A gyári beállítások szerint "PID (lassú)" az alapbeállítás, elvileg ez ritkább kapcsolást eredményezne, de nekem túl sűrűnek tűnik, félek hogy feleslegesen terheli gyújtásokkal a gázkazánt.

a klímáknál jó lenne ha a távirányító már nem infrás lenne, hanem rádiós. Nem kéne "rálátni" akadály nélkül mindig a klímára az "ifeel" funkcióhoz.

A vad kapitalizmusban ki van matekolva minden. Ki kell építeni az elektromos csatlakozásokat a drágább fűtőtestnek, valószínűleg hosszútávon megérheti. (Kérdés: Hol lehet a megtérülési görbe metszéspontja? Nyilván üzemfüggő.) Bonyolultabb rendszer, karbantartás-, odafigyelés igényesebb. Rendszerspecifikusnak gondolom, nem minden esetben van létjogosultsága. 26 év épületgépész mérnöki (kivitelezés, tervezés, oktatás, üzemeltetés - csak én nem csinálok blogot meg videókat) tapasztalat mondatja velem. Minél bonyolultabb valami, annál több hibalehetőség és probléma. Javítási, karbantartási költségekben is... Egyébként hűtésnél nem váltja ki a fan-coil-t a páralecsapódás és a cseppvízelvezetés miatt sem. Óvakodni kell az ökölszámoktól, van benne buktató bőven. Szerelői videó, kíváncsiságból néztem bele. Elnézést kérek, de az optimális hatékonyság az mindig épület- és igényfüggő, nem lehet elintézni egy termék reklámozásával. És még valami kedves József... Meg kellene tanulni beszélni, a szakkifejezéseket érthetően beépíteni a mondanivalóba, ha már ennyien követnek. Ez csak egy építő jellegű kritika lenne, amivel minőséget produkálhatnál. Elnézést kérek a véleményemért! Üdvözlettel: Mattyasovszky Zoltán - Épületgépész mérnök, vállalkozó, oktató, kivitelező, üzemeltető

Ez az EKM rendelet egy faszsag. Egy passziv haznak olyan terminus burka van Hogy kB egyforma a homerseklet a futott es nem futott szobak kozt. Nincs 1 foknal nagyobb kulonbseg.

A fűtésre optimalizált hűtési üzemmódban rosszabb hatásfokú vagy ez csak azt jelenti hogy valamennyi felárért a fűtési hatásfoka, élettartama jobb?

Az hogy van hogy sok fűtésre tervezett klimának rosszabb a hatásfoka mimt az én fűtésre ajánlott klomámnak. Monfjuk fűtésre tervezett klima -25 fokig tud fűteni SCOP érték 4,1 vagy 4 vagy 4,6. Az én klímám -20 ig tud fűteni és 5,1 az SCOP értéke. Ami -30 ig tud fűteni jobb értéknek kéne lenni mint az én klîmámnak.

Fűtésre Gree Amber Royal? Köszi

Az indirekt hvm tartály hócseróléjénél nem jobb hatásfoka van egy méretezett minőségi lemezes hőcserélőnek ?

Köszönöm! Nagyon értékesek a videóid! Szeretném akkor én is megragadni az alkalmat hogy visszaadjak. Ha sokat nem is tanultam, de sok mindenben megerősített a videóid tartalma. Például anyagválasztás és a tervezési szakaszokban. Ennek eredménye képpen egymagam, nulla előzménnyel összeraktam a saját házamban egy hőszivattyús padló, mennyezet és fal fűtéses/hűtéses rendszert 18 osztókörrel, szobánkénti vezérléssel, amihez saját szoftvert, rendszert írtam, mélytanulással, önkorrekcióval. Konstans 24 fokot +- 0.5 fokkal tartja télen, nyáron.

Hallottam olyat, hogy a több rétegű csőnél, idővel a rétegek közötti hőtágulás különbségek miatt, a rétegek elválnak egymástól, ami a szűkebb fordulóknál azt eredményezi, hogy a belső réteg begyűrődik és ez szűkületet okoz. Van hasonló tapasztalat?

Szuper videó!

Rendszeres karbantarttás kell nekik aztán az a 60% lesz több is!

Üdv. Egy hibát találtam az elmondottakban. 1989-ben építkeztem saját kezüleg raktam le 600m 1 colos szűrke színű 1 rétegű vastag falú, rettentően merev csövet amit betonhálóhoz kötöztem le műanyag spárgával. Ez volt, csak ezt a csövet lehetett akkoriban kapni. A radiátorokhoz a 3 rétegű csöveket raktam a padlóba a földszinten. Az emeletre viszont rézcsövekkel megy fel a meleg víz a radiátorokhoz. Egy vizvezetékes szaki kötötte rá a csöveket az idomokra, elég szakszerűen megcsinálva, nyomásmérő és hőmérséklet mérő is van a rendszerben, illetve utántöltésre is van fixen kiépített csap. A padlófűtéscsővet nagyon nehéz volt leraknom, 200 m-es gurigákban voltak, egy egy guriga átmérője durván 100 kg körüli lehetett, a guriga átmérője kb 170-180 cm körül volt belül, kívül meg 2 m felett. Ezek colos szürke 1 rétegű csövek, örültem, hogy ezt is kaptam, nem hogy még válogassak is a különböző csövek között, mivel akkoriban nem létezett más padlófűtéscső. Ráadásul télen raktam le a csöveket, így állandóan melegítenem kellett hőlégfúvóval, hogy meg tudjam hajlítani. Így is csak 20 cm átmérőben tudtam a visszafordulásokat meghajlítani a 10*10 cm-es betonhálóhoz. A mai napig megvannak a fényképeim róla. Amikor elkészült a bekötés, akkor a nyomáspróbánál 4 atm nyomásra teszteltük 1 hétig, majd leengedtük 1.5 atm a nyomást. A csövek nyomáspróbája 1 hét volt, ezalatt csak pár tized atm nyomás esett amíg a feltöltéshez használt csapvízből a szabad oxigén kidiffundált a csőből. Akkor utána újra engedtünk rá egy kevés vizet, hogy meglegyen a 1.5 atm nyomás a csövekben. Azóta nem kellett hozzányúlnom a rendszerhez, utántölteni sem kellett. Fogalmam sincs milyen típusú a cső, de azt tudom, hogy 1 rétegű colos, szürke színű. A földszinti radiátorokhoz menő csövek fehér színű 3 rétegű cső. A csövekben magasabb a nyomás, mint a külső légnyomás, így az oxigén csak kifele tud áthatolni a szürke csövön, befele nem. Ez fizikai lehetettlenség lenne. A csapvízben mindig van szabad oxigén egy kevés, söt a cső feltöltésnél is maradhatnak benne levegő buborékok, ennek kellett kidiffundálnia csövön keresztül az 1 hetes 4 atm-es nyomáspróba alatt. Mivel ezt 1989-ben raktam le, és azóta nem kellett töltenem a rendszer az 1 hetes tesztelés után, ez azt jelenti, hogy az a cső is tökéletes, kár volt a videóban lehúzni a minőségét.

Talajkollektorrol akarsz videót készíteni, illetve a hidrováltóról?

Szia József! Gratula a videóhoz, nagyon sok hasznos infót tudtam meg! A véleményedre lennék kíváncsi: ha egy új ház építésénél csak egy fűtési megoldást választhatnál, akkor a padló- vagy a mennyezet fűtésre szavaznál? Egyre hosszabbak a nyarak, így talán a mennyezethűtés előnyei egyre jobban láthatóak, de tartok attól, hogy télen nem adna elég jó hőérzetet a padlófűtés nélkül. Kell ettől tartani? Köszi előre is a válaszod!

Kedves József! Szerintem a témában egy olyan videó nagyon hasznos lenne, amiben a kicsit hozzáértő, inkább hozzá szagoló érdeklődőnek elmagyarázza az Ön tapasztalatait a csőméretek, osztó típusok(gyártók?), és egyéb járulékos szerelvények tekintetében. Mit érdemes, és mire nem érdemes költeni a gyakorlatban. Például érdemes-e mindent egybevéve 20as csővel szerelni a kevesebb kör, magasabb ár(különösen pex-a-nál) tekintetében. Érdemes-e márkás osztót venni a kínai helyett. Van-e különbség a 7eFt-os és a 13ezres termofej között. Jobb-e az egy szivattyú-több stad szelep kombináció, mintha minden osztóhoz külön szivattyút vennénk, amit termosztát kapcsol ki-be. Ilyen megoldásokra gondolok. Üdv!

Kedves József! Az alábbiakat építő jelleggel írom a következő videóihoz és semmiképp sem kötekedésként. A videó elején említett "szállópor" és 40°C fölötti padlófűtésvíz kapcsolatának érdemes lenne utánanéznie, mert elég nagy butaság. attól, hogy 45°C-al fűtöm a padlómat, még nem lesz 26-27°C fölötti a padlóhőmérsékletem. Ugyanis függ az osztástól is és a beton vastagságától is ( még a burkolattól is). Az persze valós, hogy árthat a betonnak. Ha a szállópornál a lebegő porra gondolt, akkor ezt már nagyon sokan bebizonyították, a padlófűtésnél (mint sugárzó fűtés és nem konvekciós, mint a radiátoros), hogy nem létező dolog amit radiátoros lobbi terjesztett. Ahhoz, hogy port lebegtessünk olyan felületi hőmérsékletre lenne szükség amire nem szeretnék lépni. Ami nagyon zavaró, extrém mennyiségű vágás van a videóban ( majdnem minden mondatban, de van amelyikben 3-4 is). Érdemes lenne elpróbálni párszor a mondanivalót a felvétel előtt, hogy ne legyen ilyen hiba ami miatt végig kell szenvedni a videót, pedig van benne hasznos tartalom.

Thanks!

Melyik padlófűtési módszert ajánlanád? -taposós amit említettél -XPS táblás, szegelős Estrich kötése után, burkolás előtt ki kell fűteni a padlót, de ha még nincs mivel (se a hőszivattyú, se a kazános rendszer nincs meg), mivel oldanád meg? Elég lehet egy használt bojler rákötése erre a célra? (Nyilván keverőszeleppel be lenne állítva a maximális előremenő hőfoka) Remélem tudsz tanácsot, ötletet adni. Köszönöm

Szuper bemutató a csövekről. Ha lehetne kérni még padlófűtéssel kapcsolatos tartalmat, annak nagyon örülnék.

Tisztelt József, Köszönöm az eddigi munkáját, szerintem nagyon hasznosak a videók. Mi a véleménye a szárazépítésű padlófűtésről? Működőképes a rendszer?

Tanultam ismét pár dolgot, köszönöm,hogy ilyen hasznos tartalmakat készítesz. 🙂

Kedves József. Köszönöm a videókat, sokat tanultam belőlük. Csupán az indirekt tárolókat hiányoltam ebből a videóból. Most kerszerűsítünk egy régi házat, kondenzációs gázkazán (Hajdu HGK) + padlófűtés lesz, viszont a HMV előállítás és tárolás kérdésében bizonytalan vagyok. Szerinted melyik a jobb: indirekt tároló (pl. Hajdu Aquastic AQ IDE 100F) a gázkazán mellé, vagy egy hőszivattyús bojler (pl. Ariston Lydos Hybrid 100 wifi)?

Nekem csak annyi lenne a kerdesem .. pl kint van 45 fok es 80% pára a lakasban meg 24 fokot szeretnék, akkor ez a hővisszanyerős szellőztető tudja csökkenteni a lakás paratartalmat vagy sem? Egyáltalán az a hőcserélős szellőztető mennyi párat tud lecsapatni a levegőből? Van olyan hatékony mint egy páramentesítő?

A folyadékhűtőkről is beszèlhetnél!

A legjobb megoldás szerintem az lenne, ha magát a vízátfolyás mennyiségét (is) mérné a rendszer, ebből már lehetne következtetni, hogy indokolt-e (pl. időzített locsolás), ne pedig 20 kütyüt dobáljak szét a házban, kertben, macskára, stb. Sok(kkk)allom a 150.000 Ft-os árat a kezdő készletért, a további szenzorokért 35.000 Ft-ot kérnek..

Tökéletes!!!

3:13 Nyóc éve Bihari fődi testvérem? :D

Na igen, de a régi Fég kazán felnyomja 60 fokra a radiátorokat kb 15 perc alatt, felzabálja a gázt, majd kihűlnek a radiátorok, kapcsol a termoszt és újra a hideg vizet melegíti. Mivan akkor ha igaz csak 30-40 fokon, de a hőszipka egész nap megy? A klíma is akkor hatékony ha nem kapcsolgatjuk ki be.

Sorry, hogy nem pont egy idevágó videó alatt kérdezem, de nem tudom régi videók alá érkezett commenteket nézed-e Józsi. Hogyan tud egy hőszivattyú egyszerre HMV-t és hűtési célú hidegvizet előállítani? Tfh nyár van, kell melegvíz a fürdéshez, de kellene hideg (hűtött) víz is a padlófűtési körökben való keringtetéshez vagy urambocsá fancoilokba. Ilyenkor ez hogyan tud működni? Kettő puffertartály kell? Tud valóban egyszerre hűteni és főteni is a hőszivattyú? Köszi a választ!

A videó végén 2 irány van: vagy nagy radiátor vagy ventis. Nagyon laikusként kérdem, hogy a régi öntöttvas radiátor elég nagy? Gondolom nagyon elvadult ötlet egy ilyet meghagyni és rátenni a hőszivattyúra? 🙂

Ne stresszeld túl magad, hanem ha elmész egy hétre, zárd el a bejövő főcsapot.

A biztosító az elfolyt vizet soha nem fizeti ki , csak a víz által okozott kárt. (önrésszel és felső korláttal)

A lakásbiztosítók ugye hozzájárulnak ennek a költségéhez (ill. adnak kedvezményt)? Bocs, vicceltem.

Szakiellenőr bemutatott egy magyar vállalkozó termékét. Abban egy motoros golyóscsap van és egy átfolyásérzékelő. Wifin is üzemel, így lehet automatizálni is (pl ha senki sincs a wifi hálózaton, akkor nem vagyok otthon, ha ilyenkor érzékel szivárgást, automatán lezár) Keress rá a videói közt Emlékeim szerint kb a szerelvények árát kérik érte (~30e Ft körül vesztegetnek egy ilyet)

Köszi a videót! Azt tegyük hozzá, hogy állandó és működő wifi hálózat a használat záloga, ha esetleg lenne egy áramszünet, és akkor lenne gond csőtörés is (nem annyira lehetetlen, hiszen lehet pont a csötörés az áramszünet okozója is) azon sajnos nem segít. Ha valóban komolyan akarod venni a nyaralás pihenés részét, akkor tedd szünetmentesre ezt az eszközt és a wifi routert is:)

Hello, azt szeretnem kerdezni Cloudba fut a parancs vagy offline is ? marmint ha elmegy a net mukodik ha vizet eszlel a rendszer?

Nagyon informatív videó, köszönjük, mindenki megértheti a lényegét, csak legyen pénze az embereknek a jó megoldásokra. Köszi még egyszer!

Szia, Köszönöm szépen ezt a videót. Egy olyan kérdésem lenne hogy van e realitása egy ilyen mennyezetfűtési rendszernek egy könnyűszerkezetes alpesi faházban (pl flóra 2) a földszinti mennyezetbe építve? Előre is köszi a választ.