Németek.

"A magyarok örömmámorban úsznak, hogy megszabadultak az idegen uralomtól" - A lengyel nagykövet levele Budáról Krakkóba, a mohácsi csatavesztés utáni napokból. Forrás: Nemeskürty István: "Önfia vágta sebét". "Idegen uralom" értsd: a Fugger bankház háttérhalma)

Nagyon jó volt a műsor, jó volt a hangosítás, a hangulatot. Köszönjük Dr. Hargitai Jánosnak ,hogy lehetővé tette a megre😅ndezêst. Szuper volt!

Nagyon szép a kiállítás! Gratulálok minden gyereknek!😊

Köszönöm szépen az előadás feltöltését.

A1

borzasztóan rossz a hang,kong a terem !

Jol felepitett mese! Hogyan engedheti meg maganak egy magara valamit ado kutato, hogy egyetlen szobeli elbeszelesre, megha kesobb szazan is lejegyeztek, forraskent tekinteni? Hogyan lehet mas szemtanuk leirasat (pl. SzeremGyorgy udvari pap) teljesseggel figyelmen kivul hagyni? Kinek az erdeke, es kinek a haszna volt 1526-ban a hirek hamisitasa? Es kinek az erdeke maig? A legbeszedesebb, amirol az eloado hallgat, ill. megemlit, de picit sem elemez. Szapolyay Janos " késése", tavolmaradasa a csatatol, a Szapolyay Gyorgy altal elkovetett dunaszekcsoi kiralygyilkossag, s annak kovetkezmenyei orszagunk sorsat, es tortenelmet maig hatoan megvaltoztattak. Ezert a mese, ezert a hazugsagok. Komoly torok - francia - magyar erdek fuzodik ahhoz, hogy ez a felfogas ne is valtozzon. Sajnos!

"Legkártékonyabb buta ember, aki okosnak hiszi magát" Egyetemi oktaotó lehet, akii nem olvasta Supka Géza Ranschburgok cimű könyvét! Lajos királyt, Szapolyai István ölette meg, sírja a tonai SZÉKESegyház 1928 felújításkor előkerült! Majom!

Yves S. S

Aki többet foglalkozott Moháccsal és II. Lajos halálával, az azt mondja erre az előadásra "Szánalmas" Megy a mesegyártás, a népbutítás! Brodarics maga írja, hogy már az ágyúk megszólalása előtt, úgy eltüntek a páncélosok a csatatérről, hogy észre sem vették és magukkal "sodorták" a királyt is! Miért nem tudunk többet a magyar tábor leg erősebb láncszeméről? Brodaricstól tudjuk, hogy a jobb szélre kiküldött Aczél és Trepka a páncélosok után eredt. Ök is a Csele-patak torkolatában lelték halálukat! Ők pedig könnyű lovasság voltak! Vagy éppen ez volt a baj, mert esetleg nem győzhettek a páncélosokkal szemben? Megy a hülyítés a folyómeder vándorlással is! Mikor fog valaki egy eseményről beszélni, vagy írni? 1896. évi Archaeológiai Értesítő 5.sz. 430-431.old. Ugyanis 370 év után sem ment a Duna, vagy a Csele-patak sehova! Bécs tudta hol kell keresni, hogyan kell egy régi elvarratlan szálat végképp megoldani! Erre az 1836.-ban Magyarországra jött "Vidra" nevű kotróhajó hívta fel a figyelmet! Hazánk becsületéért talán fel kellene kutatni a leleteket, vizsgálatokat végezni, talán még Lajos maradványai is előkerülnének!!!!!

Faww

💜🙏💜🙏💜

Már a felütés tévesnek tűnik ! Nem igaz ugyanis, hogy a Csele patakba nem lehetett belefulladni ! : . . . . . Az tudható, hogy az 1526 os év meglehetősen csapadékos volt. Így a Duna vízállása minden valószínűség szerint magas volt ! Tehát nem arról van szó, hogy a Csele patak áradt volna meg az esti zivatar miatt, hanem arról van szó, hogy a Csele patak azon a részen közel volt a dunai torkolatához és a Duna magas vízállása duzzasztotta vissza az egyébként kis hozamú patakot, mégpedig több méterrel ! Azt se felejtsük el, hogy akkoriban a Duna medrét nem kotorták, így még a normál vízszint is több méterrel lehetett magasabb mint a mai ! És ehhez jött még a magas vízállás a csapadékos nyár miatt ! . . . Valószínűleg az történt, hogy a nagy igyekezetben találtak egy utat, ami északi - budai - irányba vezetett, csakhogy az a magas vízállás miatt most járhatatlan volt, a több méterrel felduzzadt patak elállta az utat, de mivel vissza már nem akartak fordulni, így át akarták úsztatni az egyébként nem túl széles vízfolyást, ámde a ló megcsúszhatott valamelyik partközelben, a király meg belefordult a több méter mély vízbe, ahonnan a nehéz páncél miatt nem tudott kimenekülni. Azaz pont úgy, ahogyan az a beszámolókban szerepel. . . . A Duna felé menekülni teljesen értelmetlen lett volna - akkor is, ha a másik ág volt akkor a szélesebb - páncélban úsztatni át a Dunán itt vagy ott, ez teljesen abszurd ötlet lett volna. A király a Duna nyugati partján jött, arra is akart vissza menni Budára ! Hova máshova akart volna menni ??? . . . .

A Mohácsi csata volt az első a Földön, ahol tömegesen vetettek be gyalogsági tűzfegyvereket ( muskétát és gyalogsági ágyút ).Török részről kb. 10 ezer muskétát és kb. 150 gyalogsági ágyút, magyar részről kb. 5 ezret és 100 -at. A csata során kb. 300.000 puskagolyót lőtt ki a két fél. A csata sorén a két fél részéről elesett kb. 40 ezer harcos. Döntő részük puskagolyótól halt meg. Tehát, ha a csatában elesettek tömegsírjaiban - a csontvázakban - rengeteg ólomgolyót ( kb. 2 cm átmérőjű) kell találni. Tehát, ha nem találnak a csontvázakban ólomgolyókat, akkor azok nem a csatában elesettek csontjai.

A franciak szövetkeztek Szulejmannal, nehez agyukat szallitottak a seregenek ,arra kertek a szultant tamadja meg Be'cset . / Habsburg Ferdinand a spanyoloknal rabul ejtette a francia kiralyt/B.Szabo Janos hadtötenesz/es csak 1 millio aranyert engedte szabadon ,ezt akartak a franciak megbosszulni/ Ha II.Lajos Magyar Kiraly meghalna, Ferdinand a Magyar Tron varomanyosa ,csakhogy Lajos 20 eves ,es egeszseges ?...ilyenkor jönnek menetrendszerint a Vadkanok,mergezett fügek,vagy haromelü kardok ... A csata estig tartott, augusztus vegen 9-9/30 körül ,majd eleredt az esö,a törökök nem tudtak ,hogy gyöztek-e,vagy vesztettek,Szulejman attol tartott,hogy a Magyarok majd ujra tamadnak, ezert a törökök keszenletben lovon ülve vartak a hajnalt,csak akkor szallhattak le lovaikrol,de allva kellett maradniuk .( B.Szabo Janos ) ..,csak 2 ember kiserte a Kiralyt ,elöre elterveltnek tünik ?!

Túl sok a mese. Török oldalon 10 ezer halott?? Viccnek is rossz. A 300 ezres seregükből alig maradt valami.

"A török mélyen benyomul az országba, elfoglalja Budát is...... " - mit foglal el?????? Egy nagy l*f_szt, azt foglal el! Akkora veszteségeket szenvedtek, hogy ha akkor hajlandó lett volna a maradék másik sereggel (Szapolyaiéval) összeműködni más keresztlény országok seregei, akkor egy rendkívül súlyos vereséget lehetett volna rájuk mérni. Valójában úgy pucoltak ki az országból, ahogy a lábuk bírta. Szulejmán hadinaplója pontosan leírja, mi történt, fosztogattak egy ideig az igaz, de Budát ekkor még NEM FOGLALTÁK EL. EZ MESE! Ha akkor elfoglalta volna Budát, ugyan minek írná le 1541-ben, hogy 7 órán át megbűvölve bámulta Budát, miután elfoglalta? Hogy azon gondolkodott, miféle égi erők építhették fel? Hagyjuk már a hivatalos hazugságokat!

Egy cikkben történt utalás arra, hogy II. Lajos a Fuggerektől elvette a Mo. hoz tartozó bányákat /arany, réz / és ez komoly érdeksérelmet okoz az akkor már óriási pénz hatalommal rendelkező Fuggereknek, akik a pénz hatalmukkal történelmi tényezőket tudnak befolyásolni, és érdekeik érvényesítésére bármire képesek, és a pénz eszközével. Mondhatjuk, hogy ez anno. olyan volt mint a napjainkban emlegetett Soros György helyzete, logikája. Mi a Fuggerek érdeke ? II. Lajos királynak legyen komoly ellenfele a török, akikkel keveredjen élet-halál harcba, veszítsen, és lényeges, hogy a csatateret élve ne is hagyja el. Van említve, hogy Szapolyai János 30-40 ezer fős serege a közelben volt, de nem jött a csatába a királynak segíteni. A török szultán nem hitte el, hogy ilyen könnyen győzte le a magyarokat, és még estig fegyverben tartotta az embereit, várva a további támadást. Állítólag Szapolyai kapott a királytól egy hamisított levelet, hogy jöjjön oda a csatába. Kinek az érdeke volt ez ? - a Fuggerek. Két kísérője volt a királynak. Acél az egyik magyar meghal, a megmaradt férfi ez a Czetlich meséli el a király halálát. Kérdés, hogy nem szándékos emberölés áldozata lett-e a király ? A fulladás előídézése nem lehet túl nehéz, ha a gyilkosnak az a célja, hogy erőszakos beavatkozás nyomai a későbbiek során majd ne látszanak. Kinek az érdeke a király halála ? -a Fuggereké. Pénzzel tehettek- e lépést, megbízást adhattak -e valakinek, a király környezetében lévőnek, aki tudatosan kereste aztán már az a szituációt, hogy a király megölését elvégezhesse ? Igen tehettek a Fuggerek ilyen megbízást, mert az érdekük volt. A király halálát követően visszakapták a magyar bányákat, és azokat 1547-ig üzemeltették is. Akkor fordultak el ezektől a bányáktól amikor az újvilág felé fordultak. - Ezt azért írtam, mert egy a király halálát mindenre kiterjedő vizsgálat során nyomozási módszer szerűen a merénylet lehetőségét is vizsgálni kell, mert van befolyásos érdekelt /anyagi oldalról, óriási haszon érdekében/ a Fuggerek részéről a király halálában.

Érdekes előadás, de felmerül az emberben egy kérdés: Bár amikor az ember az életét mentve fejvesztve menekül, nyilván nincs ideje megfontolni a dolgokat, de mégis miért éppen abba az irányba menekült a király, amit az előadás is említ? Logikusnak tűnik a történtek eme rekonstrukciója???? Szerintem nem. Miért akart volna átkelni a Duna mellékágán, amikor a túlparton egy fokokkal szabdalt, mocsaras terület várja, azon túl pedig a Duna főága???? Ha arra indul, akkor éppen "zsákutcába" kerül. Az Alföld felé menekült volna? Nem hiszem. Nem volt híd a Dunán. Ki úsztatott volna át a Duna főágán? Kíséret nélkül. Éjszaka. Volt a Mohácsi-sziget magasságában gázló egyáltalán??? A szigeten átvezető "menekülőutakat" ábrázoló térkép XIX.szd-i (mellesleg az eredeti térképen én nem is látok feltüntetett utakat: a kipontozott vonalakat az előadó rajzolta a térképre) .... Egy XIX.szd-i térkép kellő bizonyíték egy XVI.szd-i történethez??????? ....Ha a királyt csapdába ejtette a túlparti zátony iszapja, akkor a többi menekülőt miért nem???..... Acél István ismerhette azt a vízkivételi helyet a Duna jobb partján, amit az előadó is említ és ami tegyük hozzá, hogy a forgalmas parton helyezkedett el, de az nem bizonyíték arra, hogy a túlparti mocsaras, emberek által alig járta szigeten történő átjárást is ismerte volna. Valószínűbb, hogy nem. Sokkal inkább kézenfekvőbb az, hogy a király arra menekül, amerről jött és amerről nem volt akkora természeti akadály, mint két Duna ág, köztük egy szinte átjárhatatlan, árvízről-árvízre változó képet mutató ember által alig járt mocsaras sziget. Ez az irány pedig az északi irány. A korabeli visszaemlékezések megbízhatósága megkérdőjelezhető, mert ahogy az előadó is említi: egyikük sem volt ott. Nem is egyértelmű, mibe fulladt bele: mocsár, kiöntés, meredek part, stb.... A helyismerettel nem rendelkező idegenek számára - nyilván ha tudták is, hogy fulladás volt a halál oka -, akkor a Duna az, ami egyből beugrik és amiről később nyilatkoznak is. Az, hogy a Csele-patak most milyen, mennyi a vízhozama, semmit nem jelent. A táj sokat változik az évszázadok alatt, az előadás ezt elég jól alátámasztja. Arra pedig, hogy egy látszólag jelentéktelen kis vízfolyás mennyire meg tud áradni egy nagyobb esőzés hatására, szinte minden évben láthatunk példát a híradásokból.

Rendkívül veszélyes feladat, profin megoldva. Gratulálok!