A legnagyobb pszichológiai tévhitek egy pszichológus magyarázataival (E54)

A pszichológiai elméletek jöttek-mentek az elmúlt évszázadban, melyek közül néhány mára igencsak idejétmúlttá vált, ennek ellenére befészkelte magát a köztudatba és a mai napig tartja magát. Tudományos adatok, friss kutatási eredmények segítségével nézünk a legnagyobb mítoszok mögé. Te vajon teljesen képben vagy, vagy elhitted egyik-másikat ezek közül?
👉 Mennyire és főleg miben van különbség férfiak és nők pszichés működését illetően?
👉 Te inkább jobb vagy bal agyféltekésnek gondolod magad? Egyáltalán, van ilyen?
👉 A legkülönösebb agysérülések, és amit ezekből tanultunk
👉 Hogyan hatnak ránk a tudattalanba temetett emlékeink?
👉 Mennyire racionális döntéshozó az ember?
👉 Mekkora hányadát használjuk valójában az agyunknak?
👉 Hogyan tudunk szellemileg is frissek maradni időskorunkra és védekezni a demencia ellen?
A Tervezd magad újra podcastben minden héten pszichológiai témákat járunk körbe. Az epizódokban a legfrissebb kutatásokról hallhatsz, illetve minden adásban megosztok néhány gyakorlati tanácsot és módszert, amelyeket bárki hasznosíthat, akkor is, ha éppen nem jár pszichológushoz. Ha szeretnéd jobban megérteni magadat és másokat, valamint érdekel a pszichológiatudomány és a pszichológusi munka kulisszatitkai, akkor jó helyen jársz.
💌 Szeretnél minden héten ingyenes pszichológiai tanácsokat kapni tőlem e-mailben? Légy tagja a belső körnek! Itt tudsz csatlakozni:
dashboard.mailerlite.com/form...
🚀 Programjaim: akademia.tervezdmagadujra.hu
📸 Instagram: / tervezd_magad_ujra
🎞Facebook: / tervezd.magad.ujra🎙apple podcasts: podcasts.apple.com/hu/podcast...
🎧Spotify: open.spotify.com/show/6yiWqTi...
Minden egy helyen: linktr.ee/tervezdmagadujra

[@SzatmariReka1971]

Nagyon érdekes volt az emlékrekonstrukcióról szóló rész. Gondolom, a történészek és a kriminológusok foglalkoznak ezzel (12 dühös ember, hogy csak egy klasszikust idézzek). Mi a barátnőmmel vitatkoztunk össze - nem igazi vita volt persze - egy húsz évvel ezelőtti macskamegtalálási ügyről. Pontokban persze egyetértettünk, de mindketten másként emlékszünk rá. Amikor például történészek készítenek életút-interjút, ezt mennyire veszik számításba? Vagy hogyan lehet leszűrni azt, mi igaz a mesélésből?

[@juditb.6715]

Ez egy nagyon hiánypótló és érdekes előadás volt. Az emlékezetünkről én már korábban is sejtettem, hogy kiszínezi a valóságot, mert vannak olyan gyerekkori emlékeim, amikre valóban elmesélés és fényképek alapján emlékszem, vagyis arra amit ezek alapján összeraktam magamnak. És ami érdekes, hogy érzem, hogy melyek ezek az emlékek és melyek azok, amikre konkrétan emlékszem anélkül, hogy bárki is mesélt volna róluk a családban, hiszen ők nem emlékeztek rá és én meséltem nekik vissza. :-) Ami viszont mindenképpen megmarad bennünk, mint egy lenyomat, azok a saját érzéseink. Pl. az, hogy mekkora biztonságérzetet adtak a szüleink jelenlétükkel, szeretetükkel kisgyermek korunkban, és mennyire gondtalannak, boldognak éreztük magunkat az együtt töltött pillanatokban. Ami a zongorajátékot illeti, ez a kísérlet nekem 2 ponton nem állja meg a helyét. (Zenetanár vagyok.) Egyrészt egy nem zenész embernek nincs olyan kialakult belső hallása, hogy el tudja képzelni magában azokat a hangokat amiket leütve a zongora kiadna. Másrészt a mehanikus gyakorlás nélkül a kezünkön az ujjak nem képesek ugyanúgy működni/ mozogni ha csak elképzeljük a gyakorlást, mintha valóban gyakorolnánk. Hiszen a finommotorikus képességeket pont a gyakorlással tudjuk fejleszteni. Ezáltal lesz egy zongoristának a játéka kifinomult. Teljesen másképpen fog leütni akár egyetlen egy hangot is a zongorán, mint aki csak elképzeli, hogy ugyanúgy leüti és megpróbálja. Nagyon más lesz a végeredmény. Ezért nem játszhattak ugyanúgy azok akik gyakoroltak a kísérletben, mint akik csak elképzelték. Elnézést kérek, hogy ezzel vitatkozom, de gyakorlatból tudom, hogy ez nem lehetséges.

[@tervezd_magad_ujra]

Igazad van, másodlagos forrásból tájékozódtam, ezért nem teljesen pontos az információ. Helyesbítek: a kísérleti alanyok tudtak zongorázni, azonban a mentálisan és a fizikailag is gyakorló csoportok között nem mutatkozott különbség a teljesítményben. Számos kutatás szól a mentális gyakorlás eredményességéről, sajnos a legtöbb csak előfizetéssel hozzáférhető, de ajánlom figyelmedbe pl. ezt: doi.org/10.2307/3345182 ; valamint ez is kapcsolódik, ha mélyebben érdekel a téma: doi.org/10.3389/fnhum.2013.00280.

[@juditb.6715]

@@tervezd_magad_ujra Kérdés, hogy mit jelent a teljesítmény a zongorajátéknál. Ezt írta a tanulmány: "függő változók a teljesítményidő, a hangmagasság-hibák száma és a ritmushibák száma voltak." Ezek alapvető kompetenciák egy zongoristánál. A teljesítmény a művészi előadásmódban rejlik, ami a sokat gyakorolt billentéstechnikán és a muzikalitáson múlik. Nem lehet fejben ugyan olyan hatékonyan gyakorolni, mint manuálisan- sajnos.

[@gyongyisimoneklics6672]

Kedves Anna! Nagyon érdekes felmérésekről és megfigyelésekről, reklám manipulációkról számoltál be, köszönöm! Melyik pszichológiai irányzattal foglalkozol? A nevét nem említetted. A pszichológusok jó része előszeretettel emlegeti és próbálja a gyermekkori eseményeket, történéseket a jelenlegi viselkedések és megélések okozójának beállítani, holott nem is emlékezhetünk pontosan, ahogy mondtad. Az áltudományoskodás, a fehér köpeny istenítése sokszor abszolút háttérbe szorítja a logikus gondolkodást, a holisztikus szemléletről már nem is beszélve. Sajnos a neurodiverzitás sem természetesen elfogadott jelenség napjainkban, pedig a másféle világlátás sok új meglepő felismeréshez, találmányhoz vezethet. Nagyon kíváncsi vagyok a jövő heti beharangozott videódra is! További szép napokat kívánok!

[@tervezd_magad_ujra]

Köszönöm, örülök, hogy találtál benne hasznosítható gondolatokat! Részemről felsorolni is nehezen tudnám, melyik pszichoterápiás irányzatokból vettem át a saját gyakorlatomba elemeket, mert annyiféle van és én is igyekeztem több irányban tanulni-képződni, de ha hármat kellene választanom, a gestalt terápia, a sématerápia és az egzisztenciális megközelítés voltak rám a legnagyobb hatással.

[@pitthe7676]

Végre valaki kimondja,az elején a téma én ezt már évek óta mondom pedig csak egy átlag ember vagyok,hogy nincs akkora különbség nő és férfi között mind két nem lehet olyan mint a másik mindenkiben minden tulajdonság megtalálható ami a másik nemben is.Férfiban is van érzelmes de nőben is van érzelemmentes.Én azt is tévhitnek tartom ha a nők kezében lenne az irányítás nem lenne erőszak vagy háború mert bennük is megvan a tulajdonság ha nem lenne nem lennének pl női börtönök meg egy nő sem követne el gyilkosságot,stb.... Én nem tudom ki volt az a barom aki annak idején elhintette ezt a nő az érzelmes meg bla bla bla a férfi meg csak a farka után m,egy.Meg téves a gondolkodási forma is amit úgy terjesztenek,hogy a férfi agya mint egy fiókos szekrény a nőké meg össze vissza mindenhova kötve.Férfiben is van aki túlbonyolít dolgokat de nőben is aki mint egy fiókos szekrény rendezi a dolgokat.Egyébként mind két nemnek van a másikra valami lekicsinylő megjegyzése ha ezt nézzük még ebben is hasonlítunk.Sajnos én is rájöttem a nők csak érzelmet akarnak meg egyéb ilyen tévhitre és nagy pofára esés a dolog,mert van ilyen is meg olyan is.Mindegy is lehetne sokat beszélni a témáról de lenne sok ember aki nem értene egyet az igazsággal.