AGAPÉ - Élet álarcok nélkül? (83. adás)

Miért veszünk fel különböző álarcokat életünk során, és vajon később tudunk-e nélkülük létezni? Miként segítheti az önismeretet, ha játékos formában különböző szerepekbe bújunk? És milyen hatással van ránk-e téren a közösségi média? Az Agapé asztalánál vendégeinkkel ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
Vágvölgyi Gergely vendégei:
Kun Ágnes Anna református lelkész, operaénekes, lelkigondozó
Héjj-Csizmazia Gyopár családterapeuta, bibliodráma és pszichodráma vezető
Szűts Zoltán média és digitális pedagógia kutató
Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta
🔔 Iratkozz fel: @Bizony_Isten
🔊 Facebook: / bizony.isten

[@miklosbordas830]

A cím után és a hallottak alapján számomra a konklúzió: a bűn létrejöttével mindannyian állarcot hordunk.(takargatunk - minden téren) és ez amig meghalunk illetve a bűn teljes megszunteteseig magunkon hordjuk.

[@juditborbalafuto4211]

Reagàlva erre. A bűn àrnyékàban élni nem ugyanaz. A bűn létrejöttével szembesülünk egy buta àlarcal, egy gonosz álarccal és sokféle álarccal. A bűn is egy büntetést maga utàn vonó folyamat ahol igenis önazonosságot szerzünk ha szembesülünk a bűntetéssel , ha felismerjük a hibàt.

[@magdibartane3346]

❤🎀❤

[@ritapap8399]

❤️🙏❤️

[@akosfulop6939]

Vannak jó és rossz tulajdonságaink. Amit értékelünk magunkban, és amit nem. Arra vágyunk, hogy értékeljenek, elfogadjanak. Ezért igyekszünk magunkról jó képet mutatni. Van benne pozitív, de ha nincs, akinek meg merem mutatni teljes valómat, akkor az rosszra visz.