Dánia történelme

Időszámítás előtt 500 környékén a dánok Skandinávia területéről egy kicsit délebbre vándoroltak, egy addig alig lakott félszigetre. A római hódítás oda nem jutott el, a dánok kereskedtek a rómaiakkal. Az extrém hideg miatt csak Róma bukása után 200 évvel váltak jelentősebbé. Az első máig létező városukat (Ribbét) időszámítás után 700-ban alapították. A dánok a vikingek közé tartoztak. A dánok a Feröer-szigeteket és Grönlandot gyarmatosították és tették ezzel Dánia részévé. Továbbá Anglia keleti felét fosztogatták és Franciaországban szereztek területeket. A viking időszak 700-tól közel 1000-ig tartott. 1000 környékén kezdtek áttérni keresztény hitre és ezzel integrálódni a sötét középkor Európájához. A dánok vezetői birodalmat akartak építeni a középkorban. Esetenként tudták uralni Norvégiát, Észak-Németországot, a Baltikumot. - Svédország, Norvégia és Dánia, volt, hogy államszövetséget kötöttek egymással a középkorban egy rövid időre. Az 1500-as években a dánoknak elege lett a pápák parancsolgatásából és Dánia a reformáció keretében áttért az evangélikus vallásra. Dánia 1600-as évektől az 1800-as évekig próbálkozott gyarmatosítással Dél-Amerikában, Afrikában és Dél-Ázsiában, de sehol nem tudtak érdemi eredményeket elérni. 1611-től 1613-ig háborúztak Svédországgal, a háborúból befolyt hasznot városok építésére fordította a dán vezetőség. De az erőszak erőszakot szült. 1643-tól 1645-ig megint háborúztak a svédekkel, utána 1657-től 1660-ig megint háborúztak a svédekkel. Aztán 1675-től 1679-ig megint háborúztak a svédekkel, utána 1700-tól 1721-ig megint háborúztak a svédekkel. Tehát újra és újra ágyútölteléket csinált a dán vezetés a társadalomból. Ráadásul a háborúk miatt nem tudott az ország érdemben fejlődni.
Dániában egyetlen ember jelentette magát a felvilágosodást. Az 1700-as évek végén VII. Keresztély nevű király uralkodott. De a szokásos belterjes királyi házasságok következményeként, gyengeelméjű volt. Az orvosa átvette fölötte a hatalmat Johann Friedrich Struensee. A hatalom átvétele után bevezette a felvilágosodás eredményeit, tehát: eltörölte a kínzást, megszüntette az ingyenmunkát (ami a jobbágyokat sújtotta anno), megszüntette a sajtó cenzúráját, megszüntette a nemesek állami hivatalnoki kiváltságait és nemesi rangjait, megszüntette a nemesek állami finanszírozását, megszüntette a veszteséges vállalatok állami támogatását, a luxust és a szerencsejátékokat megadóztatta, betiltotta a dán gyarmatokon a rabszolgakereskedelmet, a vesztegetést bűncselekménynek nyilvánította (a vesztegetés a vagyonosokra jellemző cselekmény volt), a lopás miatti halálbüntetést eltörölte (ami a szegényekre jellemző cselekmény volt), a termőföldeket a földművesek tulajdonába adta, a hadsereget modernizálta és mellette csökkentette a hadsereg lészámát, ezzel csökkentek a katonai kiadások; javított a felsőoktatás helyzetén és az állami egészségügyet megreformálta...
Források:
Helen Russel: Egy év a világ legboldogabb országában (Dániában) könyv
en.wikipedia.o...
en.wikipedia.o...
en.wikipedia.o...
en.wikipedia.o...
en.wikipedia.o...
en.wikipedia.o...
en.wikipedia.o...
en.wikipedia.o...)
en.wikipedia.o...
en.wikipedia.o...
en.wikipedia.o...
en.wikipedia.o...)
en.wikipedia.o...
en.wikipedia.o...
www.rubicon.hu/...
en.wikipedia.o...
en.wikipedia.o...
en.wikipedia.o...
en.wikipedia.o...
en.wikipedia.o...
hu.wikipedia.o...
oromterv.blog....
vilagiskolai.w...
um.dk/en/danid...
en.wikipedia.o...
hu.euronews.co...
www.paylab.com...
www.averagesal...
studyindenmark...
en.wikipedia.o...
hu.euronews.co...
www.tisztajovo...
universitas21....

[@Perseus99]

Egyik kedvenc országom.

[@zsofikokai6588]

Imádnivaló ország imádnivaló emberekkel

[@laszlogombos7316]

Műsorban ígért források a leírás részen kívül kommentben is: Helen Russel: Egy év a világ legboldogabb országában (Dániában) könyv en.wikipedia.org/wiki/Denmark en.wikipedia.org/wiki/History_of_Denmark en.wikipedia.org/wiki/History_of_Greenland en.wikipedia.org/wiki/History_of_the_Faroe_Islands en.wikipedia.org/wiki/Danish_overseas_colonies en.wikipedia.org/wiki/Kalmar_War en.wikipedia.org/wiki/Torstenson_War en.wikipedia.org/wiki/Dano-Swedish_War_(1658%E2%80%931660) en.wikipedia.org/wiki/Scanian_War en.wikipedia.org/wiki/Great_Northern_War en.wikipedia.org/wiki/Johann_Friedrich_Struensee en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Copenhagen_(1801) en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Copenhagen_%281807%29 en.wikipedia.org/wiki/Second_Schleswig_War www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1846_julius_15_az_elso_magyar_vasutvonal_atadasa/ en.wikipedia.org/wiki/World_War_II_casualties en.wikipedia.org/wiki/World_War_II en.wikipedia.org/wiki/Operation_Weser%C3%BCbung en.wikipedia.org/wiki/1943_Danish_Folketing_election en.wikipedia.org/wiki/Denmark_in_World_War_II hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s_eln%C3%B6keinek_list%C3%A1ja oromterv.blog.hu/2017/10/13/hygge_danok_boldogsag?token=949fb000d70231b6092822bbcda53498 vilagiskolai.wordpress.com/2016/01/17/a-dan-iskolai-modell/ um.dk/en/danida-en/ en.wikipedia.org/wiki/Danish_International_Development_Agency hu.euronews.com/2019/04/12/a-dan-zold-modell-megmentheto-meg-a-bolygonk www.paylab.com/dk/salaryinfo www.averagesalarysurvey.com/denmark studyindenmark.dk/news/swiss-bank-report-danish-salaries-are-worlds-second-highest en.wikipedia.org/wiki/Renewable_energy_in_Denmark hu.euronews.com/2017/10/31/szelenergia-rekordot-hozott-a-hetvege www.tisztajovo.hu/oko-drive/2016/11/30/tobb-bicikli-van-koppenhagaban-mint-auto universitas21.com/

[@user-gy3rs5wg5p]

Most már volt női államfőnk, remélem mindenki érzi, hogy mennyivel jobb hely lett ettől Magyarország 😊

[@laszlogombos7316]

Szia, anno az első női parlamenti házelnök a Rákosi-korszakban került hatalomra. Amit Rákosiék tettek, az se volt felemelő, ahogy ez a kormány sem az. De legalább megvolt az első női vezető. Akármilyen rosszul sültek el a dolgok, akármennyire szemétté válik minden, ami a Fidesz kezébe kerül. Mégis megvan az első nő a pozícióban. Hosszútávon, amikor elül ez a botrány, utána már csak az fog látszódni, hogy volt egy nő itt is és a világ mégsem omlott össze.

[@user-gy3rs5wg5p]

Bocs, de hatalomra? A házelnök? Manapság is csak idézőjelben írnám ezt le ezzel a pozícióval kapcsolatban, de a Rákosi-korszak parlamentjével kapcsolatban még úgy se. De oké, én elfogadom, hogy sokaknak fontos, hogy női vezetők legyenek. Csupán arra akartam utalni, hogy nem feltétlenül a vezetők nemiszerve dönt arról, hogy milyen egy rendszer, inkább elhanyagolható a jelentősége. Ezek szerint a mostani mellett a Rákosi-rendszer is jó példa erre.

[@viktortsoi8589]

Szerinted melyik a legjobb elnökjelölt az ellenzéki összefogásban? Dobrev Klára, Pálinkás József, Jakab Péter, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter vagy Fekete-Győr András?

[@laszlogombos7316]

Karácsony múltkor arról harsogott, hogy ő nem akar országos politikus lenni. Egyet értek vele, ő max önkormányzatban legyen. Pálinkás Józsefről még nem hallottam, mint jelöltről, de ha ő az MTA volt elnöke, aki az első Orbán-kormány minisztere volt, aki a koncepciós pereket rendezte az MTA-ban a filozófusok ellen, akkor ő inkább börtönben legyen, mint a politikában. Dobrev Klára = Gyurcsány Ferenc. Jakab Péternél ugyanazt látom, mint Vona Gábornál, hogy amióta felhagytak a nyíltan rasszista politizálással, nincs egy egyenesnek tűnő mondata sem a Jobbiknak. Megy a mismásolás a Jobbikban, hogy ők csak a szép zászlók miatt léptek be a pártba, meg mert megtetszett nekik a pártszékház lépcsője, meg ilyen kamu dumák. Ők azért mentek oda, hogy rasszista gyűlöletkeltéssel hatalomra jussanak. Fekete Győr eddig egy semmitmondó, seszínű, seszagú alak, aki semmilyen karaktert nem tudott kialakítani, sem önmagának, sem a pártjának. Márki-Zay Péter abban ász volt, hogy megbuktatta Lázár Jánost, mint önkormányzati vezetőt, de az önkormányzati politikusi szakma nagyban különbözik az országos politikusi szakmától. Ez olyan, mint az elektromérnök és az építészmérnök (az országos politikus és az önkormányzati politikus). Más a szakmai logika, más kapcsolatok kellenek hozzá. Attól, hogy valaki az egyikben jó, attól még a másikban nem lesz jó. - Őt tartom eddig emberileg a legalkalmasabbnak. De nem tudok róla eleget és a kérdés az, hogy ő maga tud-e eleget ahhoz, hogy az országos politikát jól csinálja. Ahhoz éles szem kell.

[@viktortsoi8589]

@@laszlogombos7316 Puzsér Márki-Zayra szavazna az előválasztáson.

[@finomkenyer2.098]

Amúgy hasonló történelmük van, ha a történelmünk elejét nézzük: Eleinte fosztogatás, honfoglalás Aztán a kalandozások, újabb "fosztogatás", 907-ben pedig az Augsburgi vereség zárta. A 990-es években jött a kereszténység, 1000-ben meg az államalapítás. Ha az évszámok eltérőek is, kicsit hasonló

[@laszlogombos7316]

Igen, így van. Igazából az i.u. 1000 körüli évek, a római kor bukása után, a legeseménydúsabb időszaka volt Európának, az azt megelőző és követő évszázadokhoz viszonyítva. 1000 körül stabilizálódott a lengyel állam, az orosz állam, a magyar állam, a viking kor véget ért és ezzel stabilizálódott Észak-Európa is (Anglia is, Franciaország is). Az európai kontinens azután nem is változott lényegesen egészen az első világháború végéig, tehát a nemzetállamok létrejöttéig (amikor egyszerre esett szét a Német Birodalom, az addigi Orosz Birodalom, az Oszmán Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia. Ráadásul Észak-Európában is sötét volt a középkor, ahogy nálunk is. Igazából majd csak az 1800-as években kezdett el eltérni Észak-Európa történelme a miénktől, mert amíg ők nemzetállamokban és demokráciában gondolkodtak, addig a magyarok még mindig Nagy Magyarországban, tehát népeket elnyomó birodalmi jellegben és emiatt diktatúrában gondolkodtak. Emiatt mi örömmel futottunk az első világháborúba, hogy növelje az ország a birodalmiságát, addig Észak-Európa országai mind kimaradtak az első világháborúból. Így a trianon miatt bosszúra szomjazó magyarokkal ellentétben, ők nem akartak részt venni a második világháborúban és lényegében nem is vettek benne részt (csak minimális mértékig). Mivel mindkét világháború lényegi része elkerülte őket, így ők a vagyonukat megőrizve, erősen érkeztek a hidegháború időszakába. A hidegháború időszakában sem a militarizmus jellemezte őket, hanem a jóléti állam kialakítása (erre ment el a pénz fegyverek helyett). És megint jól jártak...

[@viktortsoi8589]

Tervezel Japán történetéről videót? :)

[@laszlogombos7316]

Szia, még mindig nem találtam használható anyagot arról, hogy mi volt 1990 után, hogy szerencsétlenek miért éltek át folyamatos válságokat. Pedig ez adná meg a műsornak az igazi tanulságot, vagy legalábbis az egyik legnagyobb tanulságot. De a sztori nagy része már megvan elméletben.

[@viktortsoi8589]

@@laszlogombos7316 köszi esetleg egy Magyarország története videót?

[@laszlogombos7316]

@@viktortsoi8589 Jelenleg Margaret Thatcher önéletrajzát olvasom, lehet abból készítem a következő filmet. 12 évig volt hatalmon, miatta jött létre a ma ismert, modern Anglia.

[@viktortsoi8589]

@@laszlogombos7316 két kérdésem lenne: 1. Mikor lesznek feltöltve azok a videók, amelyben a párt megbeszéléseit rögzíted? 2. Lesz tüntetés vagy vmi más, hogy ismertebbek legyetek? (pl: a Mi Hazánk, tüntet, KZbinra feltölti cselekedeteit, stb)

[@laszlogombos7316]

​@@viktortsoi8589 Az első kérdésre a válasz, hogy a többiek egy része csak a bejegyzésben segített. Az egyik párttagunk a videók vágásában segít. Egy másik, szintén a technikai dolgokban. Programhoz tartalmi segítséget olyanoktól kaptam, akik nem párttagok. Van, aki állami alkalmazott, vagy az állammal egyéb szerződésben áll és nem meri az arcát vállalni, mert fél, hogy kirúgják. Sőt, többen ezért nem léptek be a pártba sem, mert attól tartanak, hogy kirúgják őket állami alkalmazottként.Van jegyzőhelyettes is, aki szívesen segítene, de őt is ettől tart. Magyarországon a pártoknak ezért van nagyon alacsony taglétszámuk, mert sokan félnek az állami bosszútól. Ráadásul pont az olyan emberek, akik közszolgálati gondolkodásúak, rendszerint őket tántorítja el az állam viselkedése. Szóval nem tudok érdemi ülésezésről videókat készíteni, mert aki állami alkalmazottként segít, az is csak arctalanul meri. Egy-egy vállalkozó az ötleteivel, szintén csak arctalanul mer segíteni. A második kérdésre a válasz, hogy: mivel a párttagok félnek felvállalni az arcukat vagy alapból a félelem miatt be se mernek lépni nincs kivel tüntetni. Tüntetni se akarnak eljönni, mert ott is arcot kell felvállalni. Itt a megoldás a médiába bekerülés lenne. De a sajtó nem hajlandó bemutatni, amíg nem vagyunk sokan vagy nem csinálunk valami destruktív dolgot. Már minden legális szalmaszálba igyekszek belekapaszkodni, pl.: ismerem Horváth Aladár polgárjogi harcost, mondtam neki, hogy írjunk közösen levelet a médiának, hogy mutassák már be a pártot (HVG, Portfolio.hu, Telex, 444 stb.). Mondta Horváth Aladár, hogy hiába, mert akkor is sok ember kellene vagy sok pénz, produkálni magunkat a sajtó előtt. Aladár említette, hogy van valami Civil Bázis nevű csoport, amibe esetleg érdemes lenne csatlakozni, de nekik még nem néztem utánuk, majd ez jön. Addig is küldözgetem a leveleket a sajtónak, hátha mégis bemutatnak, hogy a lakosság végre megismerhessen minket. Így végre legyen elég párttag.

[@furorisQ]

Kedves László Gombos! Lenyügözőnek tartom, hogy vetted a fáradtságot és készítettél videót Dániáról. DE ezen a ponton meg kellett állnom a videónál: kzbin.info/www/bejne/j37Xm4OjlNZklas Csupán jó szándékból és mivel kevesen tudnak róla kijavítanám a kijelentésedet "Csak férfiak voltak diktátorok a 20. században." Amennyiben ebben a mondatban benne lenne az Európában vagy a Nyugati kultúrákban kijelentések, akkor igaz is lenne. DE így nem. Hogy csak egy nőt mondjak, Indira Gandhi. Mélyebben bele is mehetnék a témába mint, hogy "a diktátorok párjai is diktátorok-e a történelemben" vagy "mit értünk pontosan diktátor alatt?", de ez már túl hosszú lenne és csak "okoskodás"-nak tűnne. Még egyszer köszi a videót!

[@laszlogombos7316]

Nagyon szívesen :) Mindig örömmel osztok meg információkat. A diktátoros dolog Afrikára is értendő, ott se volt női diktátor sem a 20. se a 21. században, ahogy Dél-Amerikában sem. India demokráciának számít, bár természetesen nagyon gyenge minőségű volt a hidegháború alatt. Amikor megszabadultak az angoloktól, az indiai lakosság 95%-a volt írástudatlan, nyilván egy ilyen környezetben nehéz is lett volna stabil demokráciát kialakítani. A mai Indiában már 22% az analfabéták aránya, ami hatalmas fejlődést takart és ez természetesen a demokráciát is lényegesen jobb helyzetbe hozta. A demokrácia a nép felhatalmazásán alapuló rendszer, a diktatúra a többségi felhatalmazás nélküli rendszer. A demokráciát és a diktatúrát nagyon könnyen meg lehet különböztetni: érdemes megnézni, hogy az adott országban mi történik azzal, aki rendszerkritikus véleményt mond és a véleménye nagy nyilvánosságot kap. Pl.: Svédországban szidod a kormányt, ahogy akarod. Kínában politikai foglyoknak fenntartott munkatáborokba kerülnek a kritikusok, de aki tibetiként vagy ujgurként mond ellenvéleményt, velük még kegyetlenebbek. Ha például Oroszországban mond valaki nyílt ellenvéleményt, ott látható a mérgezéssel bekövetkező halálozás és a börtönbe zárás. Ha valaki Kanadában mond ellenvéleményt (a kanadai kormánnyal szemben), semmilyen következménnyel nem kell számolnia. Nyilván, amíg valaki egyetért a kormánnyal, addig minden szép és minden jó és szabadon beszélhet. De ha nem ért egyet a kormánnyal... Ez egy tipikus vízválasztó.