A penésszel hogyan küzdesz meg? Erőből nem fog menni!

[@zoltanszabo7329]

Üdvözlöm! Én kiszedtem a kéménylyuk takaró dugókat a falból, és tettem rá egy sima szellöző rácsot. Így beindult a kéményen keresztül a huzat, és a páratartalom kb.70%-ról 50%- rá esett vissza. Megszünt a vízesés és a penész. Tudom, hogy nem a legjobb megoldás, de egyenlőre megoldoldotta a penész problémámat. Majd valamikor hővisszanyerős szellőző gépet szeretnék, de az még odébb van. Köszönöm a sok szuper videót. Csak így tovább. 🙂🙂🙂

[@SzakiEllenor]

nem rossz ötlet, de rengeteg meleg levegő elmegy. Akár óránként 200m3 is lehet egyetlen kéménylyukon...

[@marlon8353]

Én is a nem használt visszabontott kéményt használom szellőztetésre, csak én a visszanyerős szellőztetés csőveit húztam le benne, így nem kellett födémet furkálni.

[@zoltanszabo7329]

@@KaTejutub Az a nyílás ahol régen a kályhacső csatlakozott a kémény járatba. Azokat a lyukakat a falon bezárták, ledugózták. Én ezeket szedtem ki és megszünt a magas páratartalom.

[@connorjohn5013]

@@SzakiEllenor ez a legegyszerubb megoldas ha hosszutavon nem is a legjobb. Az a 200m3 meg egy visszabontott kemenynel nem realis mivel nincs olyan huzata mint egy normal kemenynek.

[@martonsc2226]

@@connorjohn5013 nem csak a kéményhatás tud huzatot csinálni, hanem kint a szél is. Egyszerűen átfújja a házat.

[@kuytafej8304]

Sziasztok! Ahhoz, hogy megtudjuk határozni, miért van penészünk, vagy lesz, nem kell sok minden. Vegyél a Lidl-ben egy digitális páratartalom mérőt, és egy infra hőmérséklet mérőt. Megnézed mennyi a páratartalmad, és megnézed a lehetséges felületeid (hőhidas)hőmérsékletét. A jobb páratartalom mérők megmondják a páratartalomhoz tartozó harmatpontot is, vagy megnézed az interneten. Megnézed a hideg felületed hőmérséklete felette, vagy alatta van-e harmatponti hőmérsékletnek. Ha alatta van kezdj szellőztetni, addig amíg a páratartalom lecsökken annyira, hogy a levegő harmatponti hőmérséklete, kisebb legyen, mint a hidegfelület hőmérséklete, oszt kész, nincs több penész! Utána kezdhetsz agyalni, ha elkezd nőni a fűtési költséged, hogy mit is csinálj ? A teljes fűtési idényben mennyi egy hasonló ház 10x10x3xm térfogatú ház légcsere igényéből adódó hővesztesége? Ha a légcsere tényezőnek veszünk 0,2-es értéket, a jellemző okt-ápr.-i átlag hőmérsékletekkel (11,5,1,0,1,6,11), bent van 22 fok, a levegő fajhője: 1,009 KJ/kg, sűrűsége: 1,25 kg/m3, akkor, kb 200 m3 földgáznak megfelelő hőveszteséged van, a légcseréből adódóan. Innen számolhatsz tovább, ugye eddig is volt valamennyi szellőzés, mondjuk 0,1, tehát csak 100 m3-el fog nőni a fogyasztásod, ha ezentúl kétszer annyit szellőztetsz.

[@viktorkovacs8963]

Kedves Péter, köszönöm általad ,ma is tanultam!!!

[@eposz2]

Természetesen a penészedést megelőző körülmények megteremtése nagyon fontos, ahogy a videoban is elhangzott. De mit lehet tenni, a megjelenő penész tűzoltásszerű kezelésére? Vannak a klórvegyületeket tartalmazó penészölők (pl. a hipó és Szavó - ez a kettő lényegében ugyanaz; utóbbi illatanyagot is tartalmaz a 4-5% nátrium-hipoklorit és 1-2% NaOH mellett vagy egy másik klórvegyületet tartalmaz a festők által is használt 3F), a hidrogén-peroxid tartalmú vagy oxigént felszabadító penészölők (ha az adott helyen élünk ez utóbbi alkalmasabb, mert kevésbé káros az egészségre) -és a legjobb az ózonos fertőtlenítés - az ózon a legeldugottabb résekbe is bejut, és kiírtja a spórákat, de a vírusokat és a baktériumokat is. 40-50 e Ft körül már jó 5 vagy akár 10 g/óra hozamú ózongenerátorokat lehet kapni -ezek egy teljes lakás/ház kezelésére alkalmasak kb. 2-2,5 órás működés mellett.. Fél órával a leállás után lehet bemenni (az O3, azaz az ózon "normál" oxigénné, azaz O2-vé alakul), utána egy jó huzatos szellőztetés és semmi egészségkárosító hatás nem marad -sem élő penész, sem ózon. Nagy összegű kiadásnak tűnik, de egyrészt többször is használhatjuk, másrészt az ózongenerátort tudjuk a gépkocsink és a klímája éves fertőtlenítésére is használni (a kis légtér miatt 10 perc működés elég), ez ugye min. 5e Ft/alkalom egy szolgáltatónál.

[@systemthermo316]

Kedves Péter! 5:12 -nél elhangzottakhoz kiegészítés: A kép jobb oldalán látható gázkazán nem kondenzációs üzemű, hanem un. "turbós kazán". Valóban zárt égésterű készülék, így ezáltal nem használ levegőt abból a helyiségből, amelyben azt felszerelték. Az égéshez szükséges levegőt a házon kívüli térből veszi. A párásodási folyamatra ilyen tekintetben nincs hatása.

[@SzakiEllenor]

Köszönöm!

[@kissbela5281]

@@SzakiEllenor És a másik kazán pedig nem vegyes ,hanem szilárd tüzelésű.A vegyes ugyanis az amelyik égőfej cserével átállítható olaj és gázüzemre.

[@potykapapa]

Ez igy vann ,,itt nàlunk a Nèmetben a keleti rèszben . Règi NDK --bann èpitett èpületekben is . Valamikor Szènel fütöttünk ,,de most Központi vann .. Mivel nem jo a szigetelès ,,megjelenik a Penèsz .. èn SAGOTANT hasznàlok ,, ès amikor festek ,,rakok a festèkbe is .. Ha megjelenik a penèsz ,,,le is szoktam mosni !! Igy tudom tartani a helyzetet ,, Üdv

[@vlmworld]

Azért viszonylag könnyen el lehet kerülni az "átlag" penészesedét. Rendszeresen szellőztetni kell, főleg, ha valaki csak a szoba közepén tudja télen a kimosott ruhákat szárítani. Kültéri kivezetésű páraelszívó kell a tűzhely fölé. Szekrényeket és más hasonló méretű bútorokat nem kell a kültéri falak belső oldalára tenni, hogy rendesen tudjon mozogni a meleg levegő a fal felületén, emelve ezzel a harmatpontot.

[@balazsnemeth5540]

És a régi szekrényeknek sem volt véletlenül lába!

[@napi111free]

@@balazsnemeth5540 De volt!

[@SzakiEllenor]

egész szép a magyar nyelv! Azt írja, van lába!

[@szucskaroly415]

Vigyázat: Szénmonoxid veszély! A kémények újra nyitása , nagyon veszélyes, a nyílt terű gázkészülékek miatt. Konzultálni kell a kéményseprősökkel, a épületgépészekkel.

[@viktorpal2289]

Nem értek hozzá, de szerintem a tető széle jobban túlérhetne, mert szinte a fallal egy síkban van így a víz közvetlen rá folyik a falra. Sokat számít a vakolás is, jobban védve van a fal. Ha a tetőszélt kicsit jobban leviszik, raknak rá csatornát, valamint a falat bevakolják akkor a vizesesés csökknthető lesz, utána lehet fűteni hogy száradjon a fal és érdemes lehet beszerezni egy páraelszívót. Nem 2 hét lesz mire kiszárad, de sikerülhet.

[@SzakiEllenor]

A kulso és a belső nem ugyanitt készült! A belső képen ami van, az csak para!

[@Ppal-fc6fu]

Egy hasonló házat szigetelek. ….és én is azon töprengek, hogy milyen vastag lehet a hőszigetelés. A 😅hőszigetelés(grafitos esp) kiérhet a cserép széléig (a csurgóig) vagy legyen beljebb 5-10 cm-el? ….esőcsatorna van. Mit tanácsolsz?

[@Ppal-fc6fu]

Átmeneti megoldásnak valóban a páraelszivó/összegyüjtő a legjobb megoldás. Hátránya 350-500 watt a teljesitményigénye. Én egy HAUSER dh-3501 tipust használok (390 watt)

[@tamasjakaba2941]

Én egy 8x8-as Kádár kockában élek. Pár ablak lett már cserélve úgyhogy nagyon megromlott a pára helyzet. Amit a lehetőségeim megengedtek: a fürdőszobában és a konyhában elszívóm a párás levegőt sajnos sima ventilátorral a hővisszanyerősre most nem volt lehetőségem, a legpenészesebb szobába vetttem egy 10 l/napos pára mentesítőt ezeken kívűl napjában egyszer szellőztetek. Tudom, hogy nem ez a legjobb pláne nem ez energetikailag a leghatékonyabb megoldás, de nagyot javult a pára helyzet penész egyenlőre nem is akar visszatérni. Nálam nincs még a házon kívülről szigetelés, de amint lehet azt is megfogom lépni.

[@SzakiEllenor]

Egész jó eddig! Arra figyelj, hogy a lábazat és a padlás is egyidőben lehetőleg és precízen le legyen hőszigetelve!

[@fanaticpass]

aereco légbevezető az ablakba. ezeket szereljük

[@gaborp5128]

A mi házunk 10x10 Kádár kocka vályog falazat, sárfödém beton gerendákkal. Egy hónapja szigeteltem, hullámpapírra terítettem 2x10cm üveggyapot szigetelést, tetejére páraáteresztő fólia. 2 C fokkal magasabb lett a belső hőmérseklet a szigeteletlen de fűtött helyiséghez képest.

[@traube79]

@@SzakiEllenor 10 milla.

[@mr_vee_tileworks]

Kedves Szaki, Kádárkocka, de vályogtégla, magas kő alappal, vízszintesen dupla vízszigeteléssel. Szeretnénk szigetelni. 10 cm kőzetgyapot elég lehet? Az északi falra 15cm-t tennénk. Északi falon, sarokban szokott penészedni. Újrafestettünk,gombaölő adalékot tettünk bele, illetve van párátlanító ami téli szezonban naponta megy 1-2 órát. Az ablakok felett penészedik most is festés után.. Ha szigetelnénk és az ablak fölé a szigetelés vastagságával megegyező XPS szigetelést tennénk (beton áthidaló) atóz megoldás lenne?

[@SzakiEllenor]

A hőszigetelés 20 cm-től indul! Tizenöt alá ne add!

[@szucskaroly415]

Vigyázat életveszélyes olyan helyen megnyitni a lezárt kéményeket ahol régi típusú nyílt égésterű gázkészülékek vannak. Pl FEG gázkazán stb.).

[@Dantepokla]

Új építésnél könnyebb nyilván megoldani. Egy régebbi vályogháznál nehezebb. Főleg kis pénzért.

[@norbertimre3460]

Tisztelt Péter!Mi a véleménye az utólagos vízszigetelésről,injektáló pasztával?Régi vályogfal tégla alappal érdemes megcsinálni vagy felesleges? Köszönöm ha válaszol!

[@SzakiEllenor]

a körülményektől függ! Sok esetben elég távoltartani a vizet, csapadékot. Sok esetben nincs normális elvezetés. Én a drénezést részesítem előnyben, és ha minden kötél szakad, csak akkor jön számításba az injektálás.

[@janospifku3303]

Engem csak az érdekel itt van egy ház amit gondolom 15 millióért árulnak ha nem több mitől ér ennyit hisz ugyan ennyit rá kell költeni máris a duplája lesz...

[@birkapasztor]

10-15 telekár és az ami van, + 15-el már elég élhetős tud lenni és megérős is. Tisztességesen felújított házként sokkal tovább lesz ház és úgy már megéri, de ehhez bele kell tenni. Egy ház élettartama úgy is kitolható, hogy 20-30 évente van egy nagyobb felújítás. Amikor a hibákat bizony nagyon keményen kijavítják. Sajnos 20-30 év alatt a szerkezetben is komoly károk alakulnak ki. Addig ok, tényleg nincs az embereknek pénzük, de sajnos attól még egy ház folyamatos karbantartást igényel és a gyerekbetegségeket amikre az évek múlásával rájönnek, mert sok mindenre csak menet közben derül fény, nos azokat ki kell javítani, mert később többe kerül és nem biztos, hogy akkor lesz rá lehetőség. Vidéken sok házról már a vakolati is hiányzik, ami azért is probléma, mert a sima felület kevesebb hőt ad le, mint a bordázott. Másrészt a csupasz téglafalat rohamosan pusztítja az eső és az időjárás. Az eső miatt kioldódnak a kötőanyagok, amikor az kiszárad és meglazul a szél is dolgozik még rajta. Sajnos ez van. Ha csak apránként egy vakolásig, vagy a kritikus falrész szigeteléséig el tud jutni valaki, akkor is hálás. Mert a kicsit is számít, de igazán egyben a rendszer. Nekem most a nappali a gyenge pont, ott vesztek sok hőt, így legalább addig el kell jutni, hogy az ha beszínezve nem is lesz idén, de szigetelve, másodolva meglegyen.

[@Gege547]

60-65 milla egy ilyen ház. És akkor azon szinte semmi korszerűsítés nem volt max egy ablak csere.

[@DaniCalifornia44]

Az sem mindegy, hogy hányan laknak egy épületben. Szerintem a magyar házak jelentős része a család méretéhez képest alulméretezett. Mondok valamit, 3-an 80-100 négyzetméteren csak igen komoly, több mint egymilliós jó minőségű szellőztetőrendszerrel tudják fenntartani a biztonságos páratartalmat. Ezzel szemben egy nagyobb alapterületű jól szigetelt épületet szinte nem is kell szellőztetni és a fűtési költség sem sokkal több.

[@zsoltzombory8553]

Jó a videó.👍

[@ogessence]

Kedves Péter! Kádár-kocka mészkő lábazat/alapját lehet xps-el szigetelni? Nem fog sérülni a mészkő szerkezete a szigetelés miatt az évek alatt?

[@antaltamasi9944]

Dehogy fog

[@SzakiEllenor]

egész nyugdtan lehet!

[@traube79]

Évmilliók alatt nem sérült a föld alatt. Pár év szigetelést biztos kibír.

[@traube79]

Okosan-megfontoltan.. Aki a képen látható Kádárkockában él, van 5-6 millája szigetelésre? Legtöbb embernek nincs, némi eu segélymilliárdot elkölthetne erre az állam, mondjuk szabott áron..Nem úgy mint a panel szigetelésbe, vállalkozó szemrebbenés nélkül adta hozzá az állami támogatást, hangot ia adott, hogy ez az ő cégének járó támogatás, nem a megrendelőé. Ablak ua ez volt, full ablakcsere 300 ezer, állami támogatással tárasasházon keresztül 310 ezer volt 2014 ben.

[@ferencszilvasi203]

Üdvözlöm. Olyan kérdésem lenne melyik a jobb a belső szigetelés gipszkartonnal vagy külső szigetelés. Köszönöm szépen a választ.

[@martonsc2226]

A gipszkarton nem szigetelő anyag, és mindig a külső szigetelés a jó. Belül max multipor szigetelőtáblákkal lehet elfogadhatóan megcsinálni, de azt is akkor, ha külső valami miatt nem engedélyezett.(pl panel házban a külső falazatot nem engedik a házsártos lakók, és akkor teszel 10cm-t multiport belülre arra a falra ami kifele néz). A gipszkartont arra használják, hogy elrejtsék a ház hibáit, és mögötte a vizesedő falat. A csalók szokták általában használni, mikor eladás előtt ezzel bohóckodnak.

[@lajosmartonhajdu4092]

Isten őrizz belülről! Attól nem lesz sokkal melegebb a falfelület! A lényeg, hogy a harmatpont - az a hőmérséklet amin a levegőben lévő víz kicsapódik, (le)kondenzál!- a fal külső felülete közelében legyen, így ott csapodjon, csapódik ki a vízpára Azért szeretem a kőzetgyapotot, mert az szellőzik, az a pára "eltávozik" onnan! Németországban láttam, minden " nikecell" homlokzatszigetelés 10x10- es raszterban perforálva van! -Itthon még nem láttam!- Néhány tizedmilliméteres furattal! Pont a szellőzés miatt!A grafitos is!

[@SzakiEllenor]

A hoszigetelesnek a hideg felől a helye!

[@SzakiEllenor]

Sok igazat írtál, a polisztirol atszelloztetese perforalassal és a szellozo kozetgyapot nem valós! Magyarul csacskaság !

[@traube79]

@@martonsc2226 Gipszkartont használtam a saját házamnál belül felújítás során, nem szigetelésre, vakolat helyett. Jobb volt min vagyonokat fizetni a kőművesnek, meg billencsszámra hozatni a homokot...és egyenes is lett.

[@bivajbacsi632]

nekem nem volt ennyire gáz, én a sarokba tettem a tetejétől az aljáig 1 oszlopnyi csempét.A padló színten is végig van szegőzve fél csempével.Mellette tapéta van, ami alá penész elleni festéket kentem és úgy rá a színt. Kivülről 10cm nikecelezés em van. Ez 12 éve bevált.Néha le kell törölnöm a csempét, de ennyi. Mindenhol műanyag ablakom van.

[@SzakiEllenor]

Tulajdonképpen ez i egyfajta kezelése. a problémának!

[@TiborBarsi]

Kedves Péter! Mi is egy Kádár-kockában élünk és nálunk is megjelentek a sarkokban, a fal és a mennyezet találkozásánál a penészedés. Tervezzük, hogy kap egy 10 cm EPS szigetelést és talán segít majd a helyzeten. Viszont a ház rendelkezik egy 30 cm-rel kinyúló 10 cm vastag betonpárkánnyal, ami szigetelés után meg marad 20cm. A kőműves azt mondta azt is le kell szigetelni XPS-sel. Tényleg érdemes azt is szigetelni, ha igen hány centi lenne a megfelelő? Válaszát is előre köszönöm.

[@SzakiEllenor]

A legjobb lenne levágni! És ez nem vicc! A szigeteles nem tudna 15 cm lenni?

[@fanaticpass]

falsíkba kell vágni.xps és úgy rá a párkány

[@TiborBarsi]

@@SzakiEllenor Kicsit bonyolult lenne, mert a síkpala tető a párkány széléig ki van engedve és még a ereszcsatorna vasak is a párkányon vannak rögzítve. Tudom, hogy szigetelésből a minél vastagabb a jó, de sajnos ilyen árak mellett a 15 centi már kész luxus.

[@Ppal-fc6fu]

Magas lábazat (100-150 cm) hőszigetelése előtt állok. Anyaga xps lenne….a kérdésem az, hogy érdemes-e rovarráccsal ellátott szellözőket beépiteni az átszellőztetés érdekében?

[@SVÉpületTechnika]

Amennyiben tervezésre, kivitelezésre, vagy csak részletesebb információra van szükséged penész, Légtechnika, hő- és vízszigetelés kapcsán, keress minket bátran. Üdv SV ÉpületTechnika csapata.

[@peterlautner9469]

Szia pèter nekem az ajzat ès a fal közt vizesedik fal kb 25 cm felfele fehèr penèsz is megjelent mi lehet problèma szerinted

[@SzakiEllenor]

aljzat és a fal között? hol? a lábazat hűtheti

[@peterlautner9469]

@@SzakiEllenor a sarokban a parketta szegèlynèl!

[@peterlautner9469]

@@SzakiEllenor a làbazati szigetelèsen csak 5 cm van de az nem xps el van szigetelve nem tudom mièrt! Ujra kène csinàlni szerintem olyan annyagal ami oda van ön szerint az megoldàs lenne? Köszönetel pèter

[@fanaticpass]

@@peterlautner9469 EPS felveszi a vizet és tovabbközvetiti a falnak....

[@lajosmartonhajdu4092]

@@peterlautner9469 esetleg vízszigetelési probléma?🤔🤔Hajszálcsövesség?

[@pistajoska6318]

Aki megvesz egy ilyen házat az nem milliomos: Hogyan fogja megépíttetni a megfelelő szigetelést , keringetést.? Az egyszerű szellőztetés olcsóbb. Becsülöm ezeket az embereket. Törekszenek a saját házhoz. De az anyagi lehetőségeik hitelképességük végesek. Lehet hogy annyit kéne költeni a házra mint amennyiért megvették.

[@SzakiEllenor]

ez sajnos így van. Tudomásul kellene venni az eladói és vevői oldlanak is, hogy ez mennyit ér. DE ameddig 10 jelentkező lesz egy 20 éve is már elavult házra, addig ez lesz...

[@jozsefraba8154]

Nalunk hasonló helyzet csakhogy kivulről lett dryvitozva 10cm ablakcsere is megvolt megis jön a penész.kérdésem az ha padlást szigetelem jobb e vagy belülről kell akár egy álmennyezetel befejezve belmagasság2.9m

[@martonsc2226]

Hogyhogy nincs szigetelve a padlás, mikor a legtöbb hő arra távozik? Természetesen a padlást kell szigetelni, és jóval egyszerűbb, mint álmennyezetet felrakni. Ha más ötleted nincs, és sík a felület, csak kigurítasz 2x15cm-es üveggyapotot eltolva egymáson, csak annyi vele a gond, hogy utána már nem járható(mert akkor letaposod a szigetelést). Ha gipszkartonnal bohóckodsz, akkor marad a penész, mert a hideg lejön ott, ahol a fal találkozik a födémmel. A hőtároló tömeget a szigetelőburkon belül kell tartani, tehát a falad kívülről van, a padlást is felülről kell úgy, hogy összeérjen a homlokzati szigeteléssel.

[@jozsefraba8154]

80as évben épitett ház. Padlást salakosan szigeteleték de ezek szerint ez nullat ér.

[@jozsefraba8154]

Az uveggyapotot rakhatom a salakra ?

[@antaltamasi9944]

@@jozsefraba8154 rakhatod persze

[@antaltamasi9944]

Hol jelenik meg?

[@balazsp.1690]

Üdv! egy ilyen homlokzatú háznál mint a videóban, a hőszigetelés ragasztható közvetlenül a téglára vagy vakolni kellene előtte? illetve az ablak fölött a brutál betont hogy lehetne hőhídmentesíteni? mert ha csak ugyan azt a vastagságot kapja meg mint mellette a fal az nem az igazi, gondolom. köszönettel

[@pifoeko4580]

állapottól függ szokták mondani de leginkább pénztárcától. Hiába Fagyálló a tégla azért így nyersen a vizet nem szereti sokáig.

[@zsoltzombory8553]

Lehet a téglát is rakni, sőt, jobban megfogja a ragasztó. Viszont lényegesen több anyag kell, oda kell figyelni a sorok közötti lezárásra, legtomorre kell csinálni. A beton athidalonal XPS T használnak , annak jobb a hőszigetelése

[@SzakiEllenor]

Ez annyira ramaty felület, hogy egy szintező-kiegyenlítő alapvakolatot tennék rá.

[@SzakiEllenor]

meg kell nézni a teljesítmény-adatlapot, mert van ilyen eset, de nem a színe meg a márkája a meghatározó, hanem a deklarált valós adatok.

[@lajosmartonhajdu4092]

@@SzakiEllenor már ha nem kamuzik túl nagyot a gyártó! (Szoktak...egyesek 😡)

[@k.tivadar.1267]

Szellőztető berendezést telepítettünk. Nincs penészedés.

[@SzakiEllenor]

ez az igazi megoldás!

[@szabolcsbuda2268]

Ablakos oldalt kozetgyapottal, a tető alatt 1 méteren szintén, a tűz terjedése miatt, a többit hungarocell el csinálnám az ára miatt!!!!!(1m2 kozetgy. 10ezer Ft.)

[@Medic365]

Nikecel vagy kozetgyapot jobb a tufâra?

[@antaltamasi9944]

Kőzetgyapotot mondják a hozzáértők.....bár a szakiellenőr a gyermeke vályogházát is nikecellel szigetelte,pedig azt aztán tényleg főbenjáró bűnnek tekintik az okosak😁

[@szabolcsbuda2268]

Nagyon drága lett a kozetgyapot, én vegyesen csinálnám, lehet az is segít a befulladas ellen!!!

[@antaltamasi9944]

@@szabolcsbuda2268 és a szigetelésre kerülő rétegeket is vegyesen csinálod?

[@tibordaroczi2532]

Ez nem tömör tégla, inkább magasított kisméretű-vagy ikersejt...szerintem

[@bertalanilles8495]

Igen ez magasított 25x12x8, a kisméretű 25x12x6,5 az,ikersejt(kettős méretű) 25x12x14.

[@janosregos3968]

Azért ez a kádárkocka, ami a filmben szerepel, nem egy jó felújítandó alap! Ezt így nem lehet szigetelni, mert nagyon kicsi az eresz. Tehát a tetőhöz is hozzá kell nyúlni.

[@SzakiEllenor]

egyértelműen! azért jó alap, mert még nem lett elrontva egy felemás felújí tásal!

[@zoltanszmutku7609]

A Fertő környéki falvakban láttam a nyáron sok ilyen kvázi eresz nélkül épült régebbi épületet, ami nekem fura újdonság volt. Nem tudom mi lehetett az indok hogy ilyenre építették. Talán a spórolás.

[@gaborhorinka1079]

A tető csere is egyfajta felújítás.

[@CsImre]

Dózer kellene ide, nem felújítás. Na persze nyilván nincs a vevőnek pénze új házat felhúzni a régi helyére. De egy "jó" felújítás, új tetővel stb. sem lesz olcsó.

[@szabolcsbuda2268]

Lehetőleg ne hungarocell el szigeteljunk, vagy vegyesen!!! Külföldön már betiltották!!!

[@SzakiEllenor]

Nem tiltottak be!

@@SzakiEllenor tényleg nem! 😉🤜🤛

[@szabolcsbuda2268]

Lakásban ruhát szárítani tilos!!!!!! Jofogas=száritogep)

[@SzakiEllenor]

hát nem előnyös, az tuti!

[@MrCorwq]

Midea páramentesítővel.

[@SzakiEllenor]

az is egy jó kiegészítés. De a hideg fal probléma marad!

[@MrCorwq]

@@SzakiEllenor Igen sajnos ez egy többrétű probléma, átszellőzés, hideg falak nehézkes kifűtés, ez csak tüneti kezelésre jó a problémát nem oldja meg. Sajnos amíg a szigetelés fel nem kerül, automata szellőztető rendszer nincs addig a helyén kezelve tűzoltásnak jó. Szokásos csapdába sétáltam bele, a bejárati ajtó nem volt csak cserélve és annak a cseréje után a ház átszellőzése "megszűnt". Így jöttek a sarkokban a párafoltok jobb ötletem nem volt mint egy ilyen kis páramentesítő gép. Most pedig megy a matekolás hogy központi hővisszanyerős szellőztetés szigetelés mellé vagy helységenkénti hővisszanyerős szellőztetés. (jó sok technologia jó sok csapda és okosat nehéz mondani és kitalálni). Minél többet foglalkozom vele annál ostobábbnak érzem magam. Persze még itt van a nyakamon a párazárás kérdése a födémbeépítésnél, az is megoldandó de a párát valahol ki is kell engedni. 1 szó mint száz, ide mérnök embör kell :).

[@SzakiEllenor]

Hát a párát azért ne a szerkezeten keresztül engedd ki, mert abból baj lesz!

[@DanaLLLL]

Ránézek a képekre és leáll a májam annyi a penész.

[@SenkiAlfy]

elsőre egy higroszkópos szellőztető jutna eszembe. :

[@SzakiEllenor]

Azzal a meleget eregeted ki a szabad a…para ellen persze jó…

[@fanaticpass]

aereco emm 916

[@gaborgarai5281]

Télen napi két szellőztetés és fűtés, oszt jónapot.

[@istvanbarna7362]

Az a baj, hogy csak fel igazságot mondasz.. Viszont nem vagy a valóságnak megfelelően tájékoztató. Hogy miért? Szívesen válaszolok..

[@viktornagy5013]

Akkor vàlaszolj!!

[@istvanbarna7362]

@@viktornagy5013 A parakicsapodast a harmatpont határozza meg.... A hővezetes az anyagban egy delta.. Jó, most nem figyeltem,.. Jelen pillanatban jól mondtad... Sorry!! Ez van..

[@istvanbarna7362]

De csak akkor, ha nincs külső vakolat. Ha belül és kívül van 25-25mm vakolat, akkor a hővezetes már nem teszi lehetővé a harmatpont kialakulását. Főleg a mennyezeti sarokban. Biztosan van erre is példa, de erre nem lehet szabályt állítani..

[@istvanbarna7362]

Ha nincs megfelelő alapi hőszigetelés, akkor a homlokzati szigetelés csak növeli az alsó sarkok vizesedeset. Mivel nagyobb lesz a hőfeszültseg.. Ezért az utólagosan külsőleg szigetelt épületeknél az alsó sarkok peneszesednek. Akkor a kérdés, alul peneszesedik vagy felül?? Valamilyen irányba vezeted a laikust, és nem tájékoztatod teljes körűen... Ez volt a problémám. Tisztelet!

[@SzakiEllenor]

A rossebet nem! Két centi vakolattól ne várj csodákat!