Zseni. Tele van szakmai adatokkal. Nem rizsadumál.

igen, borzalmas a hang

Köszönjük szépen! Nagyon jó kérdéseket kaptam. Valóban, a kulcs a zárójelben van. A jelenlegi eIDAS megmutatta, hogy nem közvetlen biometrikus azonosítással kell az összerendelést megtenni, hanem kell egy erre alkalmas köztes kriptográfiai eszköz. A biometrikus információnk egyedi és nem cserélhető, amennyiben közvetlen felhasználás során kompromittálódna. A megbízható kiberreziliens adattér és a valós tér között ezzel lehet majd a kapcsolatot és az átmenetet megteremteni. Az biztos, hogy a kriptográfiai kihívás a kiterjesztett Zéro Trust-tal igen kemény dió lesz. A jó hír, hogy ezt nagyon sok területen, nem csak a közlekedésben, lehet majd biztonságosan használni.

Kedves Gyula! Hadd vitatkozzak néhány ponttal, amit említett. A középhullámú (hosszúhullámú, rövidhullámú) sugárzás előnye a nagy távolságra való eljutás képessége. Egy adó nagyon nagy területet lefed műsorral. Való igaz, hogy az AM adás sávszélessége korlátozott, de itt nem cél a Hi-Fi minőségű átvitel, hanem inkább az a cél, hogy egyszerűen, olcsón üzemeltethető adóval, egyszerű, olcsó vevőkészülékek által, minél nagyobb területen vehető legyen az adás. Igen, olcsó, mert bár itt repkednek a kilowattok és a megavattok, de ipari léptékben ezek nem túl jelentős teljesítmények, még akkor sem, ha háztartási nagyságrendekhez szokva esetleg megrökönyödünk rajtuk. Továbbá sokan elfelejtik, hogy példának okáért az internet infrastruktúráját is üzemeltetni kell: a szerverközpontokban üzemelő hálózati eszközök és a temperálásukat biztosító hűtéstechnológia fogyasztása is kilowattos, megawattos nagyságrendbe esik. Amíg a solti adó teljesítménye nyilvános, addig a szerverközpontoké rejtve marad az érdeklődők elől, mindenesetre egy nagyobb szerverpark teljesítményigénye a solti adóval hasonló nagyságrendbe esik - és természetesen nem egy van belőle. Minél nagyobb az internetforgalom, annál több szerverfarm kell, ami értelemszerűen még nagyobb fogyasztással párosul. Nyilván ezeken nem csak broadcast tartalmakat továbbítanak, ezért fenntartásukra egyébként is szükség van, de ez egy másik téma. Viszont csökkenthető a terhelésük, ha a földi sugárzással és interneten egyaránt elérhető adókat az előbbi módon, azaz hagyományos rádión hallgatjuk. Sok kicsi ugyebár sokra megy, de mivel nehezen számszerűsíthető, ezért nem foglalkozik vele senki. (Annyit lehet tudni, hogy pl. 1 db google keresés 7 g CO2 kibocsátást okoz - ez rámutat arra, hogy az internetes infrastruktúra fogyasztása némiképpen függ a rajta átáramlott adat mennyiségétől is.) Egy szó mint száz, ha energiatakarékosságról van szó, akkor én még nem temetném a hagyományos műsorszórást, sőt! Az AM és az FM adások lekapcsolása és helyettük DAB alkalmazása elég merészen hangzik számomra, mégpedig azért, mert a DAB úgymond légüres térbe került, elment mellette a világ. A CD minőségű hangzás inkább marketing szöveg; mindig is az volt, de jól mutat az újságok hasábjain. A valóságban messze nem hozza az ígért CD minőséget, már csak a tömörített átvitel miatt sem. Gyakorlatilag a DAB hangzása egyáltalán nem jobb egy FM adó hangzásánál, tehát ebből a szempontból nem nyújt többet. Igaz, hogy több rádióadás egyidejű sugárzását biztosítja, de még mindig nem annyit, mint amit manapság interneten lehet hallgatni. Cserébe nagyon drága mind adó, mind vevő oldalon. Nem is beszélve a vételi nehézségekről: az egyfrekvenciás, több adós (SFN) hálózat egyben hátrány is, mert az interferencia miatt lehetnek vételi gondok. A kisebb adóteljesítmény sem feltétlenül igaz, mert ugyan az elején kis teljesítményű adókkal lódulnak neki, ám a végén általában csak-csak kiderül, hogy a megfelelő lefedettség biztosításához nem lehet elspórolni a kimenő teljesítményt. Ősi megállapítás: megfelelő térerősséghez (ezáltal a megfelelő jelszinthez és jel/zaj viszonyhoz) bizony kakaó kell, akár analóg, akár digitális az adás. A DAB-nak 10-15 évvel előbb kellett volna érkeznie; még a szélessávú (mobil)internet elterjedése előtt meg kellett volna honosodnia ahhoz, hogy ma tényező legyen, labdába rúghasson a műsorszórásban. Egész egyszerűen elment mellette a világ: az olcsó, széles körű, kis késleltetésű műsortovábbításra ott van a jó öreg, kiforrott analóg (AM, FM) rendszer, a jó minőségű, nagy számú, ugyanakkor jelentős késleltetést szenvedő műsor továbbítására pedig az internet. A digitális adásmódok közül - véleményem szerint - a DRM-nek van jövője, hiszen ez ki tudja használni a hosszú- közép- és rövidhullámok nagy távolságú terjedési képességeit. A DAB adások terjedési képességeit a 100 MHz-es URH adóknál magasabb frekvencia (gyakorlatilag VHF-III) sem támogatja, a DRM ebben máris jobb. Szintén jobb a DRM abból a szempontból, hogy kevert adásmódra is alkalmas, amely AM és DRM készülékekkel egyaránt vehető. Amíg DAB-nál kukázni kell mindent, addig az AM+DRM esetében lehetőség van a meglévő AM vevőkészülék használatára, de aki jobb minőséget szeretne, használhat DRM készüléket is. Már csak e néhány példa miatt is, véleményem szerint a DRM lesz a nyerő, a DAB pedig fokozatosan elsorvad. Nyugaton nem csak lekapcsolják az AM és FM adókat, de az antennatornyokat is lerombolják. Rendkívül rosszul teszik: ezzel elveszik a lehetőséget az AM+DRM, vagy a tisztán DRM adásmód elől. Ha mégis igény van DRM-re, akkor csak költséges, körülményes módon lehet újra felépíteni az adótornyokat. Rendkívül rövidlátó gondolkodásnak tartom részükről és fáj a szívem, amikor antennatorony robbantást látok. Egyáltalán nem minden jó ami nyugaton történik és Isten ments kontroll nélkül másolni őket. Ezért is örülök, hogy felújították Soltot és annak is, hogy a Nautel adó alkalmas a DRM adásmódra is.

@@needsomehike KÖSZÖNÖM!

@@needsomehike kzbin.info/www/bejne/hIuVlayIe82mqNk

Nekem is nagyon tetszett az előadás, bár nem vagyok rádióamatőr, csak lelkes érdeklődő. Eddig háromszor jártam Solton: kétszer a csöves adós időkben, majd kb egy hónappal a Nautel átadása után megtekintettem az új állapotot is. A solti adó, mint létesítmény lenyűgöz és tekintélyt parancsoló számomra. A Kossuth rádiót inkább hagyjuk. A preSuch korszakban kedvenc adóm volt. A posztSuch időszak elején radikálisan csökkent a Kossuth hallgatásom, mígnem elérte a mai közel nulla állapotot és csak célirányosan hallgatom, pl. a vízállásjelentés miatt, vagy a hétvégi műsorokat. Nagyon néha belehallgatok a propagandaműsorokba is, bár ezek nagyon hamar az állomáskereső megcsavarására kényszerítenek. Az adó egy műszaki létesítmény, nem tehet a rajta szóló műsorról. Remélem még megérem, hogy a Nautel adón is hallhatok olyan jó műsorokat, mint amik a preSuch korszakot jellemezték és propagandamentes híreket is továbbíthat még ez az adó.

Miért kéne? Nem kell.

@@solgercut5568 lelassítja. Már biztos vagyok benne.