Autisztikus triász - 4. rész

[@Nyunyus83]

Iszonyat jó!!! Sajnos végig nevettem így majd újra meg kell, hogy nézzem :)))) Nálunk mindig azt mondja a kicsi, ha megkérjük, hogy csináljon vmit: azt nem lehet arra nem érek rá.... Illetve ő mindig a vonat kattogó ütemét rúgja!

[@autistavagyok]

Milyen találékony válasz, köszi a tippet! :))

[@pass3n9er]

Egyes multiknál a vezetői döntést, döntéselőkésztést leegyszerűsítik kisebb/nagyobb, igen/nem, ott van/nincs ott jellegű leegyszerűsítésekre. Az akciólistákat piros/zöld státusszal jelölik. Ez miért lehet: napi praktikum/hatékonyság vagy sok a felsővezetők között az aspergeres/autista? Amúgy nagyon jó ez a sorozat, lehet, hogy a frucsa viselkedésemet is megmagyarázza. Legalább ezt is megtanulom közel az 50-hez 😀

[@Rafinho32]

A windows xp töredezettségmentesítését én is imádtam bámulni :)

[@autistavagyok]

Én (Viktor) a régi kazettás Commodore 64 játékainak töltőképernyőjét bámultam órákig. (Amilyen lassan töltöttek a játékok, volt is rá lehetőségem.) :-) kzbin.info/www/bejne/rH66Xpudot6hZ68

[@Rafinho32]

Az ilyen monoton zajoktól viszont máig ideges vagyok. Akár porszívó, akár gépjármű fordulatszámának egy helyben tartása kikuplungolva, akár női sikoly, vagy a számítógépem kilazult ventilátorainak recegős zúgása bekapcsoláskor, mindig feláll a szőr az egész testemen. De lövészetre járok hébe-hóba és se a 12-es sörétes, se a .30-06 nem zavaró egyáltalán.

[@zoltanhorvath5613]

Ezt majd megpróbálom a kedves uramnak (balra a kis képen Ő van)bemutatni, hátha ráismer szeretett kisfiunkra. Mert nálunk ez a bökkenő lassan két éve- mióta diagnózist kaptunk-, hogy a mai napig nem ismeri el a nyilvánvaló tényt, hogy Szabi fiunk autista és akárhogy nem vesz róla tudomást, az is marad amíg él. És ez sok baj forrása is. Pl. most azon erősködik, anyósommal együtt, hogy hozzuk át ide a településünkre, normális oviba, mert azzal, hogy szerinte "gyógyped. oviba jár speciális gyerekek közé elvágjuk a jövőjét". (Mellesleg megjegyzem, nagylányunk down-szindrómás, férjem meg speciális szakiskolában oktat). Én azt mondom, hogy nem predesztinál senkit az, hogy az életét hol kezdi, milyen oktatásban, mert előbb-utóbb a képességei fogják eldönteni, hogy az életben mennyit ér el. Ismerek olyan esetet is, hogy az illető csak nyolc osztályt végzett és később egy generációnak lett nagy tanítómestere. Sokkal fontosabb az az útravaló, amit a családjától kap az ember. Azt gondolom, hogy ha az embert elfogadják, akkor tudják igazán szeretni, de addig, amíg nem ismerem meg, hogy valaki mit miért tesz úgy, vagy mi áll a hisztik mögött, addig képtelen vagyok igazán elfogadni és megérteni Őt. A kulcs a megismerés. ÉS NEM GYŐZÖM HANGSÚLYOZNI, HOGY EBBEN MENNYIT SEGÍT A TI MUNKÁTOK. NEM CSAK A SZÜLŐK NEVELÉSÉHEZ, HANEM A SZÜLŐK EGYMÁS KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓS NEHÉZSÉGEINEK A FELOLDÁSÁHOZ IS! EZ ÚTON IS KÖSZÖNET ÉRTE NEKTEK!!!!! ALÁÍRÁS: KRISZTI, ZOLTÁN FELESÉGE

[@autistavagyok]

+Zoltán Horváth Kedves Kriszti! Teljesen igazad van, a kulcs a megértés, az elfogadás. Nagyon köszönjük az elismerő szavakat! További sok örömöt és kitartást a gyermekeidhez! Üdv, Lizanka

[@arthurfeher1797]

Zoltán Horváth Azzal vágjátok el a jövőjét, ha ún. normálisok közé dobjátok! Egy életre tönkreteszik.