A jövő zenéje S4E3 | Túlélik-e a növényeink a klímaváltozást? | Drexler Dóra

Lesznek-e fenyők az Alföldön és tuják a díszkertekben a következő évtizedekben is? Mit ültetünk, mit eszünk, mit jelent a nemesítés, mit a génmódosítás, hol hogyan kezelik ezt a kérdést, és hogyan készülhetünk fel a klímaváltozás már most is érzékelhető hatásaira? Mik a hagyományos módszerek, amik segíthetnek, és mik azok a növények, amiktől elbúcsúzhatunk? És mi a helyzet az állatenyésztéssel, felváltja-e a laborban tenyésztett műhús hamarosan az igazit? Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóközpont ügyvezetője és Rab Árpád válaszolnak Vörös András kérdéseire.
/ ajovozeneje
Háttér: CP2077
--
#rabárpád #podcast #mezőgazdaság #klímaváltozás

[@oromdulo]

A napokban néztem egy rövid kis videót arról, hogy hogyan bábozódik be a hernyó és hogyan lesz belőle pillangó. Valójában semmit sem tudunk az életről, ez a gondolat fogalmazódott meg bennem, a látottak alapján. Csak történnek velünk a dolgok és mi ezeket a történéseket akarjuk felborítani, leutánozni, kijátszani. Mindent lehet, de minek? (Laár András) Jobb nem lesz, mint a tökéletes. Szerintem kevesebb fogyasztás nélkül (a felhasználói élményről való lemondás nélkül) nem fog itt semmi előrelépés sem bekövetkezni. Erről sajnos nem volt szó a műsorban. A biotermékekkel kapcsolatban én nem vagyok olyan optimista. Az egyik szakdolgozatomban a Biokontroll Hung. Nonprof. Kft.-től kértem adatokat az elemzéseimhez. A minősítő szervezettől kapott adatok nem feleltek meg a valóságnak. Véletlenül jöttem rá, mert azon a kis településen, ahol élek több hektár is szerepelt a nyilvántartásukban. Utána érdeklődtem a településen, hogy kinek van ökológiai módon művelt területe, és sem a gazdák, sem az önkormányzat nem tudott róla. Jeleztem feléjük és elhajtottak, hogy ne foglalkozzak vele. Szóval ami a minősítő intézeteket illeti, nem lennék olyan nyugodt. A biztos az, amiről tudod, hogy kitől veszed, ez meg ugyebár nem nyomon követhető tömeg szinten. Kevesebbet, több munkával, több időráfordítással, csak ez a járható út a termesztésben is. Nem elkerülhető a vizek megtartása sem az országban, enélkül az öntözés sem ér semmit. Az igazi gond a szélsőség, a kiszámíthatatlan fagyok, besugárzás, és csapadék. Ezt semmilyen növény sem fogja kibírni, legalábbis úgy biztos nem, hogy ilyen mennyiségben továbbra is ellássa a fogyasztást. Aki továbbra is többet akar enni, annak bizony rá kell szoknia a mű kajára. Arról senki sem beszél, hogy a globális piacokon zajló cserebere, milyen veszélyes. A behurcolt kórokozók, kártevők olyan betegségekkel pusztítják a haza állományokat, amelyekkel képtelen bárki is felvenni a versenyt, Ráadásul alig vannak beporzón rovarok vagy amik vannak, azok sem tudnak alkalmazkodni a szélsőséges időjáráshoz. Az Alföldön már alig vannak békák, én a 9 éves kisfiamnak vagy képen vagy a gyöngyösi természettudományi múzeumban tudok csak mutatni, pedig pár évtizede még úgy ugráltunk eső után, hogy ne lépjünk rá egyre. Én nem tudok viccelődve beszélni erről a témáról, mert számomra döbbenetes a változás már az én életemben is. Én még időben észbe kaptam, és elkezdtem termeszteni a családom számára a jó minőségű élelmiszereket, de ha így haladunk a gyerekeink már nem lesznek képesek rá.

[@erzsebetbertalan4843]

Ha folyamatosan süllyed a talajvíz szintje, és ezzel együtt elveszik a talajnedvesség, akkor ugyan milyen növény maradhat? Víz nélkül önök ugyan miről beszélgetnek? ?!

[@janosholptalicskavaltolomk446]

Én mindenképpen a romantikus vonalon indulnék el, kimondottan szerelmese vagyok a vidéknek , rendkívül kedves emberek, mindig jókedvűek, közvetlenek . Én kimondottan egy botanikus kertre vàgynék, egy kisebb 200 fajból àlló növény gyüjteményre vàgyom , amiben minden nap romantikus sétàra indulhatnék feltöltödni.

[@krisztinamarias2314]

Falun felnőtt emberként javaslok egy reality checket a "a vidéki emberek mindig kedvesek és jókedvűek" témában.

[@DenyCreep]

39:47 Az a toxin egy fehérje, aminek első dolga az emésztőrendszerben hidrolizálni aminosavakra, (lebomlani) mint bármelyik fehérjének. Pl a húsnak. :)

[@andraskupo6633]

Sok ember képtelen a hagyományos növényeket abbahagyni. Majd jól rá csesznek. Magyarországon a különleges növények a jövő. Én csak már különleges növényeket ültetek csak. Én sikerrel veszem az egyre szélsőségesebb pusztítóbb klímaváltozást.

[@csababalazskiss6777]

Milyen növényeket? Nekem az elaeagnus umbellata jött be (nem eladásra, olyan nekem nincs). Jól nő, finom (nekem és a gyerekeimnek), ellenálló és nagyon egészséges, valamint a nagy biológiai sokfélesége miatt 3 hónapon keresztül terem. Nem utolsó sorban az sem zavarja, ha -6 fokban kell virágoznia. Ültettem még málnafát, az nem jött be (íz). Gránátalmák lassan, de teremnek, ha nem lesz -15-nél hidegebb, akkor nem is fagynak el. Ültettem még nyugati szamócafát, gyönyörű is és a termése is (nagyjából) ehető, de inkább díszfa. De én nem írnám le a régi magyar gyümölcsfajtákat sem. Nekem van batul almám, húsvéti rozmaringom, régebbi szilvák, cseresznyék. Sokkal ellenállóbbak (pláne a kis korban ültetettek), mint a modern/bolti fajták.

[@juditbagi6424]

Hagyományos növény? Virágokat én is ültetek. Van egy olyan rész a kertemben , ahol méheknek való virágmagot vetek. Szeretnek csemegézni, a méztermelők örömére🙂

[@gyulaerdei3180]

Tulélik e az emberek a klima - Változtatást ! ! ! ..... ? .....