Célkeresztben a pécsi sportpályák - körkép labdarúgásunk helyi múltjáról. III. rész: PBTC-pálya

Videósorozatunk harmadik részében a Várkői Ferenc Diáksport Központba látogatunk el, amely korábban a pécsi bőrgyár sporttelepeként volt ismert a baranyai megyeszékhelyen. A létesítmény rendkívül hosszú - mintegy 90 esztendős - múltra tekint vissza, 1932-től kezdve használják.
Tekintve, hogy a bőrgyári focisták - akiknek a csapata elsősorban PBTC rövidítéssel tűnik fel a korabeli sporthírekben - sohasem kerültek fel a magyar első osztályba, egészen 1945 őszéig kellett várni arra, hogy élvonalbeli labdarúgó-mérkőzést rendezzenek a pályán. A második világháború utáni első bajnoki évadban az akkor saját stadionnal nem rendelkező Pécsi VSK csapott itt össze a Szentlőrinci AC együttesével, s győzött 4:2-re. (Utóbbi csapat alatt az akkor még önálló településként létező, de ma már Budapesthez tartozó Pestszentlőrinc együttese értendő.)
A helyszín különlegességének nevezhető a kezdetektől itt álló, ódon, faszerkezetű lelátó, amely különleges hangulatot kölcsönöz a sporttelep számára. Más kérdés, hogy a pécsi sportlétesítmények helyzetét illetően kritikaként is felfogható, hogy napjainkban is ez a város legnagyobb ilyen jellegű, összefüggő, szabadtéri fedett nézőtere.
Videónkban a hely- és sporttörténeti vonatkozásokat Wéber Adrienn történész, illetve Pucz Péter újságíró ismerteti.
A videó készítését a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a Városi Civil Alap 2021 pályázat keretén belül támogatta.
Honlap: dtste.hu/
#Pécs #bőrgyár #sport #futball #football #Baranya #történelem #ismeretterjesztés #turisztika #turista #foci #focipálya #labdarúgás #Dunántúl #kirándulóhely #Baranya #látványosság #Várkői