A víz márpedig felfelé törekszik, és rombolja az épületedet. És mit tudsz tenni? Séta a belvárosban

--és lesz jó példa is, mert igaz hogy a víznek ereje van, de mégsem mindig a víz az úr. Székesfehérvár mocsarak szigeteire épült város, kifejezetten jellemző ez a probléma. A középkor után is annyi csatorna szabdalt a várost, mint akár Velencét, és többszáz híd volt a város területén. A víz azonban ma is ott van a talajban, sőt! A vízzel lehet harcolni is, de nem éri meg, ez kiderül a videóból is.

[@fiokkozos823]

Ez egy kulturált video, örülnék ha több ilyen lenne, és több műszaki megoldás ötleteléssel az adott problémára.

[@danielkerekes3700]

Nekem 1970 ben épült vályog tégla házam van !Anno szerencsére az építők oda figyeltek a vizesedésre és érdekes nem vizesedik! De mikor pár éves háznál vizes a fal mert ezt azt válalkozó kihagy nekem szomorú! Számomra nagyon tanulságos a videó!Köszönöm szépen! 👍

[@laszloberczi8913]

Fehérváriként különösen jó volt nézni. Köszönöm.

[@psz5793]

Nagyon szeretem ezeket a videókat. Érdekes, érthető, hasznos.

[@SzakiEllenor]

köszönöm_!:-)

[@ggcytp]

Kedvenc csatornám lett az elmúlt 1 hónap alatt! Gratulálok a tartalmas kontentekhez. Ez különösen tetszik.

[@SzakiEllenor]

Köszönöm! És feliratkoztál? :-)

[@ggcytp]

@@SzakiEllenor Még tavaly! ;)

[@tamasozsvath8747]

Ott a Hiemer-háznál jó lett volna bemenni a földszintre is, mert nem csak a külső lábazat a megoldása a vizesedés megoldására. Ott falon belül is van varázslat. Ha jól emlékszem egy kavicsos sávval van a fal töve feltöltve ahol szintén tud szellőzni a fal. Tehát kívül belül szellőztetve van a lábazati rész..

[@bernadettaszucsova7647]

Igen! Ez is egy megoldás! De sajnos ez : ‘Amit nem látsz az nem gáz’ elmélet. Sajnos a szerkezetben bejut a víz, a műkő lábazat mögött sajnos ugyan úgy ott van a probléma csak nem látszik! Sajnos itt csak egy megoldás van! 1 utánpótlás lezárása (felfelé szívódó víz) Injektálás (kémia) lemez (fizikai) 2 szerkezetben bent lévő víz kipárologtatása (sómegkötés, lélegző vakolat)

[@rajanko]

Eddig csak az algoritmus által feldobott videokat néztem, de most feliratkoztam. Tudatosan nézek és követek, mióta 30 percenként a közmédia tolja az arcunkba a virusos agymosást. Ez egy saját meglátás, különvélemény (Tom Cruise)

[@peterdunai4073]

Ez már katedra szint. Gratulálok. Számos videódnak, mint ennek is, oktatóanyagnak kéne lenni. Még laikusoknak is élvezhető. Te vagy az új Öveges professzor.

[@SzakiEllenor]

Köszönöm! A cel valami ilyesmi, de ez azért túl hízelgő!

[@sandortolnai4562]

katedra szint? ...kacagok...te hol állsz?

[@Crafter32]

Én lemezt szoktam beleveretni. Általában 2 év után kiszárad magától és nem durja tovább le a vakolatot. Szerintem ez a legegyszerűbb és leggyorsabb. Próbaltam mást lehetőséget is, de ha megbontjuk alul a falat évek múlva megreped ahogy visszarendeződik a fal és az új burkolatok, festések pókhálosak lesznek.

[@petikiss6996]

Nagyon tetszik a videóid egyik kedvenc csatornám lett. Családi házak esetében lemezbeütéses vízszigetelést is szoktak alkalmazni Régi építésű házaknál szurkozott papirt vagy kátránypapírz helyeztek az alapra és arra falaztak pici lelógással Kíváncsi vagyok még milyen megoldások vannak utólagos vízszigetelésre Megoldás lehet ha leásnak az épület alapa mellet kb 15 cm szélesen az alap aljától tovább egy picit beásva alá és beütögetnek betonacélt megfelelően bevasalják és vízüveges erős betonal 40 centivel magasabban a földtől ott már csak 10 cm -t mellébetonoznak vízüveges bettonnal a vízüveges beton szívná a vizet? És vajon belűről nem e lenne vele baj ?

[@attilacsaba4305]

Én is láttam egy műemlék jellegű épületet,ahol szintén megjelent a vizesedés és nem volt opció a teljes bontás és úgy újra építeni! Így a közel méter vastag falat úgy szellőztették meg,hogy a belső padló szint alatt a fel ujítás alkalmával,utólagosan építettek be szigetelést! Persze hosszú folyamat volt,mert szakaszonként csinálták a szigetelést! Egyszerre nem lehetséges kivitelezni,mivel az egész épületet a levegőben megtartani az univerzus összes Jedi-je sem lenne képes! :) És fokozva a vizesedés el kerülését,olyan háló szerűen a szigetelés alatt,viszonylag elég mélyen befúrtak,amibe egy drain csőhöz hasonló csövet helyeztek el,ahol a fal,ki tud szellőzni! :) Természetesen,azóta abszolút nem vizesedik az épület! :)

[@TornadoSF]

Na, ne degradáld le ennyire a Jediket :D

[@bernadettaszucsova7647]

Perfektinjekt KFT És a probléma megszűnik! Német anyagokkal Német technológia ! Hosszú élettartalom és Garancia! Csak ajánlani tudom őket! ;)

[@janosborondi7998]

A témához kapcsolódva: Mi olyan 30 éve csináltattuk meg a házunk alászigetelését lemezbepréseléses technológiával. Régi vegyes falazat, vályog, tégla kő. Olyan 120-150ig fel volt ázva, dobta le a vakolatot. Ilyen magasságig belül le is lett verve, légző vakolattal lett pótolva. Sokba került, de az eredmény magáért beszél. Azóta gyakorlatilag kiszáradt az összes fal, még csak nem is púposodik a festés. Egy falat olyan 20 év után idő közben lebontottunk -más miatt- és a lemezek szinte sértetlenek, alig volt felületi rozsda rajta. Asszem 70 évet garantáltak az ötvözött lemezre -ezt kértük-, 30-at a felületkezeltre. Úgy gondolom ezt tudná is a rendszer...

[@MrRolexy]

Kívülről milyen rétegrendben van burkolva a lemezbepréselés a földig?

[@janosborondi7998]

@@MrRolexy Pontosan már nem emlékszem, de függőlegesen fúlt, kátrányos szigetelés az első, utána légző vakolat, majd XPS lábazati szigetelés.

[@timberman1713]

Igen a kapilláris effektus miatt lehetséges! Ezért kell megfelelően szigetelni! De ezt Péter sokkal jobban tudja és el is mondja!

[@desantestaylor941]

Itt aztán lehet "csemegézni". Nekem is sok gondom volt (lesz) a vízzel. A régi családi házunk pincéjében és a járószinthez közeli földszinti lábazatban is. Weber presto segített. (100-200-300) Aztán hogy meddig az majd kiderül :)

[@pro-movie3263]

isszonyat jók a vidik.de most hiányoltam a védő sisakot :D

[@imrekormoczi579]

Sziasztok ! Érdeklődnék hogy mi a véleményetek az OzmoDry falszáritó berendezésről?

[@kamarton]

Sokszor az is baj, hogy a járda/út szintjét többször emelték. Felénk volt olyan régi ház, ahol 2 lépcső fokot is kellett lefelé menni a bejárati ajtó előtt, de sokszor látok olyat is, hogy a pénce ablak a járda magasságával egy szintben van. Szeretnek még a városokban zöld területet eltüntetni átgondolt esővízelvezetés nélkül. Ezekkel a tényezőkkel sokszor nehéz vagy nagyon költséges küzdeni :(

[@janoskerekes7558]

Az utolsó épületet lehet vízszigetelték???

[@amritjoga]

Üdv! Nagyon érdekes és tanulságos volt a bemutatás! Azt - laikusként - nem egészen értem, hogyan kapcsolódik a római kori -2m alapszínt ide?

[@SzakiEllenor]

Akkor szabályozott vízszint 2 méterrel lejjebb volt, a középkorban jelentősen megemelkedett a vízszint, és ez nyilván az épületekre is hatással van! És minden a rómaiaktól indult , nemde? Ha tiltakozik, doblák a padlóla le!

[@marlon8353]

Ahol erre nem forditanak figyelmet, ott ezek statikailag mennyire és milyen szint után jelentenek kockázatot?

[@egy2924]

Üdv! Tanárcsra lenne szükségem. Kaput akarok betonozni tavasszal zsákos betonnal 80 cm mélységben. Hány foktól betonozhatok, és mire kell figyelnem? Köszönöm a válaszokat.

[@sandortolnai4562]

Tavasszal ? Nincs fagy...érdemben...

[@ata-lk9me]

88-ban épült házunkon az egyik szoba fala kb. 4 éve nedves, kívül lábazat tetején megfigyelhető a só kristályosodása, fűtés ellenére 4-5 fokkal hidegebb a szoba mint a többi. Falazat alá raktak anno kátránypapírt, elöregedhetett? Vakolás, injektálás, találtam valami lemez szigetelést is fal és alap közé, Mi működhet ezek közül? (egy videót szívesen megnéznék a témáról) Hasznosak és jók a videók! Üdv!

[@candyflipful]

Ez szerintem nagyon helyzet függő és látni kell. De érdemes olyan embert felkérni a felmérésre, aki nem üzletileg érdekelt valamelyik technológiában, mert ő nyílván azt fogja javasolni, ami érdekében áll. A problémát lehet, hogy megoldja csak lehet, hogy feleslegesen bonyolultan és leginkább drágábban, mint ahogyan meglehetne, hasonló hatékonysággal. Nálunk is van egy ilyen falszakasz a kert oldalán és nem tudtuk mitől nedvesedik. Ki ásva 20 centivel lejebb találtunk egy teljesen épp beton járdát. Itt korábban térkövezve volt így a másik oldala meg betonszegélyt kapott. Így lett egy 50 centi széles beton kád a fal és a kert között. Én ezt fogom tavasszal feltörni, drainezni, hogy az egyszerre megjelenő nagyobb mennyiségű víz eltünjön onnan, aztán kavicsréteggel telíteni, hogy a maradék nedvesség el tudjon párologni már a fal tövétől.

[@zsolttelekes6509]

A belső hőfok különbsèg a nedves fal miatt adódik. Jobban vezeti a hőt. Aqua pol készüléket szereltettem fel , kiszáradt a fal.

[@janijag9082]

A kátránypapírt szétrágja és elhordja a hangya....meg idővel elreped és a repedés mentén felszívja a vizet ....ha a régiek dupla sor kátránypapírt raktak az valamivel jobb állapotot eredményez mostanára.

[@zsolttelekes6509]

@@janijag9082 A papír alapú szigetelés várható élettartama 50 év. Az üvegszál erősítettet talán kevésbé hordja el a hangya, és vastagabb. De hiába 3-4mm, a statikus terhelés csak kinyomja a szurkot.

[@fenyvesilaszlo7661]

Egyszer láttam egy táblázatot arról hogy kétoldalról levízszigetelt, alulról pedig szigeteletlen téglafalazatban egészen 33 m-ig fel tud kúszni a víz teljesen magától... Azért jegyeztem meg ezt, mert ettől akkor teljesen elképedtem... egyébként még most is.. :) Szóval a szellőztetést minél lejjebbről kell elkezdeni, annál kevésbé megy följebb a víz a falban ....

[@kamarton]

Egy videóban láttam olyan templomot, ahol vagy 4-5 méter magasra is felment a vízesedés. Abból lehetett látni, hogy eddig magasságig vakolták újra és felette vonalban kezdettt így lepattogzani a vakolat. Görcsösen be akarják zárni a vizesedést, közben meg pont hogy ki kellene engedni minél lentebb...

[@zsolttelekes6509]

Én 9m ig gondolnám mivel a hidrosztatikai nyomás ott ér véget.

[@williamforsyth6667]

@@zsolttelekes6509 "a hidrosztatikai nyomás" Ez itt kapilláris hatás.

[@stevensteven5109]

Jó videó! Ezeket a "sókat" a víz hozza magával a talajból?

[@SzakiEllenor]

továbbá a téglából, habarcsból oldja ki!

[@vinczefer1234]

Most építettem egy új házat. A tervrajz tanulmányozàsakor a földrengés biztonság miatt a tervező pillérek tervezet bele. A statikus kifejezetten lrta, hogy a pillérekél amelyek az alapból indulnak ki a nehéz lemezt még véletlenül se vezessük rà a minél jobb összekötödés miatt. A házam ezen pontjain nincsennek vizszigetelve. Ez kb. 6db 30X30 pont. Érdeklődnék ez nem fogja felszívni a talajvíz?

[@SzakiEllenor]

Ez érdekes , ilyet nem láttam eddig és nem is terveztem olyat, hogy ne legyen itt vizszigeteles ! Szívesen elolvasnám a terv ezen részét! A tervezőjét kérdezted? Egy kenhetot biztosan javasoltam volna tervezői egyeztetést követően! De mist is szívesen megnezem! [e-mail].

[@CsabaSzabo3]

Nagyon hasznosak ezek a videók. Szigetelt tégla ház lábazatánál érdemes a beton járdát keskeny sávban felszedni és kavics terítést tenni, hogy védje a lábazatot a csapó esőtől? Vagy ez felesleges ha jó az alap vízszigetelése és az XPS lábazati szigetelés?

[@SzakiEllenor]

nagyon is érdemes!

[@CsabaSzabo3]

@@SzakiEllenor ha ilyennel találkozik egy háznál akkor szívesen látnám a bemutatását. Nálunk sajnos végig beton van, de tervezem idővel térkőre váltását a fal mellett pedig kavicságy készítését

[@nojbispeedify]

@@CsabaSzabo3 Ezt én is adnám

[@gyorgyszilagyi4229]

Azért azzal vigyázz, nehogy a pincefal mellé vezesd a vizet. Ha sérült valahol a szigetelése, akkor a pincefal fog vizesedni.

[@yotekk]

Ha a vizesedést szeretnénk kiküszöbölni tartós, stabil módon akkor szerintem a nanocement a megoldás. Szárítóvakolat csak olyan helyeken jöhet számításba ahol a falfelület nincs leburkolva, mert mi van ha a belső oldalon pont hidegburkolat van, akkor ez itt nem megoldás. Az injektálás még megoldás lehet, ez viszont műgyanta alapú, így a falazat tele lesz pumpálva műanyaggal. Ha viszont nanocementes vakolóanyagokat használunk, akkor csak természetes ásványi anyagokat használunk, nincs benne műgyanta. Ez képes arra, hogy ha a falazatunk elég vizes, akkor akár 50 cm mélységbe is behatoljon. A makro pórusokból mikro pórusokat csinál, és így már nem tudja felszívni a falazat a vizet. Én nem a vakolóanyaggal dolgoztam hanem magával a nanocementtel, ez lett hozzáadva a betonhoz mint adalékszer, így csináltunk vízzáró betonlemezt egy tetőteraszra ami natúr, burkolatlan maradt. Természetesen a beton alatt ott van a bitumenes lemez szigetelés. Egy paksi cég gyártja és forgalmazza. Már csak azért is tartom jó anyagnak/rendszernek az ő anyagaikat, mert ha egy épület olyan helységében ahol vizesedés van, és azt meg kell szüntetni, és utána le kell burkolni, akkor ez jó megoldás lehet. Egy burkoló

[@pettendirobert6771]

Az anyag nevét megtudod esetleg osztani,mert néha Pesti belvárosi lakásokban belefutunk ilyenbe,én kb 20 éve a Baurex vakolat adalékot használtam,tudta a dolgát,még most is fent van.A hátránya,hogy semmilyen festés,tapéta csak meszelés jöhet szóba,de azt sajnos tudjuk,hogy manapság rendes zsákos meszet még találni sem nagyon lehet :( Pedig hogy szeretnék már egy jót meszelni,elegem van ebből a sok műanyag ilyen meg olyan mosható,dörzsölhető,kerámiabevonatos szartól!!!!

[@yotekk]

@@pettendirobert6771 Ha beírod a keresőbe hogy Oxydtron megtalálod az összes terméküket. Ez legalább tényleg műanyag mentes.

[@pettendirobert6771]

@@yotekk Köszönöm, rákeresek!

[@balifon]

Ez elég jól hangzik. Olyankor is alkalmazható ha már kapott az épület külső szigetelést és belülről rakjuk a falra ezt az oxydtront? Nem nyomja akkor a külső falak felé? Ahol meg az XPS miatt nem tud elpárologni a víz?

[@zsoltzombory8553]

Vajognal nincs ilyen kapilláris effektus. Tegyél egy vajog téglát egy vödör vízbe, 1centire a víz színétol Atom száraz. A lépcsős résznél nagyon nehéz megoldani a vizszigetelest, utólag

[@sandorgera5570]

Búék🥳

[@zolim5429]

En levertem az ilyen alaptu falakate, 3 honap szaradas, meszalapu vakolat vissza, es a festek îs mesz alap

[@erigabu]

A valódi problémát nem oldja meg, de eltakarja, és persze valamivel késleltetheti a téglák "bomlását" de egy 5-30 év múlva újra azonos lehet az állapot (a minőségtől függően ahogy elkészült a kivitelezés). A fal valójában továbbra is szívni fogja a talajból a vizet, csak az új vakolat "átereszi" a nedvességet és el tud párologni addig amíg a kioldódó sók az új vakolat pórusait is el nem tömítik... utána megint "felgyülemik" a nedvesség nagyon, és a téglák tovább bomlanak a magas nedvesség tartalomtól ... illetve "kúszik feljebb" a víz magasság a falon. Ez egy elveszett harc, műanyagból (vagy műgyantából) kéne készíteni a lábazatot (ha elég erős lenne) a házaknál, hogy ne legyen semmilyen ilyen effektus... persze nem akarunk 2-300 évre építeni egy-egy épületet, egy 100-150 évet meg kibírhatnak karbantartással (néha új vakolat a lábazatnak).

[@ferencelias4682]

Németben találkoztam a parafinos szigeteléssel, beinjektálják a téglába

[@glibakrisztian7516]

Sopronban a vàrkerületben is ugyan ilyen problémàval küzdenek az épületek

[@Zozi-Mozi]

Jók a videók, de kérlek figyelj arra, hogy a mikrofon MINDÉG arra álljon amerről beszélsz. Gondolom puskamikrofont használsz.. de neked egy csíptetős mikrofon jobb lenne.

[@SzakiEllenor]

Ez csíptetős volt, és felhúztam a maxra Imovie-ban. Most sem jó???

[@nojbispeedify]

Profi eszközökkel dolgozik. Az összes magára 1 kicsit is adó youtuber minimum ezt a technikát használja. Osmo packet 2 creator combo nézzen utána. A hang tökéletes és jó látni, hogy fejlődik a csatorna. Gratula.

[@nagylaszlo137]

A jopeldanal maradva a Himerhazon azt a koburkolatot hogy helyezhettek fel? Ha ragasztottak, hogy szellozik, hogy jut fel a levego a koburkolat hatamogott mert a ragaszto megszakitana a levego aramlasat szellozest, nem ?

[@SzakiEllenor]

Kapcsozással, sőt ha profi a megoldás, akkor saválló anyagból

[@nagylaszlo137]

@@SzakiEllenor Nagyon szepen Koszonom a felvilagosittast!

[@nagylaszlo137]

@@SzakiEllenor savallonak kellene lennie a kapocsnak ?

[@SzakiEllenor]

@@nagylaszlo137 valami kell, hogy ne ege meg a rozsda

[@nagylaszlo137]

@@SzakiEllenor igaz! 🙂

[@suleotto]

Mi az épületeket injektáljuk utána szaritóvakolatott teszünk rá. Van olyan épület amit 10 éve csináltunk és olyan mint amikor átadtuk

[@SzakiEllenor]

Igen, ezt laborvizsgálat alapján lehet jól megtervezni . De vannak hosszútávú megoldások, csak at kell gondolni!

[@horoggergelyandras8801]

@@SzakiEllenor Mi a helyzet azokkal a szárítóvakolatokkal, amik cementet tartalmaznak? 70m2 tömésfalra szeretnék szárítóvakolatot tenni, majd kőzetgyapottal szigetelni (tudtommal az engedi majd a szellőzést). Köszönöm!

[@suleotto]

@@horoggergelyandras8801 èn a cement mellé használnék renovex-h t saját technológiájával, a közetgyapot az átszellőzik

[@palpeter7479]

A város vezetése Mit csinálhat ? Szépen lerakták a köveket az útra, Csak azt nem értem miért magasabb az út mint a járda ?

[@zsolttelekes6509]

Ugyan. A város megcsináltatta a szennyvíz elvezetést 1.2m mélyen. Az elöző az össze volt az essővízzel kötve 2.4m en. Az esőviz elvezetést nem kötőtték be mert nem szennyvíz. Ezért az épület pincéjébe eső alkalmával dől be a viz. Mit kell tenni ilyenkor? Ásunk egy zsompot , beledobunk egy szivattyút és nyomjuk a vizet a szennyvízbe.

[@palpeter7479]

@@zsolttelekes6509 Igen. Ahogy látom az út magasabb szintje miatt már egy kisebb eső is áztatja az épületek falait. Ami elkerülhető lett volna, ha kivesznek néhány teherautónyi földet és teszem azt 5 -10 cm.- rrel lejjebb kerül az út szintje. Tudom gondoskodni kellet volna a víz elvezetéséről talán a meglévő csatorna hálózatba.

[@zsolttelekes6509]

Amit említette az Miskolcon van.

[@ixorn2048]

Elnézést kérek a kekeckedésért, de zuzmó, nem páfrány.

[@raytry69]

A fagy az ami szétnyomja. Amúgy nem biztos, hogy baj, hogy magasabb lett a talajvízszint. A "vízgazdálkodással" elindították az Alföld elsivatagosodását. Az idei év "jó" példa erre.

[@ferencmayer4313]

Wta rendszervakolat ,illetve oxitron vakolat

[@killersigma1540]

A viacolor is jobb mint a sima aszfalt vízelvezetés miatt

[@balazstotfalusi7845]

Jajj, már csak egy perc!

[@istvankosa7023]

A lábazat(alap) mellé 30 cm mélyen kule kavics ami nem engedi fel a vizet.

[@sandortolnai4562]

Marhaság...a víz a fal alsó síkjától is feljön...

[@stefanserediuc2170]

Létezik egy sokkal egyszerűbb megoldás is . Mint a videóban elhangzott alapján.

[@def1103]

Sikamur

[@ararra]

Az a dicsért megoldás egy dolgot tesz: Eltakarja a problémát. Nyilván a régi falazaton ugyanúgy mászik felfelé a víz, csak így a napfény sem éri.

[@SzakiEllenor]

Hát nem! a kiszellőztető rés miatt a nedvesség el tud távozni!

[@ararra]

@@SzakiEllenor Ha nem lennének ott azok a lapok, akkor is el tudna távozni és még a nap is érné.

[@SzakiEllenor]

@@ararra és ocsmányul nézne ki. Ez nem az egyetlen, de egy lehetséges megoldás

[@davidzubranko4173]

De idegesítő ahogy beszél és megáll és nyel !!! Mi ez ember ? Legalább amíg videózol hagyd abba

[@SzakiEllenor]

Kosz, meg voltam fázva, majd megfullad tam …