A lemezalapozás is földmunkával kezdődik. Szerintem ez az egyik leghatékonyabb alapozási mód

[@andras3094]

Üdv Péter! Azt hittem a videó elejéből, hogy megmutatod hányszor fogsz oda-vissza mászkálni az optikai szintező és a mérőléc között😀. Valamelyik videódban láttam forgólézert. Azzal egyszerűbb, ha egyedül vagy. Felrakod a lécre a jelfogót és nem kell rohangálni.

[@SzakiEllenor]

Hánnemmomdod?? Otthonmaradt, és így optikaival kellett mgoldjam...😹

[@laszloszabo5519]

Csak egy laikus kérdése: egy ilyen geodétás, többszöri kiméregetés, alapozás földmunkája, szennyezettnek nevezett talajréteg ide oda szállítása, alap ásás (amikor van ilyen művelet), kontrol előtte, közben, majd a legrosszabb utólag mennyibe kerül szerencsétlen építtetőnek? A tervező (rajzkészítő mérnök) nem tudja ezeket a méréseket, szintezéseket kimérni? Neki nincs műszere ehhez? Köszönöm a választ. Kicsit azt érzem, hogy senki nem érdekelt a költséghatékony munkavégzésben, van pénz az építkezésben bőven, minden műveletbe belefér az ellenőr ellenőrének a költsége ugyakkor azt látom, hogy egy gumiszerelő precizebb, számonkérhetőbb garanciát ad mint a komplett épitő ipar. Elnézést attól a vállalkozótól aki nem hivja ki egy 8x10-es házhoz az Elte építész karát.

[@AzenNevem]

Ezt másképp nem lehet. Mert így jönnek a munkafázisok. Mérés-kitűzés, csinálnak valamit ( pl. földmunka) , ellenőrzés méréssel. Jön a következő lépés, ugyanez a szitu.

[@laszloszabo5519]

@@AzenNevem hát...nem ment át a kérdés. Azt értem, hogy nem fogják a tetőt a földön összerakni (még...később még jó ötlet is lehet) szóval nem a sorrendiséggel kapcsolatban nincs kérdésem.

[@zerkovitzzoltan2182]

A kérdés jogos, de ha megkérdezel egy földmunkás vállalkozót hogy garanciát vállal-e arra, hogy a kitűzött terület teljesen vízszintes és cm pontosan adja át, akkor körbe röhög. A földmunkagépeken van vízszint jelző, ügyes BOB-CAT vezető képes jó felületet kialakítani a pörgésekkel, de nagy géppel tökéletes munkát csinálni lehetetlen, erre szokták azt mondani hogy pár centi hibát majd a zsaluzattal megoldják. Kiviszel egy profi szintező lézert vagy optikai készüléket mm pontosan be tudod mérni a hibát, de ennek nincs igazából jelentősége, ha van pár cm hiba az alapban akkor valamivel több beton kell. A min vastagságot a statikus meghatározza, ha annál vastagabb az problémát nem okoz csak + pénzbe kerül. Az építkezés nem egy közlekedés gépészeti vagy finommechanika szint, ott a méretezésen nagyon sok múlik, az épületeknél a költséghatékonyság relatív mert mindent többszörösen túlméreteznek. Viszont azt is meg kell érteni, hogy a terméknek milyen életciklust tervezünk, nem mindegy hogy 5-10 év vagy 100 száz év!!!

[@AzenNevem]

@@laszloszabo5519 A tervező az tervező. Ha mérni is tud, akkor az is plusz idő és munkafolyamat, tehát plusz kiadás a megbízónak. Az alapozás elkészültéig többször kell mérni, kitűzni. Csinálhatja akár a kivitelező, akár a tervező, akár a geodéta, akár az építtető. De jobb a kivitelezőtől függetlenül megmérni, akkor is, ha a kivitelező is megmérte. Sok kicsi sokra megy, de ez nem egy olyan nagy összeg egy 50milliós családiház esetében.

[@stevo3467]

sok éves tapasztalat, ha az alapozásnál keletkezik 5 mm hiba az a tetőgerincén már lehet 100 mm is. tudod a kőműves azt mondja majd a vakolattal helyre hozzuk , ha a vakolat még sem jó akkor majd a festő. Inkább legyen picit drágább az alap, mert később a hibák kijavítása sokkal többe kerűl

[@AzenNevem]

Saját véleményem, hogy azért mert az a rész "csak" garázs lesz, attól még egységesen kéne az egész alapot megcsinálni. Pláne mert a későbbiekben az nem biztos, hogy garázs lesz, hanem inkább lakótér.

[@zerkovitzzoltan2182]

Igazad van, lehet hogy a terveken a garázs nem fűtött térnek van minősítve. Oda kevesebb üvegkavics megy és a 2 lemezt külön fogják vasalni.

[@SzakiEllenor]

Ki fizeti a költségeit?

[@zerkovitzzoltan2182]

Péter, azt mondtad a videóban,hogy ez az épület közel passzív ház minősítésű lesz. Mennyi üveghab feltöltést terveztek ,mert a távolabbi saroknál jó ha 20cm szedtek ki és annál csak a feltöltés vastagságának többnek kellene lennie? Minimum 20cm üveghab(de inkább 30cm)+alaplemez min 20cm beton az valahogy nem áll itt össze. Esetleg ki lesz emelve és körbe lesz zsaluzva az épület?

[@SzakiEllenor]

Igen, ez utóbbi

[@imreferenczy7536]

a parlament is 1 méter vastag lemez alapra épült

[@jamesking3690]

Kedves Péter! Önt milyen elérhetőségen érdemes keresni? Ahol válaszol is. Sajnos a cégvezetős email címén nem nagyon kapok választ. :(

[@SzakiEllenor]

Sajnos előfordul! Kérlek írj ram meg1x , és holnap írok! De így rad sem tudok keresni!

[@jamesking3690]

@@SzakiEllenor Lendel Gergő. Januárban kitöltöttük a 61+1 kérdést, de érdemi választ nem kaptam. Most 2 napja újra kerestem.

[@SzakiEllenor]

@@jamesking3690 én meg ma jelentkezem!

[@krisztiangyorgymolnar7355]

Tisztelt Péter! Mi is hasonló cipőben járunk az előttem szólóval (ami a kérdőívet illeti). Köszönöm szépen! Molnár Krisztián

[@stevo3467]

A lemez ala a legjobb, mind költségben és funkcióban. A földmunka jó, a többiről nem esett szó (még) erre most kéne talajszövet, 150-200 mm drénező kavicságy, arra 300 mm EPS min. S150, szigetelt alap elemmel körbevéve és végűl maga a betonlemez a megfelelő koszorúval. A kavicsrétegbe az alapon kívül dréncső, ezért nem kell bitumen sokkal egészségesebb lesz az egész

[@stevo3467]

elhallottam üveghab lesz a szigetelés, bocs

[@zerkovitzzoltan2182]

EPS földbe alapból nem is rakhatsz.....

[@stevo3467]

@@zerkovitzzoltan2182 Kiválóan lehet alkalmazni az EPS-t a lemez alá ha van alatta drén hatású kavicságy

[@tonus3depiteszet-belsoepit187]

@@stevo3467 Nyitott cellás hőszigetelést épeszű ember nem rak föld alá, a 150 lépésálló, nem pedig terhelhető. Persze lehet kísérletezni, olcsósítani, én is szeretem a sufnyituningot, de nem a ház alá, nem az alapnál. Szoktam mondani az alap irányába növekszik a minőség és az elvárás.

[@andreabiro2357]

Hálás köszönet ezért!

[@krisztiangyorgymolnar7355]

Tisztelt Péter! Több videóban is említi az üveghab kavicsot. Ezzel kapcsolatban érdeklődnék mint építkezés előtt álló, hogy jól értelmezem e azt, hogy üveghab kaviccsal egy tisztességesen méretezett lemez alap esetén munkafolyamatokat és rétegeket lehet kiváltani optimális esetben? (pl. kavics ágy, hőszigetelés, alsó vízzárás, stb…) Köszönöm.

[@SzakiEllenor]

sokat ki lehet, de azért nem mindent! Az energiaárrobbanásig egyértelműen jobb megoldás volt, most kicsit megkavarodtak a dolgok!

[@zerkovitzzoltan2182]

A sávalap építése jóval gyorsabb mint a lemez alapé, kevesebb a földmunka, kevesebb anyagot kell mozgatni, A vasszerelés is egyszerűbb, marha sok munka 3 réteg hálót szerkezetbe kötni. A sávalap talpgerendáinak a vasalata pillanatok alatt összerakható, a lemezalapnál nagyon nehézkes a rétegek egymásra pakolása. Lemezalap stabilabb, de a sok vasalat és több munkaóra miatt drágább.

[@stevo3467]

A lemezalap egyszerűbb, a hőszigetelést, vasalást, betonozást és esetleg padlófűtést egy lépésben, vízszigetelni sem kell ha drénezve van körbe

[@AzenNevem]

Sávalapra általában jön zsalukő, meg majd zsalukő között feltöltés, tömörítés, aztán az egészre egy vasbetonlemez (vagy szerelőbeton) - nem mondanám egyszerűbbnek sem kevesebb munkával járónak.

[@zerkovitzzoltan2182]

@@stevo3467 kezdjük az elején, alapozás. Nem mindegy hogy milyen környezet, ha vízszintes a talaj és a terhelhető talajréteg közel van a felszínhez, akkor talán még igazad is lehetne, de ez nagyon ritka. Lemezalapnál is min 20-40cm ki kell szedni felső rétegből, egy 100 m2 alapterületű háznál ez kapásból 20-40m3 föld amit szállítani kell( esetleg fel lehet használni feltöltéshez). Ha a telek domboldalba van, akkor a kitermelt földmennyiség 100m3 is simán lehet. Sávalapnál a földmunka ennek a töredéke, az alapozás lépcsősen is kialakítható visszatöltéssel. Ami a szigetelést illeti, nagy divat mostanában hogy a lemezalapot XPS vagy EPS táblákra helyezik, hát csinálja az akinek 2 anyja van (az üveghab jobb megoldás de költséges). Még egy földszintes épületnél csak-csak elmegy XPS, de több emeletes betonfödémes épületet esetén még az üveghab is necces. A vízszigetelés mizéria.....ha valaki nagyon fosik attól hogy talajpára, az használjon vz4 vagy még jobb betont és a probléma megoldva. Hogy az alaptestbe rakni a fűtéscsöveket? Jó ötlet....és vajon a hőtágulással mi lesz? ráfalazol a beton tetejére és az oldalirányban akár több mm is mozoghat? Nem véletlenül készítik a padlófűtést úsztatott betonra és a válaszfalak fixek körbe dilatációs rést hagynak. A lemezalap azért jó, mert az épület masszívabb, egyenletesebben terheli az alaptalajt és ha esetleg süllyedés vagy fokozott talajmozgások vannak akkor jobban egybe tartja az épületet feltéve, hogy vasbeton a szerkezet. A sávalap előnye hogy olcsóbb és kevesebb munkaóra szükséges az elkészítéséhez.

[@stevo3467]

@@zerkovitzzoltan2182 Vitába szállok, nem bosszantani akarlak de a lemez alap jobb. Amiben igazad van lehet egy jó kis feladat megszabadúlni a kitermelt földtől de biztos megoldható. Elég sok lemez alapot készítettem és mind munkában mind anyagban nagyon jól jött ki. Passzívházra csak ezt ajánlom. Az hogy a padlófűtés benne van a betonlemezben nem gond a hőtágulást el lehet hanyagolni, a padlófűtés üzemi hőmérséklete 40 fok és a bebetonozott fűtés a beton tömege miatt elég tehetetlen azaz nem lehet pl. egy óra alatt 20 fokkal megemelni a padló hőméréskletét normális üzemmódban. Az XPS a legjobb, lehet nagy súlyú házhoz is használni mert van belőle S600-as is, de jóval drágább mint az EPS ( nem tudom az üveghab mennyibe kerűl de az alá is kell párazáró). Én úgy használom hogy a kavicságyra 50 mm XPS a fölé 250 mm EPS, így ha esetleg a drénező kavicsréteg párát adna le azt megfogja az XPS ami zárt cellás. A sáv alappal az a gondom hogy több a hiba lehetősége valamint jóval összetetteb munka elérni a megfelelő víz és hősziegetelést tehát nagyobb költséggel több kockázat a minőségre.

[@zerkovitzzoltan2182]

@@stevo3467 Nem állítottam hogy a sávalap jobb lenne a lemezalapnál. Annyit állítottam, hogy költségesebb a lemezalap helyes kivitelezése, főleg ha nem vízszintes telekkel van dolgunk. Én biztosan nem építeném EPS-re a házamat, nem zárt cellás, a hangyák, bogarak simán átrágják rajta magukat. Az üveghab rendkívül kemény szervetlen anyag, azzal nincs probléma, de azonos szigetelési értékhez az XPS-hez képesz 2-2,5 vastagság kell, vagyis nagyon sok földet ki kell szedni miatta. A hőtágulással akkor van és lehet probléma ha nagy az egybefüggő felület. 10m fesztávnál 20 fok különbség 2-2,5mm hőtágulás, ha az alapot hidegben öntöd ki akkor dt lehet 30 fok is, az 3-4mm, ragasztó legyen a talpán ami ezt elviseli, főleg nagyobb méretű lapoknál. Másrészt lemezalap mechanikai és statikai szilárdságát jelentősen rontja ha nem tömör a szerkezet, én biztosan nem építeném bele.

[@banhiday]

Mi lesz a rétegrend?

[@napi111free]

A csövek már rá vannak kötve a csatornára? Azt is megnéztem volna.

[@SzakiEllenor]

nem, azok csak kiállások. De a szinteket ellenőriztük.

[@AzenNevem]

Péter, szerintem elkxrtad. Eddigi ismereteim szerint (és a szakkönyvek szerint is) a szintjelzésnél a háromszög alsó csúcsa a jelölt szint.

[@toaeaf]

én csak ezért néztem ide, hogy ki jegyzi ezt meg, mert én is így gondolnám :D

[@SzakiEllenor]

ahogy mondod! Az iskolában! Az a szintjel! DE! a kőműves ceruzával húz egy vízszintes vonalkát, és tesz alá két ferde vonalkát, kvázi egy háromszög lesz belőle. DE a kettő nem ugyanaz! Nagyot lehet vele szívni! Más a rajzpapír monitor, és más a valóság! De köszi, ebből lesz egy videó!

[@AzenNevem]

@@SzakiEllenor OKé :)