Detektoros rádió hulladékból ◆ Kreáció

A II. világhábolú alatt a katonák fellelt dolgokból készítettek ún. Rókalyuk rádiót. Ezt igyekszem reprodukálni a videóban.
e-mail ► [e-mail]
Facebook ► / rwbarkacsmuhely
Patreon ► / reebwalter
A videóban hallható zene:
🎧 DJ Quads - A Bouquet Of Roses
• Video

[@bandi7432]

Nehogy bejöjjön itt nekem a végén a szabadeurópa

[@simonzsolt8255]

Az kéne xd

[@karvakferenc]

29 MHz es vagy 41 MHz es rövidhullámon sugárzott. Drábik János volt a föszerkesztöje/müsorvezetöje. KZbin keresöbe ird be a kulcsszavakat: drábik jános kamat Hallgasd meg elöadásait. Lessz min ámulnod.

[@qwertzuiop8070]

@@karvakferenc Drábik vadorbánista lett... éppen ezen ámulunk.

[@karvakferenc]

@@qwertzuiop8070 a függetlenség, pártatlanság jobban illene hozzá. Különösen akkor ha valakinek van teológiai képzettsége is

[@lajosszanto3139]

@@karvakferenc A Drábik mióta független (nem azt mondom, hogy rossz akaratú)? A Németh Sándornak is van teológiai végzettsége, és látjuk, mennyire "független"...

[@ZoltanMagas3D]

"egy bárányfelhő illatú díszgyertya felett.." :D:D:D

[@jozsione4041]

Végre egy magyar videó a foxhole ràdióról :) hètvègèn lehet hogy meg is épìtem :)

[@thatweaverdude]

Tökéletes content! Örülök hogy van egy ilyen jó csatorna ezen a trash Magyar youtube-on! Respect!

[@emanacio]

Az én rádióm egy tekercs, egy transzformátor(vasmagos) és egy germánium diódából áll. Régen a Kossuth jött be , majd mikor ment le a nap megszólaltak az oroszok, 2000km távoli adó jött be. Az antenna 24m magas volt. És ezzel az antennával vihar előtt több ezer volt is lejött. És műszerrel tudtam mérni 1-2 másodperccel korábban , hogy mikor lesz villámcsapás.

Szia! Erről egyszer csinálhatnál egy videót... Egyre jobban csodálkozom, hogy mennyi dologhoz értesz...😃 Üdv, egy rajongó

[@emanacio]

@Így néz ki a rádióm: kzbin.info/www/bejne/iKuaqoZ_ma5qp8k

[@jojacs9763]

MESTER!!!

[@davidgocza9278]

Hogy csináltál olyan magas antennát?

[@Tigris-uh8hi]

Én 13 éves koromban építettem az első detektoros rádiómat. Hozzávalók : egy nagyfrekvenciás dióda és egy 75 menetszámú légmagos tekercs ( 0,1 - 0,2 mm -es zománcozott rézhuzal 70 cm ).Az egész egy gyufásdobozba volt beszerelve. A földelés a vízcsap, az antenna egy pár méteres szigeteletlen drót. Fejhallgatóval jól lehetett venni a Kossuth adót .

[@taco_gameplay]

Szia! Körübelül mekkora frekvenciájú dióda kell?

[@TWattGamer]

azóta eltelt 1 év és most már 14 vagy :D:D:D👻

[@silverlions]

Gyerekként úgy negyven éve az Ezermester Újsgból egy hasonló rdiót építettem. Penge nem volt, egy PVC szennyvíz csőre kellett három tekercset csinálni egymástól meghatározott távolságra meghatározott számú tekerést. Az antenna is meghatározott hosszú, /húsz méter körülire emlékszem / az adóra merőleges tájolású -nálunk Tokaj / A föld szondát rádiózás előtt be kellett locsolni egy vödör vízzel!!! :) Fixen a Kossuth rádió szólalt meg, ÓRIÁSI ÉLMÉNY VoLT!!! A PVC cső a tekercsekkel ma is megvan! Fülhalgató/fejhalgató a mesében se volt, ugyanis meghatározott OHM értékű kellett hozzá, boltban olyan nem volt már nem emlékszem biztosan honnét szerzett apám, talán a Magyar Postától, akkor még voltak dugdosós telefonközpontok és a postáskisasszonyoknak volt olyan fejhallgatójuk :)

[@stoki1]

Jó lenne, ha egy igazi kristály rádió építését is levezényelnél . Biztosan sokakat érdekelne . És egy profi antenna építést is utána . Különben gratulálok mert jó videó.

[@mastermindd]

Ez nagyon érdekes, kár hogy a gyakorlatokon/laborokon ilyet sohasem csináltunk, az előadásokon pedig meg sem említették hogyan kell ilyet csinálni (nyilván a szakközepesek előnyben). Remélem lesz még Tőled ilyen content! -másodéves villamosmérnök hallgató-

[@simonlaszlo3892]

Reklamálnék mert megépítettem a videó szerint de nem tudom a Mézga rádiót befogni :) Viccet félretéve, köszönöm a videót.

[@krisztiankrausz699]

És működik?

[@melindanovak6097]

Csak én vagyok elájulva az orchideáktól? :D

[@adamtrk9532]

Azokat én is néztem. :)

[@loganmacgyver2625]

ápdét: megépítettem és valamennyire működik

[@Epu100]

A Kossuth adó hőskorában, elég volt egy telefon fülhallgató, egy Ge dióda és egy darab vezeték , netán krokodil csipesszel. Elég volt egy esőcsatornához csipeszelni és szólt.

[@eszlarika]

Kedves emléket idézett fel bennem ez a videó, gyerekkoromban nagypapám is épített nekem egy ilyen rádiót, igaz ő szerzett hozzá eredeti második vh-s fejhallgatót meg diódát, nem tudom hogyan, de a mai napig működik az biztos. Ő a tetőgerincen (kertes ház) húzta végig az antennát és a kazán oldalához ment a földelés :D

[@HDBikerBudapest]

Az AM nem egy tartomány, nem egy skála, hanem egy moduláció (Amplitúdó Moduláció), mint ahogyan az FM sem sáv (Frekvencia Moduláció). Bármelyiket használhatod bármelyik frekvencián, max nem lesz értelme. AM-et jellemzően középhullámon, rövidhullámon és hosszúhullámon használtak annak idején műsorszóró adóállomásoknál. FM-et pedig jellemzően már a felsőbb tartományokban, az URH sávokban. Ugyanakkor például a CB sávokban (27-28 MHz, amit a rövidhullám, és ultrarövid hullám küszöbeként szoktak emlegetni) is használnak FM-et, és mostanság már csak azt engedik EU-n belül (jó, tudom SSB-t, azaz egyoldalsávos modulációt is használnak, de az hivatalosan már inkább csak megtűrt).

[@petersoros4283]

Cb sávon közép AM 12 csatornáig , Fm 40 26 960 és 27 410 kHz közötti tartományban. Ez a frekvenciasáv 450 kHz, amit 45 darab 10 kHz-es csatornára osztanak fel. Másképp fogalmazva a csatornatávolság 10 kHz. Az első csatorna 26 960 és 26 970 kHz között van, Az usb-ssb letiltották , de viszont rövidhullámú műsorszórón van oldalsávos adás nem egyszer futottam bele a rádiómmal .

[@peternemeth92]

Örülök ,hogy vannak olyan videósok akik a fizikával és egyéb értelmes időtöltéseket találnak ki ,,nekünk és maguknak"

[@MZ-per-XY]

Az meg van valakinek, hogy a 70 es években, kellett egy ilyen pirit szerű ásvány, és kellett hozzá gombostű, meg vezeték, meg egy fülhallgató, valamint az egyik vezetéket bele kellett dugni a nulla fázisba, és a gombostűvel tudtuk az állomásokat keresni? A nulla fázist néha eltévesztettük és akkor jött az edződés a 220-hoz. :) Ez az az időszak volt, amikor gyufafoszfort tömködtünk lyukas szárú kulcsokba 60-as szöggel spárgával összekötve és azzal durrogtattunk, odacsapva valamihez, petárda helyett.

[@Alfonz64]

Ne nagyon ajánlgasd hogy fütéscsővet antenának használjanak. Villanyszerelő oldalon olvastam hogy a régi lakásokban 35-40 éves pl panel. Előfordulhat hogy a radiátor ráz. Mert általános volt hogy bekötötték. A villámháritónak se nagyon ajánlom az antennát inkább csak lakásban használja napos időben.

[@norbertjames6572]

Nem antennának ajánlta hanem földelésnek. De attól függetlenül igazad van, előfordulhat hogy ráz ha nincs rákötve a földelésre. Máskülönben nem.

[@szabopetya1]

Emlékszem kb. 18 éve az emeleten lévő szobába található hifivel aminek az antennája padláson volt. be tudtam fogni az akkori Westel 900 Gsm mobilnak a hívásait.

[@biziclop1]

A gsm rádiójel impulzuok okozta zavarra gondolsz ?

[@marcelldrabik5660]

Nekem volt egy fejhallgatóm amin lehetett állítani az am/fm keresést és finomhangolni. Az AXN mint tv csatornának a hangját sikerült befogni késés nélkül vele. Semmi mást nem!😁

[@zsoltferenckaracsony8868]

A repülősávos rádiófrekvencia is amplitudomodulált. De akit jobban érdekel rákereshet a wikipediaban is: hu.m.wikipedia.org/wiki/Repülősávos_rádiófrekvencia

[@kellermatyas7100]

Nem csak a Dankó, a Kossuth rádió is szór középhullámon (nem "AM tartomány", ebben a formában téves megfogalmazás, az AM amplitúdó modulációt jelent).

[@ferencnorberttoth4991]

De az ugyanaz... A sugárzás amplitódó -modulációval megy, ezért AM, mert középhullám. Lehetne LW is, az hosszúhullám,nem sorolom. Az AM az amerikai megnevezése a rádióhullámnak, sávnak.

[@kellermatyas7100]

@@ferencnorberttoth4991 Középhullámon is lehet frekvenciamodulációban is sugározni. Sőt, még egy oldalsávos modulációban (SSB) is. Sőt, a repsáv, azaz ahol a repülősök kommunikálnak, az a 120 MHz környéki frekvencia, és szintén amplitúdómodulált a forgalmazás.

[@ferencnorberttoth4991]

@@kellermatyas7100 Jó, ennyire nem akartam belemenni... :) Amúgy sem mérnök vagyok, csak egy műszaki cikk eladó

[@petersoros4283]

@@kellermatyas7100 Repülők AM használnak , 118-137 Mhz -ig alsó sávban az irányadók , és egyéb navigációs , és bevezető műszerek , a felsőkbe meg fónikus kommunikáció megy . A tengeren túli gépek sok frekvenciát használnak még , rövid , és Ghz nagyságrendben , úgy mint a tengeri hajók .

[@huNeville91]

Hogy sugározna már csak a Dankó? A Kossuth Rádió az egész Kárpát-medencében fogható am-en.

[@janx1045]

Portugália Liszabon iparitelep kamionnal is lehet fogni a kossuth ot

[@huNeville91]

@@janx1045 Persze, megfelelő körülmények esetén egész Európában fogható, múltkor láttam egy videót, hogy egy sima rádióval befogják Írországban. Profibb cuccal meg még Európán túl is tán, de a Kárpát-medence a hivatalos vételkörzet. Az adó közelében meg kis túlzással állítólag egy vasdarab is befogja, fura, hogy pont azt nem sikerült, mikor sokkal erősebb a Dankónál.

[@MrPetike82]

Régen én is megcsináltam. :) Még most is megvan, valahol. :) Én nem mágnes hangszórót kötöttem rá, hanem piezzóhangszórót. A különbség csak az, hogy az egyiknél ellenálást kell bekötni a másiknál kondenzátort. :) A terkercset is sok helyen megcsapoltam, így lehetett állítani a frekvenciát. Meg egy forgókondenzátort is bekötöttem ami szintén a rezgőkört hangolja. :)

[@ElektroSanya]

Bingó! Forgó köndenzátor. Ez fontos volt. Ma ezt is varicap diódával helyettesítik. Nekem még ebből is van, nem fogom kidobni!

[@soma53]

A piezóhoz ennél jóval nagyobb polarizáló feszültség kellene, ez mese!

[@soma53]

@@ElektroSanya Tudod a varicaphoz (feszültség hangolt dióda) is jelentős feszültség kell. Itt bukik a dolog. Itt millivoltok vannak csupán.

[@klacirtg]

Gyermekkorom nagy kedvence a detektoros rádió. Sokat készítettem, igaz, germánium diódával. A tekercsen voltak különféle leágazások a hangoláshoz. Később volt luxuskivitelű, amelyikben forgókondi (tojásszeletelő) is volt :) Leginkább persze a Kossuth rádiót lehetett hallgatni, elég jó minőségben. Akkor még nem volt "Down-kór" rádió :)

[@erikkalmar4094]

Nem down-kór rádió, hanem Dankó

[@ElektroSanya]

Pontosabban a helyi adót. Mindenütt az szólt a legjobban. Én nagyon örültem volna ha a Kossuth bejön.

[@klacirtg]

@@erikkalmar4094 Ha nem mondod, sosem jövök rá :) Sajnálom, hogy nem jött be a szóvicc...

[@klacirtg]

@@ElektroSanya Akkor még nem igazán volt helyi adó. Viszont a 70-es évek vége felé (pontosabban 1977-ben) helyezték üzembe a 304 méteres solti, 2 megawattos rádióadót. Ez sugározta (és ma is) a Kossuth rádiót az 540 kHz-en, igen nagy területen. Ezt könnyedén lehetett fogni a detektoros rádiókkal.

[@Marciprofil]

Üdv! Mára már rengeteg verzió lètezik a detektoros rádió èpítèsère, lehet kèszíteni olyat is, ami nem csak egy adót fog be, az elkészített tekercsen kel állítani a diódát, jobbra balra. Ès mára már van FM verziós rádióis hasonló alapon. Na azt nekem nem sikerült mèg összehozni. De az alkatrészek ugyan azok.

[@mirellamauermann2136]

Mennyire számít a tekercs menetszáma? Nekem kicsit több mint 150 és nem ad hangot

[@Matzee68]

Banán Jack aljzat... ez azért durva :D

[@szlaszlo82]

Ez elég macera hangolni..... Ennyit nemér az épités 😀

[@Rider-jc6jy]

Akármilyen vastag a réztekercs, akkor is 100-150 menetet kell felvinni rá?

[@peterur9821]

kösziiii 5 ös leszek fizikából félévkor

[@huskotabago]

A rádió nem érdekel, de nagyon szépek az orchideák. Buziaczki Pa!

[@csutkagamer9757]

Ez a mézga család ezen nőtem fel

[@sosenergy85]

Régebben 15 évesen én is építettem detektoros rádiót hasonló kapcsolástechnikával, csak ott egy OA1160-as germánium dióda volt a demodulátor :) Nagyon jó videó, köszönjük szépen!

[@ElektroSanya]

Több germánium dióda típus közül az általad is említett OA1160 volt a legalkalmasabb. Mindenütt ezt ajánlották, és én is teszteltem. Nekem van még valahol...

[@MrGigi-dz9cv]

Radio, someone still loves you ...

[@TWattGamer]

Ha van olyan PC táp amit már tutira nem használunk akkor abból is ki lehet szedni a réz tekercset mert van benne egy kis transzformátor+egy hűsítő ventilátor :D Mi megcsináltuk a rádiót de semmit sem hallottunk a fejhallgatóba de mondjuk az antenna az 1.7 méter volt lehet hogy azért. De a videó jó imádom 👍

[@biziclop1]

Ha igazi sikerélményt akartok, akkor a fejhallgató helyett egy régi csöves rádió kimenőtrafójával hangszóróra illesztitek a kimenetet.

[@ElektroSanya]

Elvileg működnie kell. Csak a kimenő trafó légréses. Kérdés, hogy a fellépő energia veszteség után hallható lesz-e még valami. Mindenesetre érdekes ötlet, ha még sikerül találnom a lomjaim között kipróbálom. Esetleg tranzisztoros rádió kimenőjével (volt valamikor ilyen is)-

[@biziclop1]

@@ElektroSanyaGyakorlarban is működik. :) A sajtát fülemmel láttam ilyen, passzív alkatrészekből épített detektoros rádiót tisztán, beszédhang hangerővel szólni. Kb. 25 méter vezeték volt az antenna a szőlőkarókon. 10 cm-es pcv csövön a tekercs + régi csövesből a nagy légforgó kondi.

[@OzvegyCsabiLibu-dz5qk]

Nagyon jó a csatorna. Mindig is érdekeltek ezek a dolgok, de nem jutottam el soha addig, hogy rádiót, vagy akár egy kisebb hang erősítőt készítsek. De nagy vágyam, hogy megtanuljak csinálni. Elkezdtem tanulmányozni az ellenállások, kondenzátorok, stb. funkcióit, de nem értem még, hogy amit kötsz, miért oda... Ezekhez a dolgokhoz meg kellene értenem a működéshez szükséges elveket, amit épp tanulni próbálok. Hát én itt tartok egyenlőre. Van egy ős régi autó rádióm, és jó lenne belőle valamilyen hang erősítőt készíteni. Tudnál esetleg egy ilyen videót készíteni? KÖSZÖNÖM!

[@merce5434]

Most találtam, de annyira imádom ezt a csatornát

[@csuporilaci]

Én emlékszem a valamikori fa-villanyoszlopokra az út mentén amelyekről elég hallhatóan szólt a rádió.Gondolom ez is hasonló elven működött.

[@manbehindtheglass8152]

Sajnos nincs otthon bárányfelhő illatú gyertyám, így most a rádió építés elmarad. De majd veszek! :)

[@csabahegyijanos3479]

Oldalanként 32 ohmos, szabványos most használatos dinamikus fejhallgatóval teljesen esélytelen a vétel, oda régi lemezes 2000ohmos fejhallgató kell. És nem árt a tekercset egy forgó kondenzátorral rezgőkörré alakítani. Mert így csak fojtóként működik.

[@ElektroSanya]

Elsőre igazad van. Aztán ha arra gondolsz, hogy minden szerelésnél vannak szórt kapacitások, máris meg van a rezgőkör. íkondenzátorral más menetszám kell. A többi helytálló.

[@csabahegyijanos3479]

@@ElektroSanya A szerelési szórt kapacitásokkal nem fogsz hangolható rezgőkört csinálni középhullámra. Ahhoz mindenképpen egy lehetőleg 500Pf -os forgókondi kell. A szórt kapacitásaid ilyen légszerelésnél néhány pikofarádot tesznek csupán ki.

[@ferenctoth814]

dioda inkább az OA 1160 jobb

[@andobarnabas3295]

Szia! Azt szeretném kérdezni hogy ha nincsen otthon füleshez csatlakozó akkor a hangfal megfelel?

[@vzoli]

Egy kis adalék a penge-grafit "vitához"; www.oddmix.com/tech/cr_homemade_diodes_h.html

[@_bende8954]

ki van itt 2012benis ?

[@nemethiaron6332]

6:56 Itt MZ/X jelentkezz!!

[@samusamutv]

Több városban, faluban kipróbáltuk barátokkal. Több tekerccsel és hangszóróval próbáltuk, még vettünk "kristályfüles"-t is de nem működik 150menettel!

[@criticalbulbs]

azért ne kösd a hálózat védőföldeléséhez, mert sok helyen a védőföld nem valódi védőföld, hanem a hálózat nullája. kellemetlen meglepetéseket okozhat...

[@ElektroSanya]

Pontosan!

[@barnabrush]

6:05 inkább úgy mondanám, hogy MEGRÁZÓ élmény.... 😂

[@vittya4373]

jó a profilképed 😎 BJ Blazkowicz, te vagy az?

[@barnabrush]

@@vittya4373 yes sir! 😂

[@zsolt.7754]

Én voltam ugy hogy megérintettem a hangszoromat aztán szolt a kossuth rádio :D

[@gabrielmihaly1303]

Ennél értékesebb csatornát nehezen tudok elképzelni.

[@futlaci]

Zseniális!! és még a hozzá illő háttérzene is tökéletes. Gratulálok!

[@Tigris-uh8hi]

Most nézzük meg, hogy valójában milyen anyagokból is épül fel a nagyfrekvenciás demodulátorod( nem egyenirányító ) ! Van egy - jó elektromos vezető, nem ferromágneses ( korrózió álló acél ) - pengéd, melyen kialakítasz egy - elektromosan nem vezető - ferromágneses vasoxid réteget ( magnetit ) ! Ehhez hozzáérintesz egy - elektromosan vezető és ferromágneses - hegyes ceruzabelet ( nem grafitrudat ) ! A ceruzabél agyag mátrixban lévő grafit por ! Az agyag meg szilícium - oxi - hidrát és alumínium - oxi - hidrát elegye !

[@xxWYPERxx]

Gratulálok 5-ös

[@hargitaijozsef]

Full Hi-Fi 😂

[@csopi2881]

Nagyon szuper :) A tekercs a táp, a pebge milyen szerepet tölt be? Miért kell hevíteni, jobban vezet? Nagyon tetszik a csatornád :) köszi a videókat :)

[@reebwalter1]

A penge hevítés közben oxidálódik, nekünk pedig erre a rétegre van szükségünk. A penge és a grafit együttese egy demodulátort alkot, mely az amplitúdómodulált (AM) jelet hallhatóvá teszi. A tekercs pedig a megfelelő frekvencia kiválasztásáért felelős.

[@kessapa]

@@reebwalter1 A penge, és a grafit demodulátor működését egy multiméter dióda-vizsálójával miért nem prezentálod?? Megmondom miért: mert ez nem egyenirányít (demodulál). Ez egy HOAX ( BŐDÜLETES HAZUGSÁG)!!!!!!

[@bandhigi]

@@kessapa Ilyen fajta egyenirányítót sok mindenből lehet csinálni, olvass utána.

[@kessapa]

@@bandhigi Én megtanultam, és gyakorlom a mai napig is a szakmám! És te hoax benyaló hallottál e pl. az egyik hsz-emben említett CUPROX CELLÁRÓL (OLVASS UTÁNNA, a RÁDIÓZÁS HAJNALÁN HASZNÁLTÁK). Felsoroltál egynéhány egynéhány egyen irányítót, demodulátort? Egyet sem, cak írsz egy sort, mer' "okos" vagy indoklás és érvek nélkül (ÚGY KÖ' AZTATAT)! Az oxidált vas csak ellenállás, és nem félvezető (ha egyáltalán megérted mi a különbség a félvezetés és az ellenállás között!!!!) Soroljam fel neked is a sok WALCER VERÉB seggnyalónak, hogy lila fingjuk sincs veled együtt arról, amibe beleböfögnek! Ahol lószar van, ott veréb is van, akik sasnak képzelik magukat. Már több hsz-ben leírtam, be is linketem, azt a múzeuni replika (nem működő hasonmás!) készüléket amit megépítve a hasonmás hasonmását, WALCER WERÉB hülyíti a veletd együtt tudatlan, belepofázós tuskót! Ha lövésed sincs még az elektronikai alapokról, alkatrészekről, rezgőkörök stb, stb tervezéséről, kivitelezéséről , akkor te is nyald be a WALCER WERÉB féle HOAX-okat, és védd körömszakadtáig, persze tudás és szakmai érvek nélkül (ÚGY KŐ' ASZTAT!)!!!!!

[@kessapa]

@@bandhigi Igyekeztem lesüllyedni a szakmai szintetekre , de nem sikerült! Istenként imádhatod WALCER WERÉB stílusát, a hazug videó tartalombanban (HOAX) és gyönyörködhetsz te is, de szakmai érvekkel számításokkal cáfold a hsz-eimben írtaka! Nem tudod cáfolni, mert a elektronikai tudásod a bányászbéka alatt fényévekkel van! A stílust emlegeted, én azt mondom nem esszét írok Adyról, hanem az ostobákat védeném a hoaxtól! Amennyi a tudásod, annyit is érsz! Hiába mész a NET-re, bökdösöd a náladnál okosabb "okos telefont" ha nem tudod kiválasztani a hamisat, az igaztól, és hiszel a szépelgő hazudozónak! A te tudásod is ezek szerint annyit is ér, magyarul semennyit Nyugodta !!!! Nyugodtan elő veheted a fizika, a matematika és elektronikai tankönyveket és legalább az alapokat megismerhetnéd, akkor nem a stílusomba kötnél bele, hanem az ostoba, hozzá nem értőket ekéznéd (tán még erősebb jelzőkkel), De te is szakmai érvek, tudás nélküli másokat lenéző, perc emberke vagy. Szakmai válasz írj, ne kislányos szépfiú módjára mellé beszélést!

[@bandhigi]

kzbin.info/www/bejne/r3_IdIFvmLWKi6s Tegnap végeztem egy gyors mérést, egy ilyen detektoron, amely egyértelműen mutatja, hogy van egyenirányító tulajdonsága. Tehát egyértelműen működőképes, bár nem könnyű beállítani, egyrészt el kell találni a megfelelő pontot, másrészt nagyon érzékeny mindenféle rezgésre, és az ellenállása is elég nagy, ezért kísérletezni vele remek játék, de hétköznapi használatra nem túl praktikus. Azt vettem észre, hogy érdemes jól meghegyezni a ceruzahegyet, akkor jobban működik.Megjegyzem, a régi galenit kristályos detektorokkal is játszadozni kellett, hogy megfelelő helyen érintse a tű, és az is érzékeny volt mindenre, rezgés, szennyeződés stb.

[@Tigris-uh8hi]

Nem egyenirányító, hanem nagyfrekvenciás demodulátor ! A kettő nem ugyanaz !

[@bandhigi]

@@Tigris-uh8hi Igazad van, a felhasználását tekintve demodulátor, bár működését nézve mégis csak dióda. Engem az érdekel inkább, hogy hogyan működhet, mert a vas-oxid nem félvezető, de valahogy mégis csak működik. Vajon mi lehet az oka. Én próbáltam utánaolvasni az acél szennyező anyagainak, hogy talán választ kapok, de nem igazán sikerült. Gondoltam, hogy esetleg szilícium-karbid szennyeződés de nem tudom. :)

[@Tigris-uh8hi]

Most nézzük meg, hogy valójában milyen anyagokból is épül fel a nagyfrekvenciás demodulátor ( nem egyenirányító ) ! Van egy - jó elektromos vezető, nem ferromágneses ( korrózió álló acél ) - penge, melyen kialakítanak egy - elektromosan nem vezető, de ferromágneses - vasoxid réteget ( magnetit ) ! Ehhez hozzáérintesz egy - elektromosan vezető és ferromágneses - hegyes ceruzabelet ( nem grafitrudat ) ! A ceruzabél agyag mátrixban lévő grafit por ! Az agyag meg szilícium - oxi - hidrát és alumínium - oxi - hidrát elegye ! És ennek a rendszernek kell demodulálnia a több száz kHz - es frekvenciájú, változó amplitúdójú ( feszültségű) ,változó irányú elektromos jelet ! A demodulálás után ebből a jelből egy - nulla frekvenciájú - változó amplitúdójú egyirányú áram lesz ! És a továbbiakban csak a változó amplitúdójú( feszültség ) áram fog indukciót gerjeszteni Tehát itt sokkal többről van szó, mint egyenirányításról , amikor is a változó feszültségű és irányú áramot átalakítjuk egy - azonos , vagy megduplázott frekvenciájú - változó feszültségű ( lüktető ) egyirányú árammá ! Tehát a demodulálás és az egyenirányítás közé nem lehet = jelet tenni . Mert két különböző dolog ! Ha ezt idáig megemésztetted, akkor folytathatjuk !

[@Tigris-uh8hi]

És akkor mos beszélgessünk arról, hogy hogyan is működik egy rádióadó berendezés . Jelen esetben egy földelt rádióadóról van szó ( Lakihegyi, Solti ). Amit a szemünkkel látunk, az csak az antennának a fele ! A másik fele a föld alatt van. A földben 360 db. vastag - 300 m hosszú - rézsodrony van megfelelő módon elhelyezve. Ezzel - fokonkénti leosztásban - lefedik az az adót 360 fokos körben. A föld alatti antenna összes hossza 108. 000 m. Kb. ugyanannyi súlyú anyag van benne, mint magában a föld feletti adótoronyban . A föld feletti rész egy kőrsugárzó, a föld alatti rész egy irányított antenna. Az antenna két része porcelán szigeteléssel van egymástól elektromosan elválasztva ! És ezt az antennát táplálják meg egy nagyfrekvenciás - változó feszültségű és irányú - árammal. Az antennák teljesítmény : Lakihegy 120.000 watt, Solt 2.000.000 watt. Ezeknél az antennáknál az energia átvitelt az adóantenna és a vevőkészülék között nem fotonok ( ahogy állítják), hanem elektronok végzik . Az egyik vezeték a porhanyós szerkezetű talaj, mely vizet és abban oldott sókat tartalmaz, a másik vezeték a levegő, mely nagy mennyiségű - gerjesztetlen -elektront tartalmaz. Tehát durván egy vezetékes rádióról van szó, csak a vezeték nem egy réz drót ! És ezen a két vezetéken egy több százezer Hz. frekvenciájú - váltakozó irányú és feszültségű - impulzus halad. És lényegileg a detektoros rádió föld vezetéke és antennája erre a két vezetékre csatlakozik rá ! ( Mint otthon a villanylámpa a hálózatra .) Ezért nincs szüksége semmilyen saját energiaforrásra !

[@ElektroSanya]

Én ugyan régi galenit kristályt nem láttam, de könyvben olvastam róla, meg arról is, hogy a tűt állítani kellett.

[@vincelody5466]

Szia én ma megcsináltam de nincsen semmi hangja 😢tudsz segíteni?

[@arpadszeiff]

Ez így az univerzális rádió. Sok AM csatornát tudsz fogni, csak egyszerre. Amúgy van némi hangolás, egy megfelelően hosszú antennával, mert az antenna önrezonancia frekvenciáját el lehet egy soros induktivitással hangolni. Annak idején fadobozos, csúszkás állítható induktivitású detektoros vevőt örököltem nagybátyámtól. Sajnos a telkünket feltörték, és ellopták. Eperfa volt az "antennakeret", kútvíz a földelés, és nagy ohm-számú kórházi rádió fejhallgatóval (ha tudja még valaki mi az) jól lehetett vele venni.

[@ElektroSanya]

Én értem amit írsz. A rádiót kettő félekép lehet hangolni. A tekercs változtatásával vagy a kondenzátor változtatásával. Az előbbi a csúszkával ellátott tekercs, ahol a csúszkával a menetszámot változtatod. Az utóbbi pedig a forgó kondenzátorral. Az általad örökölt darab az első megoldás szerint működött, amit ritkán alkalmaztak. Legalábbis az elmúlt fél évszázadban csak az amatőrök csináltak ilyent. Lehet régebbi volt, de arról az időről nincs ismeretem. Amit Te kórházi fejhallgatónak nevezel az volt a detektoros rádiók 4000 ohmos fejhallgatója. Más akkor még nem lévén ezt használták a kórházakban is. Akár így, akár úgy mindenképpen egy értékes, különleges darab volt. Kár érte.

[@tamaskasza5838]

Adót izgalmasabb csinálni. :)

[@joczo97]

De meg annal is izgalmasabb parszaz wattos erositot ;) aztan mehet a kalozado

[@tamaskasza5838]

joczo97 igen :D :)

[@jojacs9763]

LOOOL KIHÍVÁS ELFOGADVA! 😋😀

[@ElektroSanya]

Az 1960-as években mindenki táskarádiót cipelt és kész őrület volt pláne közlekedési eszközön. Válaszul többen csináltak 1 tranzisztoros adót, ami megzavarta a vételt. Fütyült is rendesen a rádió. De legalább akkor lekapcsolták. Persze a vétel nem volt tilos, az adás, a zavarás annál inkább...

[@oliver9160]

Van rá esély, hogy bemutatod az anternát..? Hogy hogy is néz ez ki. Vagy ha valaki eltudná magyarázni annak is hálás lennék...

[@reebwalter1]

Nem mutattam be mivel szinte nem is látszik. A vezetékből, melyből a tekercs is készült, a függönytartón kifeszítettem egy darabot teljes hosszában, mivel ez volt a lakás legmagasabb pontja (egyébként földszint) és ezt használtam a videóban. Persze ez elég primitív megoldás, akárcsak az egész rádió.

[@oliver9160]

@@reebwalter1 Köszönöm! Így már meg van fejben hogy akkor hogy is van ez.

[@kessapa]

Egy sima kifeszített vezeték. Ami vehet minden irányból, az függőleges. A vízszintes az "L" , vagy "T" antenna, attól függően, hogy a levezetés a közepére, vagy a szélére van kötve (ezek vétele irányfüggő). A hatásos antennahossz, a hullámhossz negyedével megegyező. A hullámhossz a vivőfrekvencia, és a hozzá tartozó idő hányadosa. Létezik még Yagi antenna, (mint a TV-knél) de a középhullámu sávban túl nagy mérete miatt 30-40m (!), nem használják ( nagy a lég ellenállása, és magas , erős tartó szerkezetet követel).

[@Totdespreunivers]

Jo jo de honan jön A füles be az aram a működéshez

[@zoltanszepesithebeerguy]

a wc-papir tekercsbol, azaz az inductorbol

[@ElektroSanya]

Az antenna szolgáltatja a szükséges villamos energiát.

[@majoroszsoltarpad2407]

Szia! Ez egy vevő rádió. Olyan rádiót hogy kell csinálni, ahol sugároz adást?

[@gg630504]

radiozas.uw.hu/ezermester/_sz/mk.html -> Középhullámú AM fónia adó ( több is van )

[@k3v1n91]

Befogtam Manuelt

[@szikracsapat7208]

Walter Reéb meg csináltam ugyan úgy ahogy videóba az antenna 10méter magas volt és a föld a radiátorra és a hangfal 66 Ohm-os volt

[@kisszoltan71]

Gyerekkoromban csináltam ilyet és a Kossuth rádió szólt belőle. mivel összeforrasztottam nem lehetett kikapcsolni :-) Hozzá kell tennem hozzánk közel volt a Lakihelyi adó. (urbánledzsend tőlünk 20-30 Kmre már világítottak a bolgár kertészek az adó energiájával) Ebben a szerkezetben nem volt tekercs, Csak egy dióda egy kb, 20 m hosszú 3 fázisos villanyvezeték az antenna, anyám szárító kötele. egy tenyérnyi réz lap a talajvízig leásva (mint főd) és egy (talán valamilyen katonasági HTK alapot képző) füles Nem értettem hogyan működik Aztán megpróbáltam a tekerccsel hátha azzal majd megy több csatorna A könyv azt írta hogy ha más-más tekercs hossza más adó jön be. De ez már nem működött. Egy macikávés dobozra tekertem fel egy csomó vezetéket de úgy hogy x db cséve után csináltam egy kis kilógást. (Meg volt adva valami exponenciális függvény alapján hányadik cséve után kell ki vezetést csinálni) krokodil csipesszel lehet változtatni a tekercs hosszát. Amit sosem építettem az a forgó tekercs a tekercsben változat. Akartam én is csinálni zsilettpengés-ceruzás megoldást, de apám lebeszélt róla. Aztán megpróbáltam a ólomreszeléket és a borkénlapról leszedett kénport összesütni kémcsőben hogy kristályt csináljak, de az sem sikerült . Sőt a könyv bátorított arra hogy papírból, staniolból csinálja kondenzátort. vegyek egy tábla csokit és staniol legyen a vezető a csoki a fegyverzet (de erre nagyon rosszul emléxem) *Engem igazából az érdekelne hogy lehetne egy ilyen cucchoz morzét adót csíinálni?*

[@ElektroSanya]

Adóhoz már mindenképpen kell energia. Teljesen mindegy, hogy milyen, de kell. Az antenna ezt az energiát veszi, és továbbítja a rádiónak. Amit vagy erősítenek, vagy mint a videóban erősítés nélkül. Morse adóhoz is kell energia. sok kapcsolás jelenz meg úgy bő 50 évvel ezelőtt a RádióTechnika című újságban.

[@kisszoltan71]

@@ElektroSanya köszönöm, Az a nagy kékes felü újság?

[@loxum]

mi a zene, ami a radioban szol?

[@northbrid]

engem is érdekelne

[@martinkardos3279]

Ezen a despaciton felszakadtam

[@gezadancs1527]

Szia es ha van germanium diodam... akkor hogy kell megcsinalni? Köszönöm es bocsi ha hülyeséget kerdeztem!

[@reebwalter1]

A penge és a grafit helyettesíti a diódát, így ezt a két részt kiveszed és a helyére kerül a dióda. A dióda katódja a grafit helyére.

[@gezadancs1527]

@@reebwalter1 köszönöm szépen

[@MZ-per-XY]

Marhajó, köszi! :)

[@rbelatamas]

Oriasi

[@agostongyarmati]

6:50 Hazai hangok!

[@adamjaksa9246]

Üdv! Olyan kérdésem lenne, hogy vezetékként egy fémdrótot is használhatok e?

[@ElektroSanya]

A réz is fém. Szigetelt legyen az a fontos. És persze a legjobb a réz, mert ennek a legkisebb az ellenállása. Ha mást használsz nagyobb az esély, hogy nem érsz el eredményt. Vagy nagyon magas, hosszú... antenna kell, közel az adóhoz. Tehát ha lehet maradj a szigetelt rézdrótnál.

[@adamjaksa9246]

@@ElektroSanya köszönöm szépen!

[@Tigris-uh8hi]

És akkor mos beszélgessünk arról, hogy hogyan is működik egy rádióadó berendezés . Jelen esetben egy földelt rádióadóról van szó ( Lakihegyi, Solti ). Amit a szemünkkel látunk, az csak az antennának a fele ! A másik fele a föld alatt van. A földben 360 db. vastag - 300 m hosszú - rézsodrony van megfelelő módon elhelyezve. Ezzel - fokonkénti leosztásban - lefedik az az adót 360 fokos körben. A föld alatti antenna összes hossza 108. 000 m. Kb. ugyanannyi súlyú anyag van benne, mint magában a föld feletti adótoronyban . A föld feletti rész egy kőrsugárzó, a föld alatti rész egy irányított antenna. Az antenna két része porcelán szigeteléssel van egymástól elektromosan elválasztva ! És ezt az antennát táplálják meg egy nagyfrekvenciás - változó feszültségű és irányú - árammal. Az antennák teljesítmény : Lakihegy 120.000 watt, Solt 2.000.000 watt. Ezeknél az antennáknál az energia átvitelt az adóantenna és a vevőkészülék között nem fotonok ( ahogy állítják), hanem elektronok végzik . Az egyik vezeték a porhanyós szerkezetű talaj, mely vizet és abban oldott sókat tartalmaz, a másik vezeték a levegő, mely nagy mennyiségű - gerjesztetlen -elektront tartalmaz. Tehát durván egy vezetékes rádióról van szó, csak a vezeték nem egy réz drót ! És ezen a két vezetéken egy több százezer Hz. frekvenciájú - váltakozó irányú és feszültségű - impulzus halad. És lényegileg a detektoros rádió föld vezetéke és antennája erre a két vezetékre csatlakozik rá ! ( Mint otthon a villanylámpa a hálózatra .) Ezért nincs szüksége semmilyen saját energiaforrásra !

[@qwertzuiop8070]

Ez videó szimpla félrevezetés és nagyfokú tudatlanságról árulkodik, a "menetszámmal hangolod" és hol a rezgőkör ? Mert anélkül nincsen hangolás...

[@zoltanhosek2109]

en.wikipedia.org/wiki/Foxhole_radio

[@ElektroSanya]

A tekercs a rezgőkör egyik eleme, a másik a kondenzátor. Ha a kettő közül az egyiket módosítod azzal hangolod. Elektronikában ismert a szórt kapacitás is, amikor valós kondenzátor nem kerül beépítésre, úgy mint a videóban sem. Akkor a hangolásra nem marad más megoldás, mint a tekercs változtatása. Ennek egyik módja a menetszám változtatása. Tehát hangolható így is.

[@qwertzuiop8070]

@@ElektroSanya Ez nem volt még csak szórt kapacitással sem hangolva sem, a közeli adó nagyobb feszültséget indukált a tekercsben, ezt használta ki, valószínűleg bármilyen menetszámmal a közeli Dankó rádiót fogja majd, Végkép alkalmatlan a videó gyerekek oktatására, ez barbárság, gányolás, az egyszerű dolgot is szépen kell megcsinálni, 60 Ohmos fejhallgatóval semmit sem fog hallani, a detektoros rádióhoz mindig is 2000-4000 Ohmos fejhallgatót ajánlottak, most is csak azért volt hangja, mert nagy ellenállású mikrofon bemenetet csatlakoztatott rá.

[@gergelyy]

Szerintem azért nem javasolják a hálozati földelést, mert társasházaknál mint a miénk is nincs rendes földelés és ki van nullázva a hálozat, ezt a szolgáltató végzi ilyenkor a kék kábelre van kötve a földelés is . Hát nem tűnik megnyugtatónak de ezt látni a ház elosztodoboz plexi ablakán.

[@ElektroSanya]

Nyertél! És mérhető feszültség van a tényleges föld és a földelő vezető között. Csak pár volt, de van. Sajnos.

[@sasfioka2683]

Potenciál kiegyenlítés miatt van.

[@BalintNandori]

Én szétkötöttem a villámhárítót a földelésétől és azt használtam antennának

[@ElektroSanya]

Élsz még? Ha megúszod akkor jó megoldás, ha nem temetnek! Ragyogó napsütésben, zivatar mentes időben is jöhet egy villám, ami rajtad keresztül megy a földbe! Így még egy egészen kicsi is életveszély!

[@BalintNandori]

Itt felénk olyan ritkák a villámok hogy semmi értelme a villámhárítónak, és különben is csak egy 1-2 percre volt úgy amíg teszteltem.

[@TheMogyeee]

hmm. ha ezt valahogy rá kötjük egy hangkártyához. akkor lehet e más frekvenciára hangolni a rádiót?

[@reebwalter1]

A tekercs hosszának változtatásával lehet más ferekvenciák után kutatni, a hangkártya nem befolyásolja a dolgot.

[@TheMogyeee]

@@reebwalter1 aha gondoltam hogy tekercs hosszával lehet frekvenciát változtatni. :D Amúgy azért kérdeztem mert egyszer olvastam hogy VLF radio-vá lehet ideglenesen a hangkártyát alakítani.

[@KJeno94]

ilyen modszerel erősitőve lehet FM rádiót is csinálni?

Nem. Az FM demodulálása más módszerrel történik. Pl. félrehangolt rezgőkörrel, vagy fázisdiszkriminátorral, cél IC-vel stb...

[@robertnagy2491]

Ird be a oogleba FM crystal radio van 1 csomo projekt. De nalam meg a szuperregnel sem emgy messze vagyok az adotol, sot a gayri is susogos. Ha az adohoz kozel vagy, van esely. A KH nekem pest 100km rol bejon van ami 140m rol este meg meg messzebrol, pl Szkoplye

[@robotpilota1]

Megépítettem ,a szerkezetet és a rock FM is bejön rajta

[@mikimiki753]

Mekkora antennát csináltál hozzá?

[@laszlotamas3301]

A penge ès a grafit helyet lehet forgó kondenzátort bekötni ?

[@gg630504]

Lehet. De nem működik.

[@ElektroSanya]

A forgó kondenzátort a tekercsel párhuzamosan kell kötni. És akkor már a penge - grafit - hallgató sorba kötéssel kell megoldani a vételt. Persze a menetszám, tekercs átmérő, tekercselés hossza is változni fog. Kisérlet... kisérlet... kisérlet.

[@MrTauron77]

Nálunk jobb esetben is a Mária rádió jönne be, de azért megépítem, és kiegészítem egy LM386-os végfok IC-vel, és egy régi TV hangszoróval, amit anno kint találtam az út mentén.

[@ElektroSanya]

Hááát... Lehet, hogy ehhez kevés lesz az antenna jele és kell még egy elő erősítő is. Egy próbát mindenesetre megér. Örülnék, ha beszámolnál arról hogyan sikerült...

[@77anime23]

ez nagyon durva hazi radio

[@diamant8421]

túl rizikós áramütés, villámcsapás, elpocsékolt idő, stb.

[@petithemagician]

Senki: KZbin ajánlás:

[@jozanparasztpeti]

Lehet én vagyok hülye, de valaki magyarázza már el nekem, hogy a füles honnan kap áramot, hogy megszólaljon? Meg úgy eleve az egész szerkezet honnan kap annyi feszültséget, hogy kihajtsa a fejhallgatót? :O

[@Tigris-uh8hi]

És akkor mos beszélgessünk arról, hogy hogyan is működik egy rádióadó berendezés . Jelen esetben egy földelt rádióadóról van szó ( Lakihegyi, Solti ). Amit a szemünkkel látunk, az csak az antennának a fele ! A másik fele a föld alatt van. A földben 360 db. vastag - 300 m hosszú - rézsodrony van megfelelő módon elhelyezve. Ezzel - fokonkénti leosztásban - lefedik az az adót 360 fokos körben. A föld alatti antenna összes hossza 108. 000 m. Kb. ugyanannyi súlyú anyag van benne, mint magában a föld feletti adótoronyban . A föld feletti rész egy kőrsugárzó, a föld alatti rész egy irányított antenna. Az antenna két része porcelán szigeteléssel van egymástól elektromosan elválasztva ! És ezt az antennát táplálják meg egy nagyfrekvenciás - változó feszültségű és irányú - árammal. Az antennák teljesítmény : Lakihegy 120.000 watt, Solt 2.000.000 watt. Ezeknél az antennáknál az energia átvitelt az adóantenna és a vevőkészülék között nem fotonok ( ahogy állítják), hanem elektronok végzik . Az egyik vezeték a porhanyós szerkezetű talaj, mely vizet és abban oldott sókat tartalmaz, a másik vezeték a levegő, mely nagy mennyiségű - gerjesztetlen -elektront tartalmaz. Tehát durván egy vezetékes rádióról van szó, csak a vezeték nem egy réz drót ! És ezen a két vezetéken egy több százezer Hz. frekvenciájú - váltakozó irányú és feszültségű - impulzus halad. És lényegileg a detektoros rádió föld vezetéke és antennája erre a két vezetékre csatlakozik rá ! ( Mint otthon a villanylámpa a hálózatra .) Ezért nincs szüksége semmilyen saját energiaforrásra !

[@jozanparasztpeti]

@@Tigris-uh8hi aztak... Hqt köszönöm :D Mivel segg hulye vagyok ehhez, igy meg a magyarázat utan is hihetetlen szamomra es kicsit felfoghatatlan. Es akkor a radiokba miert kell elem? A felszinen terjedo "energia" annyira kicsi, hogy vegulis az elem adja az erositest?

[@Tigris-uh8hi]

@@jozanparasztpeti A hordozható táska és zseb rádióknak nincs földelő vezetéke és több méteres antennája. Tehát nincsenek közvetlenül összekötve az adótól jövő talaj és levegő vezetékekkel. Viszont mindegyikben van egy un. ferrit antenna ( ha beléjük nézel, akkor egy hosszú fekete rúd vagy téglatest, amire sok drót van rátekerve ). Ez a ferrit antenna induktív kapcsolatban van a talaj és a levegő vezetékkel ! De a beléje jutó jel már olyan kicsi, hogy az nem képes egy fejhallgató membránját ( egy hangszórót meg pláne nem ) mozgásba hozni. Ezért a bejövő jelet tranzisztorokkal ( vagy mással ) fel kell erősíteni ! És ennek az erősítőnek a működtetéséhez kell az áramforrás .

[@ElektroSanya]

Az antennából. Egy érzékeny hallgatóhoz elegendő jelet szolgáltat. De a hangszórónak ez kevés, ahhoz erősíteni kell, ami külső energia hozzá adását igényli.

[@MrSzabo-ml9ls]

hány ohmos füles való hozzá? mert megépíteném borotvapengével tehát az eredeti terv szerint.

[@ElektroSanya]

Ererdetileg 4 000 ohmosat használtunk. A borotva penge ugyanaz mint a szike penge ebből a szempontból. Az eredeti tűs dióda volt. A germánium dióda is tűs volt.

[@MrSzabo-ml9ls]

@@ElektroSanya ijjjj értem :D köszi a segítséget :)

[@tamaskripta996]

MIÉRT PONT 150 MENETET KELL FELTEKERNI?? HA TÖBB AKKOE HALKABBAN SZÓL?

[@reebwalter1]

A menetek számával lehet hangolni a rádiót. Ha túl kevés vagy túl sok akkor nem abban a frekvenciatartományban vesz ahol az adók sugároznak, így nem lehet vele befogni semmit. Nem kötelező a 150 de akörül kell lennie.

[@ElektroSanya]

Függ a tekercs átmérőtől, huzal átmérőtől és még sok mindentől. Igaz én forgó kondenzátorral csináltam 7cm átmérőjű VIM-es papír dobozra és a pécsi adóra, nem a Kossuthra 80 menetet. Kisérletezni kell vele.

[@djperszelman9228]

Rádió 1

[@zoltanszabo3584]

Szerintem a 10 emeletes panelháznak a 9 edikén elégmagasan vagyok.

[@kessapa]

A vasbeton panel nagyon jó faraday-kalicka ami elektromosan leárnyékol, tehát az antenna épületen kívül legyen, és az adó irányába kell nézni. Az optimális antenna magasság, a tető sík felett 3-4 m-nél kezdődik. az optimum alatti magasságokban is működik az antenna, de sokkal kevesebb jelet ad.

[@zoltanszabo3584]

@@kessapa vagy legalábbis az ablak közelében.

[@MrSzabo-ml9ls]

Lw-n és sw-n is lehet fogni pár adót de ez az antenna helyzetét befolyásolja. Illetve van olyan eset amikor ehhez speciális antenna kell.

[@erikkalmar4094]

Tudnál további információkat az Lw és a Sw-ről? (minden érdekel)

[@MrSzabo-ml9ls]

@@erikkalmar4094 Hali az a baj én se tudok róluk sok mindent.....engem is érdekelne róluk minden...csak azt tudom hogy a frekvencia az az mw/am tartomány alatt van egy picivel....meg régen ezt a két tartományt tudták csak a rádiók....és nem kellett hozzá nagy technika csak az erősítő kapott nagy áramot....ettől többet nem igazán tudok....de érdekelne mért ez a frekvencia volt régen stb

[@ElektroSanya]

@@erikkalmar4094 Hosszú és bonyolult, nem lehet elmagyarázni itt egy kommentben. röviden: SW rövid hullám, magas frekvencia MW közép hullám LW hosszú hullám És a mindentől nagyon messze vagyunk...

[@somahorvath3800]

És nem is kell áram??

[@kyuuketsuki-san7684]

Maga a befogott jel indukálja azt nagyon kis áramot ami a fejhallgatóban lévő mágnes rezegtetéséhez szükséges.

[@ElektroSanya]

De kell. Annyit ad az antenna amennyi kell. Fontos, hogy érzékeny legyen a hallgató és ne igényeljen sokat.

[@Sakiifyable]

Örülök, hogy megint jól működnek a videójavaslataim

[@danielsteiner3753]

Én egy régi bakelit lemez lejátszó végfolával tudom fogni a retro Rádiót ez hogy lehetséges?

[@kessapa]

Az erősítő alkatrészei parazita rezgéseket is létre hozhatnak, amiket az aktív alkatrészek (tranzisztorok, elektron csövek) erősítenek, demodulálnak.

[@ElektroSanya]

Én magam építettem egy erősítőt, és azon is megszólalt a helyi (pécsi) adó. Aztán megpróbáltam eltüntetni, akkor pedig Moszkva jött be. Vannak ilyen dolgok. Végül sikerült.

[@bogyoka8]

Kérdés nem kell táp??

[@sandorsalamon4012]

Ezzel kezdődött a videó, hogy az AM tartományban nagyobb energiával történik a sugárzás, így nem szükséges hozzá táp.

[@bogyoka8]

Nem figyeltem az elején , kösz választ

[@vibraloop]

én ehez hülye vagyok.. de áramot hogy kap?

[@kyuuketsuki-san7684]

Maga a befogott jel indukálja azt nagyon kis áramot ami a fejhallgatóban lévő mágnes rezegtetéséhez szükséges.

[@vibraloop]

@@kyuuketsuki-san7684 duuurvaaa :D köszi :)

[@ElektroSanya]

Az antenna szolgáltatja.

[@guineapiggy867]

Да, это русский комментарий.

[@indigen205]

Спасибо. Это было очень полезно и уникально xD

[@MrSzabo-ml9ls]

ha kibaszok egy vezeték darabot hetedik emeleten az ablakba az jo antennának?

[@ElektroSanya]

Elvileg jó. Legyen minél hosszabb. De gondolj arra, hogy az alattad lévőket iritálhatja.

[@MrSzabo-ml9ls]

@@ElektroSanya Hát maximum a párkány hosszában fogom kihúzni az antennát. Valamikor a napokban meg fogom építeni, mert van hozzá itthon jelenleg minden :D

[@lekvar7596]

RÓKALYUK BAZMEG

[@arpadszeiff]

Nagy ohm-számú hangszórót régi telefonokból lehet beszerezni.

[@arpadszeiff]

Kedves @Vká Vlog 2 Official ! Sajnos nem. Egy kis hangfalhangszóró 4-32 Ohmos. Egy jó detektoros vevő fejhallgató > 1000 Ohm. Valamikor volt. Ahhoz nagyon közel kell lenni az adóhoz, hogy ilyen kicsi Ohm-számú hangszóró működjön.

[@arpadszeiff]

@Vká Vlog 2 Official Akkor pontatlanul fogalmaztam. Én a régi bakelitkagylós telefonok hangszórójára gondoltam.

[@arpadszeiff]

@Vká Vlog 2 Official Klasszikus detektoros rádió fejhallgatós, és mert kb. annyi hang jön ki belőle, mint egy karóra ketyegése. A fülhöz kell tartani. Az Ohm szám problémát talán meg lehet oldani transzformátorral. Egy néhány wattos kis 230V-os bemenetű trafó valamilyen tápegységből, kb 12...24V kimenettel, azaz 1/20...1/10 áttétellel. A 8 Ohmos hangszóró a túloldalt mindjárt 800 Ohmnak látszik. Négyzetes az Ohm-szám transzformáció.

[@arpadszeiff]

@Vká Vlog 2 Official Igen

[@arpadszeiff]

@Vká Vlog 2 Official Azért, ha nem válik be, ne küld az ukránokat. Valamikor így csináltam, működött. Rég volt. De a legtöbb 50 feletti amatőr fiókjában lapul egy ilyen hangszóró. Nem biztos, hogy érdemes érte venni egy telefont. Ingyen is megkaphatod, ha van ilyen ismerős.

[@patrikwill.4459]

De honnen kapja az áramot?

[@ferencnorberttoth4991]

Az antenna érzékeny az elektromágneses hullámokra. Töltődik. Ezért egy pici feszkót indukál a tekercsben, ami aztán felerősödik az egyenes vevőn. És leadja az egészet a fejhallgatón, röviden ennyi. Nem igényel tápfeszültséget. Ez csak egy kis fizika.

[@ElektroSanya]

Az antennából, ott indukálódik. Ezért kell magasan és hosszan lenni. Persze az antennát is lehet hangolni, de ez már más kérdés.