A MENÜ - FÉLELMETESEN ZSENIÁLIS

Disney + Top 1!!!
A Mark Mylod által rendezett filmben olyan tehetséges színészek játszanak, mint Ralph Fiennes, Anya Taylor-Joy vagy Nicholas Hoult.
Ha támogatni szeretnétek a csatornám fejlődését, akkor azt a Patreonon keresztül megtehetitek: / zoestudios
SILVER TAGSÁG: 500 Ft/hó
Előre is köszönöm!
Spoilert alert!
--------------------------------------------------------------------------------------------------------
Vanity Fair interjú: • Anya Taylor-Joy & Nich...
Idővonal
0:00-0:36 - Bevezetés
0:37-2:12: A kenyér és a tortilla mögöttes jelentése
2:13-2:42: Mit súgott Tylernek a séf?
2:23-3:38: Miért hagyta Margot elmenni?
3:39-4:32: Pszichopata jellemek
4:33-6:28: A sajtburger
6:29-7:18: Miért intett az üzletember felesége?
7:19-8:11: Miért hagyta a séf Margot életben?
8:12-8:45: A séf édesanyja
8:46-9:15: Hogyan végződött és miért?
9:16-10:26: Szatíra a fine dining iparra
10:27-10:57: Tyler és a képek
10:58-11:50 : Miért nézte meg Tyler a színész filmjét?
11:51-12:57: Összegzés

[@csabakocsis5038]

Már a mozielőzetes is tetszett, bár másabb cselekményre, történetre számítottam. Viszont nagyon tetszett, meghökkentett közben, lassú is volt, majd hatásos, egyből elgondolkodtatott, és ijesztő is volt, mert sokáig szinte senkivel nem tudtam azonosulni, mindenki idegen volt. Nálam a csúcs a sajtburgeres rész volt, zseniálisan megmagyarázta nekem a filmet, imádtam, katarzis volt, jó érzés volt, de mégis furcsa de érthető. Szuper, akinek tudom azóta is ajánlom.

[@garamigabor3736]

A film tele van apró, de remek humorbonbonokkal! Az utóbbi években a legjobb! - Egyed a követ! - A szőlészet, amely egyetlen sorból áll.... - Ne egyenek! - EGYENEK! - Még egy kis szétesett emulzió,,, Hatalmas!

[@zoestudios]

Egyetértek! Köszi a kommentet 😁

[@georginaba6324]

Szuper jól összefoglaltad😊Köszönöm ❤

[@zoestudios]

Köszönöm én is a kommentet! :)

[@danielmatiszko5694]

Pont egy érdekes,elgondolkodtató filmet kerestem azt hiszem megtaláltam😁 Nagyon jó volt a bemutató.

[@sandorkoros9997]

Nagyon tetszett az értelmezésed, és nincs is vele vitám, csak egy-két kiegészítést tennék: szerintem Margot elengedése nem volt benne a a tervekben, az Margot leleményességének volt köszönhető. Tudniillik nem pusztán annyi történt, hogy visszavezette a séfet az alkotás öröméhez, de zseniális módon elcsomagoltatta a hamburgert elvitelre, és ezáltal az étterem világának rítusát játszotta ki a séf ellen, és a játék keretein belül, tehát azokat nem felrúgva találta meg a menekülési útvonalat. Az más kérdés, hogy a séf bizonnyal örömmel engedte el. De enélkül az aktus nélkül vajon hogyan oldhatták volna meg Margot elengedését? Van azonban egy érdekes lezárása a filmnek. A séf úgy osztja fel a világot, hogy vannak, akik adnak, és vannak akik elvesznek, és önmagát a lánnyal együtt azonos oldalra sorolja, és innen a rokonság érzése. Tehát a vendégek a lélektelen fogyasztót, a zabáló, habzsoló ragadozót (élősködőt) jelenítik meg, akik csak magukért élnek. Viszont a film legvége odatesz egy mellbevágó fricskát (szerintem): a legvégén a lány a hajón egy addig rá nem jellemző mohósággal és már majdnem állatiassággal harap a hamburgerbe, miközben villan a tekintete. Számomra ez a jelenet azt sugallja, hogy lényegét tekintve ő is csak ragadozó, és nem különb, nem más ahhoz a pusztulásra ítélt társadalomhoz képest, ami bennég az étteremben. :)

[@laszlosandorolasz7875]

Számomra ez egy zseniális film volt! Sokáig szemezgettem vele.... de hát mindennek eljön az ideje:) Nekem nagyon betalált! Az hogy kit hogy érintett és mint von le az egyén függő....a kritikusoknak meg szakmájuk és vannak érdekelségek is...

[@andreatorocsik6681]

Klassz elemzés! Én annyival egészíteném ki, hogy szerintem az öngyilkos sue chef tehetséges volt, tudott újat is alkotni, minden megvolt benne, hogy zseniális legyen, de a másoknak való megfelelési kényszer, a belé "programozott" komplexusok nem engedik kibontakozni, és azzá válni, akivé különben válhatna. Ez a belső feszültség hajszolja bele az öngyilkosságba.

[@zadorede1591]

Szerintem nem azért menekült meg a főszereplő, mert egyszerűen megkegyelmezett a shéf, hanem mert ő egy szakács, és a maga bizarr módján de kényszeresen betartja egy étterem "szabályait", és ha a vevő elvitelre rendel, akkor a shéfnek kötelessége teljesíteni. Illetve szerintem ennek a filmnek az üzenete minden művészeti ágra kivetíthető, méghozzá hogy nem lehet szigorú szabályok és pontosan meghatározott paraméterek közé zárni, mert kiveszik belőle az "érzelmi tényező" ha ennek van így értelme. Például elszakadva az éttermesditől, felteszem kevés ember van akinek a kedvenc filmje laza 7 órás művészfilm, a Sátán tangó, viszont én speciel elég sok olyat ismerek aki tudja, hogy a kedvenc filmje kritikus szemmel nem a legjobb, és ezen felülemelkedve tud neki sokat jelenteni az adott film.

[@EarlGrey84]

Annyira bizarr volt és különleges, hogy nekem csak tetszhetett.

[@norbertjanosi6816]

Most láttam. Egész jó kis elemzés :) Főleg, hogy mindig csak fiúk 💩 vagy okoskodnak. Jó volt téged hallgatni 😉

[@gezaigmandy9766]

Ügyes vagy!

[@zoestudios]

Kedves Géza! Köszönöm szépen!

[@juditkovacs7673]

Nekem is tetszet a film elgondolkodtató volt nagyon sok mindenre rá mutat ami most zalik a világban az emberekkel.

[@WhoKnowsIt00001]

Nagyon tetszett a film és ez a videó is. Mindennel egyet értek amit megemlítettél, volt amire nem is gondoltam amíg meg nem néztem a videód, illetve volt, amit hasonlóan értelmeztem én is. Sajnálatosan olvastam a kritikákat a filmről több oldalon is, ami miatt arra jutottam, hogy többen nem értették a film mondanivalóját (és ez szerintem szomorú). Ami viszont igaz, hogy ez a film nem mondható se horrornak, se vígjátéknak, mivel az egyikből kevesebb elem volt benne, mint a másikból, de tudtam élvezni és fordulatos volt nekem az egész. Másokkal ellentétbe nekem nem hiányzott az, hogy minden egyes szereplőt bemutasson a film eleje, sokkal inkább tetszett az, hogy maga a történet mutatta be részben, így jobban megtalálhattuk magunkat benne mint karaktert.

[@zoestudios]

Kedves Máté! Köszönöm szépen!

[@dzsenejrudi7839]

Az a helyzet hogy a közvéleménnyel szembemenve, szerintem ez a film rossz volt. A hangi világ a séf tettein kívül nem hangsúlyoz semmit. A történet több részén is lett volna lehetőségük elmenekülni amit valamiért nem tettek meg, de még ha tisztában vannak a tetteikkel és azért akarnak meghalni, akkor is a színész aszisztense, vagy a 3 fiatal üzletember miért nem próbált menekülni, rossz irányba vitték az életüket, viszont ezért halált érdemelnek, nincs küzdeni akarás? Szerintem morálisan és tartalmi szinten is hibás volt a film üzenete. Arról nem is beszélve hogy a főszereplő férfi öngyilkosságaának semmi értelme ha chiopata volt akkor nem lett volna öngyilkos, ha pedig szochiopata akkor viszont több érzelmi reakció kellett volna kirajzolódjon a szerepben, aminek nyomát sem láttam. Minden esetre szerény véleményem szerint ez a film egy elgondoltottató film akart lenni fontos társadalmi dillemmákról, de végül csak olyan érdektelen kérdéseket hagyott hátra, amelyeket nem lehet megválaszolni.

[@zoestudios]

Köszi a kommentet! Ezért szeretem ezt csinálni mert tudom, hogy nem mindenkivel fog egyezni a véleményem és örülök, hogy megosztottad a tiédet, így más szemszögből is láthatjuk a filmet.

[@sandorkoros9997]

Két oka is lehet annak, hogy a szereplők nem igazán próbáltak menekülni. Az egyik, hogy a film társadalmi kritika szeretne lenni, ilyen értelemben a figurák nem önálló egyéniségek, hanem jelképek, és ebben a keretben nem kell önálló akaratuknak lennie, hiszen nem önmagukat reprezentálják, hanem egy egész társadalmat, vagy társadalmi réteget: a jólétben élő fogyasztót, aki folytonos ingerekre vágyik, és folyton emelni kell számára a tétet, hogy ne unja el magát. Ha ezt a szimbolikus síkot nem is tartjuk érvényesnek, a másik ok összetettebb és mélyebb: elfogadják a szerepet, és így a sorsot is, amit rájuk osztanak, mert a séfhez hasonlóan ők is átestek azon a ponton, ahol még lehet bármi célja és értelme az életüknek saját magukon kívül. Ez egyfajta kiégés, unalom, kiüresedés, bűntudat, tehetetlenség érzésével jár, és az önpusztításba csaphat át, ami nem csak a drogban, az alkoholizmusban, a hedonizmusban kulminálhat, hanem még akár a szó szoros értelemben vett önpusztításban is: a halál vállalásában. Az élvezetekben megtestesülő önpusztítás is lehet tudattalan halálvágy, a halál akarása. Ez egyáltalán nem állítható párhuzamba az öngyilkosjelölt lelkiállapotával, attól minden elemében különbözik, és ezért lehetséges, hogy a pszichopata is a halált választhatja, ha az szervesen illeszkedik a saját logikájába. De még ha ezt se tartanánk érvényesnek, akkor is ott van az az emberi sajátosság, amit valószínűleg több oldalról lehet magyarázni, és mindig visszatérő kérdés: miért tűrik engedelmesen embercsoportok, hogy a biztos halálba tereljék őket, és miért nem próbálnak megszökni, miért nem állnak ellen? A történelem tele van ezekkel a példákkal. Dramaturgiailag számomra teljesen átélhető és elfogadható, hogy az élni akarás csak erőtlenül és szórványosan tör a felszínre, és a szereplők belesimulnak a játékba. Számomra a film sokkal inkább társadalomkritika, mint egyének lélektani ábrázolása. De mivel alkotó ember vagyok, aki folyton a művészettel foglalkozik (és gyötrődik), számomra ezen a síkon túl a művészetről, vagy annak válságáról is legalább ugyanúgy szól. Éppen a művészet síkjáról nézve itt egyáltalán nem helyénvaló öngyilkosságot emlegetni, mert valójában nem az történik. Két öngyilkosság van mindössze, az egyik a szakácsé, a másik Tyleré. A halál itt szükségszerű befejezése és megkoronázása egy olyan pályának, amit már nem lehet fokozni tovább, ami olyan szinten akarja a tökéletességet, hogy nem bírná elviselni, hogy a csúcspont után visszatérjen a hétköznapi világ rutinja, az ernyedés. Ezt egyes filmekben úgy ábrázolják, hogy a pár az orgazmus során megöli egymást. De nem akarok túl sokat írni..... A lényeg, hogy mindig lehet mélyebb, összetettebb szintje is annál, ahogy megélünk, megértünk (és elutasítunk) egy alkotást. És ezt soha nem szabad elfeledni, ezért kell az a fajta alázat, amely fenntartja azt a lehetőséget, hogy ő nem ért jól dolgokat.

Most felolvastál egy cikket? Kétlem, hogy ezt egymagad szedted össze, ezek a részletek csak egy nagyon belső információk lehetnek.

[@zoestudios]

Szia! Ha felolvasnék egy cikket, akkor megjelölném a forrást is, ahogy a többi videómnál. Amikor egy videót készítek, több emberrel is beszélgetek, több véleményt is meghallgatok és természetesen a legtöbb a saját gondolataimra alapszik. Ezzel vagy egyet lehet érteni, vagy nem, és mindkét opció teljesen rendben van.

[@bertamfarago4549]

Számomra a Gourmét kultura cinizmusára utal. Művészi szintre emelik a táplálkozást sznob emberek akik nem is értének hozzá, értelmetlenül sok pénzt kifizetnek egy kajáért miközben milliók élnek nyomorban.

[@goblinfing14]

A tortillás rész volt a kedvencem, az tényleg egy egyedi, jó ötlet. Valahogy az az érzésem a filmmel, hogy valamit nagyon akartak mondatni, de nem sikerült és ilyen debilségbe fordult át, mint a vége-nem spoilerezek-.

[@snorbert6291]

Azt mond már meg mi volt a többi szakács indítéka, hogy a végén meghajanak. Na ettől nem valós ez az egész történet.

[@GG-xc4pu]

Szia. A film közel sem zseniális, az éttelmezésen alapuló videóban ilyen címnek helye nincs. Az értelmezés szubjektív dolog.

[@bingbrothers]

Egy okádék film volt a vége miatt. A sok pronyó leírta, hogy mekkora görbe tükör, de azt sem tudják mit jelent a szó.

[@doncsika1857]

Szerintem Tyler nem pszihopata hanem szociopata.

[@jozsefrostas4457]

Ez egy annyira szar beteg film volt,hogy szerintem sokan pont a szélsőség miatt szimpatizálnak vele,pont mint a varga irén fanok!

[@khamsinn]

Erőltetettnek érzetem a filmet is meg ezt a fejtegetést is. Ha a fine dining-os bohóckodást akarta kifigurázni akkor azt mondom jó, bár a film ahhoz is rossz volt. Nagy társadalom kritikát belemagyarázni tök felesleges szerintem. Egy felejthető film ennyi.