Balogh Péter: Legeltetés az ártéri gazdálkodásban, bevezetés

[@VladiFx]

A Duna a Tisza legnagyobb mellékfolyója... mekkora figura! 😀

[@ImreKatona-ro5cc]

A tály része az ember. Az embernek igazodni kell a tályhoz,a megerőszakolt tály nem felejt. A földet nem lehet becsapni, azt adja vissza, amit kap.! A viz nem hibás, csak az ember.!

[@petersmith825]

Táj

[@ferenckiss7099]

Tállya Hegyalján van és irtást jelent franciául.

[@balazskiss985]

@@petersmith825 az van, hogy ez a táj egy tál forma edény/éden hazarául tala (lásd talaj), tatárul dala, mongolul tal, németül thal.... sőt ptah egyiptomi teremtő kék úszósapkában az én ptah-m, tám, támasz, thomas, tamás, ptah mása/ptahmoses a te ptah-d, atyád az ő ptah-ja, tája, teremtője

[@keletnyugat9164]

Hol vannak "ártéries tájak"? Mennyi az ilyen? Hány hektár?

[@helyesember]

Részletesebben 38:50 - 40:20 között. Az Ország negyede kb., a közvetlen hatásterületeikkel több, mint fele, és mivel itt lenne tározható természetszerűen a víztöbblet a tájakban, így az Ország "légkondícionálói" (tudnának lenni) - erről szól az előadás:). Földrajzi szakkifejezése az alluvium, v. alluviális tájak. A folyók által közvetlenül elérhető területek, vagyis az egykori és eredendő ártéri szintek és köztes területeik, ami a Tisza kapcsán a Nyírség kivételével minden a Homokhátságig, nyilván "keresztben" is, Jászberénytől Aradig tart, a Dunánál a Mezőföld és a Homokhátság közötti többtíz km széles sáv Pest alatt végig, a Kisalföld egésze, és az egyéb folyóink völgytalpai.

[@viktordeli2232]

Köszönöm a kiegészítést!​@@helyesember

[@VladiFx]

A mérsékeltek, mint Ángyán a doktorijában 200.000 hektárról beszél, a radikáliasbbak, mint Balogh Péter 1-1,5 millió hektárról beszél.