A SZÓLÁS SZABADSÁGA: A PROBLÉMÁS ÁLLAMFŐ, SÓLYOM LÁSZLÓ, 2005. /// Friderikusz Archív 265.

[@vdmg70]

Megkönnyeztem ezt a riportot. Számomra nagyon hiányzik Sólyom László a mai politikai közéletből. Persze, neki is voltak hibái, esetleg rossz döntései, mint minden embernek. De ne felejtsük el azt sem, hogy az elmúlt harminc év során a magyar politikai élet egyre szégyenteljesebbé, mocskossá vált a jobb- és baloldalon kompromittálódott politikusainknak köszönhetően. Ki az, aki egy ilyen közegben fel tudja vállalni a jogrend, az erkölcsiség, és a függetlenség képviseletét köztársasági elnökként? Nem akarok senkit megbántani, de tessék a mai politikusok és közjogi méltóságok közül bárkit is megemlíteni, aki olyan szaktudással, emberi tartással, hivatása iránt érzett felelősségtudattal és következetességgel rendelkezik, mint ő. Én büszke vagyok arra, hogy Sólyom László öt évig a köztársasági elnökünk volt.