23. Szaldó: az élet habos oldala? Szaldóelszámolásról tabuk nélkül!

Rendhagyó felállásban rendhagyó témával jelentkezünk. Egy szakértő és egy „civil” vendéggel vesézünk ki egy olyan témát, amit vagy nem tudott, vagy nem mert a szakma világosan, kizárólag szakmai tények mentén feldolgozni. A szaldó elszámolásról fogunk beszélgetni és ami körülötte van…
A szaldó elszámolás összetett témája gyakran okoz zavart a fogyasztók és a napelemes rendszerek tulajdonosai között. A mai beszélgetés - reméljük - tisztába teszi a félreértéseket és megvilágítja a legfontosabb kérdéseket: Mi a szaldó elszámolás valójában? Hogyan befolyásolja ez a napelemes rendszerek működését és gazdaságosságát? Milyen változásokon ment keresztül az elmúlt években Magyarországon? Szakértő vendégeinkkel megvizsgáljuk a szaldó elszámolás aktuális helyzetét és jövőbeli kilátásait. Feltárjuk a rejtett buktatókat, a lehetőségeket, és tanácsokat adunk arra, hogyan navigálhatnak a tulajdonosok ebben a bonyolult rendszerben.
Litkai Gergely, jogász, a Dumaszínház produkciós vezetője, fenntarthatósági menedzser. Gimnáziumi tanulmányait a budapesti Eötvös József Gimnáziumban végezte, ezután az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán szerzett jogászdiplomát. Egyetemi tanulmányaival párhuzamosan az HBO Mennyi?! Harminc! című műsorában szerepelt. 1998-ban megnyerte a Magyar Rádió humorfesztiválját szerzői kategóriában. Korábban ügyvédként dolgozott; aktívan részt vesz a fenntarthatósági kérdésekben és a környezettudatosság terjesztésében. Számos projektben és kezdeményezésben vett részt, amelyek célja a zöld életmód népszerűsítése és a környezettudatos gondolkodás ösztönzése.
Sőrés Péter Márk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) szerzett villamosmérnök MSc oklevelet 2013-ban. Az oklevél megszerzése óta az egyetemen dolgozik, jelenleg tanársegédként a BME Villamos Energetika Tanszékén. Emellett az energiaiparban összetett, több üzletágat érintő üzleti elemzések elvégzésével foglalkozik új megoldások gyakorlati projektté történő lefordítását végezve csapatával. Számos projektben vezetőként, vezető szakértőként, illetve kezdeményezőként vett részt az energetikai jövőkép kialakítása, valamint üzleti projektek, energiahatékonysági termékfejlesztések területén. Kutatási szakterülete: energiapiacok felépítése, valamint a piacüzemeltető algoritmusok és a hálózati kapacitások aukciója. Kollégáival közösen több mint 50 tudományos közleményt jegyez, melyekre a független hivatkozások száma meghaladja a százat. Részt vett több, sikeresen teljesített, nemzetközi K+F+I projektekben, mint a szakmai munka koordinátora és üzleti megoldás fejlesztő.
Weboldal: www.mee.hu/pod...

[@istvandrdory6735]

Azért nem lehet a meglévő amperszámhoz ugyanannyi amperes napelemes rendszert telepíteni, mert egy napelem még inkább egyszerre hullámzik a többi napelemmel, mint amennyire esténként a lakosok is túl egyöntetűen fogyasztanak. Viszont az is igaz, hogy ha egy napelemes termelés és a mögötte lévő fogyasztás +/- 50%-nyira össze van illesztve, akkor az utca terhelése mindenképpen csökken. Tehát nem viszwattos rendszereket meg szigetüzemet kell kiépíteni, hanem reggel, délben, este +/-50%-ra illeszkedő termelést és fogyasztást. Az akkumulátoros rendszereket (amikbe beleölnek állami 5 millió forintokat) csak arra kellene programozni, hogy a déli csúcsokból 2-3 kWh-t tegyenek át hétköznap estére. Erre képesek az akkumulátorok, és akkor meg is térülnek. Egyébként pedig csökkenő fogyasztásra kell tervezni: akkor kisebb a beruházás és kisebb a kiegyenlítési igény.