A csöves hangzás titka!

A könyvre és a video tanfolyamra a [e-mail] -ra írt könyv és/vagy tanfolyam tárgyú levéllel lehet jelentkezni és válaszul megírom a részleteket. Addig is kedvcsinálónak, ingyen hozzáférhetővé tettem a könyv első részét, a teljes analóg szekciót! drive.google.com/file/d/1vre8...
A tanfolyamról az előzetes pedig itt: • Tanfolyami kedvcsináló...
A csöves hangzás titka!
0:00 Beharangozó.
0:14 Főcím.
0:42 Nőnapi köszöntő.
3:33 A PEAVEY 6505+ erősítő hibája.
12:20 A trióda működése.
23:20 A csöves hangzás titka!
29:09 A nap képe(i).
33:25 Búcsú.

[@azelektronikabarataibakail1185]

A videóban elrejtettem néhány hibát, megtaláljátok?

[@sompep1455]

a 7 az 9! :)

[@gyulamolnar8971]

Nécceres nemkettó.

[@Hazardteam]

11:24 _"Az összes cső az alaplemezbe van beforrasztva"_

[@aklankrisz]

Meg persze! Az egész 23:25-től lévő rész hibás.

[@MegaHangos]

elrejtettem = vétettem így belegondolva 1 hiba után érdemes lett volna újra felrakni , a kollégát aki egy melóban 7et hibázik azonnal kirúgják . szummázva csak 1 hiba van , kár volt .......

[@benjoe999]

Én dupla sebességen nézem a videokat,így szuper!

[@Mela_Pipi]

😂😂😂😂

[@johngood8742]

Erre a videóra bőven ráfér.

[@AttilaJVarga]

Nagyon jó téma, kb 40 éve nem hallottam róla. Fiatalon egy zenekarban gitároztam többnyire basszúson, de közben akkordon. Egy 100-as Zelmerem volt, akkordra egy 50-és Laney. Igazi jól csak a csöves adta a hangot. A tranzisztoros tirisztoros erősítők Tompa hangot adtak. Nem volt az az érces dinamikus hangzás ami igazán élvezhetővé tette a hallgatónak(közönségnek) és a gitárosnak is a műsort. Hát én csak elismeréssel tudok szólni a témaválasztásodhoz, bár nem értek az elektronikához, de élvezettel hallgatom az elődásodat, annyira érthető és logikus👍🤝

[@gyorgyvigh2068]

Szenzációs téma,értékes előadó. Gratulàlok a csatornàhoz...

[@birkapasztor]

Nem tudom mire a nagy hiszti, nekem megfelel, nagyon jól és érthetően magyarázod a dolgokat, igaz én is gyorsítok, mert alapból pörgős vagyok. De amúgy nem zavaró szerintem, biztos nem egyszerű videótartalmat készíteni, én ráadásul nem is vagyok egy oktató tehetség, nem tudják követni, amit át akarok adni. Tehát köszönöm és remélem sok ilyen jó tudást kapunk még, hosszútávon is.

[@aklankrisz]

A sok ekézésem ellenére köszönöm a videót!

[@boyandskeleton]

Köszönöm szépen :)

[@johny.tayl.7325]

Lajos, a humorod 3F, fenomenális😂

[@Mela_Pipi]

Jó reggelt, kedves Lajos! Feliratkoztam a csatornádra és kíváncsian várom az új videóidat!

[@azelektronikabarataibakail1185]

Meglepetésben lesz részed!

[@Mela_Pipi]

@@azelektronikabarataibakail1185 Neked is!

[@Mela_Pipi]

Apropó, köszönöm, hogy feliratkoztál a csatornámra! Megtiszteltetés. Ezt komolyan mondom.

[@rga7482]

:DDDDDDDDDDDDDD @@azelektronikabarataibakail1185

[@G.K.-]

Nem értem miért kellene kritizálni a forrasztást, amíg nem szépségversenyen vagyunk, ha a fémes kötést stabilan hozza, de csak ott, ahol ez feladata és ha be kell férnie valamilyen tokozásba és be is fér feszítés nélkül, felőlem lehet rántotthús-alakú is. :)

[@jozsefsuplicz3929]

Szia Lajos,a videód kellemes emlékeket ébresztett fel bennem.Erre én sem számítottam ,hogy valaha fogom hallani a Kő Manci nevet.A Manci néni a középiskolai osztályfőnököm volt a 70-s években és a stílusa egyedi volt.Csak szép emlékeim vannak róla.A videódat nagyon szépen köszönöm és a további munkádhoz kitartást és jó egészséget kívánok.

[@ifrpilota]

Basszus ez a szaggatott beszed annyira idegesito hogy lekapcsoltam a videot.

[@Mela_Pipi]

Nem kellene! Már sokat javult a kezdetekhez képest! Most, már szinte hadar. 😀

[@m_akos567]

köszönjük Emese, többen érdeklődtek...

[@birkapasztor]

Ha valamit meg akarok tanulni, ilyesmi nem tántorít el :D Látod, sokan megoldják, én is szoktam gyorsítva nyomni tutorialokat :D, suliban is a figyelemzavarom miatt szívtam, túl gyorsan pörgök sajnos, nálam emiatt nagyobb a gond, mégis itt vagyok. Próbálkozz szakmailag állni hozzá ;)

[@alajosvegh7182]

Én is a "Kő Manci" csapat tagja lennék. 1966-67-ben, Székesfehérváron a Híradásipari Technikumban villamosméréseket tanított Kő Klára (kontyos) tanárnő. Kösönet az értékes sorozatért.

[@azelektronikabarataibakail1185]

Mi az ő könyvéből tanultuk a méréseket, amit az iskola másik mérés-tanárával Szépe Dezsővel írtak!

[@Mela_Pipi]

Hát kő ennél több?!

[@Mela_Pipi]

Mifelénk akkoriban nem a tanárnőnek volt lófarka.

[@vastika2]

@@azelektronikabarataibakail1185Nekem '89-'94-ig a Szépe Dezső volt az osztályfőnököm + szakmai tanárom :-)

[@kristofszabo1357]

Hatalmas video, Elektronika-elektrotechnika erettsegi utan sajnos erosaramfele mentem tovabb, de mindig jobban erdekelt az elektronika

[@istvanhangay1643]

Szia Lajos! Ez a gitárfej nem egy Marshall, de legalább kinai. A lelkem köszöni a "csövezést"

[@Bimbicimbi]

A Marshall sem különb (ha angol akkor sem) a kétoldalas nyákok megjelenésével kisebb helyre fér be több "szolgáltatás", de a tartósságuk árán. Ha a kézihuzalozott plexire gondolsz, ami nagyjából megalapozta a Marshall nevét az már csak történelem. A gitárosok mindig mást , jobbat akarnak. több gain, nagyobb attack, kilóméter hosszú sustain, más textúra, effekt loop, vagy ott a KK modellben a zajzár. 50 éven keresztül nem lehet árulni az alap bluesbreakert, mert változik a zene műszaki hátterének igénye. És, ha ez nem lenne elég a legtöbb helyről már kinéznek ,ha egy fej-ládát leviszel. Vagy nem tudják kimikrofonozni, vagy annyira le kell tekerned, hogy elhal a hang. Marad a vonalból vitt effektprocesszor hangja, ha ezt egyáltalán hangnak lehet csúfolni. Az más kérdés, hogy kinek mi tetszik. Szerintem ez a rockzene hangzásának a halála.

[@istvanhangay1643]

@@Bimbicimbi Tudod, régen is gyártottak Marshallt.

[@Buszoscsavoka]

Szép jó napot kívánok! Emailben el lehet önt érni? Írtam már régen az itt megadott címre. Vagy facebook?

[@azelektronikabarataibakail1185]

[e-mail]

[@janoshaasz5219]

// "Rejtély és valóság Hifi végerősítőkben" cím jut eszembe a videó (címe) után, szabadon... 🙂 //

[@krisszalai]

Kedves Lajos! Nem fog annyira átforrósodni, hogy leolvassza a csatlakozást? Nem kellett volna még rátekerni is?

[@azelektronikabarataibakail1185]

Az eredeti csatlakozó sem a cső felőli végén olvadt el!

[@zenpeak_original]

Szia, ne haragudj, én a tanfolyamot nagyon meg szeretném vásárolni, de itt a leírásban csak a kedvcsinálóhoz van link, kedvem meg van, csak a teljes tartalomhoz vezető linket nem lelem.

[@azelektronikabarataibakail1185]

Írj a [e-mail]-ra egy tanfolyam tárgyú levelet és elküldöm a részleteket.

[@dorzsboss]

T603-nak nincs kollektorellenállása...

[@laszloszabo3619]

Ha a vezetékeknek hosszirányú lenne a forrasztási iránya, ráadásul használtál volna zsugorcsövet is, akkor esztétikusabb és biztonságosabb a kapott eredmény.

[@azelektronikabarataibakail1185]

Van egy rossz hírem: hosszirányban kezdtem , de úgy lepattant a forrasztás. Így lett megfelelően stabil.

[@laszloszabo3619]

@@azelektronikabarataibakail1185 Érdekes. Irányfüggő a forrasztással még nem találkoztam.

[@MegaHangos]

így belegondolva 1 hiba után érdemes lett volna újra felrakni , a kollégát aki egy melóban 7et hibázik azonnal kirúgják . szummázva csak 1 hiba van , kár volt .......

[@zoltancsendor5153]

Ez a 112, 60W-os kombo kapcsolása nem a 120W-os fejé.

[@azelektronikabarataibakail1185]

Azt nem tudtam, hogy egy típusszámnak két variációja is van, ebből is látszik, hogy nem vagyok gitáros....

[@janosnagy4382]

Ez így nem igaz, hogy a tranzisztoros erősítő harmadik harmonikust termel! A túlvezérelt, torzításba vitt tranzisztoros erősítő termel harmadik harmonikust, a normál tartományban működő nem termel semmit, amíg csöves mindig termeli a második harmonikust.

[@azelektronikabarataibakail1185]

Ezért nem szoktam a HiFi magazinhoz hasonlító hangkép jellemzéseket mondani egy erősítőről sem, mivel egy hangkép mindenkinek más, teljesen szubjektív, ezért amikor valaki dicséri a saját erősítőjét, akkor nem szoktam vele vitatkozni. Az átlag embernek, aki mp3-at hallgat, annak abszolút mindegy , hogyan szól az erősítője, bármit is mondjon.

[@Mela_Pipi]

​@@azelektronikabarataibakail1185A hozzászóló sem a szubjektív megközelítés híve. Pont a mérhető paraméterek alapján világított rá a tényekre.

[@janosnagy4382]

@@azelektronikabarataibakail1185 Ahogy az előttem szóló is mondja, semmi szubjektívet nem mondtam, az egyszerű elektronikai tényeket javítottam ki.

[@azelektronikabarataibakail1185]

@@Mela_Pipi Régen Piret Endre (egyik példaképem) Írt egy cikket, amiben a tranzisztoros erősítők rossz hangjának okát kereste. A második erősítőre azt mondta:ez az erősítő már nagyon jó paramétereket adott, csak egy hibája volt: még mindig rosszul szólt. Sipos Gyula (másik példaképem) is sok cikket írt a különböző "furmányos" méréstechnikai módszerekről, amiben azt kereste, hogy két azonos harmonikus torzítású erősítő hogyan szólhat másként, mi az a mérési metódus amivel kimutatható a különbség. ...és amíg a mérési metódusok nem lesznek elterjedve, szabványosítva, addig marad a HiFi magazinos terminológia az erősítő jellemzésére.

[@Mela_Pipi]

@@azelektronikabarataibakail1185Az nem technika, hanem vallás. Ízlésről és vallásról nem vitázok.

[@aklankrisz]

27:22 Nem igaz. Nem emiatt szól jobban egy elektroncsöves erősítő. A tiszta zenéhez kevert csöves jeleggű torzítás hozzáadásával sosem lett egy félvezetős erősítő se jobban szóló! Ez egy nagyon régi mitosz, ami még itt is előkerül. (Páros harmónikus, szépen egyenletesen csökkenű felharmónikusok a spektrumban....

[@azelektronikabarataibakail1185]

Ezek szerint te tudod az okát! Megosztanád velünk? Hadd tanuljunk!

[@ferenchorvath5311]

Kedves Lajos! Amivel foglalkozó az részletesebben le van írva a szakkönyvekben, melyek nagyobb könyvtárakban elérhetőek. Akit ez érdekel, az olvasson utánna. Többet fog tudni erről, mint amit Te itt mondasz. A grafikont mitatod, de nem értem, hogy miért nem az anódáram- rácsfeszültség grafikonnal magyarázod a jelenséget. Nem figyelsz egy lényeges elektroncső és tranziszor eltérésre!! Az erősítők több erősítő fokozattból épülnek fel. Az egyes fokozatok csatoló kondenzátorral viszik tovább a hangjelet. Az elektroncső csatoló kondenzátorai csak feszültséget továbbítanak, mert az elektroncső negativ előfeszültsége miatt nem folyik rácsáram! A tranzisztoros erősítőben bázis áram folyik!! A csatoló kondenzátoron áram folyik, mely a kondezátor miatt fázisban elóre siet! Ez jelentős torzításokat okoz. A zenészek és diszkósok nem figyelnek a gitárok hangszedőinek torzításaira, és a túlvezérlés jelenségére. Ha valóban Hi-Fi erősítők lennének túlvezérlés, és csatoló kondenzátorok áram fázis késése, sietése nélkül akkor nem lenne külömbség a két rendszer között. Mégegy dolog: a 12AX7 elektroncső az ECC83 -l azonos. Ez egy USA és Britt baromság, hogy ők másképpen jelölik az azonos csöveket. Az EL 34 is náluk 6CA7, az oroszoknál 6P3Sz (cirilben), tungsramnál 6L6G volt.Üdv:H.F.

[@Mela_Pipi]

Nem létezik olyan, hogy "szovjetül". A videóim többsége orosz nyelvű. Van pár, ami elérhető angol nyelven is, de magyarul nincs és nem is lesz. Nincs ott semmi látnivaló, kérem oszoljunk!

[@azelektronikabarataibakail1185]

Megtaláltad az első hibát! Gratulálok! Írtam egy kitűzött sort az elejére, csak telefonról nem sikerült, ezért gépről pótoltam!

[@Mela_Pipi]

@@azelektronikabarataibakail1185Ügyes húzás! Mostantól, ha valami elszólás van, akkor az úgy van beállítva, hogy Te így akartál leszállni a bicikliről. :-)

[@rga7482]

:DDDD

[@johny.tayl.7325]

Nagymamám is mindig azt mondta az oroszra, hogy szovjet, mivel a kommunizmusban amibe beleszületett és nevelkedett még így hívták őket.

[@Mela_Pipi]

@@johny.tayl.7325 Teljesen hibásan hívták az oroszokat szovjeteknek. Az orosz egy nemzetiség, a szovjet meg egy ideológia és egy ország elnevezése volt. Nincs, és nem is volt sem szovjet nyelv, sem szovjet ABC, sem szovjet nemzetiség. Aki szovjetnek nevezi az oroszokat, az olyan, mintha a magyarokat rákosiéknak vagy horthyéknak nevezné. Amúgy meg nem érdekli őket, ki, hogyan nevezi őket. Sőt, a többséget az sem érdekli, hogy Magyarország létezik-e egyáltalán. Max annyit tudnak róla, hogy Magyarország a háborúban a náci Németország oldalán harcolt.