Sziasztok! Már hiányoltam a szakmai oktató videóitokat. :) Köszönjük szépen, hogy feltöltöttétek ezt a 3 legutóbbi oktató videót, hasznos lesz, jópárszor meg fogom nézni. Sajnos én a webinar-on nem vettem részt. Üdvözlet mindenkinek!
@polczerg18 күн бұрын
Bocsánat, de számomra valami nem világos: nálam a konyhakertben júliusban sosincs üres ágyás. Maximum a hagyma, ami július közepén/végén kikerül. Akkor hova vessek takarónövényt? Hogy lesz pl a paprika/répa/paradicsom helyén takarónövény, ha azok bent maradnak szeptemberig/októberig? Illetve: mikor készült (évszak) ez a videó? Mert elhangzik, hogy július végén lett elvetve az Emese álma, és már ekkora. Akkor mi lesz a most vetett magokból? Köszönöm!
@balazskiss98529 күн бұрын
bullshit, az árvíz betárolható a talajba nem a csapadék függvénye a víz
@Cent2829 күн бұрын
A tájgazdálkodás ami nem termel elég hasznot, ráadásul élőmunkaigényes. Az. Nem vitás, h klímás irodaházakból, és a végtelen növekedési kényszeres paradigma világából nézve ezek járhatatlan utak. Az meg egy másik kérdés, h úgy legkésőbb 60-80 év múlva vagy ezeken a járhatatlan utakon fog járni az emberiség, vagy sehol, mert a bolygó kapacitása véges. Az, h pár laikus futóbolondra hivatkozva előveszi a pocsolyatérképet és mint eredendően hibás megoldást mutatja be a folyók - elsősorban a Tisza - ésszerű, szabályozott rehabilitációját, az akkora csúsztatás, ami hiteltelenné teszik az előadás amúgy értékes részeit is. Csak hab a tortán, h amikor kényes kérdésekre adandó válaszhoz ér, mossa a kezeit és inkább nem kíván válaszolni. A cseresznye pedig a habon, h őt mint szakértőt, h meri megkérdőjelezni vki a partvonalról, akinek nem teljesen az adott téma a szakterülete. De legalább valós érveket és kritikát nem sikerült velük szemben megfogalmazni. Elhasznált, üres klissék, jobbára technokrata "megoldások". Mérnökként nem vagyok meggyőzve, finoman szólva.
@barazdabetyar2 ай бұрын
Üdv!Valamelyik talajegészség konferencián,az egyik előadó a talajok meszezéséről tartott előadást.Ez elérhető valahol???
@DanielOlah-vh9ee2 ай бұрын
Nem csa ott nem nől a fű !!! Bács megyében sem !!!!
@elisabetatanki4606 ай бұрын
Udvozlet Nagyvaradrol, szuperul csinaljatok, nagyon ugyesek vagytok. Erdeklodni szeretnek hogy milyen takarmanyt haszbaltok? (Ha nem szabad a termek nevet ide irni, kerlek irjatok meg privatban, szuksegem lenne egy kisebb gazdasagban) Valaszotokat koszonom es sok sikert es kitartast mindenhez, udv Tankiné.
@ivrindagardens10488 ай бұрын
a "gyomokat" nem írtani kell, hanem kihasználni, csak az egy kicsit több utánnajárást igényel! gyomelnyomó n9vények is vannak, pl:a tökfélék
@raytry698 ай бұрын
"Állati trágya." Azért az embert se felejtsük ki az ökológiai körforgásból. Elvégre mi lennénk a fő fogyasztók a kertünkben. A megoldás: alomszék.
@Atommagi8 ай бұрын
Emberi trágyánál kiemelten fontos, hogy a komposztálás aerób módon történjen és a kupac minden része elég forró legyen elég ideig, hogy a pasztörizálás rendesen végigmenjen, hogy meghaljanak a patogének. 75 fok 24 órán keresztül, vagy 55 fok 72 órán keresztül. De ha túl forró a kupac és anaerób, akkor ki tud gyulladni, mert alkohol képződik. Tehát meg lehet csinálni, meg is kell csinálni, de azért egy kicsike szakértelem kell hozzá. Nem sok, de egy kicsi kell.
@Atommagi8 ай бұрын
A világ egyik legfontosabb témája és alig nézték még meg néhányan. Ahol tudom osztani fogom.
@tamasmakara52398 ай бұрын
Ez az úr nagyon komoly szaktudással rendelkezik le a kalappal előtte!!!!!
@HelenaMolnar-z9x8 ай бұрын
GYONYORU KIS MENYECSKE VAGY ES TUDOM SOKAN AKARNAK MAJD IGY ELNI .. PELDAT ADTOK NEKIK
@HelenaMolnar-z9x8 ай бұрын
Foridabol egy oreg 81 eves neni figyel bennetteket EN IMADLAK DE A JO ISTEN SZERET BENNETEKET ES ALDAST ARARSZTJA RATOK
@gulyashazai70878 ай бұрын
Le a kalappal előttetek ! Tanitani való amit csináltok. Ezer kérdésből csak párat tennék fel. Milyen fajta húscsirkét és tojókat tartatok ? Hol szerzitek be a takarmányt ? Hogy találtatok ekkora felvevőpiacot ? Ezt tervezem megvalósitani ezért minden segitség jól jönne. Nagyon megköszönöm ha lenne időtök válaszolni.
@csabarajnai742310 ай бұрын
Kedves barátaim! Nagyon szimpatikus, hogy ilyen fiatalon a szíveteken viselitek a talajállapot megőrzését, és az állattenyésztés regeneratív folytatását. Szívesen elbezélgetnék azonban veletek az állattenyésztés rrejtelmeiről, mert az életem legnagyobbik részét ezzel töltöttem el (45 év). Szerinetm nem zárja ki egymást a rgeneratív gazdálkodás és a szakaszos legeltetés, csak azt okszerűen és tervezetten kell folytatni. Sok szerencsét kívánok a tevékenységetekhez, és persze nagy, nagy kitartást.
@kiss.izolda10 ай бұрын
1:18 ez nagyon csúnya dolog a vadaktól :)
@laszlonagy28511 ай бұрын
23:00 Maximálisan egyetértek :D
@Gaborkik11 ай бұрын
Laikus kérdés, nem érdemes az átállást altalaj lazítással kezdeni?
@Talajreform11 ай бұрын
Abszolút nem laikus kérdés, sokszor felmerül a gazdák körében. A válasz nem egyszerű, mert minden talaj más, de általában azt szoktuk mondani, hogyha nagyon tömör eketalpunk van, akkor érdemes egy lazítást végezni, de fontos, hogy utána rögtön kerüljön valamilyen növény a területre, hogy az így létrehozott repedéseket a gyökerek át tudják szőni és így fenn tudják tartani. Ez egy nagyon általános tanács, nem húzható rá természetesen minden gazdaságra és minden talajtípusra.
@paljonas109211 ай бұрын
Nagyon érdekes az előadás! Gondolat ébresztő. De ha tudja, mit kell tenni, miért nem fűzi az előadáshoz egyértelműen? Én elhiszem, hogy a tudást meg kell fizetni, de a kedves szakértő úr a tudását állami finanszírozású főállásából szerezte, és nincs ismeretem, hogy kapitalizált volna.. Azért ez is több mint a semmi, és nem túl sok hasonló infót lehet szerezni. Azt vettem észre magamnál, hogy (más szakmában vagyok) akkor tud az ember igazán egy témát, amikor elkezdi tanítani!
@Talajreform11 ай бұрын
Szerintem elég világosan elmondja a Tanár Úr, hogy mit kell tenni: legyenek folyamatosan gyökerek a talajban és ne műveljék azt gépekkel. Nyilván egyszerűen hangzik, de kivitelezni ezt a mutatványt több év a gazda számára.
@paljonas109211 ай бұрын
@@Talajreform Szóval a tanár úr technológiája az isteni ige. Mondá az úr, hogy legyen, és lett! Pontosan a kivitelezés technológiája lenne az érdekes, mivel a szükségességét már elégszer bizonyította! Ugyan ezt a míves körmondat szerkezetet, már legalább 3 szor hallottam, megértettem. oszt innentül?
@Talajreform11 ай бұрын
Ha megnézi a csatornánk többi videóját vagy a weboldalunkat (www.talajreform.hu), akkor ott rengeteg részletet talál a kivitelezéshez. Dobos Endre egyik videójában elmondta, hogy bár agrármérnökként (is) végzett, nem agráros képzést csinál a Miskolci Egyetemen. A talajtanos diagnózist a szelvény alapján felállította, mi pedig tudjuk rá a “gyógymódot” - ezt Ön is megtalálja az említett oldalon vagy itt a csatornán.
@paljonas109211 ай бұрын
@@Talajreform Köszönöm, nézem!
@adambori88732 ай бұрын
Jó, hogy ezt megkérdezted és témát indítasz vele, de a körítő flegmázásod szerintem nem lendít előre semmit sem!
@csabakezer598811 ай бұрын
Endre szenzációs volt ismét!
@vagnerdenes11 ай бұрын
Nagyon szépen köszönjük a bemutatót!
@horvathagro6192 Жыл бұрын
ez mind mind sima PP. koppintás, ezek nem újdonságok, viszont rettentő jó dolgok. Azonban sajnos megfizethetetlen.
@btk1986 Жыл бұрын
Nah 1 videó ahol láttlszik hogy ők csak vetni akarnak és ezért ilyen a vetőgép ezért notill, nem csináltak 1 gépet ami akár notill. Csak azt nem értem ezt az iskolában miért nem tanítják?
@davidhegyesi4718 Жыл бұрын
Köszönjük! További sok sikert kívánok a munkájukhoz!
@elemerlantai9334 Жыл бұрын
Köszönöm a tartalmas tanulságos elöadást! További sok sikert a munkában és a magánéletben! Üdvözlettel Elemér
@huszarjulianna3514 Жыл бұрын
Nagyszerü peldat mutattok. Minden elismeresem. Az Anna nagyon tehetseges es fotogen is....jol csinaljatok a doldokat. Nagyon jol kiegeszititek egymast...
@bokroskatalin7653 Жыл бұрын
Köszönöm az előadást és a megosztást! Nekem nagyon hasznos és informatív volt.
@annamari545 Жыл бұрын
Javasolom a hagyomanyos magyar paraszti kulturak tanulmanyozasat. Tudom nem konnyu mert erosen kiveszoben van. Idos videki emberek meg el tudjak, meselni hogy gyerekkorukban hogyan termeltek a tanyan. Apukamat szoktam neha faggatni errol. Ok meg sok mindenre emleskeznek.
@Exempt117 Жыл бұрын
Hu.. de szeretnelek titeket meglatogatni <3 <3 <3 <3
@peterjonescsatorna Жыл бұрын
most lettetek emlitve a Csorba Daneil, Hare krisnavölgy videoban . Gratulálok
@ildikomakany3522 Жыл бұрын
Köszönjük a munkátokat!
@RóbertJózan-h6p Жыл бұрын
3 éves mélymulcsot kb 100m2 szeretnék idén az Attila mixel bevetni. Kérdésem hogy a termininálást mikorra időzítsem? Gondolkodom azon, hogy a fűnyíróm tud mulcsozni és azzal valamikor február környékén levágnám a megmaradt takarót., az aprított részt szalmával betakarnám. Majd március végétől vetném el az első magokat, később a palántákat. Jó ez a gondolat menet vagy másképp kellene? Köszönöm a választ.
Üdvözletem! Kipróbálnám a kertem egyik felét így művelni. Ilyen szélesebb ásót hol vehetek? Takaró növény mag keveréket hol vehetek? És egy normális vetőgépet hol lehet venni?
@Talajreform Жыл бұрын
Zsolti, a vetőmagokat a www.enkiskertem.hu oldalon keresztül rendelheti meg. A vetőgépekből elég jókat árulnak a farmprofi.hu oldalon, de a lengőkapa és az ásóvilla szinte minden gazdaboltban és barkácsáruházban beszerezhető.
@laszlonagy6448 Жыл бұрын
Nagyon szuper emberek vagytok. Köszönjük.
@BertalanJánosi Жыл бұрын
Mi volt a kifagyott takarónövény? Amiről szó volt az elején? Koszi.
@gezakaracs220 Жыл бұрын
Köszönjük a sok és kitartó munkád és a tanításra szánt idődet!
@koncsaranna Жыл бұрын
Szuper amit csináltok!
@sandorkarcza7124 Жыл бұрын
Üdv milyen fajta marháitok vannak ? hogyan telelnek ?
@TheWakerLion Жыл бұрын
Kárpáti borzderesek .... Rideg állattartásban jól elvannak
@laszlobatori7864 Жыл бұрын
Nekem átjött! Magam is ezt keresem, csináljatok még ilyen videókat, tanítsátok azokat, akik erre nyitottak! Köszönöm a videót!
@svami192 Жыл бұрын
Végső soron a vadnak tartott lényeknek inkább van az élethez joguk, mint a traktornak és gazdájának! Pénzért csináljátok? Szenvedjetek!
@carlwood6142 Жыл бұрын
"promosm"
@Csepeszpeti Жыл бұрын
Ezek kárpáti borzderes marhák?
@remenyfarm Жыл бұрын
Itt még igen, azóta lettek angusaink is.
@keletnyugat9164 Жыл бұрын
Őseink ezer éve megcsinálták...mindenféle fosszilis energia nélkül is
@cifka1 Жыл бұрын
Ja ha Oppenheimernek igaza volt akkor valakik Trinity előtt atomot is robbantottak a földön. Tízezernyi nap egyszerre perzselné egünk ..... tűzárjához tán az lenne fogható....... a ma problémáira nem megoldás egy olyan kor amiről sokkal kevesebbet tudunk mind amennyit gondolunk. A ma problémáit a ma emberének kell megoldani ....
@keletnyugat9164 Жыл бұрын
Az un Árpád-kori rendszer nem 'vízvisszatartás vagy tárolás hanem a teljes földtest behálozása mint a saját testünk erek...vagy ereiben...ahol a tápanyag eljutott az összes funkció ellátására....ez az élet alapja Vagy nevezhetjük aquaponiának is....
@cifka1 Жыл бұрын
Bocsásson meg a dobálozunk a fogalmakkal , összeverjük, a fazont a szezonnal, leöntjük egy kis aranykori misztikával és mindenre van megoldás ... az aquaponia egy dolog, a terepalakulatok morfológiája miatti több irányú elágazó - nem tudom a szép szakszót rá - lefolyás egy másik, az, hogy Gaia, Föld ... akárminek is nevezzem élő entitás vagy csak halott és élő dolgok keveréke filozófiai kérdés , az Árpád kori rendszer ..... ez azok agyszüleménye akik találtak egy - max két helyszínen egy műszaki megoldást amit használtak egy árasztásos öntözéses rendszerben és ezt kiterjesztették az egész Kárpát medencére. Ez így ebben a formában ugyanolyan butaság mind a vakok és az elefánt története, minden vakok vagyunk a valóságra és süketek az igazságra. De én és sokan hozzá hasonlók ezt tudják ahogyan azt is, hogy egy perspektívából minden egyféleképpen látszik. Kérem lépjen ki és probáljon más fejével gondolkodni, más szemszögéből tekintetni a világra .... és ha van szeme látni fogja, ha van esze meg fogja érteni, hogy semmi sem egy síku és semmi sem egyszerű ..... az elefánt nem kötél, nem faág, nem oszlop, , nem legyező ..... az elefánt egy elefánt a felsorolt dolgok részei amik nem hordozzák magukban az egész teljességét. A világ nem fraktál ..
@keletnyugat9164 Жыл бұрын
A bemutató műsor összes problémájára csak egy olyan jó megoldás van ami minden problémára elsősorban egy rendszeren belül megoldást ad. Ez pedig az un . Árpád-kori gravitációs hármas szerkezetű és hármas funkciójú felszíni vizkormányzás!!! Természetesen mai korszerű módon. Lehet vitatkozni. Én megtettem az első lépést. Köszönöm Hallgatás beleegyezés!
@cifka1 Жыл бұрын
Tisztelt Cím! Az Árpád-kori vízgazdálkodási megoldások mindenre a megoldás Ön szerint, a probléma annyi, hogy az Árpád-kori megoldásokat ma is alkalmazzák ott ahol ezekre szükség és/vagy lehetőség van. Amit Ön és az Önhöz hasonló emberek gondolnak az Árpád kor képességeiről az azért problémás mert mindenben ezt a 3-as 5-ös szerkezetű csatorna rendszer kialakítást gondolják megoldásra mindenre, függetlenül attól, hogy arra van-e szükség vagy nem. Ha mindenhol 3 csatorna futna egymás mellet akkor az miért lenne jobb. Ahol ezt alkalmazták arra meg volt az okuk de ennél sokkal fontosabb meg volt a lehetőségük mert a terep adottságok a vízgazdálkodási jellemzők lehetővé tették ezt. Mindent ezt gravitációsan ..... A legnagyobb probléma az Ön érvelésével és megoldási javaslataival az, hogy nem veszi észre és nem akarja megérteni, hogy a vízgazdálkodás is mint minden tudomány / művészet a lehetőségek kiaknázására törekszik. Ott épít völgyzáró gátat ahol erre lehetősége és igény van , ott épít csatornát ahol erre ..... és ott épít tározót ahol erre lehetőség és szükség van. Vagyis alkalmazkodik a környezetéhez. Ehhez pedig kellene az a tudás ami sem Önnek sem az Árpád kori vízgazdálkodást mind egyfajta mindenre jó gyógyírt felhozoknak nincs meg, mert Önök a 6 oldalú kocka 1 oldalát látják tisztán és 2 oldalt kicsit homályosan de a maradék 3 oldalról nem akarnak és nem tudnak véleményt alkotni mert nem ismerik. . Teljes bizonyossággal merem állítani, hogy nem volt , nem lesz és soha nem volt soha nem lesz olyan megoldás ami mindenre jó. És sajnálom ezt az igazságot még az Ön kedvenc Árpád kori vízgazdálkodói is tökéletesen tudták és érteték.
@keletnyugat9164 Жыл бұрын
@@cifka1 Hát kedves műszaki kolléga ez nem egy műszaki válasz volt. Nem akarom minősíteni mert az un. Modern Vízgazdálkodás következményei elég tragikusak lettek. De ezt Ön is látja... Viszont a válaszában megint sok pontatlanság van. 1. Azt írja, hogy én mindenre megoldásként tekintek az Árpád-kori vízkormányzással. Igen, vízügy történetét tanulmányozva ez a módszer sokmindenre megoldást tud adni. Természetesen nem mindenre. Például hordalék megfogó vízlépcsőkre nem. Lásd a dunacsúnyi zsákutcát. Igen ma nem tudnak jobb megoldást javasolni ami a teljes tájba kivezetné a vizet nem betonnal kormányozva és nem fosszilis energiával működtetve. Ráadásul ezzel valóban fokozatosan visszafordulhatnánk a növényvédőszeres műtrágyás nyomelem hiányos gazdálkodásból hiszen nyomelem szállítási képessége oda ahova kell csak ennek van. Például nézze meg újra a Béres Józsefről készült filmet. 2.az "árpadkor képességéről" csak annyit: nem volt lézer szintezö sem kotrógép sem beton. Mégis monumentális méretű vízkormányzást hajtottak végre. Mert az valóban egy jolszervezett társadalom volt. Most nem megyek bele abba hogy ezt miben látjuk ...elég csak a magyarság akkori méretét és kapcsolat rendszerét kereskedelmi hálózatát ismerni. Persze vannak olyan tabuk amiket le kell dönteni. Mint az un . Pocsolyatérkép....ami teljesen hamis és félrevezető a társadalomban 3. Van e erre szükség? Egyik vizépítő kollégája jól megfogalmazta a feltétel rendszert a vízzel kapcsolatba: Mikor? Hova?Mennyit? én még hozzá teszem hogy milyen minőségben. No ez a rendszer pont ezt tudná. A másik kijelentése pont erre vonatkozik válaszul: "kell e?" Hát igen. Kell e a jó megoldás vagy megint milliárdokat költünk az adófizetők pénzéből ...már láthatóan hibás megoldásokra? Akinek nem a megoldás az érdeke csak az önérdek...hát a következmények láthatóak. Adófizetők pénzét így elkölteni nem biztos hogy etikus. Igen igaza van abban hogy minden ciklusban jelentkező havária helyzetet kezelt a vízügy. Hol babiloni magasságú töltéssel hol belvíz kiemelő szivattyúkkal hol bögéző tavakkal vagy földalól szivattyúkkal. Mikó mi volt a ciklus pl 5 évente. De nem egy rendszert használtak minden problémára. Hát sajnos az Árpád-kori mind a 3 havaria helyzetre megfelelő. Nem kell mást alkalmazni. Képzelje...még a terepviszonyokat is figyelembe vették. 4. A 6 oldalú kockára nem reagálnék mert az Önt minősíti. Hogy ki mihez ért vagy nem kedves műszaki kolléga...e kérdésben most nem releváns.. Igen mindig az emberek döntik el azt hogy valóban alkalmazkodunk e a környezethez. Hát ebben is vesztésre állunk. Ja...a politikus döntött? Nem a mérnök adta az instrukciókat? Ja más volt az igény? Lehet takarózni. Végeredmény gyalázatos. Világelsők lettünk rák és érrendszeri betegségekben. 5 . Másik bejegyzéshez ahol vitatja a magas pontra felkormányzás módszerét....emlékeztetem, hogy a Pilis tele volt halastavakkal és a székelyföld magas pontjain szintén... Sajnos nehéz ezt elfogadni pedig Ön nem ellenségem hanem társam ezen ügyben. Tudja Semmelweis Ignác ugyan annak a Tudományos Akadémia áldozata lett azzal hogy zseniálisan egyszerű megoldással megmentette az anyákat ismert okoktól....ja...inkább agyoncsaptuk. Ma nevét viseli az egyetem... Kedves kolléga....legyen türelmes és jó vitapartner mert a vízeink és annak kormányzása közös ügyünk és nem játék. Az Árpád-kori vízkormányzás régészeti tény nem pedig kitaláció. Kérem olvassa Sajó Elemér idézeteit vagy Kvassay Jenő idézeteit. Ha kell emailon megküldöm. Nagypéntek után van csak feltámadás. Tisztelettel Köszöntöm . "Ütött az óra; dönteni kell, elindulunk-e ennek a harmadik honfoglalásnak az útján, vagy pedig megállunk ott, ahol vagyunk? A haladásnak az útját kell választanunk, mert a habozásból, a késedelmezésből helyrehozhatatlan károk származnának. Úgy érezzük, hogy vizeink hasznosításának a terve túlnő egy gazdasági probléma határain és már nemzetünk történelmének útjait érinti.”