5perc-Pálferi-20110301-Amitől félsz, amiért félsz...

Kb 60'-től A teljes változat www.palferi.hu/hanganyagok... a címben szereplő dátumhoz tartozó alkalom(sajnos a teljes szöveg nem fér fel)
A mese a vándorról szól. De ez a mese egy kis vándorról szól, egy fiatal vándorról, nem az általunk oly sokat emlegetett vándorról, hanem egy fiatal vándorról, mégpedig Vándorfalvából. Képzeljétek el, van Vándorfalva.Vándorfalva azért Vándorfalva, na nem azért, mert a falu vándorol, hanem mert ott mindenki vándor. Aki oda születik, vándor lesz belőle. Így aztán a fiatal fiúk már nagyon készülnek arra, hogy ők is vándorútra keljenek.
Mi történt? Volt ott egy 18 éves is elmúlt fiatalember, az egész korosztálya már vándorútra kelt, kivéve őt.Siratta a nagy szerencsétlenségét, éjszakánként nem tudott aludni, hüppögött 18 éves feje. "Nem mertem elindulni vándorútra, oly sok mindentől félek." És ahogy ott hüppög a vándor, háh, vándornak alig nevezhetjük, mert még nem indult el, egyszer csak megjelenik az ablak mellett a bölcs bagoly. A bölcs bagoly huhhint egyet-kettőt, s azt mondja: "Hát, te ifjú vándor!" Mire hatalmas zokogásba tör ki a fiú, azt hiszi gúnyolódik vele a bölcs bagoly. "Hát te miért nem indultál még el? Min sírsz itt? - Nem merek elindulni, annyi mindentől félek. Félek,nagyon sok mindentől félek. - Hát mitől félsz te? - Hát én attól félek, hogy el fogok tévedni a sűrű sötét erdőben, aztán ha eltévedek, jahaaj, beleesek egy verembe. De attól is félek, beleesek a verembe, ott a sűrű sötét éjszakában, sűrű sötét erdőben, ott kell nekem éjszakáznom. Jáj, de félek, nem merek elindulni." Erre a bagoly, na, kicsit gondolkodik, majd huhhint megint egyet-kettőt, és azt mondja: "Ide figyelj, te vándor, nefélj te egyet se, mert amiért te félsz, sose történik meg." Hát egészen szakasztottan úgy tűnik, hogy ennek az ifjú vándornak, aki még sosem mert elindulni vándorútra, csak erre lett volna szüksége. Lélekszakadva lemegy a földszintre, fölrázza az édesanyját meg az édesapját: "Édesanyám, édesanyám, most izibe', süssed a hamuba sült pogácsát!" Az apjától meg, aki szegény még ott félálomban van: "Apám, apám, ide a bugylibicskát! A fiad elindul vándorútra. Kérem a pogácsát meg a bicskát! Anélkül nem megyek." Hát gondoljátok, az egész hát... gyújtják a gyertyát, a mécsest, máris készítik, reggel már úton is van a fiú. Megy, megy, megy, megy, néha látja a baglyot,
a bagoly nagyon-nagyon, szinte cinkosan huhhint mindig egyet, s már tudják, hogy miről van itt szó, megmondta, hogy "Te vándor, amiért te félsz, sose történik meg." És mi történik? Látom, már ismertek. Hát az történik, hogy egyik útkereszteződést se jól, jól..., a másikat se... Úgy eltéved a vándorunk, ahogyan csak kell. Eltéved, kezd leszállni az este. .... Beesik a verembe, be bizony. Akkorát nyaklik-nyeklik, épp hogy épp csak hogy leért, és még a puffanás is ott visszhangzik az erdőben,mikor jön a bagoly. "Huhú! Mondtam én, hogy amiért te félsz, nem történik meg." Hát, tudjátok, azt gondolja az ifjú vándor, ha már volt a földön pofátlan bagoly, hát az ő baglya az, és... de hát most már sokat dühöngeni nincs idő, mert ahogy kezd leszállni az éjszaka, bizony besötétedik, hideg van... Hát mit csinál a mi vándorunk? Hát szerencsére ilyen gödör, gödör, csapda, csapda, beleesik sok ág, sok gally, sok levél, amivel be volt fedve ugye az a verem, ezért aztán betakargatja magát vele, úgy éjszakázikveremből, megmutatja neki a jó utat, hú..., meg egy kis innivalót-ennivalót is kap, és aztán visszatalál a jó útra, leül a vándor. Azt mondja: "Ú, ez
aztán meredek volt." és ahogy ezen lamentál, jön a bagoly. "Ide figyelj, vándor! Mondanék én valamit, huhú. Mondtam én, hogy amiért te félsz, sose történik meg." Mire a vándor azt mondja: "Minden megtörtént, amitől féltem." Mire a bagoly annyit mond: "Én azt nem is mondtam, hogy nem történik meg, amitől féltél, én azt mondtam, amiért te félsz, az nem történik meg. Na, szevasz!" Most föltártuk az ontikus dimenziót 'álá Böszörményi-Nagy Iván. Az életünket végigféljük, rengeteg mindentől félünk. Félünk és félünk, hogy majd eltévedünk. S néha eltévedünk? Stty! Mint a sicc. Majd el fogunk esni.
Elesünk? Ftty! Az biztos. Néha olyan helyen köll lennünk, ahol nem szeretnénk, mondjuk a munkahelyen? Hát, ez a mai verem. Úgy bizony. De amiért félünk, ha elmegyünk a egvégére, azt merem állítani nektek, amiért az ember fél, sose történik meg. Amitől félünk, az nem egyszer megtörténik, de amiért az ember fél, az soha. Ezt nem szívesen magyarázom meg. Amitől félünk, nagyon gyakran megtörténik, amiért, az soha. Aki tudja, hogy ennek mi a jelentése, háhá, zen tanítvánnyá lesz. Befejeztem.