A védák és a buddhizmus találkozása

Laár András előadóművész, humorista, énekes, zeneszerző, író, költő spirituális gondolkodó és Pál Tamás ájurvédikus szakértő, spirituális író beszélget Berente Tímeával, a Megújulás nap háziasszonyával. (szerkesztett változat)

[@janosnyiri6791]

Miért nincs nyílvános bejegyzés, vagy hozzászólás?! Netán törölve lett!? Pedig a Laáááááár kiáradást jelent, Tudat őszinte, nyílt Kiááááradását jelenti.

[@Mr08moskito]

Thanks

[@ironjohn]

08:38 Mindig is azt mondtam hogy a vallásokban nem a különbözőségeket kell keresni hanem a hasonlóságokat mert ami benne van az egyik vallásban az benne van a másikban csak másképpen. Olyan ez mint mondjuk egy csaj. Van egy csaj akit három pasi néz. Az egyik közömbös iránta, a másik szerint ez a csaj átlagos, a harmadik majd megveszik érte. Állíthatjuk azt hogy csak az egyik pasi látja jól ezt a csajt? Az igazság az hogy mindhárman másnak látják, viszont ettől még a csaj ugyanaz lesz. A gond az hogy a kulturális különbség, szokások, világfelfogás alapvetően különbözik kelet és nyugat között és éppen ezért sok fogalom félrefordítás áldozata. Például amikor azt mondják hogy Buddha szerint nincs lélek ez is félrefordítás. Buddha ilyet nem mond. Csak hogy nincs örök és változatlan lélek - mivel minden változik - azaz a lélek is változik. Buddha csupán egy bizonyos Átman-elméletet utasított el, amely azt tanította, hogy létezik egy változatlan Én-szubsztancia amely testről testre vándorol amíg el nem éri a létesülések körforgásából való végső megszabadulást. Az örök és változatlan Átmán-elmélet ugyanis a vallást tisztán önző üggyé tette, mert követői csak a saját megváltásukkal voltak elfoglalva. És gondolj bele... tényleg így van. Általában minden hívő saját magával van elfoglalva. Érdekes módon a családom fele mélyen vallásos (keresztény) mégis mióta a mamám meghalt felénk se néznek, ha meg nagy ritkán elmegyünk hozzájuk mindig flegmán viselkednek mintha magasabb rendűbbek lennének nálunk. Általában ezek az istenhitek úgy működnek hogy egy vallásos közegben ha valaki nem abban hisz amiben a többiek azzal ellenségként bánnak. Ott vannak a muzulmánok. Ha nem abban hiszel amiben ők vagy ki akarnak nyírni vagy elítélnek. Vagy ott vannak a zsidók. Ha egy zsidó lány nem zsidóhoz akar menni áll a bál. Eszükben sincs elfogadni téged úgy mint testvérüket vagy mint az Istenük által "teremtett" másik értékes élőlényt. Ez alapján pedig teljességgel érthető hogy Buddha miért nem beszélt se Lélekről, se Túlvilágról, se Istenről. Ezek a dolgok elvonják a figyelmet a lényegről, persze jól tudom hogyha egy hívő elkezd ismerkedni a Buddhizmussal azt mennyire feszélyezi, idegesíti, egyenesen kétségek közé hajszolja hogy nem hall ezekről a dolgokról. Ami pedig a "semmit" illeti ezt rengetegféleképpen lehet venni. Semmi lehet a semmi, tehát hogy például nincs semmi a kezemben de úgy is lehet venni hogy egy olyan létezés létezik a fizikai létezésen kívül aminek nincs anyaga és így az anyagnélküliség jelenti a semmit. Gyakran szoktam idegesíteni embereket azzal hogy Isten és a Túlvilág nem létezik mert ha létezne akkor lenne kezdete és vége, születése és halála és így nem lehetne örök! Vagyis Isten és a Túlvilág azért létezik mert nem létezik. :DD Látod már hogy miért is bonyolult a keleti vallások tanításait értelmezni? Pontosan azért mert rosszul vannak a dolgok lefordítva vagy mert a fordító a saját gondolatait is beleteszi a fordításba illetve mert a fordítás maga érthetetlenre sikeredik. Ott van az előbb felhozott semmi például. Ha azt mondja egy buddhista hogy semmi akkor a nyugati ember számára - aki mindent szó szerint vesz és aki úgy él hogy "hiszem ha látom" mi fog beugrani? Semmi??? Tehát nincs semmi! És akkor az fog neki lejönni az egészből hogy a Buddhizmus egyenlő az Ateizmussal. Egy példa erre a rossz fordításra: "A "megvilágosodás" szót néhány olyan ázsiai kifejezés fordításakor is használták amelyek nem pontosan ugyanazt a fogalmat jelentik. Például, a nyugati, angol nyelvű emberek a zen buddhizmust D.T. Suzuki (1870-1966), japán tudós írásain és előadásain keresztül ismerhették meg, aki saját maga fordított angolra japán nyelvű iratokat és írt zen buddhista könyveket angolul. Suzuki a "megvilágosodás" szót használta a japán satori kifejezés fordítására, amely a satoru (jelentése: "tud") igéből származik. (Hogy miért ezt használta, annak oka volt.) A satori szót általában a valóság valódi természetének belátásának megtapasztalására használják . Ahhoz hasonlítják, mint amikor kinyitunk egy ajtót. Azonban egy ajtó kinyitása egyáltalán nem ugyanaz, mint az ajtón belüli dolgok megtapasztalása. A nyugati kultúrában, részben Suzuki hatására alakult ki az a tévhit a spirituális megvilágosodásról, hogy az egy hirtelen jövő, üdvös, átalakító tapasztalás Ennek ellenére, ez így félrevezető gondolat." És még valami. Az aki nem képes elfogadni a másik vallását az azért van mert vagy kétségei vannak a saját hite felől és fél hogy az új információk még jobban elbizonytalanítják vagy mert túlzottan ragaszkodik a saját vallásához ami azért nem jó mert azt hiteti el az emberrel hogy csak az ő vallása lehet az igazi, a helyes, a jó (holott mindegyik jó). "Isten" mindenkit egyformán szeret, így mindenkihez eljuttatta a kellő információkat. Az hogy egy vallásban bizonyos dolgok másként vannak az azért van mert a népek ezeket az információkat más köntösbe bújtatták. De ebben megint csak nincs semmi különös. Hiszen vegyük csak az almás süteményt. Minden nép nemzeti ételei között megtaláljuk, mégis ezek a sütemények különböznek. Különböznek formában, ízben, állagban, mégis az almás sütemény az almás sütemény marad ettől még. A vallás is ugyanez.

[@paltamas6902]

Az elme szintjén a dolgok akár így is lehetnek. Vagy teljesen másképp. Attól függ, honnan nézzük. És ki az, aki nézi. A megvilágosodás és az ezt megelőző felébredés állapotában minden nagyon természetes lesz, magától értetődő, könnyű, boldogító, békés, feltáruló, igazán valóságos. Nem tudom ezt neked elmagyarázni, mert ez egy tapasztalat, amiben él az ember. Egy létvalóság. Amikor a másik ember is ebben van, éli ezt, akkor nincs szükség szavakra, filozófiára. Csak mosolygunk egymásra.🙂

[@ironjohn]

@@paltamas6902 Akkor ez olyan lehet mint a szex amit szintén nem lehet elmagyarázni csak átélni, átérezni. Lehet róla beszélni de úgy a lényegnek jó ha 10-15%-a átjön. Nem lehet elmagyarázni annak aki még nem tapasztalta meg. A Nirvána, a megvilágosodás, Isten, a Túlvilág is ilyen lehet. Talán Buddha épp ezért nem vonta be tanaiba ezeket a fogalmakat mert minek beszélni olyan dolgokról amiket fizikai érzékszervekkel nem lehet se átadni se megtapasztalni.

[@egyresztmasreszt4292]

@@ironjohn ettől relatív sem mint racionális . Ilyen dolgokról analógiákban érdemes gondolkodni azaz a kauzalitásból felfelé , akkor észre vehető az összefüggés mind keleten mint nyugaton . Na ehhez kell a "megüresedés" valójában ez lépcsőzetes fejlődés

[@tothnorbi100]

Miért is vagyunk itt?Köszönöm válaszát.

[@zsoltkalmar8162]

Laár András a szolipszista:)

[@felixfelix53]

A vallások is fontosak, de a téliszalámi mindent visz!

[@wiwlarue4097]

A védák és a buddhizmus találkozása aki vagyok :)

[@susacska]

Csak a tudatunkban nincsenek a dolgok

[@szipepex]

Szkiták voltak!!!:)

[@ecserijozsef7617]

És van akinek az elég, hogy szétolvadok a nagy semmiben! Közben meg az ember észreveszi, hogy az univerzum értelemmel van összerakva és rend uralkodik benne. Tulajdonképpen az értelem feltételez egy személyt a rend pedig egy rendrakót! Emberi alapítású vallások....nevetséges! Csak Ez a Rendrakó Személy tudja, hogy mi.a célja a teremtéssel...