Amit a Holdról tudnod kell | #39 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL

Ezüstös színben pompázó égi tünemény, az éjszaka megtestesítője. Hegyek és kráterek otthona, mégsem tudtunk róla túl sokat egész a '60-as évek végéig.
De miért olyan fontos a Hold? Hogy alakult ki, és tulajdonképpen miből van?
Fontosságát nagyon jól szemlélteti, hogy ha nem létezne, akkor most ti sem nézhetnétek az Űrkutatás magyarul KZbin csatorna legújabb epizódját, amit a Holdnak szentelünk!
Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul

[@Belnirke]

Kívánom, hogy sikerüljön a Hold-utazásod!

[@joepataki9659]

Ez a Musk által történik meg , 40 millió dollár, a becsült utazási költség, egy embernek!

[@rikomagyar7850]

@@joepataki9659 Elon Musk remelhetoleg hogy meg a Mars-ra is eljutt...Udv. Ausztralia, Perth-bol...///

[@zprincess2318]

Ez hü……lség Mi a fa… kiván c ??

[@ati7803]

@@rikomagyar7850 és a Marson mit csinál? 😃

[@rikomagyar7850]

@@ati7803 Nos, szerintem a fejlodes a fontos.....

[@angyalosib]

Annyira jól nyomod! Erre születtél esküszöm! Nagyon várom mindig a következő részt sőt,többször vissza is nézem! Köszönjük a munkád 🙌🙌🙌😘

[@joepataki9659]

Az adatok birtokában van, nem velük született! Te is megteheted!

[@zolmil]

@@joepataki9659 Viszont az adatokat át is kell adni a közönségnek, el kell magyarázni, meg kell tanítani nekik, érdekessé kell tenni, arról nem is beszélve, hogy a műsort fel kell építeni, át kell nézni, lektoráltatni stb. stb. Adatot elemezni mindenki tud, érdekesen átadni, elmagyarázni azonban nem megy mindenkinek.

[@blackbrain8547]

Szintén.

[@mariarajkine6880]

@@zolmil +q+++

[@joepataki9659]

Alaskaban a legnagyobb apaj és a dagáj

[@marcellfuzessy1188]

El se tudom mondani, mennyire boldogga tettel!😄 Kisegyerekkent mar hallottam arrol, h a Hold folyamatosan tavolodik. Mindig nagyon elszomorodtam mikor eszembejutott, ha egyszer, nagyon sokara valaki felnez az egre mar nem lessz ott a Hold. Neked koszonhetoen viszont kiderult, h emiatt nem kell tobbet agodnom, mert be fog allni egy egyensuly. Tobb mint 10 eve tarto banatomtol szabaditottal meg.☺ Egyebkent a videok nagyon jok, remelem ujabb 10 ev mulva is tanulok majd hasonlo ujdonsagokat toled🙌👍

[@ImolaBordos]

Ha Apuka kuld angyalt letorulni az agodast fejleszto kepeseget, batrak leszunk hold nelkul îs Koszonom

[@GoeroegViktor]

99'ben mi is ( mint mindenki ) néztük a Napfogyatkozást. 7 éves voltam, szüleim mondták hogy nehogy levegyem a szemüveget. Hát persze hogy levettem és bele néztem. Szerencsére nem vakultam meg. De most is emlékszem milyen szép volt :D

[@mockermuris]

vakújjámeg úgyszeretlek

[@gaborhartyanyi8027]

Nagyon érdekes lett ez a rész is! Köszönöm! Esetleg ha egyszer kifogysz a témaötletekből akkor engem nagyon érdekelne az űrben való navigáció, helymeghatározás módszerei, különösen az Apollo program idején. Remélem összejön a Hold-utazásod :)

[@lacikeri3102]

Ez tényleg érdekes téma. Ha jól tudom inerciális navigációt használtak, illetve sextánsal pontosítottak. Állítólag amikor először akartak pontosítani, akkor olyan problémába ütköztek, hogy az űrben durván több csillag látszik, és nem találták meg a felszínen megszokott csillagképek alapján a navigációs csillagokat.

[@alienelijen7409]

Na ez a téma engem is érdekel .

[@urkutatasmagyarul]

Így navigáltak, ahogy leírtad, de semmi gond nem volt a szextánsok használatával. Kivéve az Apollo-13 legénységének, ugyanis a robbanás után annyi apró részecske vonult az űrhajó körül, hogy nem tudták a mögöttük lévő csillagoktól megkülönböztetni.

[@bone2540]

Én is megneznek egy videot toled a navigaciorol nagyon. Hogy hogyan szamoltak ki tobbek kozt a randevut a holdraszallasnal. Hogy hogyan navigalnak el egy szondat egy tavoli kisbolygora. Vagy barhova. Legyszi jegyezd fel a temat a tervek koze 😊

[@lacikeri3102]

@@urkutatasmagyarul ok, akkor ezek szerint ez csak egy urban legend.

[@kisszoltan1376]

Kiváló összefoglaló. Szakmaiság, érthetőség, tartalmi relevancia. Gratulálok a készítőjének!

[@iskolaklugpeter3768]

Itt a bizonyíték,hogy mennyire fontos a fogalmazás és előadásmód. Nagyon jó vagy mindkettőben. Gratulálok!

[@editkiss5127]

Állati jó hallgatni téged, remekül adod át nekünk az aktuális témát. ( 99' ben én is átéltem a teljes körű napfogyatkozast, még a hideg is kirazott tőle, ugyanis sötétség hűvös ség, mély csend, madarak hallgattak, nem suhogtak a fák levelei, nagyon misztikus, félelmetes érzés vett birtokba engem, huhh.

[@Ahha30]

Így volt :-)

[@gaborzsigmondi6177]

Jobb volna földet nem tönkre tenni s itt maradni nem masfele menni mert ha az idegenek rajönnek hogy mi vagyunk akkor annyi ...invazio a marslakok nem vallasosak s kyborgok.

[@kutyakeksz]

Gratulálok! Még egy 10 év körüli gyerek is megértheti, ha érdekli, ami laikusok számára nagyon kellemes dolog. Eisntein szerint mindent le kell egyszerűsíteni, de csak annyira, amennyire lehet. Te pont eltaláltad. Nagyon élvezetes és roppant érdekesek ezek a tények.Egyetlen picike dolog zavart engem. A szöveg számomra túl gyors volt, így többször vissza kellett játszanom a videót, hogy megértsem, megjegyezzem a hallottakatg. 😄 Szívből köszönöm a fáradtságot!

[@urkutatasmagyarul]

Köszönöm a kedves szavakat, épp ez a célom! ;)

[@lospadresapa6028]

Nem fáradtság, hanem fáradság. A fáradtság az, amikor elfáradunk, kimerülünk az elvégzett munkában, a fáradság pedig az, amikor fáradozunk, áldozatot hozunk egy cél érdekében. Legyünk büszkék nyelvünkre!

[@markbalogh2451]

Nagyon régóta érdekelt már ez a téma és nagyon szépen köszönöm, hogy csináltál róla videót! Le a kalappal! ^^

[@sza2997]

mindig nagy élmény hallgatni az előadásaidat, ez az epizód is nagyon jól sikerült, köszönöm a rengeteg infót! :)

[@MrRjuh]

Norbi figyelsz?

[@Fox-w-edit]

??

[@ttv_mrbeniexe5332]

Ahahaaaaj.. ez most miért kellet? Tönkre tettél.. akkor ezek szerint mindenki hazudott nekem aki azt mondta hogy sajtóból van a hold? 😭 Jó videó lett köszönjük. Majd jópár évmulva a holdon tartasz egy közönségtalálkozót? 😉

[@KopaszPapa]

Szia! Én nem hiszem el, szerintem csak a fösvény emberek találták ki, hogy nekünk ne kelljen adni belőle 😳😄😄😄

[@UFOR4Slardar]

a sajtó az a média közvetítésére használt eszköz...

[@nemodabuda4817]

HOLD on to your dreams! :)

[@HaruShinigami2002]

Én azt hallottam, hogy a Hold a holtak birodalma:(

[@istvanonodi5994]

A Föld és a Hold óramű pontossággú kapcsolata fantasztikus órákig tudnám hallgatni

[@tamasszakal9834]

Ez az összehangoltság biztos, hogy véletlen ?! A Hold "láthatatlan" oldala jó kis rejtekhely.....

[@urkutatasmagyarul]

Dehogy véletlen, a kötött pálya fizikai adottság bizonyos tömeg felett és bizonyos távolság alatt.

[@tamasszakal9834]

@@urkutatasmagyarul Biztosan így van, nem vagyok csillagász, fizikus. Csak úgy felmerül az emberben, hogy kicsit sok a véletlen......

[@spangliaudio]

Eszméletlen, hogy egy úgymond mindennapos dolog is lehet ennyire érdekes! Rendkívül részletesen és érthetően mondod el. A jövőben nagyon sikeres leszel és minden jót kívánok a továbbiakban😄

[@lospadresapa6028]

Miért kellett az első mondatodba az "úgymond"? Te is haladsz a sárlavinával?

[@julcsi49]

Régóta a Hold rajongója vagyok, de a kialakulásáról nem sokat tudtam. Nagyon köszönöm ezt az ismertetőt is!❤👍👏

[@krisztianszabo3572]

A hold kialakulása csak teória!!

[@bodizsofia9961]

Honnan tudhatjuk, hogy az ütközés előtt függőleges volt a Föld tengelye?

[@bodizsofia9961]

@@paxtonandras4270 Köszönöm! Mint minden tudományban, itt is elég sok a feltételezés és következtetés.😉🤷‍♀️

[@TeslaElonSpaceXFan]

​@@paxtonandras4270 en.wikipedia.org/wiki/Axial_tilt#Solar_System_bodies Az adott égitestek forgási tengelyeinek nincsen közük egymáshoz. Semmilyen tapasztalt jelenség vagy elméleti utalás nincs erre. Kevered a keringési pályák síkjával, azok közel egy síkban vannak. solarsystem.nasa.gov/solar-system/our-solar-system/overview/ Zsófi kérdésére nem találtam választ, reméljük az érdeklődése továbbra is kitart és végez kutatásokat saját erejéből is. (és ha megtalálja lesz olyan kedves megosztja velük)

[@bodizsofia9961]

@@paxtonandras4270 Köszönöm, persze keresgéltem, találtam is, pl. Veritasium, ScienceClic, Joe Scott stb csatornáin, angol nyelven, és több esetben is ütközésekkel magyarázzák a tengelyek dőlésszögét, pl az Uránusz esetében is, de ebből az nem derül ki, hogy a központi csillag és a bolygók tengelye szinkronban van alapesetben. A wikipédián valóban nagyon sok valótlanság, pontatlanság, félinformáció van. 😉🖐

[@gregor_man]

@@bodizsofia9961 Mondjuk inkább úgy, hogy semmi okunk feltételezni, hogy a naprendszer ősét adó hatalmas, nagyon lassan örvénylő, forgó porfelhő részei, amikor az egész összébb húzódik, más tengelyű forgásokba helyezné át a megosztott impulzusmomentumot. De ez valóban inkább teória, mint bizonyított tény, a bizonyításhoz nagyon sok másik naprendszert kellene megnéznünk. Közeledik a lehetőség, öles léptekkel, de még nincs itt.

[@bodizsofia9961]

@@gregor_man Köszönöm!

[@balintkovacs6043]

Fantasztikus videó volt! Kicsit sajnálom, hogy nem promóztad be a 26-án esedékes holdfogyatkozást, de úgyis mindenki értesülni fog róla előbb vagy utóbb 😁 Imádom a videóid, csak így tovább! ❤️

[@dezurmusic]

Nem lesz megfigyelhető Európából sajnos.

[@peterbenko5224]

Eskü legjobb videos vagy magyarba . Köszönöm hogy ennyi melót beleraksz. Mindenkinek adom tovább a johired :)

[@seibon7911]

"magyarba" 🤦🏼‍♀️

[@lacinagy2256]

Remek videó köszönöm! Remélem sokat látunk még és a space junkie csatornán is jó látni sokat adsz a a ráncok lelkes lendületéhez. Csak így tovább!

[@zoltanludas5792]

Mint minden videódat, ezt is nagyon élveztem. Érthető, és nagyon informatív. Egy dolgot viszont érdemes lett volna beletenni azt, hogy miért azonos a Hold keringési ideje, és a tengely körüli forgása. Azt tapasztalta, hogy legtöbb ember ezt fantasztikus véletlennek gondolja, ha egyáltalán tudatosul lenne róla. Pedig ez is a árapálynak, a Holdi árapálynak köszönhető, és inkább törvényszerű, mint véletlen!

[@dobyjoe]

A kötött forgás bem az árapály hatásának köszönhető, hanem a mag asszimmetriájának. Ennék fogva àllította meg a Föld gravitációja - ha egyáltalán másként volt valaha.

[@spontanvideok246]

Ez valami elképesztő videó lett. Az őszinte beszédek a Holdról és az Hiteles képek videók mind Minőségi Munka. Én kisgyermekként 1999-ben Balatonszemesen láttam a Teljes Nap fogyatkozást. Sose felejtem el. És büszke vagyok rá, hogy akkor a Családdal lenn voltunk a Balatonon. Örök szép emlék lesz.😍😍. Remélem a 2081.-iket is megélem a ma 32 évemmel. Kívánom, hogy sikerüljön a Holdra utazásod. Még az én életemben. Alig várom a következő részt amelyben a Vénusz Föld Távolsága és a NAP Föld Távolságáról lesz egy ilyen jó hosszú részletes videó. Itt 19 percben többet tudtam meg Csillagászatról mint annó Suliban Földrajz órán.

[@gulbeturbo]

jó kis videó lett, ugye a holdnak mindig ugyanazt az oldalát látjuk, szerencsére a cifrább, "színesebb", felét. A Hold tömege 1/80 része a bolygónkénak, a földi súlya (a gravitációja is) kb. 6-szor kisebb (1.6 m/s**2). Nem régiben kiderítették, hogy a Földnek másik holdja is van, amit úgy foghatott be, de a keringési pályája nagyon nagy, a mérete kicsi és több évszázad, mire megkerüli a Földet. A legtöbb hold - a miénkhez hasonlóan - keringési és forgási ideje szintén megegyezik, más csillagrendszerekben bolygókkal is van ez így, melyeknek az éjszakai fele örökös fagy...

[@Benkeq]

Ismét egy fantasztikus rész ! :D

[@ebola-titoelvtars6055]

Lehetne akár egy havi 1-2 videó rendszerességű sorozat a naprendszer bolygóiról akár ezzel a tematikával. Volt már annyi téma a csatornán, de a naprendszer bolygóira nem volt még nagyobb kitérő az emlékeim szerint.

[@elektrosokkk]

Ez jó gondolat. Utána meg jöhetnének a már ismert exobolygók. Na persze ma még nem sokat tudni róluk, de a Trappist rendszerről egy videónyit pl. Lehetne beszélni szerintem.

[@mascosecurity]

@@elektrosokkk ha nem elektrosokk lenne a neved, még lájkoltalak is volna 😝

[@elektrosokkk]

@@mascosecurity Hát akkor mondd meg, mi legyen a nevem? Ha már elektronikát tanultam közép suliban, gondoltam, legyen valami olyan nevem, ami ezzel kapcsolatos. Mindössze ennyi az eredet története.😂

[@zoltansinka7521]

​@@mascosecurityTrosokk Elek. Ritka, de semmi rendkívüli. Nyugodtan lájkol/6.

[@banpeter6902]

lehetséges lenne olyan messze pályára állítani egy űrhajót mint amilyen messze van a hold? (most az üzemanyanyagot nem figyelembe véve)

[@yara.q]

Leszálssz a Holdra és kész😉

[@Aticelestron]

Ha ennél is többet szeretnétek tudni a Holdról, látogassátok meg egy jóbarátom blogját: holdfenyarnyek.wordpress.com/ Tele van csemegékkel. Régmúlt idők kézzel rajzolt térképei, funfact-ek, távcsöves látnivalók.

[@marcellpal4239]

5:40 kis kiegészítés: egy filmben hallottam, hogy eleinte a por összeállásában nagy szerepe van a statikus elekrtomosságnak.

[@annaroza9x]

Kedvenc csatornám lettél az elmúlt pár hétben (akkor fedeztelek fel). Minden este elalvás elött megnézek egy részt. Annyira jók😇 Érdekel nagyon ez a téma, és hadd jegyezzem meg azt is, hogy nagyon kellemes hangod van👌🏼

[@urkutatasmagyarul]

;)

[@miklosszuromi3689]

Jéj! Köszi az új videót!

[@andrasborbas8848]

Fantasztikusan jól elmagyarázod,nagyon köszönjük

[@mmmyke1784]

Grat. Nagyon tetszett. Az ár-apály jelenségről készíthetnél egy magyar videót. Korántsem olyan egyszerű hogy a hold meghúzza a vizet. Inkább két oldalról megnyomja, de Te majd elmeséled. 👍

[@mercislali]

Ez többet ér mint az iskolában egy év... Komolyan. Na ezt kellene levetíteni ott. Garantáltan csöndbe nézné mindenki. Gratulálok!!!!

[@The_TV_Intro_Channel]

Köszi a videót. Egy megjegyzés: nem inkább a Hold keringése okozza az ár-apály jelenséget a forgása helyett?

[@urkutatasmagyarul]

Tökéletesen igazad van, nem is értem, hogy mondhattam forgást a keringés helyett!

[@norbertbeyer8348]

@@urkutatasmagyarul A Hold keringese, es sokkal kisebb mertekben a Nap okozza.

[@zoltansinka7521]

@@urkutatasmagyarul Hát úgy, hogy az a jó megoldás, csak nem a Hold, hanem a Föld forgása.

[@csabimohos8114]

Nagyon jó lett ez is.

[@matefarkas3617]

Hogyan fixálta a Hold a Föld dőlésszögét anno? Úgy tudom, a Hold keringési síkja a Föld keringési síkjához közelebb van, mint a Föld tengelyforgási síkjához. Ennek ellenére tudott fixáló hatású lenni? Hogyan? A másik, hogy a dőlésszög sem fix az évmilliárdok alatt, talán pár tízezer éves ciklusokkal imbolyog a tengely, mint a búgócsiga.

[@V_Atti]

Egy kúppalást mentén mozog körbe a tengely, de nem simán, hanem erre is rakódnak mindenféle apróbb hullámszerű mozgások a különféle zavaró tényezők (bolygók) miatt.

[@gregor_man]

Kb. 25800 éves a "búgócsiga" periódusa, egyébként precessziónak hívják a jelenséget, a kúpmozgásra rárakódó kis hullámokat pedig nutációnak.

[@marcellschmidt8236]

Szia! Kapunk majd videót a James Webb űrtávcsőről?

[@Milan-do9mo]

Imádom a holdat!

[@dezsi1313]

Nagyon király , mint mindig ! És nagyon tetszik hogy mindig ki írod mi méret arányos , nem méret aranyos , gyorsított animáció stb !

[@lospadresapa6028]

"kiírod", "méretarányos" - egybe kell írni.

[@ZsomborH.]

Engem mindig is érdekelt a hold. Nagyon érdekes és jó videó volt öröm veled a tanulás

[@lospadresapa6028]

Hold

[@eteAstro]

Szeretem a videóid, nagy öröm, ha ebben a témában találok valamit. Egy pár dolgot hiányoltam ebből a videóból. Lehetett volna szó a librációról, mert úgy teljes a kép. Nem teljesen ugyanazt az oldalát látjuk a Holdnak. Nagyjából 59%-át, mert "billeg". A sziderikus keringési idő is érdekes lehetne egy hozzá nem értőnek. A másik dolog, a kráterek, felszíni formák, árnyékok, a terminátor, - hisz ezeket látja az ember, ha nézi a Holdat... Valószínűleg nem is férne bele minden egy ilyen epizódba. Ezeket nem kritikának szánom! Köszönöm a munkád

[@rozsasandor759]

Nagyon jó, hasznos, érdekes!

[@tyrionlannister4154]

És mi fog előbb megtörténni? A nap válik vörös óriássá, vagy a Föld-Hold távolság válik állandóvá?

[@urkutatasmagyarul]

A Föld-Hold stabilizálása már 1-2 milliárd éven belül bekövetkezik. A Nap viszont még legalább 4,5 milliárd év múlva válik óriássá.

[@tyrionlannister4154]

@@urkutatasmagyarul viszont jol sejtem, hogy az 50 mai napos foldi napok eseten a Fold mar elhetetlen lesz, igaz?

[@urkutatasmagyarul]

Igen, de nem a nappalok hosszabodása miatt. Már 1,5 - 2 milliárd év múlva is érezhetően több hő jut majd a Napból a Földre. Ez ekkor már 10-15 százalék többletet jelent, ami nem tűnik nagy számnak, pesig brutális hatása lesz. Többekközt minden felszíni víz el fog párologni, a napszéltől pedig a légkörünk nagyrésze elszakadna a bolygótól.

[@norbertbeyer8348]

Elobb lesz lakhatatlan a fold a tektonikus mozgasok miatt, azaz hogy a most kulonallo kontinensek egy osszefuggo kontinense allnak ossze. Akkor a szarazfolt nagy resze lakhatatlan lesz. Egy-egy szuperkontinens ciklus ideje 250 millio ev. Eddig negy ilyen ciklus volt!

[@zoli124mb]

Miért elliptikus a pálya és miért nem szabályos kör?

[@yara.q]

Huhh... Ez a világ még mindíg tud okozni meglepetéseket. Gondolkozz el rajta és egyből rájössz😉

[@TeslaElonSpaceXFan]

Szabályos akkor lenne ha egy értelmes lény tudatosan teremtené. www.sciencefocus.com/space/why-do-objects-in-space-follow-elliptical-orbits/#:~:text=This%20slightly%20larger%20orbit%20causes,resulting%20in%20an%20elliptical%20orbit. "If the balance of forces is exact, then we get a circular orbit" Mivel nincsen tökéletes egyensúlyban a rendszer, így -követve az egyszerű fizikai törvényeket- ellipszis pályát vesznek fel a keringő testek.

[@gyulahodi6052]

Minden keringési pálya elliptikus, kivéve néhány űrhajóét, amelynek a sebességén van módunk finoman állítani. A kör egy egészen speciális ellipszis, amelynek a lapultsága nulla, a két gyújtópontja pedig egybeesik. Kivételes véletlenek kellenének ahhoz, hogy a test sebességvektora mindig merőleges legyen a vezérsugárra. De ha egy égitest, mondjuk, pont körpályán keringene a központi égitest körül, akkor is elég lenne egy szomszédos bolygó tömegvonzása ahhoz, hogy lassan egy kis szabálytalanságot vigyen a pályasebességbe, és attól automatikusan változna a pálya alakja.

[@zalaba617]

remélem, hogy össze jön a hold utazásod :D

[@ldsman1global587]

Nem furcsa, hogy évezredek óta pontosan mindig ugyanaz a része néz felénk?! Tökéletes megfigyelő pozícióban van mindig... Pont mint egy webkamera!!

[@urkutatasmagyarul]

A kötött forgás nem furcsaság, hanem sajátosság. Nagyon sok olyan égitestnél megfigyeltük már ezt, ami közel keringenek egymáshoz.

[@blackhood7133]

Ezt kevesen értik .túl kevesen sajnos ...

[@ldsman1global587]

@@blackhood7133 persze, a kötött forgás létező dolog, de mi sem lehetett volna jobb tény, hogy egy megfigyelőállomást állítsanak ilyen pályára, hadd higgyék a primitív földlakók, hogy ez is csak egy kötött forgású égitest..nincs itt semmi látnivaló... AHA.

[@balint_szoke]

3:59 Na ezen most nagyon-nagyon, de nagyon meglepődtem, pedig amúgy jól tudom, hogy a Hold átlagos távolsága tőlünk, a Földtől 380 000 km! Szerintem azért, igen, biztos vagyok benne, hogy azért becsüljük meg ilyen rosszul a Hold távolságát, mert nagyon nagynak látszik a Hold a Földről, nagy és fényes, és gyönyörű! Sokszor csak úgy nézem az utcánkból (pl. tegnapelőtt) vagy magamhoz veszem a 10x-es nagyítású, 60 mm-es lencséjű binokuláromat, és úgy ámuldozom benne, olyan fényes, olyan világos, hogy szinte vakít az éjszakában, a kráterei oldalt a széleken meg mint ha tényleg mélységében látszódnának. A Hold egy olyan égi tünemény, amivel nem lehet betelni!

[@borsodimarta7871]

Nagyon érdekes volt. Köszönöm szépen.

[@TheChinese1]

Ezzel a "hold sötét oldalával" már énis vitatkoztam , mondtam hogy a holdnak nincs sötét oldala , csak olyan van amit épp nem látunk

[@vighszabolcs]

Nagyon szórakoztató és informatív cucc. Hajrá!

[@gaborcsima9120]

Fantasztikus videó! Köszönöm szépen!

[@hegeduspeter8501]

A megdöbbentő hogy mennyi de mennyi 'véletlen" kellett hogy kialakuljon az élet a földön. Nagyon boldog lennék ha még az én életemben bekopognának a szomszédok. De egyre kisebb valószínűségét látom. Örülnék ha a holdon osszefutnank egy jó pofa sörre.

[@jozsefsvegel202]

Sőt, ha hozzáveszed, hogy az élet szempontjából nagyon fontos volt, hogy a külső naprendszerben legyen egy Jupiter méretű óriásbolygó, ami a gravitációjával gyakorlatilag tisztára söpörte a naprendszert, vagyis nem engedte, hogy a kintről érkezett nagyméretű meteoritok bejussanak a Föld közelébe (mint ahogy egyet beengedett 65m évvel ezelőtt, ettől haltak aki a Dínók), akkor nagyon speciális körülményeknek kell fennállni, hogy élet legyen. A Földnek pont ekkorának kell lennie, ekkora távolságra a Naptól, stb. A napnak is pont ekkorának kell lennie ekkora energiakisugárzással. Kell a bolygó vasmagja a napszél eltérítéséhez, stb. Sőt ahogy az új Föld hűlt, a nehezebb elemek (vas) lesüllyedtek a mag közelébe, s az ütközés kellett ahhoz, hogy a nehéz elemek újra a felszín közelébe kerüljenek, ettől lehet élet (pl. a vas a vérünkben). Ha ezek közül csak egy hiányzik, akkor nincs élet. Ezért szerintem hiába találnak számtalan exobolygót, nagyon egyediek vagyunk.

[@joepataki9659]

Igen, és én, azért gondolom hogy nincs a világűrben mégcsak hasonló bolygó , ahol lehet ezen a szinten élet. Keresheti bárki, nyugi, mert nem fog találni! Ezért aztán az UFÓ is csak mese!

[@tamasleventevarga963]

Zseniális! Köszönöm! (-:

[@manyi26]

Fantasztikusan érdekes! Gratulálok!

[@bobafett7708]

a gravitáció hogyan függ össze a tömeggel ? értem ezalatt, ha a föld tömegének csak 2%-a a hold, akkor miért 1/6-a a gravitáció ? Kérdés nem kötöszködés.

[@urkutatasmagyarul]

Nem csak hogy nem kötözködés, hanem kifejezetten jó kérdés! A gravitációról szóló epizódban részletesen kifejtem a dolgot, a lényeg, hogy a gravitációs hatás két dologtól függ; a tömegtől és a tömegközéppontok közötti távolságtól. A Hold tömege a Föld tömegének 2 százaléka, viszont mivel a mérete jóval kisebb, így a felszínén állva közelebb vagyunk a tömegközéppontjához. Emiatt a gravitációs hatás nagyobb, a földi hatás körülbelül 1/6 része lesz tapasztalható.

[@sastyinkaroly]

Mit csinál az űrhajós a holdon? Űr kutat ás.

[@mateutry]

Szívesen megnéznék egy olyan részt, amiben arról beszélsz, hogy miért pont a Mars a következő bolygó, ahová embert akarnak küldeni, és miért nem mondjuk a Vénusz, ami átlagosan közelebb is van a Földhöz.

[@norbertbeyer8348]

Mert terraformalasra a Mars sokkal jobb mint a Venusz, vagy a merkur. Homerseklete elfogadhato, egy nap hossza nem sokkal ter el egy foldi naptol, stb. Gravitacioja kisebb mint a Venusze, tehat egyszerubb felszallni a felszinerol. Meg meg van nehany ok.

[@albimeola5838]

Sokkal, de sokkal rosszabbak a körülmények, mint a Marson!

[@karolyszoke2706]

Ez a háttérzene depresszívebb, mint azok az emós slágerek, amiket a kétezres években tiniként hallgattam!

[@goghlevi1953]

Jajj de vártam már🤩🤩🤩

[@mrNAMEoo]

Zseniális amit itt művész köszönjük 🤗😊

[@Pepe-qz1df]

Értem,hogy minden a nap körül keringett. De a nap hogy került oda ahova és miből lett a nap??

[@HooliganHun]

Így keletkeznek a csillagok: hu.m.wikipedia.org/wiki/Csillagkeletkez%C3%A9s

[@garajszkigyerek]

Rohat jó a zene alatta

[@jozsefpityke7016]

Köszönöm!! Nagyon értelmesen adtad elő!! Gratula!! Üdv😀😀😀

[@zlight7496]

Szuper volt. Esetleg a holdon lévő nyersanyagokrol még adhattál volna infot.. (Energia termelés-napszél)

[@andrasmolnar6146]

Bár elvileg én is láttam a teljes napfogyatkozást, de akkor még csak 1 éves voltam, így nem emlékszem rá😭😩 Az EU területén legközelebb 2030-ban, Spanyolo.-ban lesz újra teljes napfogyatkozás. Remélem addigra eljuthatok oda.🥺

[@kezessy1766]

csodálatos videó lett, még többet!

Rendkívül jók a videóid, minden téren zseniális, gratulálok, de nem lehetne ezt a lesújtó főcím zenét lecserélni? Szívesen segítek benne, zeneírással vagy artlist-es licence-es zenével!

[@urkutatasmagyarul]

Ha van esetleg saját írott muzsikád, ami szerinted passzolna a témához, és szívesen felajánlanád használatra, akkor küldjed, mert szívesen meghallgatnám!

[@roland8449]

Mire lehet utazni a holdra addigra úgy tervezem, hogy mocskos gazdag leszek, szóval én szivesen fizetem majd. Még azt nem tudom milyen úton leszek milliárdos, de szerintem vállakozó, feltaláló vagy politikus leszek. ;)

[@urkutatasmagyarul]

Zsír! Vigyél magaddal és ingyen kapod az idegenvezetést! ;)

[@livedogs8937]

Ajánlom a politikust, nem kell semmit csinálni csak hazudni és hamar milliárdos leszel!

[@hanuscsakilles4810]

@@livedogs8937 :D

[@MRcusy]

Léci több videót csinálj nagyon szeretem a videóid

[@alfa00718]

Zseniális! Köszönöm!

[@Legolandere]

Szia! Azt szeretnèm kèrdezni, hogy jelenlegi tudásunk szerint a Hold a létezése óta kötött pályán kering, ès a távolodása ellenére is kötött pályán fog maradni?

[@urkutatasmagyarul]

Nem, korábban közelebb volt, és gyorsabban forgott, a jövőben pedig folyamatosan távolodni fog.

[@borosi-kovacsgabor4543]

Ezt is imádtam! Köszönöm!

[@blackbrain8547]

Űrkutatás magyarul #115 Megkerültem a holdat vlog. :D

[@peterhess1771]

Nagyon köszönjük ! Kiváló előadó vagy-gondolom nem véletlen, hogy Carl Sagan is kedvenced. Annyiszor hallgattam már az Űrkutatást, hogy most már illendő megkeresnem , hogy hogyan lehetnék a köszönömnél kissé materiálisabban is hálás, elvégre a könyvekért is fizetni szoktam. (Gyerekkoromban csórtam könyvtári könyvet, de az már elmúlt🙂)

[@urkutatasmagyarul]

Köszi a kedves szavakat, a videó leírásában megtalálod a Patreon támogatói oldalam linkjét! Minden adományt köszönök!

[@birkapasztor]

Pedig sajt.

[@birkapasztor]

Köszi, jó fej vagy! Érted a humort ;) Szerintem komoly jövője lesz a csatornádnak.

[@becicsedreki1447]

Érdekes hogy a holdunkat csak holdnak hívjuk, így a neve és a funkciója is egy. 🙂🌒

[@katreinermartin8731]

@@laczouser2970 Tudtommal az is holdat jelent.

[@gregor_man]

@@laczouser2970 Nem, szatellitái. :-)

[@gregor_man]

@@laczouser2970 Egyébként, ha tényleg a görögnél maradunk, akkor a szeléné a megfejtés, köznévként is írható.

[@eliza573]

Nem Luna?

[@balint_szoke]

2:53 Egy pillanatra tudathasadásos állapotot idézett elő a szép színes kék-zöld-fehér és egyéb színekben pompázó Föld és mellette a fekete-fehér Hold, annyira elrévedtem bennük, hogy hirtelen azt hittem, a Hold egy ff fényképről került ide (amúgy is fotózom 35 éve, így ez nekem könnyen előjön), aztán mikor révedésemből megérkeztem, akkor állt elő az igazi tudathasadásos állapot, hogy két egymáshoz ilyen közel eső nagy objektum a Naprendszerben ennyire jó helyen, ráadásul a Hold a Földből szakadt ki nagyrészt, és mégis ég és föld a kettő színe és felszíne! Tulajdonképpen ez tényleg elképesztő, ha nézed őket!

[@raczmihalyzsolt1654]

Nekem is életreszóló élmény volt a '99-es napfogyatkozás. Azért is, mert akkor még édesanyám ott volt mellettem és fogta a kezem. Balatonfüreden laktunk. Gyönyörü volt.

[@renatechannel]

Köszönöm ezt a videót! Csodás volt!

[@blackbrain8547]

A holdra utazáshoz is kell Védettségi igazolvány. :D

[@fortuna7301]

Kell tutira mert a foldonkivuliek ellenorizni fogjak akik amugy idehoztak a mesterseges Hold 👽

[@vadviktorkristof8625]

Remélem, hogy együtt tudunk menni az égi kísérőnkre.

[@boglarkaszabo3941]

2:06 Akinek van egy csöpp logikai gondolkodása és csillagászati ismetete,az eddig is tudta ezt. De végre valaki megmondta! Végre van mit mutatnom a "Holdnak van sötét oldala" hívőknek 😁😁

[@adammalik3928]

A szabadságomat majd akkor szeretném kivenni, amikor 50x tovább tart egy nap. Köszönjük neked az előadást, nagyon érdekes!

[@zoltansinka7521]

Napi négyszáz munkaóra után jár is a pihenés!

[@zek4265]

Eszméletlen jó videó!

[@norc74]

Hatalmas, koszonjuk!!!!!

[@Ronynmail]

És akkor mi volt az, ami az előző változatban nem stimmelt?

[@urkutatasmagyarul]

Már kérdezték, válaszoltam is, keresd lejjebb

[@Ronynmail]

Megtaláltam, de korántsem volt ennyire evidens... Ha elindítom a videót, és úgy nézem a megjegyzéseket, akkor nincs ott a szóban forgó megjegyzés, csak ha a közösség fülön, a videóhoz tartozó megjegyzésekre kattintok(a videó elindítása nélkül)... Nem tudom, miért van így szétbontva...

[@urkutatasmagyarul]

Nincs semmi szétbontva, elég annyi, hogy hibás volt, de most már hibátlan ;)

[@bertalan_]

Köszönöm a videót, nagyon érdekes, színvonalas! Azt nem értem, hogy ha ilyen bizonyitékok és kőzetminták is vannak, akkor miért tagadják sokan (köztük tanárok is) a Holdraszállás tényét?

[@urkutatasmagyarul]

Általában az információk hiánya okozza a kételkedést, ami érthető. Ha valaki nem tud a Holdra szállásokról semmit, az könnyen gondolhatja, hogy meg sem történt.

[@csabapajer9544]

Mert ez illeszkedik bele a fejükben a világról és annak működéséről összetákolt mítoszba, amivel képesek lefedni életük minden szegmensét. Ehhez önmagában az ismeretek hiánya nem elegendő, hiszen azok ma már bármikor, bárki számára elérhetőek. Ez a fajta hozzáállás egy pszichológiai fejlődési szakasz, az un. mitikus gondolkodás deformált működéséből következik. Ez a gondolkodási séma kisgyermekkorban, átlagosan 6-12 év között aktív, ahogy a gyermek elkezdi elhagyni az ego-központú, un. mágikus-gondolkodási kort, és belép a csoport-központú szemlélet korszakába. Ez egy természetes folyamat, aminek természetes lezárása a 12-18 éves korban bekövetkező "lázadás" ez ellen a csoport és annak merev szabályai ellen. A rendellenesség ekkor történik: az alany nem hajtja végre a csoport-mítoszok felülvizsgálatát a csoporton kívüli objektív adatok összevetésével (általában tanult viselkedés, külső nyomásra pl egy karakteres, elnyomó szülő) vagy ha végre is hajtja, akkor a disszonancia bizonytalanságától visszaretten, bezárkózik, a mítoszokból falat emel maga és a valóság közé (ösztönös pszichés védekezés). Amikor ez megtörtènik, a psziché fejlődése megreked, és bár a tinédzser korba lépve ők is megalakítják a saját, új közösségeiket, valójában ezek a csoportol mindig valami ellen alakulnak és sosem valami mellett, mint efészségesen fejlődő társaiknál. Például egy egészseges tinikből álló csoport közös nevezője lehet, hogy rajonganak egy zenei előadóért, addig a fejlődésben megakadt társaik közösségében a tagok maximum csak annyiban értenek egyet, hogy a mainstream források (oktatás, tudomány) hazugságok. De ezen túlmenően már hatalmas ellentmondások feszülnek köztük, mivel mindenki a saját mítoszait hozza magaval, amik sokszor egymásnak is ellentmondanak, ami feszültseget szül mind a csoprt tagok között és a csoport tagjaiban is. Ezt hol konfliktussal (a leszavazott mítoszt ápoló kiszorításával), vagy a mítisz integrálásával próbálják feloldani, ám mivel ez egy állandó stresszhelyzet, ezért a már amúgy is a fejlődésében megrekedt psziché elkezd megbomlani, és megjelennek a későbbi, súlyos mentális zavarok, mint a paranoia és a skizofrénia első tünetei. Szerencsére, ezekben a tinédzserkori csoportokban hatalmas a fluktuáció, így kihullás esetén, még ha későn és nagyon keservesen is, sokszor mély sebeket hagyva, de végbe mehet a személyiség (részleges) továbbfejlődése. Azok azonban, akik a fiatal felnőttkorba belépve is még a mitikus gondolkodás foglyai, gyakorlatilag menthetetlenné válnak. Életüket teljesen eluralják a mítoszok, a tarsadalom többi tagja általi megvetéstől való félelem életrehívja a paranoiát, mindenhol rejtett összefüggéseket, összeesküvéseket lát, amikhez természetesesln szamolatlanul találja a "jeleket" es "bizonyítékokat", kialakul a konteo-logika: már a cáfolat kísérlete is bizonyíték a mítosz igazságára. A kutatások azt mutatják, hogy a társadalmak 15-20%-a ebbe a csoportba tartozik, függetlenül edukáltságuktól, szociális helyzetüktől, vagy más szociológiai tenyezőktől, azinban a látencia, illetve a részlegesség miatt (például a holdraszállást elismeri, de az oltásokat már összeesküvésnek tartja) a tényleges számarsnyuk akár a duplája is lehet ezeknek az embereknek. Ilyen emberek gyógyitása kizárolag szakember segitségevel és kizárólag az érintett személy saját, belső igenyen alapuló elhatározásából történhet. Minden más kísérlet, különösen az akár gyengéd, akár erőszakos edukáció, nem csakhogy sikertelen, de meg ront is a helyzeten.

[@AceleraSENNinhA]

@@csabapajer9544 Hány helyre kéne ezt bemásolni?! Amúgy pszichológusként foglalkozol ezzel a témával?

[@csabapajer9544]

@@AceleraSENNinhA nem. Erdetileg a rengeteg, végtelen es parttalan viták sokasága alakította ki bennem a téma kutatása iránti vágyat. Sok évvel ezelőtt egy barátom (általam nem ismert) pszichológus ismerőse blog formájaban írt egy hosszú, több részes és kritikán alul ordenáré stílusú, ugyanakkor teljesen helytálló értekezést, bár ő specifikusan az un. "turbomagyarok" csoportortjára fókuszált benne. Azonban a megállapításait tapasztalati módszerekkel sikerült igazolnom más, alternatív-gondolkodású csoportok esetében is. Azóta igyekszem terjeszteni ezt az ismeretet. A megértést sokkal hatékonyabb védekezésnek gondolom, mint az izombol lenyomását a "hülyeségnek", mert ez csak a szélsőség eszkalaciójàhoz, agressziójához vezet.

[@zoltansinka7521]

​@@csabapajer9544 Ehhez nem (sem?) értek, de nagyon szép, összeszedett. Még igaz is lehet.

[@BMMO90]

Jó videó lett mint mindig 👏😀

[@albimeola5838]

A Napfogyatkozást a középvonal közepéről néztük, Soltvadkerten. A teljes sötétség előtt nagyon megváltozott a fény. Olyan hideg lett a fény, mintha színházi lámpákból jött volna, a Földön nappal ilyent soha nem látni. Nem tudom hány ezer Kelvin volt színhőmérséklet, de nagyon nyomasztó és rideg volt.

[@markgudics5639]

Helló. Én csak azt szeretném megkérdezni hogy miért nem lehet látni a holdfogyatkozást? Ha elméletileg a hold a nap ás a föld között van olyankor.

[@urkutatasmagyarul]

Lehet látni a Holdfogyatkozást, én már sokszor néztem, ahogy eltűnik a Hold egy-két órára

[@markgudics5639]

@@urkutatasmagyarul Lehet látni akkor is a holdat holdfogyatkozáskor ha a napot valamilyen módon kitakarjuk?

[@urkutatasmagyarul]

@@markgudics5639 Holdfogyatkozás értelemszerűen csak este lehet, amikor a Föld kitakarja a Nap àrnyékát

[@SMET.]

Napról is lehetne ilyen videó. :D

[@Janos-zc8ms]

Legtöbb értelmezés,szemléltetés95 százalékos szinte tökéletes...

[@laszlohana4370]

Van itt találgatás!

[@csekemirko]

Nagyon jó lett a videó

[@kaj-arminostad8725]

Ha jól értettelek a végén, Armstrongéknak "iszonyú" mákjuk volt, hogy nem csapta őket agyon egy becsapódó meteor a Holdon? 😉

[@urkutatasmagyarul]

Nem, erre nagyon kevés esély volt.

[@kaj-arminostad8725]

@@urkutatasmagyarul Persze, ezért tettem az "iszonyút" én is idézőjelbe, DE nem tudom számoltak-e ezzel, illetve nagyon durva lett volna, ha pont akkor és ott...

[@topigameplay7892]

7:14 A negyedik opció pedig a teremtés.

[@24Steevy]

Mármint annak aki hisz még mesékben...

[@topigameplay7892]

@@24Steevy Tévedsz. Azoknak akik "Boldogok, akik tudják, hogy szükségük van istenre..." (Máté 5:3)

[@24Steevy]

@@topigameplay7892 oké, LOL

[@topigameplay7892]

@@24Steevy Látod.

[@johnnyr82]

Tudsz példát arra hogy hol figyeltünk meg olyan aszteroidát amelyik késöbb az adott bolygó holdja lett? Vagy ezt csak matematikai módszerekkel számolták ki?

[@urkutatasmagyarul]

A távcsövek feltalálása óta ilyet nem láttunk, de néhány hold nagyon furcsán viselkedik (pl keringési pálya), amiből arra következtethetünk, hogy nem a bolygóval együtt alakult ki, mint a többi.

[@johnnyr82]

@@urkutatasmagyarul Én eddig csak egyről hallottam sőt felvételen láttam is. A Schoemaker Levy üstökös, de az konkrétan belezuhant a gázbolygóba. Érdekes lett volna olyan kisbolygóról is hallani amit manapság láttak és a pályájáról letérve egy bolygó körül rekedt volna. :)

[@viragadam-fd3jp]

Honnan a rákból tudják a hold valós tömegét?

[@urkutatasmagyarul]

A mozgásából, mit az égi mechanika kizárólag a tömeg alapján rendez

[@deneszagonyi]

Na és a közös tömegközéppont? Olvastam régen erről egy magyar szerzőtől. A föld és gondolom a hold is, a saját forgása mellett eme közös központi tengely körül is kering.

[@deneszagonyi]

Ez persze még a föld kerületén belül van.

[@V_Atti]

Igen, tévesen (pontatlanul) hangzik el a videóban, hogy "az égitestek ellipszis pályán keringenek a központi objektum körül". Valójában az égitestek mindig egy közös tömegközéppont körül keringenek. Ráadásul a Föld és a Hold nem gömbszimmetrikus testek, ez hatással van mindkét égitestre, és nem lehet eltekinteni a külső hatásoktól sem. A Hold mozgása tehát nem szabályos.

[@V_Atti]

@@deneszagonyi Viszont a naprendszer közös tömegközéppontja időnként a Napon kívülre is eshet, ha jól emlékszem. De ki lehet számolni, elég a nagybolygók azonos oldalra kerülését feltételezni.

[@gyulahodi6052]

@@V_Atti Ez téves, a Nap a Naprendszer tömegének több mint 99%-át tartalmazza, nem kerül kívülre a közös tömegközéppont. Lehetséges volna, de nem úgy van.

[@gyulahodi6052]

@@V_Atti De, a Hold mozgása szabályos, csak a Föld helyett egy föld alatti pont van a keringés középpontjában. A Föld és Hold tömegközéppontja közötti távolságot 1:80 arányban kell felosztani, és ott van a ktkp. Ezervalahányszáz kilométerrel a felszín alatt. Ez az egyik oka annak, hogy a Föld túlsó felén is van dagálykúp.

[@DragarCsaba]

( 1:11 ) “A Hold rohadtul nem a Föld középpontja körül kering. Ez azt jelenti, hogy minden egyes animáció mely a keringést az alábbi illusztráció szerint ábrázolja téves. Kicseszettül mellé nyúltatok! Igazság szerint a szürkés égitest a Föld bary-centere körül rója a köröket.” Technoscope 2023