Brit gyarmatosítás a 19. században - Gyarmatosítás

Brit gyarmatosítás a 19. században - Gyarmatosítás - nagyhatalmi konfliktusok 1/5.

Рет қаралды 5,811

Күн бұрын

Száray: Történelem 11. tankönyv 8. anyagának magyarázattal ellátott ppt vázlata, melynek célja diákjaim és az érdeklődők otthon tanulásának támogatása.
A videóban található esetleges nyelvi és tartalmi tévedésekért elnézést kérek.
kontakt: profile.php?...
Hasznos időtöltést: Töttős Gábor
A videóban megidézett könyvek:
Mario Vargas Llosa: Édenkert a sarkon túl
Móricz Zsigmond: Rokonok
00:00 - Bevezetés
01:02 - A gyarmatosítás új vonásai
18:57 - A brit gyarmatosítás
32:02 - India a 19. században
40:05 - Kép- és térképelemzés
43:37 - Források és köszönetnyilvánítás

Пікірлер: 38

@csahoscsuhas3344 3 ай бұрын

Nagyon hiánypótló. Egy valami hiányolok ez a Japán gyarmatosítás. Itt Európában tisztában vagyok a háborús emberi- technikai motivációjával. Japán az első és a második világháborúba olyan nagy ellenfelekkel mérkőzött ami hihetetlen! Katonái iszonyatosan motiváltak voltak. Olyan jó felszerelt hadseregeket tudott legyőzni akik technológiában 2x emberben 100x múlták felül. Imádom a amerikai 2ik. világháborús filmeket. Az amerikai pilóta, ha első csapásra nem-tudta lelőni a Zéró vadászokat akkor két dolgot tehetett vagy Istenhez fohászkodott, vagy katapultált! A Zérók iszonyú fordulékonyak voltak ha nem géppuskával végzet a szamuráj akkor finom pöccintéssel lecsapta a Musthang szárnyát, farkát! A Kínaiak, ha elfogytak a lőszerből és meghallották a "Szamuráj " torokhörgést akkor szanaszét szaladtak! A Japánok 1/100 emberfölénnyel is elbántak! Az amerikaiak sárga ördögfiókáknak hívták öket. Minden japán hullát "sebesültet" százszor átdöftek. Mert a fekvők kései és gránátjai sok amerikai életét kioltották. "Amerika máig fél egy erős Japántól. Még így Kínával szemben is!""

@TttsGbr 3 ай бұрын

Köszönöm a kiegészítést. Nagyon sok érdekes részlet kimarad sajnos a videókból, elsősorban azért, mert a) nincs rá időm/energiám, hogy részletesebbre készítsem őket, b) túlságosan aprólékos és cizellált lenne, s ezáltal gyakorlatilag alig haladna az időben, és c) elsősorban a tananyagot szeretném itt feldolgozni, az meg még ennyit sem ismer, amiket én hozzáteszek időnként. Mindezek miatt hasznosak igazán ezek a kommentek, mert megteszik, amit én nem tudok. :) Köszönöm még egyszer!

@kavehazistilusgyakorlatokk7755 4 ай бұрын

Gratulálok! Nagyszerű videó, olyan tartalommal, ami abszolút hiánypotló és árnyalja a “Nagy nyugati kultúrnemzetek” című mítoszt….Sajnos a valóságban a britek majdnem mindent kipróbáltak és megvalósítottak a nácik előtt. 40-80 évvel előzték őket bestiális gyilkosságokban, táboeokban, fajelméletben. Úgyanúgy persze csak a politikai vezetőik a felelősek csak ezekért, de minden gátlás nélkül eljátszották az ártatlan, emberarcú imperilaista szerepét a Világháborákban karöltve az akkor még full rasszista USÁ-val.

@rozsatoth2328 4 ай бұрын

Köszönöm, Gábor! Történelmi témájú előadásokat hallgatva dobta fel a net a te előadásodat. Szellemileg felfrissültem és visszajött az elveszettnek hitt tudásom👌

@TttsGbr 4 ай бұрын

Örülök! Nézz vissza máskor is! :)

@user-cv4ny4gb1b 4 ай бұрын

A gyarmati Indiát a brit korona ékkövének nevezték. Talán érdemes megjegyezni, hogy ebbe a mai Indián kívül beletartozott Pakisztán, Banglades, Burma (ma Mianmar). Amikor India függetlenné vált 1947-ben, akkor a mai Pakisztán egy államot alkotott a mai Bangladessel (akkor nevén Kelet-Bengália, Bengália nyugati része Indiához került), majd 1971-ben létrejött az önálló Banglades. Egy földrajzi érdekesség: Banglades mintegy 150 000 km2 területű ország, melyet 170 millióan laknak. Ez akkora népsűrűség, mintha Magyarországon 105-110 millióan élnének.

@user-cv4ny4gb1b 4 ай бұрын

A Szuezi-csatorna valóban fontos volt a briteknek, hogy szabadon juthassanak rövidebb úton Indiába. Azonban ehhez szükség volt további szorosok ellenőrzésére is. Ilyen volt a Földközi-tenger másik kijárata, Gibraltár, amit a spanyol örökösödési háborúban (1701-1714) szereznek meg a spanyoloktól, és az utrechti békeszerződéssel (1713) kerül a fennhatóságuk alá formálisan is. Továbbá a Vörös-tengert az Arab-tengerrel (Indiai-óceánnal) összekötő Báb el-Mandeb szorost, illetve az Ádeni-öblöt is ellenőrzés alatt kellett tartani. A Brit Szomáliföld ezt a cél szolgálhatta, mivel tulajdonképpen egy kitérő volt a brit terjeszkedés Kairó-Fokváros útvonalon.

@szilardrajcsan241 4 ай бұрын

Még ez mellett is a Német Császárság majdnem megnyerte az I. vgh.-t. Ha nem száll be az USA, akkor mindenképpen.

@TttsGbr 4 ай бұрын

Még ha ezt így nem is merném feltétlenül kijelenteni, a felvetés jogossága kétségtelen.

@laslolulic5781 4 ай бұрын

USA végig benne volt UK és Itália ugrasztotta össze Nemetországot, Fraciaországot és Oroszoszágot. Muszáj volt beszálnia nehogy egész Europa Orosz irányitás alá keruljön. És most ujabb felosztás van folyamatban. A népet az elit ágyu tölteléknek használják. Sajnos mindig találnak akik életüket adják a gyarmatositásért.

@baloghnorbert5928 4 ай бұрын

Huhh, ezt az egy témát nem lehetne elégszer bemutatni a ma emberének. Kicsit máshogy értelmeznénk a geopolitikai történéseket.

@TttsGbr 4 ай бұрын

Egyetértek. Az a baj, hogy minél jobban megismeri az ember a részleteit, annál inkább beléjük tud veszni, mert rájön, mennyi szálon kapcsolódnak a jelenhez. Ebből fakad egyébként az egyik gyarlóságom a témával kapcsolatban, hogy túl sokat akarok elmondani, leadni belőle. Ezt a videót is egybe akartam rakni a francia gyarmatosítással, de közben olyan terjedelmű lett, hogy inkább kettéveszem.

@agnesklemm961 3 ай бұрын

Bocsánat, Gáspár Zsolti egészségügyi problémája közügy ?

@TttsGbr 3 ай бұрын

Ki az a Gáspár Zsolti?

@koldulobaratx9859 4 ай бұрын

Ö rülök, h találkoztunk, köxx

@TttsGbr 4 ай бұрын

Részemről a szerencse. :)

@vizsytamas4131 4 ай бұрын

KIK AZOK A BRITEK ?

@TttsGbr 4 ай бұрын

kzbin.info/www/bejne/e5i8ZWyIeNOtY5Ysi=UbbicRe1wBMaOrGN (A reakció arra a feltevésre épült, hogy a kérdés poén volt. Ha mégsem, akkor jelezd, és érkezik az okos válasz is.)

@zoltannagy3052 4 ай бұрын

az igazán pokoli kérdés a "fajok egyenlősége vagy alárendelése tekintetében az ,hogy ha a fehér ember úgymond kiszáll a buliból akkor a többi majd megérzi a vákumot és beszáll ,a dolog folytatódik ,sajnos az ember egy erőszakos és elnyomó lény

@TttsGbr 4 ай бұрын

Szerintem a fehér ember nem rosszabb a többinél, csupán technikailag fejlettebb volt, ezért gyarmatosította Európa Afrikát és nem fordítva. (Bár gyalázatos, amiket az európaiak műveltek a gyarmatosítás során, a japánok durvaságait azt hiszem nehéz lenne felülmúlni. Lásd: nankingi mészárlás.)

@zoltannagy3052 4 ай бұрын

@@TttsGbr igy van a lényeg hogy valaki mindig b@sztatni fogja a másikat,még évtizedekkel ezelőtt az gondoltam az amcsik rendesek nekünk is biztosan jót akarnak,hát most már más a véleményem.Pedig ök nem is gyarmatosítanak a szó eredeti értelmében

@gaborczirjak4172 4 ай бұрын

@@TttsGbr A Nankingi meszarlas nagyon fel lett nagyitva, el lett tulozva, hihetetlen szamokat emlitenek ! A japanok durvasagai, brutalitasa a kulturajukban volt, ok nem kimeltek sajat embereiket es sajat magukat sem, a Harakiri erre jo pelda. De vessunk egy pillantast Nankingra. Shanghajt 750.000 kinai helyorseg vedte, de amikor a 90.000 emberbol allo japan hadsereg tamadast inditott, mar az elso rohamra megfutamodtak es meg sem alltak Nankingig. Nankingra zudult egy hatalmas menekulo aradat, panikot keltve a varosban es a Nankingiak is menekulni probaltak. A menekulok problemajat fokozta hogy a ket nagy folyo ami atszeli Nankingot, egy akadalyt jelentett szamukra, mivel a visszavonulo kinai hadsereg a hidakat is felrobbantotta meg ido elott es a menekulok kozul sokan a folyoba fulladtak. Volt egy nemet diplomata a varosban, aki kialakitott egy biztonsagos zonat ahol az oda menekult emberek biztonsagban voltak. A japanok azt tiszteletben tartottak, mivel Nemetorszaggal jo kapcsolatban voltak. Abban a biztonsagi zonaban mas nemzetisegiek, foleg europaiak is voltak es az o beszamolojuk hiheto. Voltak atrocitasok a reszeg japan katonak reszerol, de a tomegmeszarlas eltulzott. Amugy is sok aldozata volt a menekulesnek es a kialakult kaosznak. Egy japan katona elmondta hogy amikor kikuldtak jarorbe, 20 emberrel, talalkoztak Nankingon kivul egy kinai katonaval, aki feher zaszloval kozeledett felejuk es elmondta hogy arrabb van 5000 kinai katona akik szeretnek megadni magukat.-- Kovettuk es tenyleg ott volt 5000 katona akiket kisertunk vissza.Meg a hideg is kirazott a felelemtol hogy ezek ha akarnak puszta kezzel darabokra szaggattnanak bennunket --mondta a japan katona ! A kinaiak viszont nem akartak harcolni , ezt lehet latni ahogy Mao es Csang-Kaysek viaskodtak egymassal. A tehetetlenseguket azutan a japanokra kentek, eltulozva a Nankingi aldozatok szamat. Ha figyelembe vesszuk hogy milyen tulzasokkal traktaltak bennunket a haboru utan a gyoztesek akkor mar azok az adatok amik semleges forrasbol szarmaznak, jobban hihetok ! Hogy azok mennyi aldozatrol beszelnek, azt mar le sem merem irni, mert egy tized resze sincs annak amit a kinaiak emlegetnek ! Gabor Czirjak USA

@zoltanvarga8712 4 ай бұрын

a szipojoknál új puskát vezettek be az angolok, a lõporadag lezárt papírzacskóban volt kimérve, és a fegyvertisztításhoz az eddigi olaj helyett serrés és marhazsírt. a papírzacskót foggal kellett nyitni praktikusan, de a katonák nem érinthették vallási okokból szájjal a papírt.

@TttsGbr 4 ай бұрын

Amennyire én tudom, a papírtasak volt állítólag marhafaggyúval és/vagy sertészsírral lekezelve (gondolom a vízhatlanság miatt), s ezt kellett foggal feltépniük. A marha az indiai hinduknak, a sertés pedig az indiai muszlimoknak volt vállalhatatlan. Amint a problémára fény derült, megváltoztatták e dolgokat, ám a terjengő szóbeszéd miatt a szipojok továbbra is meg voltak győződve a tiltott alapanyag(ok)ról. Ez ugyanakkor "csupán" a kirobbantó oka volt a felkelésnek, amit sokévtizedes sérelmek és visszaélések előztek meg.

@mihalymok7428 4 ай бұрын

Rizsa, de kösz 🎉

@ImreKatona-ro5cc 4 ай бұрын

A magyarságnak igy is 14 nóbeldijasa van.!az angol gondolkodás és nyelv a magyart ól sokkal primitivebb. Nyelvünkbő következ ik a logika, sorokközötti tudás.100 év és szi nes ország lessz.! Úgy legyen..!

@TttsGbr 4 ай бұрын

Azt hiszem, hogy ezt a hozzászólást nem kell kiegészítenem.

@Akol56Peter 4 ай бұрын

A mellett, hogy hiány pótló, nagyon felszínes. Továbbá egyoldalú. Pl. Az USA és aSpanyolok közötti háború teljesen ellent mond annak a mit az amerikai imperializmusról állít. És nem csak Afrikában meg Indiában zajlott az egész. Dél kelet ázsia és kína teljesen kimarad. A stílus pedig még nekem aki nagyon kedvelem a történelmet, még nekem is száraz és unalmas. Csak a bosszankodásom tartja fent a figyelmemet, amikor a "történelmi materializmus" - ból. Azaz a Marx -izmusból már jól elcsépelt klisék és cimkézés jön szembe. Van honnan fejlődni.

@TttsGbr 4 ай бұрын

Köszönöm a kritikát. Majd igyekezni fogok. :)