A Himnusz regényes története

Műsorvezetők:
Juhász Anna - irodalmár, kulturális menedzser
Becze Szilvia - a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője
Szakmai referens:
Somogyváry Ákos - az Erkel Társaság elnöke, Erkel Ferenc szépunokája
Rendező, szerkesztő: Tuza Norbert
Operatőr, vágó, colorist: Szín Róbert
B-kamera, asszisztencia: Csanádi Árpád
Animáció: Manga István
Producer: Tóth László
Készítette az Ambient Pictures (www.ambnt.hu)

[@molnarattila5150]

Köszönöm szépen. Ilyen mélységig egyetlen egyszer sem hallottam. Részleteket, fordulatot igen, de a lényeges összefüggéseket soha. Még egyszer köszönöm! Az unokáimnak is levetítem.

[@csapocsabadr.2530]

Grautlálok! Fantasztikusan szép, lélekemelő, és informatív műsor. Magyar-ének szakos tanárként a felső tagozaton az összes osztályban levetítettem.

[@szabolcsimre4948]

Köszönjük szépen eme csodálatos, kifogásolhatatlan, érdekfeszítő történetet. Felvillanyozta a napomat.

[@zsoltkovacs3586]

köszönjük nagyon nagyon szépen ez ott van ahol érzi az ember hogy MAGYAR.

[@ladislautoth864]

Testver Magyarok maradunk Meg ha senki se tudna elloadni a Himnusz szavaiti a Szozat a veruknnben tanyazik oroke,Laszlo din Timișoara

[@zoltankarolykovacs2690]

Köszönöm, nagyszerű elbeszélése a történetnek, felemelő. Hálásak vagyunk elődeinkért!

[@hbernadett78]

Szuper beszélgetés de Becze Szilva S Z és az betűi hallgathatatlanok!!!

[@evak.nemeszaros4750]

Szinvonalas eloadas, a megemlekezeshez melto. Nagyon tetszett, koszonjuk

[@emmijoob2738]

Minden iskolának rá kellene szánni 1 történelem órát !

[@adriihun]

Az osztályom kapott 10 kérdést ezzel a videóval kapcsolatban szóval.. ; - ;

[@peterorszagh2762]

Köszönöm, Istenem, hogy magyar vagyok.

[@peterandorka2868]

Gratulálok a kisfilmhez, nagyon informatív, közérthető összefoglaló. A tempóknál egy megjegyzendő: a film 24-25. percében említik, hogy Dohnányi lelassította. Ez lehet igaz, de Erkel nem írt metronómszámot, Dohnányi viszont igen - megtartva mellette Erkel eredeti szöveges tempójelzését [Andante religioso]. (Kérdezem a szakavatottakat: van arra forrás, hogy egy Andante religioso hányas metronómszámot jelentett 1844-ben? Lehet, hogy van, és akkor biztosan igaz az állítás.) Mindenesetre elővettem pár zenei lexikont, mit is írnak az "andante" szóhoz. A következőket találtam: - Andante = andalogva, merengve (Goll János, 1910) - Andante = lépve, járva. (Böhm László, 1952) - Andante = lépést, járva, lassan. Mérsékelten lassú tételek tempójelzése (Szabolcsi Bence, Tóth Aladár, 1965) - Andante = lépve. Nem csupán tempójelzés, nagyobb mű lassú tételének (...) is a címe lehet. (Darvas Gábor: Zenei minilexikon, 1974) - Andante = It was a gentle relaxed tempo for Haydn and for W.A. Mozart, who wrote to his sister on 9-12 June 1784: ‘none of these concertos has an Adagio, but just Andantes’ [Kellemes, nyugodt tempó volt ez Haydn és W.A. Mozart számára, aki 1784. június 9-12-e között ezt írta nővérének: "ezen versenyművek egyikében sem szerepel Adagio csak Andante. /megj.: mint középső, lassú tétel!/] (Grove Lexikon, 2001) A "religioso" jelentése: áhitatos, vallásos. Dohnányi az eredeti szöveges tempójelzés értelmezéseként a 60-as tempót írta elő. Az idézett két felvételen Somogyvári Ákos kb. 60-as tempóban dirigálja a művet, tehát pontosan úgy, ahogy Dohnányi is elképzelte, az utána következő Dohnányi felvételen viszont kb. 44-es (!!!!!!) a metronómszám. Bocsánat, de arról az átdolgozó nem tehet, hogy ez a lassúság vált általánossá a karmesterek körében. Persze sajnos a mű sínyli meg a dolgot. Ezek szerint ha a más fórumokon az új himnuszfelvételt a tempója miatt találják lelkesítőnek, akkor ha a Dohnányit 60-asban játszanák, lehet, hogy az se lenne számukra ennyire lehangoló. Ez az egész persze a Trianon és a tempó összekapcsolódását is megkérdőjelezi - legalábbis Dohnányi esetében. Ez is lehet igaz, de nem biztos, hogy az. Ha a két partitúrát nézem, Dohnányié nem kifejezetten "tragikusabb", csak a korszerű rezes lehetőségeket figyelembe véve, kőkeményen logikus szólamvezetéssel vitte végig a szólamokat. A fúvóstöbblete is mindössze egy trombita és a tuba, mert ez addigra általános lett a zenekarokban. A kisdob + cintányér (számomra) inkább fokozza a tetőpont zenei jelentőségét. Amit lényeges eltérésnek tartok, az a futamok és a két, rövid hangokat tartalmazó sorzáró ütem kisimítása. De ezek is magyarázhatók azzal, hogy "egyházias" akar lenni az átdolgozás - inkább, mint "magyaros". A szöveg nem változott: ima itt is, ott is. Talán ez lehetett Dohnányi motivációja a futamok elhagyásával. És lehet, hogy Erkelék generációja azért is törekedett verbunkos stílusban komponálni, hogy merőben ellene menjen a német behatásnak, és magyaros zenét írjon. De nagyon szívesen olvasnék erről valami autentikus forrást, mondjuk egy levelet Dohnányitól, vagy hasonlót, amiben nyilatkozik a művészi elképzeléseiről. Félreértés ne essék: nem állásfoglalás, csak úgy érzem, szegény Dohnányi nagyon el van marasztalva (főként egyébként más fórumokon), pedig sem hazaárulást, sem szakszerűtlenséget nem vélek felfedezni a munkájában. A harangszóról: maga Erkel is egyébként azt írta a kottába, hogy Harangszó VAGY Tam-tam (ez utóbbi ugyebár egy nagy gong-féle hangszer, és azért nem ugyanaz, mint egy harang). Ráadásul a harangozás pont egy utólagos bejegyzés a kéziratba. Ettől még lehet igaz a Gárdonyitól idézett harangos anekdota, vagyis hogy arra gondolt komponáláskor, de hogy eredetileg nem írta bele, az látható a kottából. Kíváncsi lennék, hogy elő lett-e egyáltalán adva harangokkal, mert ugyebár az a mély harang hang, amit Erkel a kottába írt, a sima csőharangsoron akkor sincs rajta, ha az alsó plusz kibővítést hozzáteszik. Állítólag megvannak az eredeti szólamkották is. Van köztük harang-kotta? Lehet, hogy Dohnányi azért hagyta ki, mert egy oktávval feljebb, ami már rajta van a hangszeren, nem hozná a nagyobb, templomi harang hatását? Milyen harangra gondolt vajon Erkel? A pályázati körülményekről megjegyzendő: a darab zsenialitásán nem változtat, de Bónis Ferenc szerint az, hogy Bartay az utolsó napon vette rá Erkelt, hogy pályázzon, sőt, be is zárta a színház egyik zongorás szobájába, amíg meg nem írja a művet, csak anekdota, mert az 1-es számot kapta Erkel pályaműve, mivel elsőnek adta be. (Egressy pedig harmadiknak. [Lett volna még két további műve a pályázaton, ahogy Gárdonyi Bartay szájába adja?]) Egyébként előző évben volt hasonló pályázat a Szózatra, ahol Erkel a bizottság tagja volt, így bár ő is megkomponálta a maga Szózatát, nem pályázhatott. Erkel pályázati szándékát mutatja az is, hogy nem volt tagja a bíráló bizottságnak 1844-ben. (Forrás: Bónis Ferenc tanulmánya a Himnusz facsimile-kiadványában, 1994, Püski Kiadó.)

[@balazsszoke2138]

A trianonista lelkesedés mederbe termelésére...az erőltetett "hajlítások" kritikájaként tekintsék, hogy a szöveg-megzenésítés rendellenességének nyomós bizonyítéka, miszerint a vers hatszótagos sorai egyikeként kényszerítődik ki a napjainkra kifogásolt "hozd reá" a kificamított "ho-ozd rá" helyett. A ves-költő nem figyelt rá (valami oknál fogva), a zene-író pedig az "aranyszabályt" volt kénytelen almazni: a hatszótagosokat rendre hajítással oldja meg, mert nem tehet mást...Quod erat demonstrandum.

[@peterandorka2868]

@@balazsszoke2138 A vers konzekvensen 7 + 6 szótagos sorpárokból áll. Ez önmagában nem hiba, költői döntés kérdése. Ez még akár előny is lehetne, mert a rövidebb sorok végén könnyebb levegőt venni az éneklés során. A megzenésítés ritmikája (7 ütéses ütempárok) és a szöveg szótagszáma (változóan 7 és 6) valóban problémás minden páros sor végén, de a "ség" szótagon lévő két hajlítás még nem annyira zavaró, mint az említett "hozz", mert ott más a ritmus, mint előtte - a struktúrából következőleg. Na ezért mondta nekem Horváth Péter, bár ő a könnyűzenei számok megírásának menetéről beszélt, de technikailag hasonló a helyzet, hogy jobb, ha a zene van meg előbb, mert akkor a szöveget ahhoz írja, és ez bár nehezebb műfaj a költő számára, de simább, természetesebb, jobb lesz a végeredmény. (Egyébként Weöres Sándor is, ha jól tudom, utólag írt Kodály dallamokra verseket, amelyekből a közismert gyerekdalok lettek.) Sajnos a zene ilyen "galád" dolog, hogy ha összeütközik a szöveggel, akkor a szöveget fogjuk hibásnak érezni. Kölcsey viszont már a komponálás idején se tudta volna megváltoztatni versét Erkel kedvéért. Szóval minden elismerésem annak, aki jól tud verset megzenésíteni - különösen könnyűzenei, vagy ahhoz közelálló stílusban, ahol a stílus kikövetelné az egyenletes lüktetést, ütemszámot, szerkezetet. De persze tegyük hozzá azt is, hogy minél gyorsabb a tempó, ez annál kényesebb kérdéssé válik. (Lehet, hogy ez az oka a lassuló felvételeknek?) Na meg azt is, hogy a prozódiára való odafigyelést, vagyis hogy érthető legyen az énekelt szöveg, a hangsúlyozás, ritmizálás kövesse a szövegből következőket, elsőként igazán Kodály vetette fel, úgyhogy a Himnuszban fellelhető prozódiai problémák inkább tekinthetők korjegynek, mint szakmai hibának. (Na és hány népdalban természetellenes még a prozódia, aztán senkit nem zavar... vagy legalábbis nem zavart nagyon sokáig. A XIX. században sem. Így a Himnusz esetében sem.) Talán ezért nem zavar engem annyira ez a hajlítás-probléma, mert stílusjegyként tekintek rá, és a XIX. századi magyar zene, akármilyennek is látjuk, a hagyományunk, végső soron gyökereink része, amelyre ilyen módon természetesen büszkék lehetünk.

[@1960imi]

@@peterandorka2868 Azt tudni kell, hogy Kölcsey nem gondolta, hogy ez meg lesz zenésítve . Nem arra írta, hogy valaha zenésítve lesz. Versnek írta.

[@1960imi]

Én úgy tudom, hogy ez állandó probléma a régi zenei műveknél, hogy NEM meghatározható a pontos tempo. Több ismert klasszikusnak eltérő hosszúságú felvétele van.

[@jozsefcsiszar1794]

Érdekes, nívós műsor, és kommentek. A magam szubjektív himnusza akkor is a SZÓZAT. (Habitus kérdése...)

[@ladislautoth864]

De az Angol Himnusz dala egyenlo a Porosz Himnuszal , Deutschland Deutschland ,Uber alless csaki egy mas szoveg .Ne feletjuk hogy angol kiralyi csalad nemet eredetu Laszlo din Timișoara

[@balazsszoke2138]

Fecseg a felszín...

[@kriske6873]

:D:D:D:D:DD:D:D:D:D