A kör. Csöves vagy nem csöves?

Beszéljünk kicsit a hangerősítőkről... Miért is szól szebben az elektroncsöves erősítő?
www.elektroncso.hu/cikkek/kor.php
www.elektroncso.hu/cikkek/6p3s...

[@kooan112]

17 éves vagyok és elektronikát tanulok, az az egyik nagy vágyam, hogy egyszer magamnak építsek saját tervezésű csöves erősítőt (illesztő trafósat). Nagyon hasznos volt a videó és egy pici gyakorlásként meg is fogom építeni a kapcsolást! :) A többi erősítődről is szivesen néznék videót! Köszönöm!

[@tirszin]

Egy csöveset nem nehéz megtervezni, a munkapontokat beállítani. Hajrá, menni fog az az! A magas feszültséggel vigyázz majd.

[@Szelephimba]

Teljesen laikusként hallgattam. Ez baromi érdekes és érthető volt! Gratulálok!

[@sandor78toth]

Szia nagyon szép hangjuk van a TDA 7294 nek! Nem tudom hogy miért, de nem kaptak soha elismerést pedig semmi sem szól ellenük. Talán túl egyszerű áramkör foglalja magába, aztán ezért nem is lehet jó! -kezdő gagyinak titulálják. Nagyon szép kifogástalan kristálytiszta hangja van. Én a mai napig azt használom.(pedig van csövesem is EL84, +fetes erősítőm is- ) Igaz én hídba kötöttem és egy 1kw-os toroidot raktam a TDA-k nak, hogy szóljanak is. Sok helyen olvastam már egybehangzó véleményeket topikokban , mi szerint ez az Íc a High End hangzás kitagadott, és soha meg nem koronázott királya. Jók a videóid nagyon sokat lehet tanulni belőlük. Csak így tovább! Hali.

[@tothista4477]

Az 1970-es évek elején elkövettem pár csöves erősítőt. EBL21, EL6, ECL82, 2xEL84, 2x6L6 csövekkel. Kimenő trafót is tekertem párat, arra emlékszem, hogy a 2x6L6-hoz a negyedik sikerült. Jó kis szívás volt. 😀 Az SE erősítőkhöz mindig találtam gyári trafót. Közben meg nyúvasztottuk az iskola Selmer, valamint EAG erősítőit az M11 Magnóról.

[@robertezsias]

Kitűnő "összefoglaló" volt! Gratulálok a munkáidhoz is!🙂

[@jozsefmolnar7864]

Legjobb vidi lett, sok mindenre kaptam választ! :) Várjuk a többit is, nagy respekt Pityu! Köszi!

[@loydjames9104]

Gratulálok nagyon jó a videód! Köszönöm az érthetően megosztott információkat.

[@vazeg4008]

Jó téma, remélem minél előbb lesz még ilyen. Csöves hangszer erősítőkről is szívesen hallanék.

[@istvantiborolah7030]

Jó újra látni,kitűnő videó, köszi. Persze fül és fül között is nagy a különbség, azért a 7294-es sztorit nehéz megemésztenem, szerintem moslék egy ic ... akkor már inkább valami PAM86xx digitális. Én még mindig inkább a "szarabb" csövest tudom tovább hallgatni, mint a félvezetős csodákat ... :) Izlések-pofonok örök vita marad de az tény, hogy a praktikum és a kényelem megmérgezi a mai világot stb. Mindenkit csak bátorítani tudok, hogy építsen csövest nagyon jó móka és kellemes élményben lesz része. Nézzük meg a többi csöves csodádat is rég látott kincsek. Üdv!

[@lookapi]

A többit is mutasd be légyszi!😊 Összegszerű megfogalmazásai is jók lennének az alkatrészeknek /miket édemes venni mennyiért/ + mennyit ér egy ilyen alsó hangon+ max. ✌✌

[@borosmusic78]

👍👍👍👍👍👍👍

[@kovacsattila628]

Nagyon jo lett, szívesen meg nézném a tőbi csőves erősitőt is

[@gergelykuzmos1974]

Nagyon jó támpont lehet egy sima régebbi televíziókészülék, amelynek sorkimenője 15625Hz.-en rezeg (sípol!), ezt is már inkább csak a fiatalok hallják. Sípol a tévé? Miért sípol? Nem is sípol, mit beszélsz gyerekem, SEMMIT nem hallok! :)

[@tvamos73]

Jo kis video lett! Szuper! Az elozo evszazadban en is epitettem egy kimeno trafos csoves erositot, de nem tetszett a hangja az oscilloscope-omnak. :( Akkor meg kozepsulis voltam. Vegul egy MOSFET-es kimenetu erositot epitettem, vagy 60 tranzisztorral. (Ha-ha... NE5532) Az tetszett az Oscilloscope-nak. :))

[@kaktusz8175]

gratulálok remek ,érthető előadás volt még nekem is,nem vagyok szakmabeli.viszont halk búgó hang,nagyon zavart a műsor alatt,máskor ezt nem tapasztaltam.köszönöm.

[@EcoPityu]

Szia! Rajta vagyok a megoldáson, sajnos a kamera teszi rá ezt a digitális zajt!

[@spergusz]

Gratulálok

[@tirszin]

Érthető ismertető, gratula! A kimenőtrafó hangszóróimpedancia függését azért jól visszaveszi a negatív visszacsatolás. Többek között pont az ilyesmikért találtak ki. :) Más kérdés, hogy a jó hang egyik titka a nagyon gyenge és rövid hurkú visszacsatolás. Magamnak csináltam visszacsatolás nélküli csöveset. A hangsugárzóval tettem párhuzamosan korrekciós LC tagot, hogy ne szakadjon el az impedanciája, és így lineáris maradt az átvitel. Hogy melyik típusú erősítő szól jobban, az hallgatóság ízlésének, kifinomultságának kérdése is. Pl hogy ki hol tart a hifi és a high-end közötti úton. Egy szint felett már régen nem az átvitel linearitása a kérdés, hanem a jelenlétérzet, a tér, a zeneiség, pl egy hegedű hangja mennyire természetes. Ha leülök elé, mennyire érzem, hogy emberek zenélnek, nem pedig egy gép, stb.

[@EcoPityu]

Teljesen igazad van! Amúgy a "karikám" pont visszacsatolás mentes. Az a baj, hogy sokan úgy építkeznek, hogy még soha életükben nem hallottak élőben akusztikus hangszert se, de már mindenhez is értenek... www.elektroncso.hu/cikkek/kor_amp.gif

[@tirszin]

@@EcoPityu igen. Ezért is írtam, hogy attól függ, mit tart jó hangnak valaki, hogy hol tart a hifi-s evolúciós folyamatban. :) Valahol az elején, csak a mennyiség számít, legyen jó sok mély és magas például. Igen én is a gyenge nvcs felé hajlok. A nagy hurokerősítés és erős visszacsatolás, tapasztalatom szerint a papíron lévő paramétereknek kedvez, a természetes hangnak kevésbé. Minél több fokozatot fog át a vcs., annál nagyobb lesz a késés, a visszacsatolt jel és az eredeti között, ami a tranzienseknél csúnya anomáliákhoz vezet sztem. Ezért tud szépen szólni egy kis nyílthurkú erősítésű rendszer, holott nagy a harmonikus torzítása és a frekimenete sem egyenes. :)

[@martonziegler2181]

Nagyon jók a videóid! Csak kuriózumnak írom ide, hogy erősítőként egy ötven éves NDK Rubin lemezjátszót használok, amely full germánium tranzisztoros és két Orion HS 280 hangszórót hozzá. Közel high end hangminőséget ad... Nem adnám egy vak lóért!

[@EcoPityu]

Irígyellek, de nem sokáig, mert Ge tranyó népszerűsítés végett én is fogok full Ge végfokot építeni!

[@istvanszijj7775]

Köszi az információkat, az eddigi ismereteim szerint a csöves erősítő klasszisokkal szebben szól, de Téged hallgatva most ez a beállítottságom megingott. Nekem koránt sem volt módomban annyi összehasonlítást végezni, mint Neked. Kíváncsi lennék egy olyan MOSFET-es végfokra, amelyik szerinted a jobbak közé tartozik. Volna ötleted, hogy merre keressem? Üdv.: Pista.

[@EcoPityu]

Azt nem mondom, hogy a Mosfetes erősítők jobbak, (ráadásul utálom is őket, mert ha begerjednek, akkor több 100kHz-en teszik, észre sem veszed, hogy mitől forrósodik az erősítő, aztán csatt! A sokkal keményebb meghajtást igénylő, működési frekvenciában butább bipoláris tranzisztorok nem csinálnak ilyet!), csak azt, hogy ki lehetne akár helyettesíteni velük a csöveket, érdekes móka lenne!

[@istvanszijj7775]

@@EcoPityu Köszi a reagálást! Már szívtam én is a gerjedésekkel, de még a tranzisztoros rádiók javításánál is mindig be volt kapcsolva az oszcilloszkóp, az erősítőnél meg még inkább. sok fölösleges bosszúságtól tud megmenteni. Már nagyon régen készítettem erősítőket, az elsőket a '60-as évek elején. Arra azonban emlékszem, hogy az egésznek a legfontosabb kulcsa a helyes GND elrendezés, a vonal megtervezett vezetése. Üdv!

[@krisztiancseh2241]

Régen hallottam a telefon töltők zúgását. Ma már a rendezvények megölték a fülem. Meg hát az idő mulásával romlik az ember füle

[@KaTejutub]

nekem olyan kérdésem lenne, hogy van e olyan radió vevő és erősítő kapcsolás, amit szakavatatlan ember is meg tud csinálni, viszonylag egyszerűen, nem horribilis összegért (nem kell stúdió minőség) csak hogy ne legyen zajos már attól, ha egy madár elrepül a kocsi felett! Milyen rádióantennát, antenna illesztőt és erősítőt érdemes venni, hogy élvezhető legyen és jó vétel?

[@EcoPityu]

Így, hogy autós vételről beszélsz, még annyira sem egyszerű a helyzet. Az autó egy Faraday kalicka, (örüljünk, ha bemegy a rádióhullám, nem véletlen kell kívülről bevezetni) , és még mozog is! Rádió vevőt kezdő kezek max egy AM-et, avagy egy TDA7000-es IC-s mono FM:et tudnak összerakni, ezt erősíteni már akad 4-5 alkatrészes IC-s végfok is, de csak saját örömére, mert nem lesz jobb sajnos mint egy leggagyibb kínai fejegység!

[@ExtersGameplays]

Utólag megnézve is nagyon tetszik, bár olyan emberről van szó aki ha eldobva lát egy elektron csövet akkor haza hozza a gyűjteménybe. A szerkezettől pedig le vagyok nyűgözve. :)

[@attilafarkas958]

Szia.Még szervizes korszakból maradt jó pár PL 508-as csövem. Most építettem egy erősítőt ezzel a csővel,de sajnos sehol semmi irodalmat nem találok PL 508-hoz kimenőtrafóról. Kérdésem építettél-e már ezzel a csővel,vagy tudnál-e ajánlani valakit aki foglalkozott Pl 508-al.Köszi.

[@EcoPityu]

Nekem is csak tervben van, begyűjtöttem 6db-ot, egy sztereo PP-re való csak összejön belőle. Még nem foglalkoztam a paramétereivel.

[@gaborbolla6935]

Szia, Bocsánat a kéretlen hozzászólásért! PL 500, vagy 508? csővel volt anno a RT ben vagy talán a RT Évkönyvben 1975 után és kb 1980 vége közt egy építési végfok építés cikk amiben részletes terv volt a kimenő transzformátor adataihoz is! Akkoriban 1975.... de inkább az 1977-felé volt amikor még Úttörő koromban a HA5 KGZ kollektív állomáson ,,megfertőztek" a rádiózás és a ,,gyengeáramú"-nak mondott villamosság szeretetével.... Tehát akkorra datálom, hogy elkezdtem a havi folyóiratokat is és ha tehettem az évkönyveket is megvenni, gyűjteni olvasni.... Van belőle elrakva valahol meg a szüleimnél is talán van fennmaradt havilap...???? De Lehet, hogy könnyelműen a szüleim hétvégi telkére vándoroltattam és így azok a telek eladásakor az enyészeté lettek! De javaslom at RT azaz a Rádió Technika elérhetőségét keresve kutatva nézz utána ennek a Pl 500, vagy a PL 508 csöves végfoknak és a kimenő transzformátornak.... Transzformátor tekercselést egyik iskolai suli osztálytársam, barátom és mostani munkahelyemen munkatársam, tud helyet ahol ezzel foglalkoznak, megtekerik. Szakszerűen.... géppel.... de persze nem olcsó! HA érdekel hol, ki akkor ide írva EcoPityu levelezései közé a videókhoz ha adsz privát e-mailt, felveszem a kapcsolatot e-mailben veled és kollégámat megkérdezve megadom a transzformátor tekercselő készítő kis üzem címét,nevét, elérhetőségét! Valamint ha időm engedi itthon fellelhető Rádió technikákat átnyálazva megpróbálok a PL cső és erősítő ügyében valami támpontot adni a cikket illetően. Ha netán nekem valami csoda folytán meglenne a cikk teljes tartalma akkor beszkennelve PDF ként csatolmányként meg is küldöm. De erre csak akkor adok ígéretet, ha fellelem a kérdéses cikket, leírást az erősítő kapcsolásáról! Ha jók az emlékeim egy már megépített erősítő leírása volt, tehát anno a cikk szerzője által a publikációban már a működő erősítőt mutatta be! Bocsánat, ha hosszú voltam és nem igen ide illő részleteket is ide idéztem..... De remélem talán az információ morzsákkal tudtam neked segíteni! Üdvözletem, Gábor.

[@tirszin]

Ha jól rémlik, pl508 al építettem high END hangú erősítőt. De majd megnézem. A tetején van az anód, arra emlékszem. Elég nagy áramú cső. Nem kell hozzá nagy áttétel. 360V tápról megy nálam. 500mA körüli csúcsokhoz hangoltam a kimenőtrafót. Az én csövemnek (pl509 is lehet), 900mA a katalógus anódárama. Szóval majdnem lehetne vele kimenőtrafó nélkül is, egész hangos 8 ohmos erősítőt alkotni. :)

[@thematthewshepherd]

Végtelen mennyiségbe jöhet ilyesmi videó..IS! , de ezt tudod :))

[@ferencbenczik4709]

Úgy van! A csöves erősítőnek, -a rosszabb kimeneti paraméterek mellett is- szebb a hangzása, mint a félvezetősöknek, a rejtély a kimeneti impedanciában van, amely a kellemesebb hangzást adja!!!

[@zoltanfeher8740]

Szia! Igen érdekel! Az is érdekel hogy építesz-e másnak is?

[@EcoPityu]

Szia! Bár megvan hozzá mindenem, hamarabb adom el a többit, mint most újat építsek!

[@raytry69]

Ha a csöves erősítő idomodik a hangsugárzóhoz, akkor gyakorlatilag a hibáit kompenzálja? Az magyarázat lenne arra, hogy miért kellemesebb.

[@EcoPityu]

Igen, adott illesztésnél a hangsugárzó rendszer ha valamiben gyengébb (mély-közép-magas), az kevésbé terheli az erősítőt, amire az nagyobb jellel válaszol az adott frekvencián (kiemel), és így kompenzálja.

[@kisssanya7442]

Milyen csöves erősítőid vannak eladók és mennyiért?

[@EcoPityu]

Max a 2x70W-os 6H13C PPP-m, de azt fel kell kicsit turbóznom, mert most kicsi az érzékenysége.

[@Zsolyy]

Nemár, nekem is pont ez a cd takarítóm van. És pont így beszél, csak az elején elkezd minden nyelven pofázni 😂😂😂😂

[@burgdavid]

Szia! Mikor csinálsz egy jó videót az összeborogatott képkimenős PCL85 PP erősítődről? Évek óta nem hagy nyugodni a kérdés :D Üdv, Dávid

[@EcoPityu]

Szia! Rég láttam már a neved! :) A csövei azért sosem voltak 85-ök, 86, EL84, EBL21 viszont volt vele! Talàn benne lesz a PCL86 PP occon címü videóban!

[@burgdavid]

@@EcoPityu Pedig határozottan úgy emlékszem, hogy a 2009-es AAÉT-en PCL85-tel magyaráztad nekem :) Én is megörültem, mikor felfedeztem a csatornád! ;)

[@EcoPityu]

@@burgdavid ahhoz is használható, talán még jobb is lenne, elvégre az ō trafói, csak én nem építettem vele! (viszont van az is sok, lehet fogok!)

[@AttilaHavran-pw9ek]

​@@EcoPityunem rég szóltak hogy amit építettem anno PCL85 el rádióba még mindig működik. Az is bontott szedett vedett alkatrészből lett össze rakva például...lehet ez a sztori keveredett össze itt?

[@oberschallj]

Nagyon tetszenek a videóid, de a hanggal csinálj valamit mert így nagyon retro :-))

[@EcoPityu]

Csak az 1kHz-es sípolós résznél van meg eq-zva, hogy ne égjen ki az agya senkinek, máshol az eredeti, max normalizálni kell. Vagy mire gondolsz?

[@MagpieSound50]

@@EcoPityu van valami zaj vagy órajel, ami a bal oldalon jön, szerintem erre gondol. De a videó nagyon jó volt! Köszi! Jöhet minden erősítős videó! :)

[@EcoPityu]

@@MagpieSound50 valószínű a ventilátor szele által keltett mikrofon zaj zajszűrés hangja. Sajnos meleg van kint, utólag majd legközelebb átküldök rajta egy zajszűrőt!

[@oberschallj]

Igen, erre gondoltam.

[@SigismundArt]

És mit szólsz a kábelek és alkatrészek beégetéséhez, miért jobb a hangzás, szinte bármelyik erősítőnél tapasztaltam nem kicsi, hanem akár 10x javulást is?

[@EcoPityu]

Mivel nem hallottad egymás mellett a "bejáratott", és a "szűz" állapotot, főleg nem úgy, hogy valaki rajtad kívülálló választotta ki, hogy mit hallgass, így akár az agyad is ráállhat, mint nekem az amúgy gagyi Opel corsa E hangrendszerére.

[@SigismundArt]

@@EcoPityu Az igazság, hogy hallottam, mert az enyém is áldozatul esett! És a javulás mintha 3-4 kategóriával jobbat kaptam vissza, ezt azért meghallja más is , minthogy más is megjegyezte, egy erősítőről van szó. Itt az alkatrészek kaptak a csodából!

[@robertmolnar9637]

Sajna a reléváltó is beleszól.Vidd haza azt hallgasd a kettőt 3-3 napig kijön hogy a cuccaiddal melyik tetszik jobban.De nincs abszolut erősítő.

[@EcoPityu]

Minden csatlakozás, minden forrasztás, a kábel minden métere beleszól! Kérdés, hogy számít-e? :)

[@robertmolnar9637]

@@EcoPityu Tisztelet!Hát azt mindenki maga dönti el.☺

[@bulistukcsik5276]

Beleszól az is,hogy paksról nem ezüstözött vezetékekkel jön a szufla.......

[@EcoPityu]

@@bulistukcsik5276 ez talán a legjobban! :)

[@ottopasztor4614]

Szia, gondoltam rákeresek, hogy van-e magyarok által feltöltött "csöves" téma.. feldobta ezt a videódat, végig is néztem. :-) Kellően érthetően informálod a népet, ami jó! Teljesen amatőrként álltam neki még 2015-ben egy 2 csatornás 100W-os PtP PP gitár erőlködőnek(EL34 / most 6L6), aminek a "fejlesztése" a mai napig tart... :-D Full toroid, amitől elsőre kicsit tartottam, mert bár már akkor is lehetett kapni a világban kimenőre toroidot, de voltak ellenérvek, amiket akkor csak olvastam, most már kezdem megérteni. Találtam egy olyan tekercselő emberkét (Bp), aki csak toroidokkal foglalkozott (ma már nem találom, a cégét sem :-( ), hajlandó volt kicsit tesztelni is. A hálózati nem volt kérdéses és a szűrő, nade a kimenő.... aztán vettük az akadémiai formát, ő mondta adott feszkónál (500V!) mennyit muszáj primer oldalon tekerni, hogy ne telítődjön a vas, ahhoz számoltuk a szekunder oldalt. (ill. alapul vettünk egy Hammond OT-nak az adatait), aztán szól, mint atom egy 4 tányéros 240W-os ládán. Nyilván egy gitárerősítő esetében (inkább) nem beszélhetünk A osztályról, itt néha jól is jön kis torzítás a tiszta csatornán is, de nagyon fontos a hangzásban, hogy milyen tányérok vannak alatta, milyen érzékenységűek, mélyek -közepek, vagy inkább magasakat szórnak... és most jutottam el arra a pontra, hogy ha már lassan "be akarom fejezni az építést", akkor kell egy valamilyen oszcilloszkóp (akár PC-s), hogy megnyugvást találjak. :-D Nagyon sokat tanultam az építés közben, ...és most néztem a videótáradat, hátha találok még érdekességeket. ..aztán megint csak nem lesz befejezve az erölködő, mert ezt-meg azt ki kéne próbálni... :-D Ilyen ez a "popszakma". :-)

[@EcoPityu]

Szia! A csövezést én is Eag, Beag erősítőkkel és gitárfejekkel kezdtem, Vermona, Böhm, Laney, Marshall! Az első ECL86-om után már mini gitár fejet készítettem rádió dobozba, majd párhuzamban ment a HiFi/Gitárerōsítő fejlődésem. EL84, PL504, 6P45sz,EL34 PP-k. Kicsit később elkószáltam, 6L6 és EBL21 irányába, ami a nagy kedvencem is lett! Toroid kimenős erősítőm nekem is van, egy sztereó 2x70W-os 6N13sz PPP, nem volt bajom a hangjával, és átvitelével sem! Kérték már kommentben, hogy High gain erősítőről is legyen videó, lesz!

[@ottopasztor4614]

@@EcoPityu , akkor ha kérték... meg köll valósítani. ;-) Várjuk!

[@ferencv.9197]

Szia, egyébként nem 20-20kHzig tart a zenei tartomány, hanem 20-tól 50kHzi-ig. Ennek a mértani közepe az 1kHz, ami a bemérésnél használt sávközépi frekvencia pontja.

[@EcoPityu]

en.m.wikipedia.org/wiki/Audio_frequency

[@EcoPityu]

7:30 HiFi sávszélességről beszélek.

[@ferencv.9197]

@@EcoPityu Tudom, és nem is erre a részre írtam, hanem az 1kHz-es részre. De nem beszólásnak szántam, csak hátha van aki olvassa és nem tudta. A nagy stúdió keverők is pl 50kHz-ig vannak skálázva, meg az az átviteli sávszélük.

[@harpauerjozsef5009]

A régi csöves televiziók jók voltak házi hallásvizsgálónak, mert a soroszcillátoruk 15625 Hz-en rezgett. Aki a bekapcsolt, de teljesen lehalkított készülékhez közel hajolva ezt hallotta, az a magashang hallását kiválónak mondhatta.

[@EcoPityu]

A nem csöves, de még CRT(ennyiben csöves) tv-k sorkimenői tv szerelő koromban engem is zavartak, sokakat nem, ők nem hallották a sorfrekit... Nekik jó a XTERMT, meg a BOHONG! :)

[@gardusimre4352]

Nekem pont a 100Hz-es tévék voltak zavarók, mert nem hallottam a 31kHz-et, és lesni kellett a képcsövet, van-e már nagyfesz.

[@gyulanemes6721]

@@gardusimre4352 A 31kHz-et,? MI vagy te, denevér ?

[@gardusimre4352]

@@gyulanemes6721 Akkor hallottam volna. De nem tudok repülni sem.

[@gyulanemes6721]

@@gardusimre4352 Jogos ! Sokadik olvasás után esett le, hogy félreolvastam amit írtál. Csal egyszösszenet, de volt csoporttársam állította, ő hallja a denevéreket- valszeg tudat altt párhuzamot vontam 😃

[@erzsebetdancs5380]

❤A régi csöves cuccok csövein hűtő fóliák voltak. Ezeken,a külső szerelés miatt nincs??❤👍👍

[@EcoPityu]

Miféle "hűtő fóliára" gondolsz? Árnyékoló serlegről tudok, de hűtő fóliáról sosem hallottam...

[@erzsebetdancs5380]

@@EcoPityu O.K. mitől árnyékoltak, és mit?❤️👍 Bocs, hogyha zavarok.❤️---nagyon jók a videók!👍

[@EcoPityu]

@@erzsebetdancs5380 nagyfrekvenciás csöveknél (TV, Rádió) kúlső zavaroktól, nagy erősítésű fokozatoknál (gitárerősítők előerősítő csövei) elektromágneses behatások, plusz a cső fixen tartása mikrofónia elkerülése végett.

[@EcoPityu]

@@erzsebetdancs5380 kzbin.info/www/bejne/bn61p4VqibuSrposi=23UAiKW4p-aA86Wy

[@kisssanya7442]

Elektroncsövet hogyan kell mérni, hogy hány százalékos.

[@EcoPityu]

Most lesz videó! (azaz várható!)

[@kisssanya7442]

@@EcoPityu várom :-)

[@kisssanya7442]

Csö cserénél mit kell figyelembe venni?

[@EcoPityu]

@@kisssanya7442 benne lesz!

[@kompressziomotors7160]

Ágota DS1240 az 100 voltos azaz kimenő trafó kell neki

[@EcoPityu]

Ezt miért írtad?

[@kompressziomotors7160]

@@EcoPityu egy példának ő hozzá is kimenő trafó kell

[@EcoPityu]

Viszont ő egy síma tranzisztoros erősítő, csak a NEM 100V-os rendszerben használathoz p.l. 8ohmra kell illeszteni. Ha alapban a végtranzisztorok trafót hajtanának p.l. ellenütemben, akkor lenne kimenőtrafós. Ő ebben az esetben iskolarendszerhez illeszkedik, a hangszórókon van mondhatni "bemenő trafó"! Volt nálam egy CASTONE, hídban hajtva 100V-os rendszeren tudott 400W-ot. Sztereóra alakítva 12ohm-körülire jött ki az oldalankénti ideális terhelő impedancia. (100V-os kimenő jelet tudott, amit 400W-ig lehetett terhelni. P=U2/R, azaz R=U2/P tehát (100Vx100V)/400W, az 25ohm. Ez hidalva, tehát oldalanként ez két síma 12,5ohmos erősítő, ami tud 50V-os kimenőjelet, 200W-al.)

[@davidasdasd4666]

Léteznek kimenő trafó nélküli csöves erősítők is

[@EcoPityu]

Képzeld, nekem volt is, aztán gyorsan átalakítottam kimenősre, mert az OTL egy trá...domb! :) Ja, és nincs "csöves" hangja!

[@davidasdasd4666]

@@EcoPityu nem hallottam még egyet sem, de azt tudom, hogy van pár népszerű típus a fejhallgató erősítők között is

[@darkozhuna]

I don’t understand a sh**

[@kkokemaki8593]

Listen to the video instead of your toilet bowl.

[@robertmolnar9637]

Szerinted érdemes ma csövekkel kínlódni,szerintem nem.

[@EcoPityu]

Én a látvànyát szeretem, és azt, ha én építettem és nekem dolgozik.