Egyáltalán mire jó ez a kutya? Bartha-féle "szelindek" 3/3.

[@DogCastTV]

Tisztelt Nézőink és érdeklődők! A sok hozzánk érkező kérdés megválaszolása helyett talán egyszerűbb, ha egy korábban megjelent cikk linkjét tesszük ide. Ebben a csatorna tulajdonosa és a videók készítője foglalta össze a hazai, "szelindekkel" foglalkozó irányzatokat. Ez talán sokmindent megmagyaráz, itt: www.azenkutyam.hu/elet/szelindek-kutyak/

[@zsolttoth1988]

A Nagy Embereket, mindig az kûlönböztette meg az átlagtól, hogy felvállalt olyan dolgokat, amit az átlag nem. Végigvitte, és gyôzött! Mert, biztos volt, az igazában! Sok, sikert , Bartha Ùr!

[@erikblaskovics7518]

​@@potty-t8g tudod ezért halnak ki a Magyar kutyák mert sajnos semmire sem alkalmasak. Meg lehetne oldani, persze. 1, munkát kell adni a magyar kutyáknak. Pl a magyar agárnál nagyon jò, hogy csak vele lehet vadászni. Ugyanúgy a vizslára és az erdélyi kopora is kellene. Értem ne legyen az hogy mást nem lehet, de vadászatra szánt kutyát kötelezö vizsga legyen, és amennyiben nem magyar fajta akkor évi 100000Ft kutya adò ( persze itt a munka kutyákrol beszélünk). A komondor és kuvasznál kettö opciò van, házörzö vagy pásztorkutya legyen.

[@G.K.-]

@@potty-t8g a régebbi riportokat nem követted ezek szerint.

[@erikalissai1304]

Egy nagyon fontos és lényeges mondat: Egy igazi tenyésztő azért hoz le almokat, mert meg akar tartani belőle ,hogy a tenyésztési koncepcióját folytassa. Az aki úgy hoz le almot eleve, hogy nem akar megtartani belőle , az szaporító! Köszönöm hogy ez a mondat itt is elhangzott!!🎉

[@MiklósKósa]

A kutyával foglalkozók között van egy nagy lenézést hordozó kifejezés: "kutyagyáros". Azt illetik ezzel a jelzővel, aki valamely népszerű, vagy annak remélt fajtából 2-3 szukából és egy-két kanból létrehoznak egy "gyártelepet" és gátlás nélkül tenyésztik, ahogy a csövön kifér. Így jön létre a túltenyésztés állapota az egyre növekvő számú beteg egyedekkel. Ezeket a beteg egyedeket az esztenákon a természet kiszűri, de mi lesz a városi betegekkel? Ugyanakkor aki tenyésztéssel foglalkozik, annak tudnia kell, hogy az ingyen adott kutyát semmire se tartják a "boldog tulajdonosok". . A harmadik probléma, hogy mikor lehet egy kutyára azt mondani, hogy "szelindek?" -Mert amíg nem lesz szelindek, addig keverék lesz, korcs lesz, és ezek a jószágok nem örülnek túl nagy népszerűségnek. Sok-sok probléma és hatalmas felelősség.

[@22Vasika]

Lehet rossz volt a közelítés. A szaporító, minden kölyköt megtart, és a nem jó kutyákat eladja szuper kutyáknak. Nem ölném meg a gyengébbeket sem. Hogyan lehet jót tenni, amit a Bartha úr mesél. Nagyon érdekes munka lehet. Ha újra születnék, ezt a szakmát szerettem volna megtanulni.

[@22Vasika]

Lehet rosszul fejeztem ki magam, de azonnali reakciók voltak arra, hogy egy mestert hallgatok.

[@laszlobuzgo5391]

Kivételes ember, kivételes feladattal! Csak a legjobbakat kívánom!

[@22Vasika]

Érdekes amit mondasz. Német juhász kutyával dolgozom. Érdekes, amit mond. Nagyon szeretem hallgatni egy jó szakember lelki gondolatait is. Ebben biztosan nem vagyok jó, de azt szoktam mondani, ha egy munkában, ha részt vesz az ember 20-30 évig, és nem érzi azt, hogy jó benne, akkor más munkát kell keresni. A kutyák, szerintem félig istenek

[@peterbartha6640]

Nagyszerű, informatív beszélgetés, köszönjük! Bartha úr egy kivételes tenyésztő és elsősorban a filozófiája miatt. Be kell fejeznünk a fajtatenyésztést, ha igazi, használható és egészséges kutyákat akarunk. Ez a buta "standardozás" idegbeteg, érzékeny állatokat generál. És elsősorban a küllemi standardra gondolok. Sok sikert a munkájához!

[@andrasillyes5536]

Nagy tisztelettel üdvözlöm a DogCast stábot. Nagyon érdekes volt hallgatni Bartha Lászlót! Maximálisan oszom a véleményét az ő általa megfogalmazott elvárásokat egy szelidek viselkedésében! Igen, szerintem is döntő kritérium a kutyák "elemi", "ősi" ösztöneiben, hogy magába hordozzák az örző-védő tudást, képességet. Hiszen ezt várja el az ember. Nyilván, pont ez lehet az egyik legnagyobb kihívás is. Személy szerint nagyon örülnék neki, ha Bartha Úr nem hagyná ezen elveit és meggyőződését bárkitől és bármiről is befolyásolni. Nagyon nagyon sok erőt, nagyon jó egészséget és sok sok kitartást kívánok tiszta szívből neki! MENNI FOG!!! Ugyanezen kívánságaimat küldöm az egész DogCast stábjának is! Ne hagyják abba, csak így tovább! Nagy tisztelettel: Illyés András

[@krisztiankovacs7786]

A kis és cseperedő kutyákról képek vagy videó? Mindannyian nagyon kíváncsiak vagyunk!

[@DogCastTV]

Ennek eljuttatását Bartha László vállalta, ami sajnos nem valósult meg.

[@anettszilagyi7481]

Nincs egy etterem a kozelben, ahol esetleg a maradekbol etetni lehetne a kutyakat? Egyebkent, megis kb mennyiert lehet vasarolni Bartha urtol egy kutyat?

[@tibororban1796]

Tiszteletem! Hogy tudom Bartha úr elérhetőségét megszerezni? Köszönöm!

[@DogCastTV]

A Facebookon.

[@merciccus94]

Kérdés ha szabad. Bandog bevonáson is gondolkodtak esetleg? Ha igen, miért, ha nem miért? :) Köszönöm!😊

[@DogCastTV]

Kedves Mercedesz , erre Bartha László tud válaszolni önnek.

[@ferencberkes666]

Egyik részben elmondta hogy milyen kritériumok alapján válogatja,szelektálja a tenyésztésbe fogott kutyákat.A Bandog az pont nem felelne meg.Hatalmas mozgás igénye,ha nincs lemozgatva akkor egy idegbeteg stb.Tehát azokra a feladatokra,viselkedési formára amit egy Szelindektől várnanak.Alkalmatlan lenne.Legalább is az előző Szelindekes videókból,ez vonható le.

[@GrfjitefTivfhnsd]

Azt szeretném kérdezni hogy mit jelent az F1 F2

[@gyuri23]

Erre keress rá (a youtube nem enged linket): Szabó Ferenc Állattenyésztési genetika Az F+szám a generációt jelenti. A tömör és nagyon leegyszerűsített lényege, hogy a kevert kutyák első generációját (F1) ha összerakod egymással, akkor a második generáció (F2) teljesen szét fog esni. Például a KAJ+Presa kutyák kinéznek valahogy, de utána a kölykök újra KAJ és Presának fognak kinézni. Szóval egy új típus létrehozás nagyon nehéz. Részlet a könyvből: A mendeli genetika megértéséhez vissza kell tekintenünk Mendel borsóval végzett kísérleteire. Mendel egyik kísérletében fajtatiszta sárga héjú borsó vonalat keresztezett fajtatiszta zöld héjú borsóval. (A szülőket P1, illetve P2-vel, a keresztezésből származó első generációt F1-gyel, a második generációt F2-vel jelölte.) Azt tapasztalta, hogy a különböző színű borsók keresztezése (P1 x P2) eredményeként kapott, minden F1 generációjú új növény sárga héjú borsót termett. Amikor az F1 generációba tartozó szülőket párosította egymással (F1 x F1), az F2 generációban a növények 1/4-e zöld héjú, 3/4-e sárga héjú borsót termett. A további keresztezésekben azt tapasztalta, hogy a P1, F1 és F2 sárga növények különbözőképpen viselkedtek, ha azokat fajtatiszta zöld héjú (P2)borsóval keresztezte. Ha P1 sárgát keresztezte a P2 zölddel, akkor minden új növény sárga színű borsót adott. Ha az F1 sárgát keresztezte a P2 zölddel, akkor az eredmény a növények 1/2-e sárga, 1/2-e zöld lett. Ha az F2 sárgát keresztezte a P2 zölddel, akkor a növények 2/3-a sárga, 1/3-a zöld lett. A jelenséget Mendel a következőkkel magyarázta: Egy-egy tulajdonságot egy-egy allélpár alakít ki, amelyek egyike az egyik, a másik a másik szülőtől származik. A diploid szülők egyik alléljukat adják át az ivadéknak, amelynek a genotípusa a két szülő egy-egy, azaz az ivadék két alléljától függ. A genotípus lehet homozigóta domináns (YY), illetve recesszív (gg), valamint heterozigóta (Yg). A fenotípust a domináns allél határozza meg. Mendel kísérletében a sárga színt alakító allél (Y) domináns, a zöld színt (g) alakító allél recesszív volt, vagyis az YY, illetve az Yp genotípusok fenotípusosan sárgák, a pp genotípusok pedig zöld színűek voltak.

[@adampaksz6890]

Nèzd meg a videòit többször! Az első hibrid generáció egyedei az F1

[@peterlengyel3946]

Sajnos ezt mint hobbi kinológus, azt tapasztalom, hogy az emberek nagy része, nem kutyát akarnak venni hanem "papírt, avagy mi van benne a törzskönyvbe" .

[@gyuri23]

Én úgy szoktam ezt megfogalmazni: -Nagyon nem mindegy, hogy az ember szereti a kutyákat, vagy kutyákat szeretne.

[@cedruska707]

Nekem szimpatikus lenne a Szelindek. 🙂

[@22Vasika]

Egy szelindekre ki az aki kész? Ha olyanok, mint te, akkor kellene. Viszont ilyen amatőr emberek, mint én, azok lehet félnek. Nem első kutyás embereknek.

[@zoltan5870]

Hogy is lenne rá akkorra kereslet mikor alig akad a kutyákról videó és kép anyag . Bartha úr elmondja így genetika úgy genetika de videókat hogy hogy növekszenek amelyikek felnőttek azokról tesztet nem láttunk hogy milyenek . Pedig várom az új interjúkat videókat hátha lesz a kutyákról valami .

[@DogCastTV]

Ezzel mi is így vagyunk... Bartha úrral nem egyszerű együttműködni.

[@zoltan5870]

@@DogCastTV Egy nagyon jó projekt ez és lenne érdeklődés a kutyákra csak a marketing részével is kellene foglalkozni( KZbin.FACEBOOK.TIKTOK) akár van kedve akár nincs a Bartha úrnak . Így ez is lassan a süllyesztőben feledésbe merülő dolog lesz SAJNOS .

[@zse1113]

Ez egy új infó, hogy ők is képezni akarják a kutyákat. Eddig azt gondoltam, hogy majd nyersen tesztelik az utódokat, a legjobbakat pedig továbbtenyésztik. Ha képezik a kutyákat, honnan tudják majd, melyik a jó, amelyiket tovább kéne vinni? Amúgy meg nem nagyon értem, miért várják el, hogy az emberek vásárolják a kutyákat, ha még senki nem tudja, mire képesek. De valószínűleg házat őrizni nem tudnak, hiszen képezni kell őket. Egyébként a házőrzésre, területőrzésre használt kutyáknak bírni kell a hideget is Mo.-on, hiszen állandóan kinn vannak, télen is. Az első alom kutyái szerintem erre alkalmatlanok, egy sima szőrű vizsla bundájával rendelkeznek. A másikat néztem, szerintem azok is csak hajszálnyival vastagabb szőrűek. A használhatóság szempontjából sokkal fontosabb a megfelelő vastagságú bunda, mint hogy a vedlésnél lesz-e valamennyi szőr az udvarban. Szerintem nagyon nehéz lesz a felsorolt tulajdonságokat megjeleníteni egy fajtában, amelyiket most kell létrehozni a semmiből. A felsoroltaknak egy jó pásztorkutya nagyjából megfelel, és az már kész van.

[@zse1113]

Azt se értettem, milyen koncepció alapján lettek kiválasztva a pásztorkutya szukákhoz a molosszer kanok. Mert ha jól értem, semmilyen koncepció nem volt, csak az, hogy adott fajtához tartozzon és legfőképp, hogy külsőre bejöjjön Bartha Lászlónak. Meglátta valahol, jó a felépítése, nosza, jöjjön fedezni! Én a tulajdonságokat, a munkaképességet helyeztem volna előtérbe. Ehhez viszont tesztelni kellett volna előtte.

[@gyulakeszthelyi4972]

Ugye, a farkasokkal semmi baj nincs. A kevert anatóliai pásztorkutyákkal se sok. Mert nem kiállításra viszik őket. A Kangal is hanyatlik. Egészen új approximáció kellene, ha canis típusú társat szeretne az ember.

[@zoltanpeter6140]

A koncepció jó, érthető. A gyakran megemlített városi környezet azonban nem igényel/tolerál ekkora kutyát.

[@ASKR612]

Azt hiszem a városi környezeten nem a belvárosi lakást érti, hanem városi léptékű (kertesház, telek, telephely) területeket.

[@zoltanpeter6140]

@@ASKR612 Ahogy én is.😉

[@ASKR612]

@@zoltanpeter6140 🙄Ebben az esetben mi a baj a kutya méretével?

[@zoltanpeter6140]

@@ASKR612 ha 30-35 Kg körül is megkapnánk az építgetés nélküli önállóságot, bőven elég lenne őrzési célra és sokat hozna fenntertási költségekben, egészségben stb. Időjárásálló, túl sok foglalkozást nem igénylő, fogásképes, szilárd szervezetű fajtákból nincs valami gazdag kínálat, így akár keresett is lehetne egy ilyen.

[@ASKR612]

@@zoltanpeter6140 👍 Racionális érvek! Kicsit elgondolkoztam, hogy mivel cáfolhatnám meg (csak mert a vita izgalmas 😄és ha értelmes, akkor abból tanulni lehet), de tényleg nem tudom. Inkább, csak pár feltételezést és gondolatot említenék ehhez kapcsolódóan. A nagy testű, és főleg keleti pásztorkutyák (eredeti, nem az itthon évtizedek óta kedvtelésből tartott és szaporított) táplálék hasznosítása általában sokkal jobb, mint egy kisebb kutyának, tehát nem biztos, hogy a tartási (táplálék) költségben sok különbség lenne. A melegvérű előlényeknek a legnagyobb energiaigénye a test megfelelő hőmérsékleten történő tartása. A hőmérsékleti igénybevétel a test felületén jelentkezik, azaz pl hidegben a felületen keresztül hűl le. Ahogy nő a test méret( térfogat), a testfelület/test térfogat aránya úgy csökken. De lehet, hogy nem ez okozza, hanem a környezeti igénybevétel és/vagy más anyagcsere funkciók, amiket egy kisebb testű kutyánál is szelekcióval el lehet érni. Lehet, hogy, ha lennének 30-35 kg-os keleti pásztorkutyák, amik tényleg évtizedek (századok) óta rideg körülmények között és csak, mint munkaeszköz lettek volna tartva és tenyésztve, akkor nem lenne ez kérdés. Egy 30-35 kg-os méretű őrző kutya is gond nélkül ellátja a funkcióját, de a nagy méret az elrettentés miatt is van. Tudom, ha valaki be akar menni illegálisan úgy egy területre, hogy ott van egy kutya és felkészül annak "ártalmatlanítására", akkor annak mindegy, hogy a kutya 30 vagy 50 kg. Szerintem van azért annak egy plusz pszichológiai hatása, hogy milyen a látvány a kerítés túloldalán. A kisebb, de munkakutyának használható kutyák pörgősek, szerintem túl energikusak egy olyan őrző funkcióhoz, ahol rájuk sem néznek, csak etetik, itatják. Ott megőrülnének, mert igénylik a napi foglalkozást és munkát (agyban és fizikailag is) míg a nagytestűek legtöbbször nyugodtabbak, jobban elvannak. Van kivétel, de én főleg azt tapasztaltam, hogy kisebb testű kutyánál, amelyik nem csak pofázik, hanem fog, dolgozik rendesen, az valahol egy kicsit bolond, és "standby"-ban is egy felhúzott rugó és ha nincs feladat, akkor keres és talál is magának, csak az általában nem végződik jól. De lehet, hogy a nyugodtság a megfelelő magabiztossággal nem csak a nagy méret miatt van. Abban már nem vagyok biztos, hogy kereslet is lenne rá. Sajnos azt vettem észre, hogy a munkafunkció igény nélkül a fajták elmentek a minél nagyobb, minél szélesebb egyedek felé mert az emberek többsége azokat keresi. Gyerekkoromban ('80-'90)olyan szép és jó anatómiájú kutyák voltak. Még a bullmasztiffok vagy bordeaux-i dogok is sportos munkakutyának néztek ki. Most meg - egy haverom szavával élve - olyanok, mit egy telesz.rt zokni. Sokszor szélesebbek, mint amilyen magasak, semmi formájuk sincs. Az utolsó gondolatom és talán ez már nem csak feltételezés és ez áll a legközelebb a valós okhoz, hogy miért marad a nagy méret. Szerintem Bartha László nagyon ért a pásztorkutyákhoz és a tenyésztéshez és jól látja, hogy a megfelelő tulajdonságokat - például az általad is említett építgetés nélküli önállóságot - milyen komplex igénybevétellel és szigorú szelekciós nyomással lehet kialakítani, illetve fenntartani. Attól tartok, hogy egy ilyen - a pásztorkutyáknál meglévő - igénybevétel nélkül nincs meg a szelekciós nyomás és bármilyen fajta tulajdonsága leromlik. Tegyük fel, csinál egy fajtát, ami jó lesz majd a városi környezetben és leviszi 30-35 kg-ra. Valószínűleg pár év(tized) és a fajta leromlik, mert a városi telephelyőrzésnél nincs olyan komplex igénybevétel, amely olyan szelekciós nyomás lenne a fajtánál, hogy annak a minősége megmaradjon. Ha ez így van, akkor a szelekciós nyomás fajtára gyakorolt hatását úgy lehet fenntartani, ha a tenyésztésben bent tartunk vagy bevonunk olyan egyedeket, amiknél megvan ez a komplex igénybevétel és szelekciós nyomás, ami nem más, mint az 50 kg-os eredeti környezetében dolgozó pásztorkutya. A 30-35 kg-os fajtát nem lehetne fenntartani 50 kg-os "tenyészegyedekkel". Illetve csak úgy lehetne fenntartani, ha az utódokat szelektálnánk és csak a 30-35 kg-os mehetne tovább. A következő generációban lehet, hogy visszajönne a nagy súly, de ami a nagyobb probléma, hogy egy olyan szelekció lenne, ami elsődlegesen a tömeget veszi figyelembe és ez megint a fajta hátrányára válna, mert a tömegnél fontosabb tulajdonságok háttérbe szorulnának. Érvelek itt a nagy kutya mellett, úgy hogy a legnagyobb kutyáim is 20-25 kg-osak voltak. 😄 Szerintem is a 30-35 kg-os kutyák (pl malinois vagy egy kisebb donovan pinscher típus/méret) optimálisak lennének, ha nem lennének mindig "felhúzva". Teljesen igazad van abban amit írtál és lehet, hogy érdemes lenne Bartha Lászlót is megkérdezni, hogy neki mi a véleménye az optimális mérettel kapcsolatban.

[@MiklósKósa]

Barta úr túl sokat beszél és a lényeget nem találom. A Konrad Lorenz megjegyzés/felismerés részben jó, de éppen az evolúció lényegét nem látja: a differenciálódás, a specializáció folyamatos. Ha ez nem lenne, még mindig csak egysejtűek lennének a világon. Kutyák esetében kell örző-védő kutya, kell társasági kutya, kell sport kutya, kell drogkereső kutya, kell szánhúzó kutya stb. ezek mint specializáltak az "őskutyából". Másik kérdés a "szelindek" kutya. Milyen tulajdonságokat tervez? Kinek kell ma szelindek? Az egyik embernek bikafogásra, a másiknak nem tudom. A harmadik probléma, az öröklődés problémája. Sok generációt kell átpasszírozni, mire biztosak lehetünk, hogy nem jelentkeznek váratlan tulajdonságok. Sok sebtől vérzik ez a szelindek program. A standardra valami szükség van, ami alapján tudhatjuk, hogy melyik kutya nevezhető szelindeknek. Sok baromság van minden standardban, de mégis szükség van rá. A kutyamenhelyek tele vannak szerencsétlen kutyákkal. A szelindek program ezt a számot növeli attól tartok.

[@gyuri23]

Furcsa a kérdésed, mert pont erről beszél egész végig, te mit néztél? Az evolúció értelmezésévél én a helyeden kicsit óvatosabb lennék, mivel magyarázod például a cápákat, akik 450 millió éve nem változtak semmit? Az evolúció elmélet (ugyanis az nem tény, hanem egy elmélet, egy elv, na ami tényleg több sebből vérzik) lényege nem a folyamatos változás, hanem a környezeti alkalmazkodás. Kinek kell szelindek? Például nekem.

[@laszloszabados775]

​@@gyuri23Erre irtam, hogy Szelindek, de jo! Kockazatvallalast hianyolnak. De, miert kockaztatnek egy olyan kutyaert, ami vallaltan meg kesz sincs, mint fajta? Vagy cserelgessem az eppen aktualis jobb kuyara idonkent a mar meglevot? Hat ezert az erdeklodes es ezert a tartozkodas...egyenlore. Ez nem nevezheto hibajanak az erdeklodonek! O egy kialakult kutyat akar, nem egy kialakulatlant. A meg nem kialakult "szelindeket", meg vegye meg az, akinek mindegy hogy hivjak es milyen a pillanatnyi jellemzoje...

[@gyuri23]

@@laszloszabados775 Így van, aki nem akarja ne tartson, ez nem erőszak. Ennek senki sem mondta az ellenkezőjét, sem azt, hogy ez hiba, csak annyit jegyzett meg, hogy kevés akit érdekel, hogy mi sül ki belőle. Ez mindennel így van, nagyon kevés ember vállal bármiféle kockázatot, ami szerintem szomorú, többek között ezért tehet a hatalom azt amit csak akar, mondjuk kénye kedve szerint injekciózhat bele az emberbe ismeretlen kemikáliákat. A szelindeknél az is esélyes, hogy nem lesz fajta, hanem típus, mert a Laci nem hisz a fajtában, legalább is az FCI-féle standard rendszerben.

[@ferencberkes666]

Talán meg kéne nézni az előző videókat is a Szelindekről!Amúgy bealudtál közben?Pont azt taglalja itt is hogy kinek,miért stb.Vannak az okosak,meg az okoskodók!Te melyik csoportba tartozol?

[@MiklósKósa]

@@ferencberkes666 Itt a you tube-on még nem szóltam hozzá semmihez. De a kutyákat nagyon szeretem, ezért most megtettem. Barta urat régóta olvasgatom, eleinte nagyobb később kisebb érdeklődéssel. Továbbra sem tudom, hogy egy magyar pásztor(?), őr(?) kutya kialakításához, miért pont egy tosa inu val kell kezdeni. Aztán elmegy az állatorvoshoz, ahol lát egy brutális jó kutyát, és akkor elhatározza, hogy azt is befoglalja. ..... Ezt a filmet is azzal kezdi, hogy túlvállalta magát, de nem tud kimenekülni ezért megy előre. DE MILYEN áron? Az utóbbi években próbáltak már fekete komondort is "kitalálni". Aztán jött az ötlet a kuvandor(kuvasz-komondor) tenyésztéséről. Hála istennek mindkettő befulladt. Most meg jön a szelindek -a turknomád után tosával meg ilyesmikkel. Egy időben nagyon népszerű volt a bandog tenyésztés teljesen ötletszerű módon. Nos a szelindek is így halad.

[@laszloszabados775]

Mar elnezest, de miert alacsony a kockazatvallalasa a magyaroknak? Miert kellene vallaltan meg nem kesz kuyat, fajtat venniuk? Mit csinaljanak a mar meglevovel? Mindig adogassak tovabb a tokeletesebb egyedekert?

[@gyuri23]

Úgy írok, hogy nálam van ilyen nem kész kutya. Természetesen nem kell venni senkinek semmit, ez nem erőszak. Egy új út kitaposása mindig nehéz és kockázatos, mert benne van a kudarc lehetősége, ezt mindig kevesen vállalják, viszont a sikert utána sokan élvezik és sajnos sokan irigylik. Én személy szerint azért csinálom, mert imádom a kutyákat. Nem kutyát szeretnék, hanem szeretem a kutyákat. A Bartha-féle szelindek koncepció központjában maga kutya van, a cél a kutya minőségének a javítása, igazi érték és minőség létrehozása. Aki valóban szereti a kutyákat az látja a katasztrófát ahová jutottak szegény állatok. Önállóan szaporodni képtelen, levegőt venni is nehezen tudó szörnyűségeket tenyésztenek egyesek, amire sajnos még igény is van. Ezt szeretné megállítani néhány ember, ami sajnos elég kevés, erre utal a Laci. Én olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy van energiám, helyem és megtehetem, hogy bevállalok ilyen kutyákat. Nem török pálcát senki felett, megértem, hogy erre nincs mindenkinek lehetősége, csak abban reménykedem, hogy akinek van, abból egyre több embernek lesz célja a minőségi kutya.

[@Szankozohoember]

Háromszor elmondja, hogy a jó kutyákat megtartja, a nem jókat adja tovább, majd csodálkozik, hogy nem veszik tőle. Eddig szidta a városi kutyásokat, most nekik "tenyészt" kutyát. Eddig azt mondta, a jó pásztorkutya tökéletesen beválik városi környezetben, most meg hogy nem való oda. Bravó😂

[@gyuri23]

@@Szankozohoember Nem ezt mondta, ne csúsztass. Sem azt, hogy a nem jókat adja tovább, sem az, hogy tökéletesen beválik városi környezetben. Azt sem mondta, hogy csodálkozik, hogy nem veszik a kutyákat. Ez kívül én már cseréltem nála kutyát, mert nem vált be, ami nem nem sok tenyésztőnél lehetőség. A többi stimmel. Ja az a semmi 😀

[@Szankozohoember]

@@gyuri23 És szerinted az egy jó megoldás, hogy úgy adogatjátok a kutyákat oda-vissza, mint más a labdát? Nem kéne átesni a ló túloldalára sem, a munkakutya attól még kutya, hogy nem babusgatásra használod. Egy gazdacserénél kevés helyzet töri össze jobban egy kutya lelkét, ha "szelindek", ha nem. Nálad ez a kutyaszeretet? Nálad ez az imádás, hogy ha épp nem válik be, visszapasszolod? Mert nálam nem. A többi stimmel.

[@gyuri23]

@@Szankozohoember A kutyának szerintem jobb egy gazdaváltás, mint a rendszeres villanynyakörvvel fegyelmezés, meg véres verekedés a többi kutyával és utána orvosi kezelés, vagy a láncon élés. A falka élet nem egy szem kutya a lakásbán és a munkakutya nem gyerekpótlék. És igen, abban biztos vagyok, hogy az így az összerakott falkában élő kutyák élete 1000x boldogabb, mint egy akármennyire babusgatott egy szem kutyáé, és igen néha ki kell venni a csapatból egyet, az sajnálatos, egyáltalán nem napi rutin és szórakozás, de összességében sokkal jobb mindenkinek. Nem vagyok népszerű azzal, hogy szerintem lakásban és egyedül tartott kutyánál kevés általkínzóbb dolgot tudok elképzelni. A kutya jelleme szerint falka állat, és az ember nem kutya, nem lehet falka tag. Mint a magányos emberek, akik megkattannak egy idő után, még ha ez elsőre nem is látszik. Az említett kutyának pedig találtak egy párt, akivel bírják egymást és nem napi szintű a verekedés köztük. Nálam, lehet, hogy az alfa kinyírta volna előbb utóbb. De ezt én gondolom így, más meg máshogy. Aki eljön hozzám megnézheti, hogyan viselkednek a kutyáim és gondolhat amit akar.

[@anitatoth4280]

A Moszkvai őr kutya sokkal sokkal nagyobb keretek közt let lètrehozva.....nem lehet ezzel a projekttel összehasonlítani! Mai napig eltérők az egyedek valamelyik jo házőrző mert hozza a kakazusibol ..vannak amelyikek nem jo őrzök mert a bernáthegyit hozzák.... Amit mar többször emlitettem a Barta úr videoi alatt a rottweiler es sok munka kutyák közt tegyen egy videot fell a " szelindekek" ellen...melyik őriz jobban akár teruletet vagy személyt

[@gyuri23]

Vedd figyelembe, hogy az őr szelindek még nincs kész, ezen kívül az őrzés csak egy kívánt tulajdonságok között. Ha meglesz a szelindek 7 próba, lehet majd vinni rá rotikat (már ha találsz majd olyat aki el meri vinni) és jól fog látszani a különbség.

[@anitatoth4280]

@@gyuri23 szerinted a világon a fegyveres testületeknek nincs jó kutyáik?? Vagy ők is a Barta féle kutyákat várják???😂

[@gyuri23]

@@anitatoth4280 De vannak, viszont azok épített kutyák. Ég és föld, ha ösztönből cselekszik egy kutya, vagy ha építve van. Valahogy úgy képzeled el, hogy van egy átlag alatti fizikumú ember, akit sok év kőkemény munkával bokszolónak edzel aki utána tűrhetően bokszol. Aztán találkozik egy ösztönönösen erős paraszt gyerekkel aki soha nem járt termembe, csak melózott a földeken és lecsapja egy pillanat alatt. 😁 Ez persze sántít egy kicsit, de nagyjából ez a különbség. Az FCI „rendszerű” fajtakutyák azért szarok, mert nem foglalkoznak a született ösztönös tulajdonságokkal.

[@balazskovacs2333]

@@gyuri23 Ez azért erős kijelentés, hogy szarok. Ráadásul nem is igaz. Vannak fajták, amik részben tönkre lettek téve, de nem az összes egyed. Továbbá egy ilyen ösztönből cselekvő őrző-védő szelindek soha nem lesz olyan jó munkakutya, mint egy malinois, munkavonalas német juhász, stb... egy IPO világbajnokságra ki sem jutna. És most nem a kutyaiskolákban lévő őrző-védő bohóckodásról beszélek, hanem valódi munkáról. Oda kifejezetten ezek a fajták a jók, egy pásztorkutyával kevert masztiff már a tömege, mérete miatt sem lenne alkalmas erre, sem arra, hogy egyik nap Jóska viszi szolgálatba, a másik nap pedig Pisti, a harmadik nap ismét Jóska, a negyedik nap pedig Géza, mert eleve csak Ottót fogja elfogadni gazdának, mivel az nevelte, képezte. Szóval itt megbukott az egész. Ez a szelindeknek nevezett (jelenleg keverék) fajta arra lesz jó, hogy sétánál megvédje a gazdáját, illetve otthon a területét. Erre pedig bármelyik pásztorkutya fajtánál lehet találni megfelelő egyedeket, de őrző-védő fajták is alkalmasak. Mindenféle képzés nélkül.

[@gyuri23]

@@balazskovacs2333 Igen, erős és túlzó is, de az FCI rendszerbe bekerült fajták sorsa meg van pecsétleve, csak idő kérdése. Persze, hogy van jó egyed, csak az idővel arányosan csökkenő számban. Egyre betegebb és egyre gyengébb, de legalább szép és nagy lesz mind. A komondor a szemünk láttára hal ki. A kuvasz határeset, ha elengedik a fajta tenyésztést talán megmarad. Jött helyettük a kau aztán a kaj. Ráugrott az FCI-n nevelkedett tenyésztői réteg és sikeresen tönktette. Mármint a fejlett nyugaton. Most a kangal kezd menő lenni, amíg elérik, hogy 100 kilós, mozgásképtelen hízódisznót csináljanak belőle. A német juhász is elbukott, most a belga a menő. Miért? Még is mi történt? A világbajokság a kutyaépítés mértékegysége, ami szelindeknél nem cél. Megnéznék egy világbajnok belga juhászt a területemen, hogy mit csinál a gyöngytyúkokkal. Biztos szépen ugrál karikán, meg énekelve tolat, de az engem nem érdekel. A kutyám úgy működik tökéletesen, hogy a képzésére uszkve nulla percet fordítottam. Kiraktam a kertbe és magától azt csinálja amit elvárok tőle. Lehet találni ilyen egyedeket? Én két és fél évig keresetem. Találtam is, csak éppen keverék. Arra nincs energiám, hogy kipróbáljak száz kutyát, hátha bejön valamelyik. Az arányokkal van a gond. És az egészségről még nem is beszéltünk.

[@martonkovacs5590]

Első likeoló😃

[@akosbrezovszky3134]

Ha tag vagy hamarabb likeoló lehetsz...😊

[@martonkovacs5590]

@@akosbrezovszky3134 tudom😄😀

[@gabortoth1017]

Ez egy komoly csatorna,ha cuki kutyákat akarsz nézegetni,akkor kérd el anyutól a telefonját és ott nézegess tiktok vidiket,ne itt "elsőzz",mint az oviban szoktad!

[@DogCastTV]

Kedves Gábor, van, aki kedveli ezt a like versenyt. Sokan vagyunk itt, sok korcsoportból. Ha valakinek ez okoz örömet, szerintem ez is belefér :)

[@tamaskiss2778]

Nagy humbuk az egész... Össze vissza beszél . Az eredeti koncepció nem így indult. Nem is egy régi fajtát szeretne visszahozni. Ez is csak a pénzről szól. Egyik videójában beszél arról,hogy nincs igazi őrző védő kutya. Olaszok keresték meg mert nincs jó Corso.Gyenge a rottweiler stb. Meglátta a piaci rést,körített egy jó mesèt marketingnek. A magyar bandogot akarja megteremteni,hogy lehessen belőle profitálni. Sajnálom 😏

[@godspeed1605]

Nekem ez igy egy nagy humbuknak jön le. Minden tiszteletem a Bartha úré és meg sem akarom kérdőjelezni a hozzáértését,de mint laikus irom,hogy szerintem abból nem lesz új kutyafajta,hogy pár kutyát összeengedett,kiszedte a lagjobbakat és kész a szelindek. Ehhez több kell. Én legalább is úgy képzelem el,hogy van 3-4 német dog meg 3-4 dobbermann pl. Azok köjkeiből kiválasztom a legjobbakat a célomnak,amik hasonlitanak is és azokat tenyésztem utána tovább. Majd mikor már összeállt a standardnak megfelelő,azt lehetne törzskönvezni. Most ott van neki 4 alomból egy rakás keverék kutya,lehet nem is hasonlitanak se külsőre,se belsőre. Hogy lesz abból standard? Még ki se alakult egy fajta sajátossága.

[@Imurai]

Mert hogy indul egyébként egy fajta kialakítása? :) Ez a lwegwelső generáció, naná, hogy heterogén az állomány! Majd 20-3§ év múlva más lesz a helyzet! A természetnek meg kell adni a maga idejét és útját!

[@zsoltnagy7251]

HA LAIKUS VAGY HONNAN TUDOD HOGY KELL CSINALNI?????