A szőlő kézbenoltása háromféle alanyra - oltóollóval és angolnyelves párosítással

[@jozsefbatyi-c3m]

Szuper..nagyon ügyes köszönöm a videót

[@ferenclovas9975]

Sokat ér ez a film még a tapasztalt termelők számára is. Nagyon helyes, hogy az elkészített oltvány még visszakerül a hűtőbe, és ott várja a tavaszt, az ébredést. Én az elkészített oltványt még nedves újságpapírba is begöngyölöm, és úgy teszem a műanyagzacskót a hűtőtárolóba. A nemes tevékenységhez gratulálok!

[@laszloilyes2376]

Köszönöm.

[@kukor87]

Kedves László! Oltó ollóval milyen arányban sikerült az oltás? Mennyire van vele megelégedve? Mik a tapasztalatok?

[@laszlohadhazi8011]

Üdvözlöm! Kedves László! Melyik alany vált be? Melyikkel lett a legintenzívebb a fejlődés?

T5 C, de jövőre még három alanyt is kipróbálok

[@laszlohadhazi8011]

Köszönöm a választ! Nagyon sokat ér az Ön tapasztalata, mert most ládát építek és márciusban tervezem először próbálni. Így T5 C -vel lesz az első kísérlet. :)

[@egy2924]

Üdv! Agyagos talajon jobban terjed a filoxéra?

[@gal-jagererno1695]

Üdv László. Szeretnèm kèrdezni ,mi a tapasztalata az tavaly használt Prosilicon hatásáról ? Megèri-e az árát ? Köszi !

Erről fogok még beszélni, mikor aktuális lesz, de a Timur és Atamán fajtáknál jól bevált, drága de kevés kell belőle.

[@sandorzsoldos8968]

Azt szeretném kérdezni hogy az angolnyelves párosítást lehet alkalmazni zöldbe fás oltásnál is vagy ot nem olyan eredményes?

Elvileg lehetne, de egyszerűbb és eredményesebb az hasítékos ékoltás, vagy a héj alá oltás.

[@gerasandor7968]

Kedves László! Tavaly néhány borszőlő oltványomról, amiket előző év őszén ültettem, leszáradt a nemes, viszont az alanyok még élnek. Náluk müködne-e valamilyen fás oltás, vagy meg kell várnom, hogy megeredjenek és zöldbe oltsak? Köszönöm.

Én a májusi zöldbe fás oltást javaslom, százalékos arányban jóval eredményesebb, mint a fásba fás oltás.

[@szilardgerofi3378]

Üdvözletem László, köszönjük a videót. Az oltott vesszők gyökereztetését a tervezett 28 fokon történő kalluszosodással egyidejűleg, vagy később az összeforradás után célszerű megindítani?

Később, a forradás után, akár már a szabadban.

[@szabiracz]

@ ezt akkor hogy kell végrehajtani?

[@SZLMCL1]

@ Kedves László, ez pontosan hogyan történik és mikor? Köszönöm válaszát!

[@janoskovacs5817]

Üdvözlöm Laci bácsi. Az alanyokat honnan veszi?

Saját alanytőkéim vannak, sajnos csak ebből a három fajtából.

[@janoskovacs5817]

@ köszönöm

[@istvanberzetei938]

Oltással kapcsolatban szeretném kérdezni. Azt hallottam hogy muskotályos fajtába nem jó oltani mert nem fejlődik jól az oltvány. Őnnek mi a véleménye erről?

Gondolom nem a kézbenoltásra, oltványkészítésre gondol, hanem egy tőke átoltására, ( zöldbe fás, stb.) ami muskotályos fajta. Én nagyrészt borszőlő fajtákat oltok át, nincs tapasztalatom muskotályos tőke átoltásában.

[@istvanberzetei938]

@ igen arra gondoltam. Kaptam bajkanur, dubovszky és darja helyett anyutát van 30 tőke abból szeretnék 15-20 tőkét átoltani. 3 éves jó erős tőkék sajnálom kivágni hogy új csemetéket ültessek.

[@ferenccsak7392]

Kedves Laci bácsi! Minden évben olt Börnerre, de elég kevés információt oszt meg velünk. Az eddi tapasztalatai alapján, összehasonlítva a többi alannyal, mire lehet számítani ennél az alanynál? Gondolok itt az affinitásra,növekedésre,vízigényre vagy bármire amit hasznos lehet. Köszönöm!

Hát, éppen ezt vizsgálgatom, csak igen lassan megy. 2020-ban kezdem néhány oltvánnyal és kevés még a tapasztalat. Minden évben csak néhány csemetét tudok kiültetni, mert kevés a szabad tőkehelyem. Egyenlőre csak annyi, hogy mindhárom alanyra oltott nemesek erősebben növekednek, mint a saját gyökerű csemeték, de egyéb megfigyelésekhez még évekre van szükség.

[@PeterBardosDeak]

Kedves László! Ezzel az oltóollóval nagyon egyszerűnek tűnik az oltás folyamata. Azt kérdezném, hogy akkor a zöldbe fás oltásnál (ékoltás, ahogy nevezi egy korábbi videójában) miért nem ezt az oltóollót használja az oltóvessző farigcsálása és hasítékolása helyett?

[@nemeshwad7402]

A zöld gallyat erőteljesen roncsolja az oltóolló. Évek óta van egy ilyen nekem is, de a megeredés százaléka kisebb mint oltókéssel.

Zöldoltáshoz alkalmatlan az olló, kézbenoltásra találták ki.

[@PeterBardosDeak]

@ Köszönöm!

[@PeterBardosDeak]

@@nemeshwad7402 Köszönöm! És gyümölcsfa oltásánál (pl. cseresznye) használható a "párosítás" nevű oltásnál?

[@nemeshwad7402]

@@PeterBardosDeak Három oltási formára alkalmas ez a fajta oltóolló: omega, u-alak év v-alak. A párosítás ferde metszlapot feltételez oltókéssel. Természetesen csaresznye vagy bármi más oltására is alkalmas fás állapotban.

[@peterneszabo3017]

Ha a hűtőbe megy a beáztatás nem árt neki a penész re gondoltam

Időnként ellenőrzöm, ahogy a többi tárolt vesszőt is.

[@nemeshwad7402]

Laszló-bá, nem értem hogy miért jobb beoltott vesszőket tárolni mint beoltatlanokat hűtőben. Nem lenne célszerűbb ezzel a módszerrel áprilisban oltani és azonnal gyökereztetni? Én az utóbbi években melegtalpon fűtetlen helyiségben alany vesszőket gyökereztetek márciusban és azokra oltom rá a nemest április végén május elején. Így az alany csak gyökeresedik de nem hajt ki, a forradás pedig magas százalékú.

[@ferenclovas9975]

Én úgy tudom, hogy a tárolt vesszőkben a tápanyagtartalom január végétől fokozatosan csökken, ezért a kézben oltást február közepén kell megejteni és utána párás hűtött körülmények között tárolni. Ott a sebzés helyén energiatorlódás és egy lassú kalluszodás is megindul.

Áprilisban nincs erre időm, sok egyéb munka vár rám és még nem vagyok nyugdíjas.