Éva hosszú éveken át szeretett volna gyereket. A terhesség alatt élete legboldogabb időszakát élte át. Aztán a sorsa mégsem úgy alakult, ahogy remélte.
Пікірлер: 32
@MartonRamona4 ай бұрын
😢Szomorú történet..együttérzésemet küldöm a mesélönek.
@annamolnar70865 ай бұрын
Kicsordult a könnyem. Megható történet. Köszönet érte.
@FANCSI724 ай бұрын
Együttérzésem! Rettenetes küzdelem lehetett.
@gabriellakopanyi708128 күн бұрын
Két felnőtt gyerekem van. Belesajdult a szívem. Szomorú, hogy így történt.
@ferencneorban21174 ай бұрын
Nagyon szomorú történet,főleg átélni.
@Valeri_ann5 ай бұрын
Együttérzésem😢
@sandornenagy43684 ай бұрын
Javaslom, kapcsolják ki a hozzászólásokat. Döbbenet, amiket írnak. Köszönöm a történetet. Lelki megnyugvást, és boldog "unokázást" kívánok.
@andreaehmann50244 ай бұрын
Csodálatos ember egy nagyon-nagyon szomorù élettörténettel.
@monikamenyhert61105 ай бұрын
"Elpattant húrokból kötök sapkat, sálat, Ez annyira szomorú, ez maga a bánat."
@krisztinabiro93125 ай бұрын
Szomorú történet. A korábbi hozzászólások ellenére, azt gondolom, hogy senki nem ítélheti el a másik embert. A kicsi lélek meggondolta magát és mégsem akart leszületni. A búcsú a lelkünkben történik.
@Szentsrac3 ай бұрын
Ha a gyermekem betegen fekszik a kórházban, nem ülök otthon a lakásban, és nem telefonon érdeklődöm a baba állapota felől, hanem ott vagyok a kórteremben a gyerek mellett reggeltől estig, sőt: még éjszaka is.
@katalimbaranyaine10954 ай бұрын
❤❤❤
@fodorandrea74675 ай бұрын
Annak a csepp életnek joga lett volna, hogy az édesanyja megérintse, hogy támogassa a küzdelmében. Nem szimpatikus ez az elbeszélés. Én megértem a gyászát de hogy eszébe sem jutott megnézni és ott lenni ez elképzelhetetlen. Én egy négyéves kislányt veszítettem el egy nap alatt szinte de ott fogtam a kezét míg lehetett. Az unokám két éve koraszülött lett nagyon rossz állapotban. A lámyom friss császárral vonszolta fel magát az inkubátorhoz. Mond ki amit akar, nekem ez nem tetszett ebben a történetben. A kislányom 34 éves lenne. Az unokám nagy küzdelmek után él de az édesanyja nem hagyta magára a küzdelmében.
@gabriellaszabo72325 ай бұрын
teljesen felháborító, hogy anyaként nem ment be a babához
@mariamiasnikovnekapor77484 ай бұрын
Végtelenül sajnálom. Főleg azt, hogy senki, de senki nem fogta kézen, nem mutatott irányt, nem karolta fel szó szerint ebben a kegyetlenül nehéz helyzetben. Az, hogy nem tudta, mit tegyen teljesen érthető.
@jeannedarc50664 ай бұрын
Nem érthető. Egy olyan elemi ösztön hiányzott belőle, ami olyan alapvető mint a levegő. Ha nincs , akkor semmi sincs...
@mariamiasnikovnekapor77483 ай бұрын
@@jeannedarc5066 Ismeri Ön az irgalom kifejezést? Ítélkezni, bírálni könnyű. Megérteni, megbocsátani nehéz. Ne adja a Jóisten, hogy olyan helyzetbe kerüljön, amikor Ön szorul irgalomra. Mert sajnos, mikor itélkezünk, hogy én biztos soha nem, vagy én biztos igen, akkor nagyon hamar megmutatja a Teremtő, hogy DE te is, vagy nem, te sem! Jó egészséget kívánok 🙏
@jeannedarc50663 ай бұрын
@@mariamiasnikovnekapor7748 amiről beszélünk, annak semmi köze az irgalomhoz-- én kihallom az elbeszélésből, h ez a nő szeretne egyfajta megbocsátást, feloldozast, ezért mondta el a történetét. De ezt nem Istentől kéri, hanem tőlünk, az igazi anyáktol!! Nekem sérült gyermekem van. Soha nem hagytam el és nem is fogom. És a sorstars anyak közül egyetlen olyat sem ismerek, aki IGY MAGARA HAGYNÁ A beteg vagy sz egészséges gyermekét! Nem itelkezem-- a tapasztalataim alapján mondtam véleményt. Szép napot!
@LillaMorc2 ай бұрын
A gyermeked úgy halt meg, hogy az édesanyja meg sem ölelte, soha... Gyuri nem akarta a gyereket, mégis szültél neki...
@ildikoszakal54194 ай бұрын
Ez nem csak hárítas hanem önzőség! Ennek a babának szüksége lett volna az anyjára!
@ibolyagardo33234 ай бұрын
Senki ne ítélkezen mások élete felet .
@brigittakelemen30105 ай бұрын
kar hogy nem mentél be hozzá,mert várt teged
@gabriellaszabo72325 ай бұрын
pontosan
@ildikosimon44774 ай бұрын
Teljesen rendben van,hogy tudja,mi az elvárható viselkedés egy ilyen helyzetben??bizonyára Ön ezt másként kezelné...de mivel nem vagyunk egyformák ,tartsuk tiszteletben,másként éljük meg,másként dolgozzuk fel..a nehézségek nem egyformán terhelnek..tartsuk tiszteletben ezt..Ne itélkezzünk..köszönöm...
@alcoholrelated45294 ай бұрын
@@ildikosimon4477 ha nem tekintjük embernek/léleknek a gyereket, akkor igazad van.
@brigittakelemen30104 ай бұрын
Igen tudom,maga önző volt patyolgatta a semmit erő barátját,én oda sem költöztem Vol na,a baba érezte.az elutasitast
@ildikosimon44774 ай бұрын
@@alcoholrelated4529 Akkor is,ha nincs bennünk annyi empátia,hogy belehelyezzük magunkat olyan élethelyzetbe,ahol a tulélesünk csak így biztositott..Igazam nem kell ,hogy legyen..az elfogadás attól még valid..Köszönöm..