Egy újabb gyönyörűen felújított vályogház, rejtett titkai.

[@g.bojanaandrassy1965]

A vályogból készült házakat általában a szegényebb emberek vásárolják, mert arra van pénzük. S, ilyenkor nem is sejtik, mekkora csapdába sétálnak bele. Ezeket a videókat megnézve egyre jobban elszörnyülködöm (nekem is vert falú házam van), mennyi, de mennyi pénznek kellene ahhoz lennie, hogy mindent szuper módon fel tudnék újítani és rendbe is tenni. Miután ezek a gondolatok feltámadtak bennem, Tihanyra és az ott lévő csodálatosan szép házakra gondoltam. Azokat olyan szépen fel tudták újítani, hogy ihajja! A csuhajja pedig nekünk, a szegényebbeknek a gondja marad. T. Lukács László! Óriási a segítség, a köszönetet - szerintem - zsákkal méri... KÖSZÖNET minden videóért és segítségért. KÖSZÖNET!

[@firkafirkus8217]

Olcsóbb földel egyenlővé tenni és épiteni helyébe egy újat

[@miskolcziildiko494]

"A vályogból készült házakat általában a szegényebb emberek vásárolják, mert arra van pénzük." Ez így konkrétan nem igaz, és általánosságban sem. Mi például azért vettünk vályog házat, mert van eszünk. :) És megtehettük.

[@marcsonekatalin4183]

Mi is pont az ész miatt vettünk vályogot csak olyat akartunk. Én rosszul vagyok a moder fullra szigetelt ettől függetlenül.nyáron rohadt meleg tégla házban. Pl ráadásul télen is jobb nem megy el olyan hamar a meleg.

[@hakapeszimaki8369]

Tihanyban terméskő házak vannak, döngölt föld födémmel és föld padlóval.

[@23kagi]

Semmivel nem rosszabb a vályog mint a tégla !! Tud ám a vizes tégla ház is meglepit okozni,arra is lehet bőven költeni,ha a tégla építésű háznak is szar az alapja, az is ugyanúgy szívja a vizet,aztán salétromos lesz ,szinte menthetetlenül állandóan ki fog jönni!! És terjed ! ....

[@anitasztojka3139]

Nagyon ügyes, jó videó! Hasznos!

[@bunvadasz2837]

Szuper videók. Még, még, még

[@nepazarolj]

:-)

[@robertfeher3409]

Kedves Lászlo.sajnos ezzel az epulettel nem tudsz hosszutavra tervezni.val szinu hogy a fo teherhordo terelhatarolo falazat is alulrol nedvesedik.itt az aljatbeton talajpara aramlasa a falfele kismiska.de azert erdemes utanna nezni a szomszed helyszinrajzanak es betajolni a magassagi BF. szintet az utkoronahoz lehet hogy egyebkent is fenn van a talajvizszint.viszont figyelj! Megoldas lehet egy kerti gyuruskút ásása igy a talajviz szint ott fel tud torlodni😉

[@csabit113]

10 perc körül az első sor alatt is van vízszintes szigetelés, csak a vakolat ugyanúgy felhúzza körbe a nedvességet. Adott a talajpára a töltésből és a betonból. Én anno kívül-belül körbe bontottam a vakolatot a szigetelés mentén és aknahabbal kifújtam, majd újra levakoltam. Több nagyon régi épületet láttam már, ahol volt bitumenes szigetelés, de csak a falazat felépítéséig fordítottak rá figyelmet, utána a töltéssel feljebb jöttek akár 5-10 cm-el is, gyakorlatilag adtak egy pofont a szigetelésnek. Kívül kivétel nélkül összevakolták. Sajnos a mai napig így látok építkezéseket.

[@gyulabercsenyi5566]

Tiszteletem.Ha a fal ki van szelőztetve mivel vakoljam ezután?

[@drotika]

Szuper video

[@saroltanagy834]

Nos, rengeteget olvastam a vályogház tulajdonságairól. Sokkal rosszabb mint a vert fal, bár tény kiderül ebből a videoból hogy hasonló problémák itt is vannak. Nos megállapítottam hogy ahol épp lakom sajnos átgondolatlanul betapétázták fűrészporos tapétával a szobákat, az előszobát plusz hagyományos festékkel színezve lett. Megfigyeltem hogy ennek a hosszú kb 66 nm- es háznak szinte minden helyiségében a a falak alsó részen a vakolat a padlohoz közel leomlik, természetesen ennek fejébe még több helyen a tapétán át is látszik hogy repedések vannak. Azután azt is észrevettem hogy a parketta alatt sima beton van szigetelés nélkül, bár gondolom ezek a műanyag szigetelések amiket manapság alkalmaznak csak többet ártanának. Nem bírom ebben a házban tovább minden évben csak rosszabbul érzem magam, állandó penésztelenítések a falakon a butorokon, a téglából hozzáépített kis luk konyha nem tudja jól elvezetni a párát csak ha télen is kinyitom az ajtót plusz kamra ablakot hogy csökkentsem. Miért rossz egy paraszt ház mert hosszu egyenes téglalap amiben még rendes kereszt huzatot sem lehet csinálni mert az északi oldal ami a ház hátulja csaki egy ablakot építettek, ugyanakkor nyáron sem az igazi kint negyven fok bent 25 de kibirhatalan ennek ellenére. Ami jó lehet azok a kő házak amikkel még lehet találkozni (Szentgál, Szigliget, Nemesvámos, Városlőd)és még szerte a világban is.

[@sisisr56]

Tisztelt Lukàcs ur! Èn most vàgnèk bele a valyoghàzam felujitàsàba,videoit nèzegetem es óriàsi segitsèget kapok öntöl.a kèrdésem az volna hogy Ön vàllal- felujitasi munkàkat.óriàsi segitsèg volna egy igazi szakember tudasara. Emailben tudnànk konzultalni?

[@sisisr56]

@@nepazarolj Kedves Lukàcs Laszlo,a helyzet a következö nem èlek otthon egy ideje ezert nincs telefonszàmom,szeretnèk megoldast talalni a hàzam ugyèben,hogyan tudnank kapcsolatba lepni egymàssal?

[@michaelavassanyiova2080]

Üdvözlöm! Néztem több videóját, most nálam aktualizálódott egy kérdés, adok a véleményére ;) Tehát az alaphelyzet: körben betonalapon álló vályogtéglás ház, 50-es falvastagság, válaszfalak alatt téglaalap. A ház a talajszintől kb 50cm-re kiemelve (tehát a vályog 50cm-ről indul, alatta beton.) Kidobtam az 50 éves hajópadlót, ami korához képest jó állapotban volt, nekünk viszont már nem, és kb 25cm homokot. Most szándékozok egy szerelőbeton-fólia, szigetelés, fólia-aljzatbeton-faparketta réteget csinálni, falak és a beton között peremszigetelés.. Van időm kivárni, hogy az alsó szerelőbeton csontra száradjon, a többi réteg előtt... Tudom, h a falak fele menne az esetleges nedvesség. Kérdés: hogy védhető ez? (Peremszigetlést szándékozom tenni, és mondom, emelt alap, az 50 éves hajópadló szinte ép...szú, ami hazavágta kicsit, a homok is extracsont száraz volt) Kíváncsi vagyok a véleményére! Köszönöm előre is: Egy nagy kertes vályogház tulajdonos

[@nepazarolj]

Michaela Vassanyiova - nos így elmondás alapján nagyon nehéz bármilyen véleményt is formálni. Hasznos információt biztosan nem lehet egyedileg a házról adni így. A talaj felől érkező talaj pára miatt sajnos a betonozás minden formája ártalmas lehet. Főleg ha betonozást valóban a napokban vagy hetekben tervezi. Ebben az esetben vályogfal a betonból elpárolgó nedvesség nagy részét magába fogja venni. Ezért ebben az időszakban a betonozást egyáltalán nem javasolnám.

[@michaelavassanyiova2080]

Köszönöm! Azóta az idő még téliesebb lett, tolódik az egész...

[@nemetizsolt663]

Szerintem megprobalhatja egy paraelszivokeszulekkel ha meg betont ont arra vigyazzon hogy ne erjen egymashoz szoktak tenni elvalaszto szalagot a fal es a beton melle hogy kulon dolgozzanak es nem art azelott megszorni 10 cm kavicsal az aljat ezzel is meggatoljak a jovobeli felszivodasokat

[@tiborborbely9226]

Üdvözlöm! Vályogtégla ház lábazati szigetelésével kapcsolatban lenne kérdésem. Ez egy felújított vályogtégla ház, minden oldalról alá lett betonozva 80cm-es mélységig, az alsó részeken ki lett cserélve a tégla kerámia téglára és szigetelve is lett (mivel nem én csináltattam így nem tudom a pontos menetét). A ház látszólag jó állapotban van, viszont, a belső járdán nem lett megcsinálva a vízszigetelés, ezért az alsó 20cm-nél elkezdett lejönni a vakolat, valamint van egy 2m-es sáv, ahol a fal mellett nincsen járda ott is láthatóan jön le a vakolat. Belül nem látszik vizesedés, de meg szeretném előzni a bajt. Az lenne a kérdésem, hogy a fal melletti részeken milyen vízzáró szigetelést javasol? Illetve a külső "esztétiaki" vakolathoz milyen típust/anyagot? Köszönöm!

[@petersiffer7978]

Ugyanilyen nedvességmérőm van. Érdeklődnék, milyen beállítás kell a vályoghoz ugyanis ilyen nincs a leírásában. Valamint érdeklődnék, ismeri-e a következő könyveket és mi a véleménye róluk: Dr. Szűcs Miklós: Föld- és vályogfalú házak építése és felújítása , Vályogházak - Építés, korszerűsítés, átalakítás Mednyánszky Miklós , Hagyományos falak Buzás Miklós - Sabján Tibor , Föld- és szalmaépítészet Medgyasszay Péter - Novák Ágnes

[@Kenyez]

Tisztelt László! A vályog nedvességtartalmának méréséhez ön melyik anyagtípust szokta kiválasztani a készüléken?

[@katalinborsi6347]

Üdvözlöm, Lukács Úr! Annyit szeretnék kérdezni, hogy vályog fal esetén mi az a százalékos érték, ami még száraznak számít? Nyilván, ahol kiakad a mérő, ott nincs kérdés, de a mérhető tartományon belül hány százaléktól mondható vizesnek? Segítő válaszát előre is köszönöm!

[@zoltanutasi5881]

Kedves László! Azt szeretném Öntől kérdezni, milyen műszaki megoldást javasol egy kb. 100-120 éves vert falú vályog ház esetén, aminek a műszaki paraméterei a következőképpen néznek ki: 70 cm vastagságú vert falak, ami alatt egyáltalán nincs lábazati fal, ami vagy téglából vágy betonból készült volna. Természetesen így nincs szigetelés a lábazati fal és a vert fal között. Illetve alap egyáltalán nincs sem téglából, sem betonból. A vert fal egyenesen ráépült a talajra, emiatt az évek folyamán felvizesedtek a falak és ezért az utcafronti homlokzati fal megsüllyedt. Anyagi okok miatt csak a megsüllyedt részt kellene alálapozni. Mit javasol? Köszönettel: Zoltán

[@ragadozo9577]

Mekkora az a pára érték, ami a falnál még elmegy?

[@kasmir0219]

Nálunk van egy vályog ház a speciális neve ha jól tudom öko építésű ház, elnézést ha tévedek. De azt tudom , hogy még támogatást is kaptak rá . 4 éve áll és még egy repedést sem láttam rajta . Persze biztosan más stratégiával építették mint régen :)

[@alex24bp06]

Üdv. Éppen egy vályogház szigetelését csináljuk.. Es le akartuk beszelni a tulajdonost a nikecell ről. De nem ment bele mindenképp akarja.. Ugy hogy 60cm+ os falak vannak. Van egy 40 méter hosszú fal, ön szerint megoldás lehet ha kis 110mm es szellőzőket építünk be a nikecellbe és kizárólag csak pont (pogácsa) kenést alkalmazunk a nikecell ragasztására? Igy talán szellőzik majd valamennyit a vályog és a nikecell között!?

[@nepazarolj]

Sajnos a valyogfal még 100% felületen sem tud kiszakadni ezért értelmetlen az 1% szellőző és vissza rontani a hőszigetelés hatásfokát .

[@alex24bp06]

@@nepazarolj köszönöm a választ. De én ugy gondoltam, hogy a pl a 40 méter hosszú falra olyan 18 darab szellozozot elosztani alul felül

[@alex24bp06]

@@nepazarolj ugy gondolom, hogy, egy 60cm+ os vályog falnál a 10 cm es nikecell szigetelese el enyésző.

[@szilardwaler6814]

Nekem is ilyen készülékem volt de nem mutat ugyanott egyforma értéket!! Sok helyen kiakadt a készülék ami nem volt valós érték mert egy másikkal ellenőriztem(elég komoly műszer)!

[@nepazarolj]

Itt nem is az a lényeg, hogy laboratóriumi kalibrációs méréseket végezzünk egy 4 ezer Ft-os eszközzel, hanem az, hogy iránymutatást kaphassunk. Azóta már én is egy sokkal komolyabb műszert is használok, amit szándékosan nem mutatok, mert a videók alapján a korábbit is sokan megvették, ám egy barátom mondta és teljesen igaza van, hogy "Attól, hogy valakinek szikét vesz a kezébe, még nem lesz sebész." Én természetesen műszer nélkül is tudom és látom már, hogy hol és milyen jellegű probléma van. A gyakorlat a legfontosabb, ezek a műszerek csak arra kellenek, hogy minél több vizuális infónk legyen. valamint, arra jók még, hogy egy szárítás során visszaellenőrizhessük az eredményeket. Ennyi és nem több. Ezt szem előtt kell tartani. :-)

[@jozsefnagy8989]

Jó lenne ha nem csak a problémát, hanem a megoldást is láthatnánk!

[@nepazarolj]

Szándékosan hiányoznak az egyedi megoldások, hiszen egyediek a problémák is. Nagyon nagy tévút lenne, ha valaki sajátjának ismer fel egy problémát és nem a megfelelő megoldást másolja hozzá. Sajnos voltak konkrét példák erre, pontosan ezért nem adok a videókban tippeket, mert téves helyzetekben fordítva sülhetnek el. A videók a lehetséges problémákat tárják fel és mutatják, be, hogy ne fussunk bele ilyenekbe.

[@janostoth582]

Nagyon jó és hasznos videó. Azt szeretném kérdezni, hogy milyen építőanyagból érdemes építkezni Magyarországon?

[@nepazarolj]

Hú ez nem egyszerű kérdés, mert az igényeket is ismerni kellene ehhez. Úgy vélem a gerendaház egy elég jó megoldás. A könnyűszerkezetes épületek persze jóval olcsóbbak, na de majd erről is lesz videó a terveim szerint. :-)

[@janostoth582]

Köszönöm a gyors választ. Az igények a következők lennének: 1. egészséges lakótér, a lehető legkevesebb káros anyag legyen, 2. a lehető legkevesebb probléma legyen vele az évek során. Eleinte faházakra gondoltam én is, rönk vagy gerenda. De ezeket elvetettem, mert laikusként úgy gondoltam, hogy miután vegyszerekkel kezelik a fát, már nem egészséges. Nem tudom a biovegyszerek megfelelőek-e? Másrészt gondoltam a hőingadozás és a kártevők száma miatt nem a mi éghajlatunkra való, hanem inkább a hidegebb tájak jellegzetessége. Jelenleg az ytongnál tartok, hogy talán az megfelelhet az egészségügyi és fenntarthatósági, kevés problémával járó építőanyagnak. De ha Ön úgy gondolja, hogy Magyarországon is jó lehet a gerendaház, akkor újra elgondolkodom ezen.

[@kacsa78]

És ilyen esetben mi lehet a végleges megszüntetés?bontani a hàzat és újat építeni?

[@nepazarolj]

Igen, a legjobb nyilván az lenne. Ám ez nagyon nagy veszteségekkel járna és igen költséges lenne. Én mindig a tulajdonos oldaláról közelítem meg a helyzetet és a lehető legköltséghatékonyabb módon próbáljuk orvosolni a kialakult helyzetet. Ha nedves a fal és nem tudjuk elzárni a nedvesség utánpótlását, akkor bizony egyetlen mód kínálkozik, az, hogy ki kell szárítani a falat. Meg kell szabadítani a vályogot, vagy jelen esetben a földfalat minden azt lezáró és a párologtatásban, vagyis a víztranszportot akadályozó tényezőtől, majd olyan anyaggal kell pótolni a száradást követően, ami lehetővé teszi a vízáramlást és elpárolgást a felszínen, a talajhoz lehetőleg minél közelebb. De minden ház más és más, ezért mindenütt helyben kell kiagyalni egy egyedi megoldást, vagy megoldás sorozatot. Ezek persze mind csak tűzoltások, ha nem lehet visszaállítani a ház eredeti, az építéskor kialakított felületeit. Magyarul, a hajópadlót a döngölt földön, vagy magát a döngölt földet, de azt ugye ki a fene szeretne manapság? :-) Valamint a vályogvakolatokat és meszelt festést. Továbbá száműzni a vizet a vályogházból és vizes helyiségeket égetett téglából épített melléépítésbe kihelyezni. Nem olyan egyszerű ezeket a helyzetek megoldani, sőt inkább nehéz. :-) De ehhez kell a kreativitás, kísérletezés és tapasztalat.

[@1valkuratexasikopo971]

Talajvizes helyen nem jo oreg valyoghazat venni, mert az mindig vizesedni fog. Nem feltetlenul kell vizesblokkot hozzaepiteni, ha esszeruen alakitjak ki a vizvezetekek helyet. A legjobb, ha rezvezetekben megy a viz, minel kevesebb fittinggel, minel kozelebb a vakolathoz. Visszajavitani erositett meszhabarccsal erdemes. Az oncsoveket el kell felejteni, ahogy a faltol- falig csempet is. Helyette vmilyen szellozo alfal kell, ami nem gipszkarton, es vizlepergeto. Persze lehet roppantos vezeteket is elvezetni kivulrol egy muanyag csatornaban, de az tenyleg ronda. A valaszfalakban kellene lennie akkora turesnek a fodemnel, hogy ne repedezzen a fofalak termeszetes mozgasakor. Ezert jobb a rendes aljzatra, savos alapra epitett haz, mint a regi valyog javitgatasa. A legszebb, amikor kivulrol nikecellezik, belul meg toljak ra a csiri- biri szinu diszperzitet. Azt aztan alapozhatjak, injektalhatjak, beutolemezezhetik, az sosem lesz jo. Megis a fo problemat abban latom, hogy atlag berbol meg 15-20 ev sporolas utan sem lehet egy ocsai lakopark tipusu hazat normalis kornyeken felepiteni. Ezert marad ez a kendacsolas sajnos. :(

[@nepazarolj]

:-) Na igen. Az a helyzet, hogy a jó és ép vízszintes szigetelés nélküli vályogházak mind, egytől egyig ki vannak téve a talajpárának. Ugyanis víz mindenütt van a talaj mélyében. Nem kívánok senkivel vitába elegyedni erről, az én határozott álláspontom szerint a víz vályogházba nem való. Tehát semmilyen alternatíva nem jelent 100% biztonságot csakis, ha nincs vízvezeték a vályog környékén. A többi megoldás mind hordoz veszélyeket, nem akarok itt példákat sorolni. Ugyanis nem feltétlenül csak a csőtörés jelent gondot, hanem pl. a meghibásodott mosógép, a meghibásodott wc tartályból kiömlő víz, stb, stb.. A képződő óriási páraterhelésről pedig jobb nem is beszélni. A legtöbb esetben a csőtörést is elfagyás okozza, ami minden csőfélét térdre kényszerít, ha máshol nem a fém csatlakozásoknál. Mondjuk az 5 rétegű és a kpe csövek azok elég jól bírják a gyűrődést, de ezek szem életbiztosítások. A faltól falig csempe az előre tervezett öngyilkosság egy vályogházban. Valóban. Eddig 2-3 helyen találkoztam jól kivitelezett vízvezetékekkel, amik nem a falban futnak és abszolút nem voltak zavaróan rondák. Meg kehet ezt is oldani ízlésesen. Igen a polisztirol borítás a, hogyan öljünk le egy vályogházat csúcsa. :-( A diszperzitről pedig ne is beszéljünk, mert már félek a festékréteget átszúrni sokszor, olyan gáááz az egész. Nagyon érdekes, hogy mennyire megváltozik a vályog viselkedése ezen anyagok hatására. Ha jól belegondolok egy gyors önmegsemmisítő mechanizmust indít be, a háznál. Nagyon érdekes. Igen, sajnos ezzel találkozom nap, mint nap, hogy kis pénzű emberek örülnek, hogy beköltözhetnek egy csilivili vályogházacskába, amit meg tudnak fizetni, persze ezt is hitelből, aztán jön a feketeleves, plusz a felfedezett hibák után még jövök én is és megmutatom a szemmel még nem látható problémákat is. Persze aztán sok százezer forintot spórolok is a felesleges körökből, amiket a fent említett szakemberek javasolnának. Mert érdekes módon minden áron, mindenki még jobban szigetelni akar, meg szellőző vakolattal szellőztetni. Olyan ez, mint ha ahelyett, hogy kinyitnám az ablakot, az ablak helyére betennék egy 1-2 cm-es anyagot, azon keresztül szellőztetnék, töredék annyi hatásfokkal, mint, ha ablakot nyitnék. A függönyt is elhúzzuk ilyenkor nem? Hogy ne gátolja a szellőzést egy lehelet vékony légáteresztő anyag sem. Akkor a falnál miért más a helyzet? Legelőször is ki kell törölnünk a fejünkből, amit a reklámokkal és a nagyon elmés javaslataikkal mások oda beültettek, aztán tiszta fejjel a nulláról mindent újra átgondolni. :-)

[@nemetizsolt663]

Vannak olyan cegek amik specialis bevagast csinalnak az alap es a valyog tegla kozt beiktatnak a fal ala specialis lemezeket ezzel meggatoljak a viz felszivodasat az alapon keresztul

[@23kagi]

@@nemetizsolt663 igen van ,és hasznos! Ez az első amit próbálnak általában,de tégla háznál is alkalmazzák,mi el az is ugyanúgy vizesedik ;) ,csak tévhit hogy a vályoggal van baj !

[@martasinka5483]

Hello ilyen nedveség méröt hol lehet kapni és menyibe kerül

[@nepazarolj]

Aldiban és 4-5 e Ft, amikor van. Most jön a tüzifa szezon, szerintem lesz ismét.

[@martasinka5483]

Köszönöm a informáciot

[@etatarpai1045]

Helyszini felmerest es kivitelezest lehet ontol kerni?

[@nepazarolj]

Az elérhetőségem: 70/ 6 125-521

[@s4s88]

erdekes !

[@alexandersimplon1497]

A parketta Bonomit/Bonobitba van rakva. Nem szigetelés. Ez a parketta ragasztó. Apám is ebbe rakta a parkettát. 1970-ben. Sajnos hiányzik az alap, lábazat, és a fal alatt a vízszigetelés. Ahol a 80 cm es alap és minimum 30 cm lábazat valamint bitumenes lemez vízszigetelés megvan remek házat kapunk. Ja és a falat hungarocellel ne hőszigeteljük, mert ugyan ezt kapjuk. Sok kőműves ezt nem tudja, tulaj meg pláne..

[@attilahofferek8513]

A bonobit az kátrány benzinben feloldva tehát szigetelésként is funkcionál, ha tetszik, ha nem.

[@alexandersimplon1497]

A kátrány a koszolás mellékterméke Dunaújvárosi Vasgyárban készül... Pontos neve feketekőszénkátrány, barnakőszénkátrány. A kátrány szúrosszagú. Talpfa telítésre használják. A bitumen, bonomit, bonobit, kőolaj lepárlás, krakkolás mellékterméke. MOL állítja elő a bitument. A bonobit a bitumen oldószeres oldata sűrű oldata. Lakkbenzinnel hígítható. www.ceresit.hu/hu/termekek/vizszigeteles/alagsorok-es-alapok/cementbazisu-termekek/bonobit-hs.html A bonobit vízszigetelő, kellősítő anyag, tapadás segítő anyag. A parketta ragasztás egy mellékág.. faparketta.hu/jo-tanacsok/ Ragasztott parketta esetén is találkozhatunk olyan problémákkal, amikor nem ajánlott az egyszerű csiszolás-lakkozás. A régi ” Bonobit”-ba ragasztott parketta -mint később kiderült-, nem egy hosszú távú, tartós ragasztást biztosít. Jó pár éve a gyártó cég, levette a parketta ragasztást, az eredetileg szigetelésre gyártott „Bonobit”alkalmazási területéről. Ez az anyag sajnos 6-8 év alatt annyira kiszárad, kikristályosodik, hogy szinte az egész parketta elválik az aljzatbetonról. A korábban ragasztónak nevezett „Bonobitot” pedig, viszonylag könnyű módon, por alakban fel lehet söpörni a parketta alól. Ebben az esetben javasolt a parketta átrakása (erről majd a későbbiekben írunk).

[@alexandersimplon1497]

A kátrány a kokszolás mellékterméke. Kimarad karakter... :-(

[@nagykaroly8732]

Én laikus vagyok. Kinéztem egy vályogházat, ami tetszik. Elkezdtem ezeket a videókat nézni, de úgy látom, hogy semmi sem jó...már megint, egy lehúzós videó.

[@nepazarolj]

:-) Szó sincs arról, hogy semmi sem jó. Ez egyszerű fizika, semmi több. A jól kezelt vályogház sajnos kevés, ez tény. Ám lehet azért találni.

[@roly1092]

szia, a deszkát csak azért ütötték fel a szarufák két oldalára ,hogy a meghajlott gerendát kiegyenesítsék. méterenként bőven elég szegelni

[@matt861010]

A videó végén lévő megjegyzésed miszerint ha az alsó részen mészfesték lett volna használva akkor képes lenne a nedvességet eltávolítani felvetett bennem egy kérdést. Most tervezek vályog házat venni viszont élénk színeket is szívesen használnék de azok nem kivitelezhetőek mészfestékkel. Viszont az utolsó gondolatokból arra jutottam hogy akár életképes lehet egy olyan megoldás, hogy a fal alsó 1 méterén használok mészfestéket a többin pedig diszperziósat. Véleményed szerint ez mennyire jó ötlet?

[@nepazarolj]

Szia Csaba! Nos ma már élénk szineket el lehet érni mészfestékkel, oxid porok használatával. Az is működhet, igen, hogy az alsó 1 métert mészfestékkel fested a felsőt diszperzióssal, ám miért adnánk lejebb, ha alegjobb még ma ia mészfesték, mert 10 évig iszonyat lúgos marad a kémhatása, amiben nagyon nehezen tud megtelepedni a penész.

[@zitavalgut2160]

Ez a te lakásod?

[@nepazarolj]

Szerencsére nem.

[@olgasaho6771]

Szeretném felhívni Lukács László csak nem találok elérhetőséget

[@nepazarolj]

Sok videóm alatt, főleg az újaknál már ott van. :-) 70/ 6 125-521

[@forgacstibor1271]

Érdekes, hogy mindig a vályogházakkal van a legtöbb probléma. Ezeket már nem felújítgatni kell. Igazából valljuk be őszintén 10-15 évet nem bírtak ki ezek már annak idején, csak a szükség és a halogatás már-már odáig jutott ezeknél az épületeknél, hogy kozmetikázhatod, kitolsz rajta +3 évet, vagy 5 öt. Ha rosszul csinálod ? -10 évet elősígítesz a romlásába.

[@conold77]

🤣🤣🤣🤣🤣 10-15 évet nem bírtak ki!!!🤣🤣🤣1957-ben épült a miénk..ezt a sok hülyeséget csak hallgasd a "mester és műszere" előadásában..Viszont ha a valóságra vagy kíváncsi, szeretettel várlak az otthonomba. Ja, lebetonoztam az egész padlót, laminált padlót illetve járólapot tettem( a mesteri ) tíltás ellenére, majd kb 500m2 gipszkartonnal lekartonoztam mindent belülről,szintén a szakértői intelmek ellenére, mindezek már 9 éve megtörténtek, és bár már le kellett volna omolni az egésznek, valamiért nem akar!!! Sőt nyáron hűvös télen délután 2 környékén kezdünk fűteni, és nem dohos nem gombás és még csak nem is vizes! De sebaj majd szólok neki hogy kezdhet omladozni mert a szakértő így rendelkezett!!!

[@attilafulep8082]

@@conold77 ez a szakértő összevissza beszél 😆

[@krisamagus1]

az enyém több mint 100 éves haver...

[@attilafulep8082]

Összevissza beszél. Te jó isten!

[@frankenbob3279]

Kíváncsi lennék a vizesedés okaira. Ha jól el van vezetve az alaptól a víz akkor nem tőrténnek ilyen felvizesedések.

[@nepazarolj]

Igen, itt az is probléma, hogy az esővíz is okozott károkat. Valóban magától a talajpárától nem lenne ennyire nedves, persze ez is csak akkor igaz, ha nem lenne kívülről 5 cm-es nikecell szigetelés és belülről nem lett volna lambéria. Ha így le van fedve kívül belül minden, akkor lazán felmehet eddig is a víz, akár talajpárából is. J igen és még az aljzatbeton is bitumenes a parketta miatt, ami szintén szigetel.

[@tamasmakara5239]

Üdvözlöm Lukács úr! Mi is nem rég vettünk vályog házat viszont 3 evig állt a falak mindenhol száraznak tűnnek sehol penész vagy salétrom... mit gondol lábazati es homlokzat szigetelésről lehetseges csak hogy esztetikailag szebb legyen ,persze a labazatra lepesallo nikecel a falra kőzet gyapot ami elvileg pára áteresztő es kőpor de nem műgyantás!?

[@nepazarolj]

A vízszintes szigetelés és legalább 80 cm mély alapozás nélküli vályogházra nem teszünk sem szigetelést, sem lábazatot. Ezt nem győzöm eléggé hangsúlyozni. Az, hogy valami légáteresztőnek van nevezve, az még nem olyan jó, mint a 1,5 cm-es vályogvakolat és mész festés. :-( Kőpor sem megy rá. Ha rajta van és alul valóban száraz, ami nem egyenlő azzal, hogy porzik!!!!, akkor maradhat. Hétvégén találkoztam hosszú idők óta először újra kormos lábazattal, ami a hagyományos módszer. Ja igen. Egy valóban száraz falazatú vályogházat nem kell hőszigetelni!!!! Mert egy 65-70 cm vályogfal az jó hőszigetelő. Tök mindegy mit írtak az energetikai tanúsítványba. Nálunk fűtés nélkül is még mindig folyamatosan 20-21 C fok van. Pedig mint utóbb kiderült, hátul elég nedves sajnos a fal. Ja egyébként por száraznak tűnik!!!! Sőt porlik a vakolat róla. A legrosszabb egy sok évet szellőztetés és fűtés nélkül állt vályogház, igaz a téglaháznak sem tesz jót ez.

[@tibormerle4619]

Szemmel látható a probléma,de hiába probálod magyarázni,de a sok "kontárt" ez nem érdekli...

[@nepazarolj]

Igen, őket nem, ám sokakat pozitív irányba lendít szerencsére, igaz rajtuk kívül. :-) Sok tulajdonostól hallom vissza, hogy hány hasonlót hajtanak el melegebb éghajlatra, mikor olyan dolgot ajánlanak, ami teljesen szembe megy a vályogházak fizikájával. Már ez is eredmény, hogy nem hagyják tönkretenni a házaikat. Nagy eredmény. Juszt László mondta mindig: Ne hagyják magukat becsapni, átverni! Igaza volt. Én magam sok százezer forintot buktam azon, hogy elhittem mindent, mert egy "szakember" mondja és élvezték a feltétlen bizalmamat. Tévedtem. De tanultam belőle.

[@denisedano2769]

+Lukács László - Az élet iskolája Kedves Lukács úr ! A mész az akkor jót tesz vagy rosszat a vályognak? Illetve, milyan anyagot érdemes fürdőszobában alkalmazni, hogy jó legyen a vályognak? Köszönöm a válaszát.

[@viragkelemen]

Nem jutok szóhoz

[@miklosharsanczky2653]

Szerintem az a szarufa lucfenyő.

[@nepazarolj]

A tető egy részén igen, de a régi szarufák többsége akác.

[@zsoltkohut1274]

Amin a kettő deszka is rá van szöggelve oldalról az se akác az tuti, semmilyen akácot nem látni a videón szerintem.... De csak egy 60as szög beütésével ki lehet próbálni mert akácba semmi nem megy bele nagyon.

[@karolcs4344]

Ez egy romhalmaz,ezt csakis eldózerolni !

[@nepazarolj]

Sajnos ezen az alapon a vályogházak 75%-át és sajnos sok égetett téglaház jelentős részét is el kellene dózerolni, mert ennél sokkal rosszabb helyzetekkel is találkozom. Ugyanis a nedves falakban az ország lakóházainak közel 35-40%-a érintett. :-( Tudom döbbenetes ez a szám, ám csak végig kell menni egy-egy település főutcáján és ott a bizonyíték. Na akkor én ezt kamerával a kezemben meg is valósítom. :-)