Gimnáziumban tanítok, és ez egy olyan értékes tartalom, amit hamarosan le fogok vetíteni a diákjaimnak - okulásképpen. Informatív, de közben fiatalos. Gratulálok, és köszönöm!
@nemethakos74492 жыл бұрын
Levetítette vagy kamuzott?
@peterlass13452 жыл бұрын
@@nemethakos7449 Igen. Remélem, hasznos volt a számukra.
@alternativgazdasag33442 жыл бұрын
Ismeretterjesztő tudástár a témában, nyitott, másolható és bővíthető, közel 1000 témával: Alternatív Gazdaság Lexikon
@krisamagus12 жыл бұрын
nyomi vagy
@Steel9k2 жыл бұрын
Fontos agymosás. Jönnek a denevérek és járványokat okoznak. A videó 2. része az oltások fontosságáról is szólhatna egybekötve arról, hogyan kell a rendőrnek levernie az ember veséjét ha nem akar oltakozni. Fontos lenne gulyás balliberális baromságaira kondicionálni a fiatalokat.
@adriennorosz94284 жыл бұрын
Wow! A csatorna általában véve is hiánypótló, de ez egy különösen jól sikerült adás lett! Gratula!
@gergelyhamar56932 жыл бұрын
Szuper videó. Egy valami megütötte a fülem. Azt mondtad, hogy ha így megy tovább, beledöglik a bolygó. Na ez szerintem nem igaz. Mi, EMBEREK DÖGLÜNK BELE. A bolygónak utána valszeg jobb is lesz nélkülünk...
@kettuttat4 жыл бұрын
Szuper anyag, Marci! Nagyon halas vagyok a munkatokert!
4 жыл бұрын
Ez igen, gratulálok a tartalomhoz Marci, egy seggel végignéztem. Meg is változtatott a fejemben jó pár tévesen gondolt folyamatot. Örülök, amikor ilyen tartalmat tudok fogyasztani.
@RezactOFFICIAL4 жыл бұрын
Zseniálisan összeszedett videó! Minden elismerésem. Nem volt könnyű mindenhol tartani a fonalat, de érdemes volt. Külön kiemelném azt a globális kapitalista profitorientált gazdaság kritikát ami megfogalmazásra kerül a videóban. Amint lehetőségem lesz, azonnal megy a támogatás! Tudom egyesek szerint közhely de „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön” --- Ha hasonló szellemiségben működne a vállalati élet is, a fogyasztás, szellemi, erkölcsi fejlődés, úgy gondolom egy sokkal szebb jövőt lennénk képesek elképzelni magunknak.
@sternerregnix65244 жыл бұрын
@@botidobra6221 A föld népességét a következő 10 évben a negyedére kell csökkenteni. Háborúkat kell indítani, jó specializált vírusokat kell készíteni, be kell vezetni a mindenhol a gyors és fájdalommentes eutanáziát.
@Gandalfonzo4 жыл бұрын
@@botidobra6221 Pedig nem lesz más, annak marketingjén múlik minden, vagy megyünk a levesbe. Madách meg inkább lottózott volna...
@RezactOFFICIAL4 жыл бұрын
Nem tudom erről lesz-e külön videó, de a Dark Waters c. film alapján(ami még talán aktuális) ki lehetne emelni a vegyipari vállalatok által évek alatt ránk szabadított soha le nem bomló anyagok elraktározását a testben, ami bizonyítottan felelős lehet össztársadalmi szinten nem kevés daganatos megbetegedés kialakulásában.
@Gandalfonzo4 жыл бұрын
@@RezactOFFICIAL De bizony, hogy!
@MrDawnHU4 жыл бұрын
Sajnos nem lehet egynél több like-ot adni.....köszönöm, hogy ismét, ezzel a témával is helyettesítitek a közmédiát ami minden lényegtelen hülyeségről beszél, csak a lényegről nem, például erről.... Osztom mindenhol mint állat! ;) végre valaki aki meglátja az összefüggéseket, nem dugja homokba a fejét, és ezeket az összefüggéseket ki is fejti.... csillagos ötös, és ma ezzel a személyemben lett egy új operatőr felelősötök a patreonon. És egyúttal a szívemet is megmelengetted Marci! Van még ebben a témában bőven potenciál....örülök hogy helyén van a gondolkodásmódod!
@szekeresandru3 жыл бұрын
Szuper a videó és a meglátások is helyesnek tűnnek. Én is azt gondolom, hogy az emberek igenis tegyenek a saját érdekükben - csomagolásmentes, benzincsökkentett, stb életmóddal. Így egyrészt leteszünk valamit az asztalra, mielőtt rácsapunk. Másrészt ez mindenki közös gondja. Harmadrészt pedig nem hárítja a felelősséget csakis a cégekre, hanem kiveszi a részét belőle mindenki a maga erejéhez képest. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy arra is hangsúly kerüljön, hogy nem mindenkinek áll módjában mindent megtenni. De valamit mindenki tud tenni, ez egész biztos! A téma fontos és nagyon-nagyon szuper, hogy ti is műsorra tűzitek.
@angkorcamkh4 жыл бұрын
Összeszedett anyag, gratulálok Mátyás és mindenki.
@tamasgyorffy14 жыл бұрын
igazi európai, azaz Európai meló amit a világnak adtok, riszpekt! hiánypótló, rengeteget okosodom általatok, köszönöm szépen!
@kovilil4 жыл бұрын
Köszönöm! Erről pofázok egy jó ideje. Tök jó hogy egyre többen szelektíven gyűjtenek, egyre többen saját kulaccsal járnak, stb, ezek mind fontosak, de a nagy kérdés az amit Marci fogalmaz meg a végén. És soha nem szabad elfelejteni a nagyvállalatok felelősségét, és hogy ők tehetnének a legtöbbet!
4 жыл бұрын
Az egyik legjobb videó a csatornán. És végre van, aki kimondja, hogy a probléma gyökere a kapitalizmusnak nevezett piacgazdaságon alapuló rendszer. Ami 1000 sebből vérzik, úgyhogy a foltozgatás helyett inkább az alternatívákon kellene agyalni. Nagy igazság, hogy aki leginkább tehetne lépéseket az, akinél a sok pénz van, de ő, mint a rendszer haszonélvezője nem akar/fog változtatni.
@alternativgazdasag33442 жыл бұрын
Első lépés a lehetőségek megismerése. Ezeket gyűjtögetem az ALternatív Gazdaság Lexikonban, lassan 1000 témáról van cikk. Szabadon bővíthető, szerkeszthető.
@tekate70944 жыл бұрын
Szuper! Jó sok munka lehet mögötte, gratulálok hozzá! Már megint egy közszolgálati anyag a Partizántól...
@rocko444444444 жыл бұрын
nagyon tetszik a videó, végre leveszi az én vállamról a felelősséget, így nekem semmi teendőm, elég mást vádolni! az mindig megoldja a problémát! a legfontosabb, hogy mást vádolj, ne legyen felelősséged!
@mihalykalnai24092 жыл бұрын
Van egy kis konyhám. Itt gyűjtöm 3 különbözó tartályban a papírt, a műanyagot, és a komposztálható cuccot. Cserébe nem tudok mozogni, leülni enni is körülményes. Bele lehet pistulni ebbe a nagy környezetbarátságba. Nem a háztartásoknak kellene ezt csinálni, hanem a mindent összekevert egy tárolóban levő háztartási szemetet kellene egy gyártelepen szétválogatni. Ne engem stresszeljenek ezzel. Hiszen nekem van a legkevesebb lehetőségem ezt eredményesen csinálni. Ezért is nagyon tetszett ez a videó. Gratulálok az alkotóknak.
@horvathcsanad33954 жыл бұрын
Nagyon szuper videó volt. Rég óta érdekelt a környezetvedelem, és mindig is próbáltam saját kereteimnek megfelelően felelős fogyasztói és magatartásbeli döntéseket hozni. Remélem lesz rá még lehetőségem/ lehetőségünk, hogy nagy változásokat érjünk el ebben a témában!
@ejojart4 жыл бұрын
Szuper lett ez a videó. Sokat kutakodok ebben a témában, és örülök, hogy egy ilyen összeszedett anyag született. Megkérhetlek, hogy küldd el a cikkek linkjét, amiket idéztél? Annyiban nem értek egyet, hogy nem kell a műanyagszennyezést is kritikusan kezelni az üvegházhatás problémájával együtt, annál is inkább, mert a kettő össze is függ: A műanyagnak 2019-es adatok szerint 14%-át elégetik, aminek során a szennyező anyagok többszöröse szabadul fel, mint a szennyezett kőolaj esetében. Magyarán a műanyag égetése ugyanúgy fosszilis üzemanyag fogyasztásnak számít, csak egy kicsit más formátumban, csak az emberek még hálásak is azért, hogy megszabadulhatnak a műanyagoktól. Ráadásul a szegényebb országok, akik pénzt kapnak azért, hogy átvegyék a szemetet, ott ez egy fontos hőenergia forrás, de a károsanyag kibocsátásra nem fektetnek akkora hangsúlyt. Az egyenletbe még bele kell rakni a kőolaj termelőket, akik az alapanyagot adják a műanyagokhoz, és úgy tekintenek erre mint egy jó fedezet a fosszilis üzemanyagok keresletével szembe: magyarán ha csökken a kereslet a benzinre, akkor több műanyagot eladásával lehet fedezni a bevétel kiesést. A műanyag előbb-utóbb ugyanúgy az élelmiszer termelés minőségének és mennyiségének a kárára megy mint a globális felmelegedés.
@csocseszrocsesz4 жыл бұрын
Olvastam is ezzel kapcsolatban egy cikket, hogy az olajcégek ösztönzik is a műanyaggyártást, mert rájöttek arra, hogy az emberek inkább már a megújuló energia felé nyitnak.
@ejojart4 жыл бұрын
@@csocseszrocsesz 2019-es adatok alapján az olajtársaságok 1.5 milliárd dollárt költöttek a műanyagszennyezés csökkentésére, és 204 milliárdot a műanyaggyártás optimalizálására. Ezek a számok jól mutatják merre billen a mérleg nyelve.
@csocseszrocsesz4 жыл бұрын
@@ejojart Itt a cikk.www.theguardian.com/environment/2020/sep/04/war-on-plastic-could-strand-oil-industrys-300bn-investment. A lényege: A műanyaggyártáshoz kőolajra van szükség: a legnagyobb olajcégek (például a Saudi Aramco és a Royal Dutch Shell) ezért 300 milliárd fontot fektetnek abba, hogy ellássák majd a reményeik szerint növekvő műanyagipart az elkövetkezendő pár évben
@ejojart4 жыл бұрын
csocseszrocsesz köszönöm
@dimepir4 жыл бұрын
Nagyon jó meglátás. Amellett az sem elvetendő, hogy a műanyag a vízi állatvilág életére milyen hatással van. Amikor a vízi madarak műanyaggal etetik a fiókáikat és azok éhen halnak, vagy állatok belegabalyodnak a zacskóba és egyéb műanyag szemétbe, ami az életükbe kerülhet, szóval... Nem csak csúnya látvány, hanem több szempontból káros.
@zsp5704 жыл бұрын
Újabb remek műsor. Köszönet érte! (Egyetértek a napi kétszeri leadás ötletével, - sőt tananyaggá is tehetnék.)
@donatszakmary7384 жыл бұрын
Imádom a politikai tartalmat is a csatornán, de szerintem ez a téma 100 szor fontosabb. Örülök hogy ebbe a témába is belevágtatok. Csak így tovább, hajrá!
@tibornemeth64773 жыл бұрын
0
@alternativgazdasag33442 жыл бұрын
Csináltam egy szabadon szerkeszthető ismeretgyűjteményt, Alternatív Gazdaság Lexikon néven található meg a neten, nézz bele, már kb. 1000 téma van benne kibontva.
@CsasziBMX4 жыл бұрын
Szia Marci! Eskü neke jól áll az is ha nem politizász :D Nagyon tetsztt a videó igazi szemfelnyitó :D
@Fedor9114 жыл бұрын
M1 Hír tv a sok propaganda helyett napi 2-szer leadná ezt egy ideális világban..
@gullmorr42464 жыл бұрын
Eleinte féltem a haláltól, mikor rá döbbentem a mulandóságra. Minden nap elmélkedtem a halálról és az életem részévé vált. Pár éve elmélkedem a kihalásról és lassan megbékélek ezzel is. Az a faj, amely nem tesz meg mindent a túlélésért megérett a pusztulásra.
@krisztiankovacs35322 жыл бұрын
Szép dolog a megbékélés, amíg az ember saját pusztulásáról van szó. De mi van az éhenhaló gyerekekkel, az erdőtüzekben elpusztuló állatokkal és növényekkel, stb...? Ha sóhajtunk egyet, hogy megérdemeljük a kihalást, és megbékélünk vele, akkor még mindig nem szakadtunk ki abból a gondolkodásból, ami kizárólag önmagunk körül forog, és ami az egész problémát okozza.
@dornackermihaly43774 жыл бұрын
Köszönöm az új információt. Nem semmi, hogy így elhitetik veünk ezt.
@trob-yt4 жыл бұрын
És még mi mindent az élet minden területén?
@Borgescope4 жыл бұрын
Remek videó! Apró megjegyzésem pusztán annyi: túl nagy a dinamikai különbség a stúdió felvételek és a bevágott részek hangereje között.
@gretaszabo42744 жыл бұрын
Tök jó, hogy ezzel a témával is foglalkoztok, nagyon fontos erről így, érdemben beszélni!
@emeseh9934 жыл бұрын
Kiváló összefoglaló, nagyon tetszett!
4 жыл бұрын
33:08 - tól sírtam a röhögéstől. Imádom a szájbarágós (de amúgy tűpontos) részeket :D
@tompabora4 жыл бұрын
Nagyon szeretem a csatornát, fontos dolgokról beszéltek !!! Köszönjük!
@attilaarki11992 жыл бұрын
Nagyon tanulságos. Köszi!👍
@janosattilalakatos16652 жыл бұрын
Zseniális előadás! Sajnos kiírtjuk magunkat! Megfulladunk majd a műanyagban.
@alternativgazdasag33442 жыл бұрын
A műanyag vissza alakítható olajjá, csak ezt nem hangoztatják. A gazdasági lokalizáció, vagyis a helyi termelés és döntéshozás erősítése mindenki lehetősége és felelőssége. Részletek az Interneten, képezd magad - számtalan jó kezdeményezés létezik.
@Alexnagy8504 жыл бұрын
Na ilyenből MÉG többet!
@margitbodo95793 жыл бұрын
Nagyon sokat tanultam.Köszönöm!
@dorottyadala15884 жыл бұрын
Na végre! Ez szuper volt! Még! Még! Még! Ez a legfontosabb! Nem lehet eleget beszélni a klimaválságról! 👍🏿
@illestamas14814 жыл бұрын
Szerintem pofátlanul sok a reklám. Személyes kedvencem amikor a videóban lévő reklámspotgyűjteményt vágta ketté egy relémmal-
@imeer4 жыл бұрын
Nagyon igaz volt a végszó!
@petervodli82824 жыл бұрын
Szuper jó volt a videó Marci! Gratulálok!
@PietroArnoldo19742 жыл бұрын
Ez egy zseniális anyag, f.cking thought provoking! We need to act immmediately!
@Parad0xH4 жыл бұрын
Ez olyan progresszív, hogy kiüti a közfalat.
@Gandalfonzo4 жыл бұрын
Igazáb progresszív akkor lenne, ha nem csak egy dokufilm készülne, hanem egy széleskörű társadalmi mozgalmat szerveznének ismert arcok minél nagyobb számban történő bevonásával akik minden létező fórumon és alkalommal elsődlegesen ezt tolnák. De nem mint Dicaprio, hogy elmondom ingyom-bingyom, kisfiús mosollyal, h baj van, hanem bátran, radikálisan fellépve, súlyos médiajelenséget gyártva.
@zsuzsannasimits74964 жыл бұрын
Fantasztikus vagy Marci... 🙏
@BUDAWIEN2 жыл бұрын
ez óriási volt. Kösz, Marci.
@erikazolnai83234 жыл бұрын
www.npr.org/2020/09/11/897692090/how-big-oil-misled-the-public-into-believing-plastic-would-be-recycled?t=1599977912350&t=1599977982667 . Ajánlom ezt a cikket, kis adalék erősítés az egyébként nagyon erős anyagnak. Gratula Partizán csapat!!
@FeroxX_Gosu3 жыл бұрын
44:28 ez az utolsó mondás erős volt és igaz! (y)
@EndreBarathArt4 жыл бұрын
megjegyzem, 30 évvel ezelőtt is ilyen témájú könyveket olvastam, amik ugyanezeket jósolták 10-20 évre :)
@tothgyorgy75832 жыл бұрын
Nekem lenne ötletem a vízfogysztás/pazarlás témakörben is. Ugyan úgy hozzájárul a klímaváltozáshoz a föld alól felhozott, és az atmoszférában megjelenő többlet. Iszonyatos energiát szabadít fel a természet, amikor a kondenzációs szinten a vízionok kiválnak a földről emelkedő párából. Ebből lesznek a szupercellák, jégesők, a földből meg elfogy a víz... oszt engedjük le a csatornán, meg tartjuk a medencébe.... gazdag idétlen civilizáció... halálra itélve... de mindenkit magával ránt...
@zsoltbanhalmi22314 жыл бұрын
Nagyon jó videó sikerült, köszönöm! :)
@kertmuves2 жыл бұрын
Érdekes volt és nagyrészt egyetértek, azonban a műanyagok környezetkárosító hatása sajnos nem elhanyagolható, és velük foglalkozni nem fölösleges. Ki is van emelve, hogy pl a mikroműanyag benne van a táplálékláncban, a vízben, a mi testünkben is. Ha nem lenne annyi műanyag (szemét) akkor ez nem lenne ott. A környezettudatosságnak része a tudatos fogyasztás, ahogy a végén nagyon helyesen el is hangzik. Át kell látni a greenwashing ködén. Meg se vegyük, figyeljünk a termék származására, előállítására, csomagolására. Rengeteg termékről, azok anyagáról fogalmunk sincs, hol és milyen módon készül, és hogy az olcsóságot környezetrombolás és munkások nyomorúságos körülményei árán kapjuk meg. Illetve ami semmibe nem kerül, hogy sajátítsuk el az ELÉG fogalmát. Van-e arra a 42. pólóra vagy cipőre valóban szükségünk?
@alternativgazdasag33442 жыл бұрын
Minimalizmus, vagyis önkéntes egyszerűség mozgalma egy válasz. De a műanyagok ugyanúgy visszaalakíthatóak olajjá (oxigénmentes hevítéssel), csak ezt nem reklámozzák. Hosszabb távon a gazdasági lokalizáció válasz a globalizációra.
@csillaszabo94952 жыл бұрын
Ez nagyon nagy volt!! Gratulálok!!!!
@Muhar34 жыл бұрын
Nagyon szép munka, jó videó! Sajnos ezt az egészet az emberiség már elbukta, úgy gondolom.
@franklsoma43404 жыл бұрын
Hasonlóan gondolom én is, kissé talán cinikusan. Ha valakik érdemben tenni tudnának ellene, azok a globális cégek, illetve nagyhatalmak. Nekik viszont rövidtávú politikai és gazdasági érdekeik vannak, vezetőik előretervezése pedig a kormányzási ciklus lejártáig és a következő negyed/félév pénzügyi kimutatásáig terjed. Az ember már csak ilyen, akkor cselekszik, mikor már a probléma az ajtón dörömböl. Persze lehet mindenféle klímaegyezményeket kötni, megígérni, hogy 2040-50-re megszüntetik/radikális mértékben csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, de az ezt aláírók közül addigra már jóformán élni sem fognak. Szerintem a klímaváltozás csapásait kivédeni már nem lehet - sőt, vannak kételyeim, hogy az ember milyen mértékben tudja ezt akár pozitív értelemben befolyásolni -, hanem el kell kezdeni alkalmazkodni.
@graphycus4 жыл бұрын
@@franklsoma4340 A klímaváltozással az a legnagyobb probléma, hogy még senki nem tudta perdöntően bebizonyítani, hogy valójában mi okozza. A klímaváltozás ugyanis (pl. a műanyagszeméttel ellentétben) nem egy emberi találmány, hanem egy évmilliók óta tartó folytonos körforgás. Nyilván emberi léptékben számolva a klíma viszonylag állandónak tűnik, de csillagászati, földtörténeti léptékekben nézve ez egyáltalán nem igaz. Klímaváltozás akkor is volt, amikor még ember sem létezett és akkor is lesz, amikor MÁR nem lesznek emberek. Van ugyan egy igen erős mainstream irány, ami az emberi felelősséget próbálja hangoztatni, de ezzel nem feltétlenül ért egyet mindenki, még klímakutató körökben sem.
@Gandalfonzo4 жыл бұрын
@@graphycus Ok, de ebben a kérdéskörben is vannak szög egyszerű tények. Pl. Ha kiírtod az erdőket, a nedvesség nem jut be a szárazföldek belsejébe, ha be is jut, de tönkreteszed a talajt, csak kimosódik, erodál és nem épít, gazdagít. Ergo a fák, a talaj, a növényzet védelme nem vita tárgya, csak a totál idióta klímaváltozás tagadóknak.
@graphycus4 жыл бұрын
@@Gandalfonzo Ez teljesen logikus, de most nem is az erdőirtások volt a vitaindító. Mellesleg ez egy igen komplex kérdéskör, ahol sokminden összefügg egymással. Egyrészt van a mindent elemésztő műanyag, ami nagyon nagy százalékban pont a természetes anyagok mértéktelen felhasználását próbálja ellensúlyozni. Másrészt vannak a környezetbarát anyagok, amik ugyan nem jelentenek folyamatos környezetterhelést, viszont az előállításuk nagyrészt a növényzet letarolását, a talaj mértéktelen kihasználását vonja maga után. A kulcs inkább az egyre növekvő népességben és az ezzel exponenciálisan növekvő fogyasztásban van. A jelenlegi népszaporulat mellett hosszabb távon nem fenntartható ez az őrületes mértékű fogyasztási ráta. Vagy emberből kéne kevesebb, vagy igényekből, de ideális esetben mindkettőből.
@gabor128004 жыл бұрын
Nálunk a cégnél is anno szelektíven gyűjtöttük a szemetet, az Önkormányzat, aki elszállította, meg fogta és egybeöntötte az egészet amikor vitte el. Erről ennyit. A céges menzán anno fém evőeszközöket használtunk, de a Covid miatt előre csomagolt műanyag evőeszközöket adtak (én vittem magammal a kanálgépet). Jelenleg most lehet választani hogy fém vagy műanyag. Mindenki fémet kér! A környezetszennyezést illetően. A permafrosztot jó hogy említetted, mert az nagyon nagy probléma. Öngejesztő a folyamat és nem lineárisan fog melegedni, hanem exponenciálisan. (pl. már alig esik hó Magyarországon és az is gyorsan elolvad!) -A műanyagot le kéne váltani valamire, ami lebomlik. Egyébként van bio műanyag, ami komposztálható, csak konkurencia a PlasticsEurope-nak! -Születésszabályozás. túl sokan vagyunk. -Illetve az olajat ki kéne váltani. pl. hidrogén üzemű autók vízpárát pufognak ki hátul, nem CO2-t! Vagy pl. sűrített levegős autók. Kicsi a hatékonyság, de hideg levegőt pufognak ki. Elektromos autó szerintem nem védi a környezetet addig amíg az elektromosságot főleg szénerőművekkel nyerjük.
@gabor128004 жыл бұрын
Egyébként az elektromos autókat nem azért gyártják az autógyárak, hogy ők nagy környezetvédők, hanem valamilyen szabályozás miatt csökkenteni kell az átlag kibocsájtást és akkor nem kell plusz adót fizetniük. Így ha gyártanak kis százalékban (pl. 5%) elektromos autókat, amiknek 0% a kibocsájtása van, akkor 95%-ban továbbra is gyárhatnak benzinzabáló monstrumokat is hiszem az átlag kisebb lett! Ráadásul egy elektromos autó duplán számít. Valahol volt erről egy videó.
@MrDxx74 жыл бұрын
ez az egybeöntés városi legenda.
@Nosferatu13494 жыл бұрын
MrDxx7 saját két szememmel láttam, tökéletesen és tisztán a negyedikről, ahogy egyszerre öntötték a kék és sárga kukákat, és nem külön rekeszbe ömlött a papír és műanyag. Utána még pár nagy dobozt is utána dobáltak, oda ahova előtte a műanyag ment.Tudom, van olyan is, hogy két külön tároló van a kocsiban, és el vannak szeparálva, de itt nem ez volt a helyzet. Bizonyítékom sajna nincs, vagy elhiszed nekem, vagy nem. :)
@maaczka4 жыл бұрын
@@Nosferatu1349, én elhiszem simán. én a mhelyemen láttam ausztriában...
@cathy8707074 жыл бұрын
A születésszabályozással nem értek egyet. Indoklás 23:05-től: m.kzbin.info/www/bejne/p56Xo42CZ5KBiMU A másik két ponttal (műanyag és olaj leváltása) egyetértek.
@VReb12 жыл бұрын
Jo jo jo... Akkor most halljam en mit tehetek? Mert nagyon izgatja a fantaziam.
@shiraz99862 жыл бұрын
Önálló cselekvés…?
@WindTechInsights4 жыл бұрын
Szuper videó!
@bmarkosi3 жыл бұрын
Ettől a videótól még a szomszédom is patronálóvá vált!
@gabortirk50834 жыл бұрын
Amikor szüleimmel és/vagy nagyszüleimmel besszélek vmirõl mindig próbálok rávilágítani, hogy miért lett bizonyos termékeknek, élelmiszereknek, stb. a minõsége. Ahogy mondod alapvetõen a gazdasági felépítés, ami környezetben, egészségben, társadalmilag probléma, mely kiindulása az emberek pszichológiai állapota. Egy egyszerū összehasonlítás 100 évvel ezelõtt nem ettek télen paradicsomot és örültek, ha volt mit enni. Most bármit ehetek, de maradjunk paradicsomnál. Amiért fizetek: csökkent beltartalmú (a profit maximalizálás miatt) paradicsom, termesztése, ha marokkói, akkor nem tudom milyen permetezési elõállításokat tartanak be, a mūanyag csomagolás, szállítása elõször az üzletlánc elosztójába, aztán, ahol én megvásárolom és az kereskedõ haszna és az adó és a vámot majdnem kihagytam
@jozsefpazmandi12174 жыл бұрын
Nagyon meglepett a lakossági szemetelés aránya... Most egész más szájjízzel fogom levinni az általam gondos kiválogatottnak vélt szemetet. Kicsit olyan hiábavalónak fogom érezni már, hogy csinálom... És ez egy kicsit elszomorít.
@siracity4 жыл бұрын
Legjobb videod! Gratula.
@cyberkind74 жыл бұрын
Nem kell izgulni, amit a Mad Max-ben láttunk, így vagy úgy, de el fog jönni, és lehet élvezni a gdp növekedést! :)
@almaspite042 жыл бұрын
Én már kezdem elengedni az egészet, és elfogadni, hogy én mint egyszerű ember önmagamban tehetetlen vagyok. Persze szelektíven gyűjtöm a szemetet, meg annyi mindent másként csinálnék ha lenne pénzem és nem egy összeomlás elején lévő országban élnénk... Álmodoztam róla, hogy kiköltözünk egy random faluba egy jó nagy telekre, termesztünk majd élelmiszert, állatokat tartunk, közelebb kerülünkna természethez, napelemet szerelünk fel, a wc lehúzására és mosásra nem ivóvizet használunk, stb stb... De ez egyrészt pénzügyi okokból elérhetetlen, másrészt budapest és néhány nagyobb város 60 km-es körzetén kívül egyszerűen alig van jó munka, orvos, iskola, óvoda. Hogy vállaljak úgy gyereket, ha a megyében nincs egy szülész se? Szóval ide vagyunk kötve a fővárosba. Albérletbe. Így meg nem sokat tudunk tenni sajnos. De még abban a kevésben is motiválatlan vagyok, tudván a világ másik felén mekkora pazarlás, pusztítás és szemetelés megy. Az hogy én környezetbarát módon élek egy 100 lakásos tömbben kb semmit nem jelent. Az, hogy európa védné a környezetet, a többiek meg mind szennyezik, ugyanúgy elégtelenné válik. Sajnos ez már visszafordíthatatlan, és ki fogjuk pusztítani magunkat, azaz a nagyszüleink, szüleink minket. Addig még élvezzük ki azt a pár évet, míg lehet.
@peterhegedus42534 жыл бұрын
A klímaváltozás ellen viszont minden kis cselekedet hasznos, minden téren változtatni kell, és hiába valamilyen szennyezés csak kevés százalékát teszi ki a környezetszennyezésnek, az is számít.
@bogierdos5473 жыл бұрын
Nagyszerű videó! Azt hittem, lényegi újdonsággal már nem fogok szembesülni ebben a témában, nagyon fontos dolgokra világítottatok rá! Köszönet érte! Egy dolgot hiányoltam csak. Arról nem esett szó, hogy a műanyagokat is fosszílis energiahordozókból állítják elő, az előállításuk is CO2 kibocsátással jár, és ha sokszor (pl csomagolásként) szükségtelen vagy helyettesíthető jobb megoldással, akkor ez is számíthatna valamit. Vagy mennyit számítana? Lehet elhanyagolható más iparágak, a mezőgazdaság, közlekedés, fűtés kibocsátásához képest? Klíma szempontból mindegy, hogy a szén molekula kőolaj vagy viszonylag inert műanyag formában van? 2012-ben: "világszerte kitermelt mintegy 3500 millió tonna kőolajnak csupán 7%-a kerül műanyagok előállítására." (Forrás: Műanyagok kémiája és technológiája, Miskolczi Norbert) Nekem ez se tűnik kevésnek, ha kiváltható, na meg hány %-nál tartunk 2021-ben?
@alternativgazdasag33442 жыл бұрын
A mikroműanyagok melett a műanyagok adalékai amik károsítják az élő szervezeteket. Mivel a műanyagok a természetben nem bomlanak le. csak aprózódnak, így szennyezésként mindenhová eljut, pl anyaméh.... Az a tény, hogy a hőre lágyuló műanyagok ugyanúgy visszaalakíthatóak olajjá, az pedig az olajipar számára zavaró tény, mert az a 7% azért jelentős falat....
@peterdioshun4 жыл бұрын
Köszi, nagyon jó video volt. Az nem derült ki számomra, hogy milyen módon lassíthatjuk a globális felmelegedést (pl. Munkába járás tomegkozzel, vagy kerekparral). Persze a műanyag felhasználáson még el kell gondolkodnom h miként valósítható meg annak csökkentése. De szerintem a dm rossmann fele akcióval egyrészt mindenképp. Ehhez hasonló kéne a zöldséggel és gyümölcsökkel is. Remélem a következő zöld videóban lesz errol szó. Érdemes lenne egy kvázi guideot kiadni erről.
@FenrirVarg4 жыл бұрын
Tisztelt Partizán(ok)! Mindig fellelkesít, amikor egy YT csatorna előveszi a témát és sajnos minden esetben az lesz a vége, ami most is. Csalódottan és kiábrándultan bámulok magam elé. Megint nem sikerült haladni semmit a kérdésben, sőt néha erőteljes visszalépést érzek egy-egy ilyen videó után. Ne értsétek félre, ment a lájk, mert a témával foglalkozni kell, és szeretném, hogy végre a méltó módon és súllyal kezeljék a kérdést. Csak sajnálom, hogy megint elcsúszott azon a banánhéjon, ami folyamatosan a lábunk alá kerül valamiért. Nagyon tisztelem és becsülöm, hogy mindig ilyen szintű energiát és utánajárást fektettek egy témába, ezért is bosszantó, hogy ennyire félrement a videó. Sajnos úgy érzem, hogy többet árt, mint használ. Elbagatellizál egy kérdést, amire helyi szinten tökéletes megoldások vannak. Ha már szóba került az újrahasznosítás témája, akkor inkább azt kellett volna kifejteni, hogy erre milyen használható megoldások vannak. Nem pedig hangsúlyozni, hogy nem ez a probléma, és egyébként is az újrahasznosítás "nem éri meg". Könyörgöm, ennél messzebb nem is lehetnénk a valóságtól! Ami a nagyobb baj, hogy sikerült beállni a tízezredik megmondó csatorna közé, amelyik nem képes továbbjutni azon a szinten, hogy kimondják az "igazságokat" és megnevezik a "bűnösöket". Az irányvonalat és a felvezetést látva sajnos tartok tőle, hogy a "megoldás" videóban sem jutunk tovább az üres frázisoknál és a tünetek kezelésénél. A kór pedig vidáman tenyészik tovább. Ezért van az, hogy amikor mi odamegyünk valakihez és felvázoljuk a megoldást a problémájára, akkor nem hiszi el, mert erről senki nem beszélt eddig. Utána meg csodálkoznak, hogy nahát, ezt így is lehet? Persze, amennyiben a megoldást nem a vállalatoktól, a politikától, a celebektől, a médiától, a tudományos kutatóközpontoktól stb. várjuk. Hanem azoktól, akik önzetlenül és érdekek nélkül akarnak segíteni. Tudom, az ő hangjuk a leghalkabb és az emberek füle nem is az ilyen témákra érzékeny. Az ugyanis sokkal érdekesebb, hogy eljöhet a világ vége és semmit nem tudunk tenni ellene. Ha lehet is valamit tenni, akkor az nem a mi feladatunk, akié lenne az pedig nem tesz semmit, mert direkt kihasználnak mindenkit. Csak körbe kell nézni a YT-on. Az értéktelen szemetet gyártó, vagy másokat csak fikázni tudó csatornáknak, vagy politikai szónokoknak százezres követőtábora van. Az olyan embereknek, akik pedig tesznek is valamit másokért jó ha pár ezer. A válaszok készen vannak, csak jól kell kérdezni ... csak valamiért senki nem akar ... talán mert az a válasz nem is érdekel senkit. A probléma nem azzal van, hogy nincs megoldás a problémára. Hanem az, hogy a probléma sokkal jobban érdekel mindenkit és sokkal jobban eladható, mint a megoldások. Egyszerűbb bemenni a gyógyszertárba egy bogyóért, mint egészségesen élni. Két év után venni egy új telefont, mint megtanulni, hogy milyen eszköz mire való és megtanulni használni. Elmenni egy gyorsétterembe, vagy rendelni egy pizzát, mint megtanulni főzni. Klímaváltozás: energetikai szektor, logisztika, munkarend alapvető megváltoztatása (a technológia létezik és hozzáférhető) Biodiverzitás: az élőhelyek szabadon hagyása, terméketlen, használhatatlan, a természet szempontjából meddő területek hasznosítása (megoldott technológia). Élő felületek növelése, a természet szempontjából meddő, romboló technológiák átalakítása, mellőzése (megoldott) Légszennyezés: klímaváltozással együtt kezelhető probléma, ami szintén megoldott Talaj és vízszennyezés: vízhasználati kultúra, helyi újrahasznosító-víztisztító művek, "hulladék" víz hasznosítása (megoldott) Hulladéktermelés: hulladékképződés megszüntetése, fogyasztás csökkentése, újrahasznosítás helyben (megoldott) Csak kérdezni kellene ...
@CsisziLaci4 жыл бұрын
Kiváló anyag, köszönet érte ;)
@tamascsicsak73322 жыл бұрын
Tökéletes !-
@sandorpecsi58454 жыл бұрын
Ez is ütős volt ,köszi!
@KisHeszusz4 жыл бұрын
Azért a saját fajtánk kihalását vizionálni kicsit túlzás. Tönkre tesszük a bolygót, de nem egy perm-triász kihalási esemény lesz. Nagyon tetszett a műsor, összesedettségben ötös! Ghilisztaszhar! 😀
@kacsasult4 жыл бұрын
Kedves Márton, gratula a témáválasztáshoz és az alapos, kritikus témabemutatáshoz. Kár, hogy egy szó sem esett a körforgásos gazdaságról, amely nem az újrahasznosítást tekinti a megoldásnak, hanem a jelenlegi lineáris gazdaság teljes átalakítását. A részleteket szívesen elmondom, ha érdekel. Üdv, Kriza Máté
@Kristof_Kertesz4 жыл бұрын
nyugi, aki gazdag, annak mindig lesz oázisa... ivóvize 🤔🙃🤘
@janosvarga41664 жыл бұрын
Ne vegyél rá mérget
@tundevaradi41994 жыл бұрын
Kertész Kristóf igen, de hol lesznek a szolgak ?
@tundevaradi41994 жыл бұрын
Kertész Kristóf Ok jobban fuggnek tolunk mint mi toluk.
@jozsefszucs9784 жыл бұрын
Én azért nem vagyok ebben annyira biztos.
@user-rs9py9yr1r4 жыл бұрын
Magyarországnak rengeteg ivóvize van. viszont ha másoknak nem lesz és megvenni sem tudják tőlünk akkor nem leszünk biztonságban
@lazac334 жыл бұрын
Közben Karácsony visszavonulót fújt a Nagykörúton, mert az autósok mérgesek, hogy a bringások kaptak egy sávot...a helyzet reménytelen.
@fedormusic9082 жыл бұрын
Készül majd a naperőművek zöld mítoszáról is videó? Az is érdekes lenne. Ez a videó, pedig elképesztően hasznos volt. Köszönöm.
@ferco19714 жыл бұрын
Jok vagytok Gulyas team 👍 Eddig is igyekeztem környezettudatosan élni, de mostantól lelkiismeret furdalásom is lesz.🙃 Jó, tudom, hogy nincs más ut....
@TISZALAEGERSZEG4 жыл бұрын
Top 1 Gulyás vagy a magyar politikában, a Gergely egy süsümadár hozzád képest
@mennyapokolba4 жыл бұрын
nagyon, nagyon jó volt
@matefischer4 жыл бұрын
Egy alternatív valóság, amiben a közmédia Pataki Györgyöt idéz.
@gaborbakos70584 жыл бұрын
Üvegből minden ital finomabb. Én azt szoktam csinálni, hogy ha este inni akarok egy sört a városban az utcán, üvegeset veszek a boltban és miután megittam, egy szemeteskuka alá teszel le az üveget. Így én is megszabadulok az üvegtől és nem kell hurcolásznom magammal és egy szegény ember (illetve még nálam is szegényebb) kulturáltan összegyűjtheti, nem kell derékig a kukában turkálnia és lesz egy kis pénze is belőle.
@frank4577774 жыл бұрын
Műanyagot két féle képen lehet tovább fenntartani vagy hosszú élettartamú vegyületeket használunk vagy gyorsabban lebomlokat ez két út van . Szerintem lakosság csökkentés kell és az eddigi használati tárgyainak kell az élettartamát megvaltoztatni
@barktwain2 жыл бұрын
klassz lett. csak plíz lassíts már a beszédben mert úgy hadarsz hogy néha alig érteni :D a standuoposk is járnak beszédtechnikushoz, neked sem ártana (nem rosszbol mondom!) mert amúgy klasszak a tartalmak.
@alternativgazdasag33442 жыл бұрын
Ja.
@Parad0xH4 жыл бұрын
A még meg nem született gyerekem és unokám is nyomott egy lájkot.
@bttmethod2 жыл бұрын
Nagyon profi tartalmak!
@xsonzoloster4 жыл бұрын
Adott egy 40 éves, 2 tonnás még jó autó. A mai autókat 8 évre tervezik. Tehát az autót pont 5x gyártották volna újra. Minden újra hasznosításnál képződik 10% nem hasznosítható hulladék. Tehát az újra gyártásoknál képződött volna 1 tonna szeméthegyen pihenő szemét. És nem beszéltem a gyártási hulladékról, az energiáról. Akkor az új autók, vagy a régiek a zöldebbek?
@TISZALAEGERSZEG4 жыл бұрын
Dehogy terveznek 8 évre autót. Eleve 20 évesen veszi meg őket a magyar. Ugyan már
@xsonzoloster4 жыл бұрын
@@TISZALAEGERSZEG Ok. Akkor mondjuk keresni kell D-vel kezdődő rendszámot, az tutira 1998-as. Segítek, alig lehet találni elvétve.
@csabakecskes42984 жыл бұрын
@@xsonzoloster A D-s rendszámok 1994 körüliek. 1998 inkább G-s rendszámokat takar, G-H-I-J-s rendszámú autóból nagyon sok fut még az utakon. Ma már egyes elektromos Opel Amperák is 7 évesek s még sokáig fognak futni. Amúgy sztem tök egyetértünk abban, hogy valaminek a tartósabb használata környezetkímélőbb, mint a gyakori cserélgetése.
@pepperwaldo36244 жыл бұрын
40 éve hány autó futott pl. a magyar utakon? És ma? Több autóra van igény. Sok dolog megváltozott azóta...a társadalom, munkahelyek, mobilitás stb. Sokrétű a dolog. De a cégek profit maximalizálása, tervezett elavulás az nem vitás.
@graphycus4 жыл бұрын
@@pepperwaldo3624 Sokminden megváltozott, mert a cégek megváltoztatták a közgondolkodásunkat. Ma már a nagyvállalatok érdeke számít elsősorban és nem az össz-társadalmi érdekek. Érvelhet azzal a cégvezető, hogy tervezett elavulás nélkül nagyobb munkanélküliség lenne drágább termékek mellett, viszont hatásaiban ez nem feltétlenül igaz. Ha én összességében jó fizetésért dolgozok egy multinak, az még nem jelenti azt, hogy jól is élek. Az csak annyit jelent, hogy az életem nagyon nagy hányadát arra szánom, hogy valaki tömi a zsebét a munkám után, miközben nekem extra költségeim vannak az egészségügyi problémáim miatt, a folyamatos ingázások miatt, a bizonyos időközönként elromló-lecserélendő háztartási cikkek, autók, ruházati cikkek, stb stb miatt. A családra szánt kevesebb idő miatt több konfliktus van a feleségemmel-gyerekeimmel-szüleimmel, amik hosszú távon nagyon sok mindenre kihatnak. A felgyorsult életvitelem miatt rossz táplálkozási szokásokat veszek fel, ami megint csak extra egészségügyi költségeket von maga után. A lényeg, hogy folyamatos pörgésben tartsanak, ne legyen időd az elmédet kikapcsolni. Ne gondolkozz, csak dolgozz és fogyassz. Az össz-hatásokat, járulékos költségeket is vizsgálni kellene, amik társadalmi szinten összeadódnak (az egyik ilyen pont a környezetszennyezés), viszont ebben a nagy cégek nem érdekeltek. Ehhez kellene nagyon erős, globális társadalmi összefogás és erős állami szintű fellépés, csakhogy ehhez egyrészt nincs meg a kellő akarat, másrészt globális szinten a megfelelő gondolkodásmód sem. A kapitalizmus szép lassan kitermelte a saját magát felfaló ember prototípusát, az őt kihasználók pedig elvezik az életet.
@gaborszollosi2522 жыл бұрын
Hàt ezt becumiztuk rendesen.
@emesepellach69723 жыл бұрын
Yes, yes, yes
@aSzaltPatkanY4 жыл бұрын
kedves partizán! érdeklődnék, hogy hol tudok utánanézni, illetve hol, milyen weboldalon van esetleg hivatalosan feltüntetve, hogy a szelektív szemét, mint pl. az említett műanyag szemét mely részét nem hasznosítják újra, "nem érni meg" alapon? amennyiben erről többet tudnánk, lehet könnyebben változtatnánk negatív berögzült szokásainkon. köszönöm!
@orsinagy5193 жыл бұрын
Egyszer egy egyetemi tanárral beszéltem Szegeden, aki a téma szakértője (Dr. Gál Tamás). Kérdeztem, hogy mit emelne ki, szerinte mivel tudnánk a legtöbbet tenni. A válasz: szigetelés.
@truthdigger12332 жыл бұрын
Háromféle viselkedés van: -már késő, nincs mit tenni, kihal az emberiség -klímahiszti, minden rendben, huhugó vészmadarak feltűnési viszketése -a szükséges technológia rendelkezésre áll, hatalmi kérdés/probléma az egész, megoldható, bár rezeg a léc Az első két eset komfortos, hiszen nem kell tenni semmit, a harmadik meg nagy kérdőjel. Tegyünk érte, hogy a profit végül megtegye a szükséges lépéseket! (ENSZ IPCC22-es jelentés)
@laszlokenyo91512 жыл бұрын
😂😂😂😂😂 1éves, én állat meg írkálok! 🤣😁😭
@harmatnasz50084 жыл бұрын
Jó a téma.
@Dymon322 жыл бұрын
Ha már csomagolás, az alu belsős műanyag chipses zacskót hova kéne szelektálni?
@meszarosistvan1976032 жыл бұрын
Megsülünk? Ropogósan szeretem!
@Piripocs-gc3dg3 ай бұрын
Én már elkeztem a mély adaptációt. Ritkábban veszek levegőt.
@peet964 жыл бұрын
A videó felvetette a tényt hogy a co2 kibocsátás égetőbb probléma, mint a szemét. Aztán végig a szemétről volt szó. Vártam, hogy mikor térünk át a co2-re. Pl. egyénileg hogyan működjek, mint fogyasztó, hogy kisebb legyen a co2 lábnyomom. Melyiknek van nagyobb hatása, ha nem utazok kocsival meg repülővel vagy ha kevesebb alufóliát használok(fémek gyártása sok co2-t termel). Húsfogyasztás csökkentése tényleg annyira hasznos, mint mondják? Illetve a céges kibocsátást hogy lehetne megfogni, kikényszeríteni a csökkentést? Esetleg már megvalósult szabályozásokat a világból bemutatni.
@blista24 жыл бұрын
A műanyag nem egy kicsi probléma. Például tengervízben ösztrogén oldódik ki belőle és sterillé teszi a halakat, illetve betokozódik és rákot okoz az olyan tengeri férgek szervezetében, akik nélkülözhetetlenek a tengeri ökoszisztémában. Azt kéne végre kiszámolni, hogy a csomagolóanyag termelés, illetve a csomagolóanyag létére épülő termelési modell (például a folyamatos szállítgatása mindennek a világ másik végére és vissza) mennyi széndioxidot bocsát ki összesen. Akkor összekapcsolható lenne a két probléma és az embereket át lehetne vezetni az egyikből a másikba. Mellesleg ha a metán kiszabadul, akkor nem négy fokos lesz a felmelegedés a század végére.
@beabelicza4 жыл бұрын
Tom Szakyék cége már 2o17-ben feladta Magyarországon. Épp gondolkodtam rajta, hogy meg kellene kérdezni, hol tartanak most: 24.hu/belfold/2017/03/12/a-milliomos-magyar-mocskos-bizniszetol-tisztabb-lesz-a-fold/
@krisztianbudai21434 жыл бұрын
Heti egy bankkártya !!! Beszarok szuper lett ez a videó is már kezdhetnénk is a népszavazást ez a sok szar ellen. Így lenne helyes
@bencebodacz49084 жыл бұрын
Osztva ez is! 😉👍
@boglarkabatari52022 жыл бұрын
Most értem a Coca Colás részhez… eszembe jutott, hogy amikor diákként dolgoztam budapesti stadionokban a Népliget és a Kerepesi - Hungária környékén. Minden üdítőt ki kellett bontani és átönteni a CR repoharaiba.. rákérdeztem, hogy legalább szelektíven nyűjtik-e, de a válasz nem..
@boglarkamihala89254 жыл бұрын
Ahogy előttem is sokan írták: az elején komoly tévedések vannak, tényleg inkább a tudományos tényekre kell támaszkodni, nem pedig az alarmistákra.
@U.S.A.2 жыл бұрын
14:18 Nemrég láttam egy 1960-as években készült filmet amiben az egyik ember csak úgy beledobta a rossz ólomakkumulátort a tengerbe, hát az tényleg egy más világ lehetett.
@mysterius37714 жыл бұрын
Pusztító volt az első pár perc. A sok - környezetvédők által megcáfolt - tévedéssel ijesztgetni a népeket nem ildomos. A műanyagos rész már tárgyszerűbb volt, és valóban a lebomló csomagolások jelentik a megoldást, és ezt az államok kényszeríthetik ki.
@oliver47114 жыл бұрын
Műanyagot gyártani is iszonyat környezetszennyező. De ami a legfontosabb, a fejekben átállítani a gondolkodást, a beleszarás helyett a környezet védelmére.
@CsabaSziklai4 жыл бұрын
Szia Marci! Először is gratula a munkátokhoz, csak így tovább! Ha szerintetek is ilyen fontos a klímaváltozás elleni küzdelem, nem gondoltatok arra, hogy a környezettudatos táplálkozásról is csináljátok videót? Az állattenyésztés, főleg a tejipar még a szemétnél is jóval nagyobb gond a jövőnkre nézve. :/ (Jó példa erre, hogy a méltán gyűlölt szívószálnál a halászat sokkal de sokkal jobban pusztítja a vizeinket, erről még sincs általában szó...)