A beton

[@ferenclukacs165]

Fantasztikus számok,brutális mennyiségfogy napontais hacsakegynapot veszünk! Nagyonérdekes videó,köszönöm!

[@vargalevente1144]

Mindezek után eljött a KENDERbeton ideje, ami remélhetőleg a jó útra tereli az építőipart és egészséges meg fenntartható épületeket eredményez! 🔝

[@demeteraxel7910]

Hát akkor jó lenne megnézni :D

[@Goethetractor]

25:30 a csöveket feltöltik cm2-enként 21kg betonhabarccsal. Jó az amikor sem a fordító, sem a narrátor, sem a szakmai ellenőr ( ha volt ilyen a film esetében) nincs tisztában alapvető fizikai fogalmakkal és mértékegységekke. 🤣

[@zoltankatzenbach2990]

National Geographic.. Régebben ilyeneket láthattunk, de az elmúlt 5 évben semmi más nem megy ott, csak egy bizonyos népcsoportot ért vélt, vagy valós esemény felnagyítása, és beépítése a fejekbe örökre. Évek óta oda sem kapcsolok, mert nem érdekel sem az a népcsoport, sem a fájdalmuk, sem az, ami történt, vagy nem történt velük! Ezt a tudományos csatornát úgy lezüllesztették a mesékkel, hogy értelme sincs nézni.

[@zsoltpradel1776]

Na pont ezen akadt meg a fülem nekem is (nem néztem, csak hallgattam). 2,1kg lenne a jó mennyiség, nem 21kg. és nem cm2 hanem cm3 de hát ez van. Az átlagos beton sűrűsége 2,4kg/cm3

[@Goethetractor]

@@zsoltpradel1776 2,4kg/cm3??? Az komoly anyag lenne! Talán 2,4g/cm3. 😉

[@Kevely978]

@@Goethetractor esetleg 2,4kg/dm3 ?

[@Goethetractor]

@@Kevely978 igen, kb. Természetesen beton minőségtől és fajtától függ de ezzel az értékkel nagy általánosságban nyugodtan számolhatsz. 2,4kg/dm3=2,4g/cm3

[@janospeto831]

Apró megjegyzés: Az új, a fényt átengedő építőanyagot Losonczi Áron építészmérnök találta fel és fejleszti 2001. óta. A 2001-ben kifejlesztett Litracon Classic® - itthon „üvegbeton” névre keresztelt - transzparens építőanyag lényege, hogy a betonba optikai szálak milliói kerülnek, melyek átvezetik a fényt a kemény anyagon. 👍

[@Kevely978]

Nem minden magyar ami fénylik. Az áttetsző betont először egy 1935-ös kanadai szabadalom említi. Az optikai üvegszálak és a polimer alapú optikai szálak kifejlesztése óta azonban a találmányok és fejlesztések aránya ezen a területen drasztikusan megnövekedett. Vannak olyan találmányok is, amelyek ezt a koncepciót olyan technikai alkalmazásokban alkalmazzák, mint például a repedések észlelése. Az 1990-es évek elején olyan formákat fejlesztettek ki, mint a ma népszerű áttetsző betontermékek finom és réteges mintákkal

[@janospeto831]

@@Kevely978 Aha, laboratóriumi körülmények között! 🥴 🤷‍♂️🤗

[@Kevely978]

@@janospeto831 nem pontosan érteni hogy mire gondolsz de én elmondtam amit szerettem volna

[@janospeto831]

@@Kevely978 Érdekes módon eltűnt a válaszom! Vajon miért? Nem fogom megismételni, így is 3 perc ment el az életemből, feleslegesen! 🤦🏻 🤷‍♂️ 🥴

[@janospeto831]

@@Kevely978 Annyit azért mégis, hogy "üvegbeton"! A Google a barátod! Tudod! 🥴 😂 🤣 👍

[@Mapkentaur1]

Köszönöm szépen a feltöltést.

[@jozsefwerndorfer2038]

Becherovka+Tonic

[@peterbertalan1529]

Elkèpesztő🤷‍♂️🤔🙂💪

[@zoltandarab8637]

Az èn fejem is abból van 😊Burattino Concretis

[@soltesznagytamas]

👏👏👏

[@sajatApamVagyok]

Fogarasi Árpád urat felkérhették volna szakértőnek! Ő ennek az anyagnak-kis túlzással-a művésze.

[@gipszjakab4029]

Nem a gátnak kell elviselni a nyomást,hanem a két oldalnak ahová bekapcsolták. Az Anyaföldnek.

[@zoltankatzenbach2990]

Az a beton, amit a rómaiak használtak, és a mai beton nagyon nem ugyanaz! Ne vegyétek be a videó füllentéseit! Nem tudják előállítani ma sem a római betont, pedig próbálkozások voltak bőven!

[@lakykaryful]

Miért nem??

[@zoltankatzenbach2990]

@@lakykaryful A római beton, vagyis a "opus caementicium", egy különleges anyag, amelyet az ókori rómaiak használtak építkezéseik során, és amely sok esetben még ma is tartósabbnak bizonyul, mint a modern beton. Ennek a különlegességének számos oka van, és ezeket a tényezőket nem mindig egyszerű rekonstruálni vagy tökéletesen utánozni a mai technológiával. Itt van néhány főbb ok: Anyagösszetétel: A római beton vulkáni hamu, mészkő és tengervíz keveréke volt. A legfontosabb összetevő, a "pozzolana" néven ismert vulkáni hamu, különleges tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segítik a beton keményedését, még víz alatt is. A mai betonokban használt anyagok összetétele jelentősen eltér a rómaiak által használtaktól. Kristályszerkezet: A római betonban egyedi kristályos szerkezetek alakulnak ki, amelyek erősebbé és tartósabbá teszik az anyagot. Például, a "tobermorite" nevű ásvány, amely a római betonban kialakul, hozzájárul annak hosszú távú stabilitásához. A modern betonnál ez a kristályszerkezet ritkán jelenik meg természetes módon. Kötési folyamat: A római beton kötése hosszabb időt vett igénybe, mint a modern betonnál, de ennek eredményeként egy sokkal szilárdabb, stabilabb szerkezet alakult ki. A modern betonok gyorsabb kötésre vannak tervezve, ami gyakran eredményez kisebb stabilitást hosszú távon. Környezet és technológia: Az ókori Rómában rendelkezésre álló anyagok és az építési technikák is különböztek a maiaktól. A régi technológiák, a helyi anyagok használata és a tengeri környezet mind hozzájárultak a beton különleges tulajdonságaihoz. Történelmi ismeretek hiánya: Bár sokat tudunk a római betonról, még mindig nem ismerjük teljes mértékben az összes tényezőt, ami hozzájárult annak tartósságához. Sok régi recept és technológia az idők során elveszett, és a mai technológiai fejlettség ellenére sem tudjuk teljesen reprodukálni azokat a feltételeket és anyagokat, amelyeket a rómaiak használtak. Összességében, a római beton különleges tartósságának titka a vulkáni hamu, a hosszú kötési idő, a speciális kristályszerkezetek kialakulása és az egyedi építési technikák együttesében rejlik. Ezeket a tényezőket ma nem mindig tudjuk teljes mértékben utánozni vagy újraalkotni.

[@zsoltpradel1776]

Már meg tudják csinálni. Vulkáni hamu kell hozzá és mészcsomók. Ettől lesz ellenálló és vízzel érintkezve erősödik folyamatosan.

[@leventebiro8018]

Hát az kúrvára nem jó beton amelyik 1000 évig köt és tart az bad bussiness jobb az agyagos silány beton amely 30 év múlva pórlad!

[@tamasalfoldi7706]

Aki volt romàban az tudja azt a betont a colszeumban kèźel lehet morzsolni ha lenne egy 5 erösègü fõldrengès romàban romàba összedölne.

[@zsoltszoke9926]

vályog kell nekünk, nem beton

[@laszlonagy5683]

Jó kis hidat lehet belőle rittyenteni! Vájog basszus.....

[@gergelyfonagy8370]

Mondjuk ez így elképesztő fals megállapítás. Ha a Hoover-gátat szeretnéd vályogból, az mondjuk elég nagy felelőtlenség lenne. Ha a házad alapját szeretnéd vályogból az se vezetne semmi jóhoz. Te a vályog természetes mivoltját, a lélegzőképességét, és nagyon jó hang/hőszigetelő tulajdonságaira gondolsz. Annak semmi köze a betonhoz való összehasonlításban, inkább akkor már a tégla ellenében érdemes felhozni.

[@John-e2c3i]

Betonnál mi a trükk hogy ne repedezzen?

[@sajatApamVagyok]

Bekened Nivea krémmel.