B. Szabó János: Mi történt a muhi pusztán 1241. április 11-én?

A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései projekt szervezésében A tatárjárásról sok szemmel: régi kérdések, új válaszok című tudományos ismeretterjesztő előadássorozatának negyedik eseménye.
B. Szabó János (Budapesti Történeti Múzeum):
Mi történt a Muhi pusztán 1241-ben?
Időpont: 2019. május 2. 17:30

[@sammatysen]

Köszönöm a sok munkát és időt ami szánt erre a csatornára, pótolhatatlan forrás egy laikus érdeklődőnek mint én. Ha esetleg szükség van a jövőben hangfelvétel téren, szivesen adom kölcsön néhány eszközt és/vagy együtt működök önnel mert mértéktelenül érdekel a téma.

[@arpadsoros6898]

Köszönet a feltöltésért a kissé viszhangzó hang ellenére. Különösen érdekesnek,érdemesnek találtam az elöadást,hogy ezt egy hadtörténész teszi és nem egy esetleg a katonai stratégiáhgoz semmit nem értö történész. Aki éppen a stratégiai,katonai hozzá nemértés miatt hoz téves következéseket egy csata lefolyásáról! Ezáltal megváltoztatva a lényeget. Köszönet.

[@sandorberki5911]

B. Szabó János egyszerűen zseniális. Nagyszerű és ki kell emelni: Batu már vissza akar vonulni, de Szubudáj-Bagatur visszatartja. Nagyon keserves "pürrhoszi" győzelem volt ez a mongoloknak. Nota bete: néhány szám templomos lovag hatalmas harci erőt és ütőerőt képviselt. Rettenetes harcos volt Kálmán herceg, Ugrin érsek és a többi magyar lovag. Egyébként Attila nagykirályunk is használt hajítógépeket, de várostromhoz. Mátyás királyunk is Szabács ostromakor, és a felmentő török seregre a megfordított hajítógépek zúdítottak kőzáport. De. Sima csaták esetén nem volt rutin eszköz.

[@kristofantal8801]

Mátyás király idején már bőven használtak lövegeket/ágyúkat (pl. Mátyás Elefánt nevű nehéz ostrom lövege/bombardája) és egyéb lőporos fegyvereket is, sőt, a 15. század második felétől kezdtek nagyobb ütemben terjedni és fejlődni (ez is a középkor végének egyik indikátora). A hagyományos mechanikus ostromgépk a 15. század második felére gyorsan elavulttá váltak, és egyre ritkábban használták őket. Tény, Mátyás kedvelte őket, de csak részben voltak már akkor is jelen. A 16. századra szinte teljesen kikoptak, habár ritka kivételes esetű használatukra még előfordult alkalom. Amit ír, vagyis hogy a hajítógepeket nem használták általánosan csatákban, az helytálló, ezek ugyanis alapvetően ostromra készült eszközök voltak, ostromgépek.

[@Tatarjaras-bm4jy]

Az előadás ppt-i az alábbi linken tekinthetőek meg: drive.google.com/open?id=1eyQ5TXwesH0nDpqVUiQq2B7reDUv9rJU

[@trasnulachemumulache8590]

Nagy kar hogy gyatra a hang. Szabo ur eloadasai nagyon tartalmasak es kulonos bonuszkent van valami nagyon sajatsagosan udito is bennuk

[@fonixdecember7630]

Borzalmas a hangminőség. Nehezen érthető. Már harmadszor futok neki.

[@laszloszabados775]

De rossz a hang!!!!! Allig hallani.

[@laszloszabados775]

Szar a hangminoseg...

[@hanscastorp6079]

rossz a hang!

[@kabirbody]

A hangrögzítést még nem sikerült a magyarnak megtanulnia. Nem is értem. Az utolsó szar youtuber is jobb minőségű hangot csinálna. Szánalmas és szégyen ez számunkra.