Egyenáramú gépek

Klasszikus egyenáramú gépek ismertetése.

[@peti1948]

Tisztelt Tanár Úr! Ötven évvel ezelőtt, a Kandón hallgattam erről a témáról Wierdl Károly előadását (nagyon tisztelem őt ma is). Ez a frissítés igencsak rám fért... Köszönöm, kedves Tanár Úr! Ha szabad egy kicsit viccelni: A soros gerjesztést bárki képes megérteni, a vegyes gerjesztés megértéséhez intelligencia (és sok tanulás) szükségeltetik...

[@zozimosz2]

Tisztelt tanár úr! Így van, a HÉV vonalakon közlekedő MIX/A, MX, MX/A típusú motorvonatok vontatómotorjai ( sőt, még a légsűrítőt meghajtó motorok) is soros gerjesztésű egyenáramú motorok kompenzáló tekercseléssel. Ezeknek a járműveknek a megindítására használjuk az előtétellenállasokat (a motorkocsi tetején vannak az ellenállásmezők) azért, hogy a vontatómotorok kapocsfeszültsége kicsi legyen. Gyorsításkor ezeket az ellenállásokat több lépésben iktatjuk ki kontaktorok segítségével, növelvén a kapocsfeszültséget. Mezőgyengítéssel ( úgy mondjuk vasutas nyelven, hogy söntöléssel) még tovább lehet fokozni a motor áramát, így a felvett teljesítményt is. Ilyenkor frankón gyorsul a gép, néha felvesz még 250 Amper áramot is az 550 Voltos motor, aminek a névleges teljesítménye 100 kW.

[@GyorgySzakacs]

Szóbeli vizsgán "Szinkron gépek, egyenáramú gépek" tételét húztam, amihez nagy segítség volt ez a videósorozat. Idéztem is a videóból - megemlítve a szerzőt is - így vizsgabizottság nem tett fel kellemetlen kérdéseket, mivel teljesnek és struktúráltnak tartották a tételkidolgozásomat. Köszönöm Tanár Úr! :)

[@viktorjager3201]

Én csak a lámpást tartottam, az úton Te mentél végig. Gratulálok a sikerhez!

[@gaborbolla6935]

Köszönet a videó feltöltéséért! Nagyszerű ismeret felújító videó! Ha jól emlékszem,anno a Kompant -Antikompant motorokról még az ELMŰ -nél az Önálló villamos hálózat kezelő tanfolyamon Varga Ervin akkori oktatási osztály vezető mérnök úr tartotta az előadást és mint ha az derengne a szürke állományom mélyén,hogy ennek egyik speciális felhasználási köre a közlekedésben van. Méghozzá a Fogaskerekű vasút alkalmazza pont emiatt a speciális motor M nyomaték karakterisztika miatt,hogy az emelkedőn jobb,könnyebb egyenletesebb gyorsítást is el tudjanak érni! Igaz ennek ára van,a nagy felvett áram. Amit ugyan a másik oldalon a lejtmenetben a visszatáplálással tudnak úgymond kompenzálni! Ha másba nem is,de abba,hogy az ELMŰ -től vett energiához a kb 2-1 arányban,vagy 3-1 arányban a 2-3 ereszkedő lejtmeneti gép majdnem fölvisz egy emelkedő gépet és majdhogy nem,az ELMŰ csak a veszteséget,illetve kevés úgymond aktív P- teljesítményt ad a fogaskerekű hálózatára. Persze ha a k-l-f veszteséget és a ELMŰ három fázisú hálózata és a fogaskerekű egyfázisú hálózata közti különbséget ,,Elhanyagoljuk" és úgymond átredukálva egy hálózatnak tekintjük! Persze ez csak inkább ellv,elmélkedés. .... De ha jók az emlékeim akkor a Fogaskerekűnél vannak ilyen szerkezetű motorok. És igen a hegesztő dinamók a másik gépcsoport ami a Tanár úr által felhasznált karakterisztika hatásait használja,vagy inkább alkalmazza! Jó egészséget sok sikert a további tanításhoz és a videókhoz! Üdvözletem Gábor.

[@zsolthuszar9070]

Tisztelt Tanár Úr! Egy kis példát szeretnék megemlíteni az egyenáramú vegyes gerjesztésű motorhoz. A példát én is szintén a munkámból kifolyólag a vasútüzemből meríteném: a V63 sorozatú (Gigant) villamosmozdonyok vontatómotorjai is vegyes gerjesztésű (kompaund) motorok. A főpólusán soros és külső gerjesztésű tekercsek helyezkednek el. Ha a külső gerjesztőtekercs áramát a soros tekercsben folyó árammal arányosan szabályozzák, akkor a motor soros jellege megmarad. A legnagyobb kapocsfeszültség elérése után a külső gerjesztőtekercs áramát nullára csökkentve folyamatos és veszteségmentes mezőgyengítés érhető el. Ugyanakkor a motorok indítása is lágyabb, finomabb a tirisztoros szabályozás által. A külső gerjesztés teljesen vezérelt tirisztoros hídból áll, míg a főüzemi félig vezérelt tirisztoros híd. Remélem hasznos és érdekes információval szolgálhattam. :) Az előadás egyébként zseniális és nagyszerű! Minden tiszteletem!

[@Taxiboybp]

Korrekt előadás 👍

[@jozseffo]

Üdvözlöm! Köszönöm a munkáját, érdekes információkat hallottam, egyben felvetődött bennem egy kérdés. Az egyenáramú akkumulátoros szerszámok mororjai hány %-al bírnak el nagyobb feszültséget? Konkrétan, egy 36V- os szerszám mororja elbír 40 V- ot? Köszönöm ha válaszol !

[@zsoltcsala5341]

Tisztelt Tanár úr, bocsánat,hogy e helyen teszem fel a kérdésem, de ha már villamos gépek. Azt kérdezném,hogy tervezi-e,hogy csinál egy előadást az árnyékolt pólusú motorokról?

[@viktorjager3201]

Kedves Zsolt! Köszönöm a leveled. Tervezem, hogy egy kérdések-válaszok videót készítek, és akkor az árnyékolt pólusú motorokról is beszélni fogok, ahogy kérted. Nem olyan bonyolult gépek azok, el sem hiszed milyen egyszerű, és nagyszerű találmányok... Köszönöm hogy írtál!

[@zsoltcsala5341]

@@viktorjager3201 Én is köszönöm a választ Tanár ú! Figyelemmel kísérem és várom a videót!

[@sz2laci]

8:46 még aktuális?

[@patkospeter]

Szórakozásból nézek ilyeneket, vagyis nem volt a képzésem része, ennek ellenére teljesen érthetőek az anyagok. Sőt, habár csak úgy nézem, olykor válaszolgatok is a kérdésekre, tehát a figyelmem is fenntartja. Köszönöm!

[@rendszergazdanyh2537]

Üdvözöllek! A témához kapcsolódóan volna pár kérdésem. Univerzális mosógép motorról van szó típusa HXGN2I.16 (google hoz róla képeket), mosó üzemben 4A 40W, centrifuga üzemben 3A 300W adatcímke szerint. Ugye ismeretes, hogy ezek a motorok soros gerjesztésűek. Viszont ennek a típusnak két tekercselése van, egyik a mosó, másik a centrifuga üzemhez. Összesen hat kivezetése van: 2 a forgórészhez, kettő az egyik állórész tekercshez, 2 pedig a másik állórész tekercshez. Ellenállást mértem a tekercseléseken, igaz csak ohmikust egy labortáppal áramgenerátoros üzemmódban. Az jött ki, hogy forgórész tekercs 3.8 ohm, egyik állórész tekercs 1.7 ohm, másik állórész tekercs 24 milliohm. Egyébként a forgórészen a tekercselés szemmel láthatóan vékonyabb huzalból készült, mint az állórészen. Működik is a gép, ha a forgórész és egyik állórész tekercset sorba kapcsolva feszültséget adok rá. Valamint úgy is, hogy ha a forgórészt és a másik állórész tekercset sorba kapcsolva is. Egyik esetben nagyobb fordulat, és kisebb nyomaték (gondolom ez a centrifuga üzemmód), másik esetben kisebb fordulat és nagyobb nyomaték (gondolom ez a mosó üzemmód) jellemzi. Igen ám, de a két különálló állórész tekercseket máshogy is be lehet ám kötni, pl úgy, hogy őket is sorba kötve és ezzel sorba kötni a forgórész tekercset. Vagy a másik módszer, hogy az állórész tekercseket párhuzamosan egymással, és ezt a forgórésszel sorba kötni. Vajon melyik a helyes bekötés, vagy kérdezhetném úgy is, hogy melyik bekötésnek mi az előnye vagy hátránya? Másik észrevételem, hogy ha egyenáramú 30V -os tápegységről próbáltam, érezhetően nagyobb nyomatéka van, mint amikor fázishasításos fordulatszám szabályozóval próbáltam kb 50V váltóárammal hajtva. Betudható ez annak, hogy míg az egyenáramú táplálásnál mindig azonos a mágneses fluxus, a váltóáramú táplálásnál szakaszos 50Hz -es impulzus áram folyik, éppen ezért a mágneses fluxus is 50 Hz-el pulzál, tehát van egy csúcspont, és egy nulla pont is, amikor nincs fluxus sem. Szóval elméletem szerint, egy ilyen motort egyenárammal táplálva, egyenletesebb, vagy akár nagyobb nyomatékot is adhat, mint váltóárammal táplálva? Harmadik kérdésem a feszültség és menetszámmal lenne kapcsolatos. Az elhangzott, hogy a soros tekercsen és a forgórész tekercsen a feszültségeloszlás aránya kb 100-150 is lehet. Szóval akkor maradjunk a 100-nál a könnyebb számolhatóság miatt. Tehát a névleges feszültségünk AC 230V, akkor elvileg a forgórészre jut 228V az állórész tekercselésre kb 2.28V ha jól értem. Ehhez tartozik egy bizonyos menetszám, amivel a motor gyárilag meg van tekercselve. Egyszerűség kedvéért akkor legyen a forgórész mondjuk 200 menet, az állórész pedig 25 menet. Ezek után ha én egy ilyen motort mondjuk kerékpár hajtásra akarok felhasználni, és kisebb feszültségűre szeretnék áttekercselni, akkor jó elgondolás e a menetszámot úgy meghatározni, hogy: 1- mivel az imént váltófeszültséggel számoltunk, annak az egyenáramú csúcsfeszültsége 324V kb, tehát 324V elosztom mondjuk 8-al, így megkapom hogy 40.5V egyenfeszültségre lesz szükség. És ha a forgórész menetszámot is osztom 8-al, akkor elvileg 25 menet szükséges a forgórészre, valamint ha az állórészt osztom 8-al akkor 3 menet szükséges az állórészre. De három menetet nem lehet kétfelé szimmetrikusan tekercselni, lehet mondjuk akkor 2-2 menet. 2- Vagy számolok a 230 V feszültséggel, és azt osztom 8-al, tehát 28.75V telepfeszültség szükséges, és a menetszám meghatározás szintén az előbb leírtak szerint határozható meg? 3- Hülyeséget feltételeztem, és teljesen máshogy történik egy adott tápfeszültséghez tartozó menetszám meghatározás... Nos, kissé hosszúra sikerült ez a levél, de az elmondottak alapján ha van kedved, akár egy videót is készíthetnél a témáról, vagy akár írásban itt is megfelel ha tudsz nekem válaszolni megköszönöm.

[@viktorjager3201]

Kedves Rendszergazda Nyh! Köszönöm, hogy ilyen szép hosszú levelet írtál. Végül is nagyon egyszerűek a kérdéseid, röviden fogok mindenre válaszolni. Sajnos a mosógép motor teljesen rossz a mérési adataid alapján. Nincs két különböző tekercse, legálább is én még ilyet nem láttam, és semmi értelme nem volna. Az egyik állórész tekercsfél zárlatos. A hat kivezetés azért van, hogy tudjon a gép mosó üzemmódban forgásirányt váltani. Négy tartozik a két álórész féltekercshez, kettő pedig a gép armatúrája, jelen esetben a forgórésze. A forgórész azért tűnik vékonyabb huzalnak, mert annak hurkos tekercselésén egy párhuzamos ágpár alakul ki, magyarul jobbról is, meg balról is kerüli az áram, fele keresztmetszet elegendő. A mosás és a centrifugálás közötti fordulatszám különbséget a szabályzó elektronika állítja be, a forgórész végére szerelt fordulatszám jeladó és a felvett áram egyenletessége alapján. Tehát errre felé keresgélj, ez a helyes vágány. A másik észrevételed helyes, inkább úgy fogalmaznám picit át, hogy a lüktető egyenfeszültségnél jobban, míg a simánál kevésbé érvényesül a tekercselés induktív reaktanciája, így első esetben nagyobb lesz az ellenállása, kissebb áram fog folyni, második esetben fordítva, ahogyan te is helyesen felismerted. A forgórész és az állórész feszültsége soros gerjesztésű gépeknél, univerzális motoroknál nagyban függ a gép fordulatszámától. Az amit mondtam, talán névleges viszonyok között egy jó becslés. A forgórész egyetlen tekercsének menetszáma a gyakorlatom alapjá nem lehet több egy ilyen motornál 8-10 menet lábanként. Az elgondolásod elvi alapja teljesen jó. Sajnos a bökkenő az, hogy a menetszám viszonyok nem csak a feszültség nagyságától, de attól is fognak függeni, hogy tiszta egyenfeszültségről táplálod, vagy univerzális (AC) motorról van szó. Röviden, ha lebontod a gépet, leszámolod a forgórész tekercslábankénti menetszámát, az álórész féltekercsek menetszámát, akkor azeket a feszültség változásának arányában linerisan csökkentheted, ha kisebb feszültségről van szó. Viszont a keresztmetszetét pont fordítva kell, azt meg növelni kell, ha ugyanazt a teljesítményt akarod. Ez szokott a bökkenő lenni, mert már a vastag anyag nem fér bele. Ezért át kell térni hurkos tekercselés helyett hullámosra, ahol más az áram eloszlás a vezetőkben a forgórészen, ott a tekercselemek lábanként nem sorban, hanem párhuzamosan kapcsolódnak. Itt már nem érvényes az a menetszám átszámítás amiről előbb írtam. Ilyenek az indító motorok az autókban. Kellemes ünnepeket, és köszi a leveled.

[@rendszergazdanyh2537]

Először is köszönöm a jókívánságokat és a gyors választ, így ünnepek alkalmával gondolom neked is van jobb dolgod, mint a kérdéseket bújni. Szintén kívánok én is neked és családodnak, kellemes ünnepeket és minden jót! Másod sorban attól tartok, egy kicsit sikerült becsavarnom magam ezzel a motorral. Ez a 24 milliohmos tekercs engem sem hagyott nyugodni, már csak ezért sem, mert a motor egy programhibás gépből lett kibányászva, tehát a motor elvileg működik rendesen, és nem valószínű, hogy zárlatos benne bármi is. Szóval kissé beleástam magam, és kutakodtam, aztán arra jutottam, hogy ez a "tekercs" -nek hitt kivezetés valójában nem is tekercs, hanem egy egyszerű hőkapcsoló lesz szerintem. Ezt a feltevésem is látszólag alátámasztja a rendkívül kis ellenállása, semmilyen kapcsolatban nincs a valóságos, másik két kivezetéshez kapcsolt tekercseléshez, valamint az is, hogy mindkét kivezetése azonos fekete színű. Nyilván mert teljesen mindegy, hogy van bekötve, a polaritása közömbös. Ellentétben a valódi állórész tekercseléssel, ami megfelelő ellenállású, és a két kivezetése is különböző, barna és piros színű, éppen azért, mert nem mindegy a bekötési polaritás, ugyanis a gép ezzel vált forgás irányt, attól függően, hogy milyen polaritással köti sorba a forgórész tekercseléssel. A fordulatszámot pedig egyértelműen a feszültség nagyságával szabályozza. Na de közben eszembe jutott, hogy van nekem induktivitás mérőm is, hát rámérek azzal, egy mérés mégis csak többet ér bármiféle feltételezésnél. Szóval kiderült, hogy a motor állórész tekercselése 55 mH, a forgórész 24 mH, a két fekete szálon pedig rögtön 0.006 mH mérhető. És miközben kézzel megforgatva a forgórészt, az első két érték láthatóan változik kissé, addig ez utóbbi beton stabilan tartja magát és nem változik. Tehát ha azt feltételezem, hogy mégis csak egy menetzárlatos tekercselés volna, az értékben akkor is kellene jelentkeznie valamilyen mértékű változásnak az armatúra forgatása közben. Szóval mindennek fényében azt hiszem kijelenthetjük, hogy ez bizony nem tekercs, hanem valóban egy hőkapcsoló lesz leginkább. De azért erősíts meg, hogy helyes e a feltételezésem. Válaszodra reagálva, az természetes, ha a menetszámot csökkentjük, a keresztmetszetet növelni kell, hogy megkapjuk a körülbelül azonos teljesítményt is. A javasolt tekercselési mód megváltoztatását viszont kissé fenntartással kezelem. Ismeretes, hogy a gépjármű indítómotorok is hullámos tekercseléssel készülnek ugyan, de az úgy is van méretezve, ráadásul nem is folyamatos üzemre készülnek legjobb tudomásom szerint. Már ott 12V -os feszültséggel táplálva is jelentős, akár 100-150A közötti áramfelvételről van szó. Persze ott erre van szükség épp a kis feszültség miatt. Tehát ha a forgórész ilyen tekercseléssel készülne, ráadásul a keresztmetszet is jóval megnövekedne, attól tartok a kis ohmikus ellenállás miatt átesnénk a ló túloldalára, és 48V tápfeszültség esetén ez már akkora áramot eredményezne, hogy rendkívüli mértékben megnövelné a gép melegedését, akár le is égne. Ezzel szemben ha maradunk a körkörös tekercselésnél, az úgy is megvalósítható, hogy ha feltételezzük, hogy egy tekercs menetszáma (én még nem számoltam) 8, akkor ezeket lepárhuzamosítva egy menetet tekercselünk. Így növeltük a keresztmetszetet és csökkentettük a menetszámot is. De viszont mivel a motor 18 horonyszámú, így ebből az egy menetes körtekercsből 9 fog sorba kapcsolódni, ellentétben a hullámtekercselés egy menetszámával. Mindehhez hozzájön még az is, hogy a kommutátorszelet száma 36, és a szénkefe szélessége pontosan kétszerese a kommutátorszelet szélességének, tehát e-miatt minimum kettő, de köztes állapotban három szeletke kap mindig feszültséget egy szénkefétől, ugyanígy a másiktól is. Azaz a kommutátor úgy van kialakítva, hogy legalább kettő vagy három tekercs párhuzamosítva kap gerjesztést, ami által megint csak csökken az ohmikus ellenállás, és nő az áramfelvétel. Ej na ez most megint jó hosszúra sikeredett, remélem szeretsz olvasni. :-D Aztán ha írni is, már nyert ügyem van, ha van kedved válaszolni is. Köszi. Ui.: Erről a kör és hullámtekercselésről simán készíthetnél videót, mert én magyar nyelven nem láttam még elmagyarázva. Hozzá véve a kefe elrendezést is, mert azt egyik videóban sem említik érdekes módon, pedig az egyik sarkalatos pontja a dolognak. Igazából az angol videókban azt sem értem miért fordítva említik, de a kör tekercselést (LAP winding) a kisfeszültségű nagy áramú gépekkel, a hullám tekercselést (WAVE winding) a nagy feszültségű kis áramú gépekkel társítják. Legalább már három angol videóban láttam ezt, de nem értem miért, pedig pont fordítva van, ha jól értem. Lehet csak rossz videókat néztem... :-D

[@teerburkolaas6050]

Rendszergazda Nyh Elnézést, hogy beleszólok, de kicsit félrevezető a leírásod. Nem egy egyenáramú villanymotorról van szó? Automata mosógépekben, kommutátoros szénkefés motor? Ebben az esetben a kivezetések: 2 kivezetés állórész. 2 kivezetés forgórész. 2 kivezetés tacho. és még néha van egy kivezetés az a földelés, ami a motor oldalához van kötve. Nézd meg mi hová megy nem jó a tacho-ra kötni vagy a testre a fázist. Ezek a v.motorok automata mosógépekbe vannak és egy elektronika szabályozza a fordulatszámot. Vagy egy microcontroller vagy egy speciális ic-és áramkör általában fázishasítással a fordulat függvényében. Közvetlenül direktbe nem ajánlott 240V -re kötni tartósan. Elég nagy fordulatú motor túlpöröghet és leég. Főleg ha nincs rajta terhelés Az állórész és a forgórész tekercse mindig sorosan van kötve, a forgás iránytól függően. (tehát ha forgás irányt kell mosásnál váltani egymáshoz képest felcserélődik a kivezetés.) Párhuzamosan nem szabad kötni, csak sorosan. Párhuzamosan kötve. Még talán 12Voltról is elindul, olyan kicsi a tekercsek egyenáramú (ohmos) ellenállása. A tacho-ra nem kötünk feszültséget. az az elektronikához kell. Visszacsatolás a fordulathoz. Mosásnál alacsonyabb meghatározott fordulaton kell tartani a gépet. Viszont ha nagyobb a terhelés nagyobb feszültségre van szükség a fordulat fenntartásához, ha felpörög akkor kisebb feszültség kell, hogy lelassuljon. Erre van a tacho. Tulajdonképpen tekercsbe forog egy állandómágnes amiről pár volt vátófesz jön le aminek a frekvenciája arányos a fordulatszámmal. Centrifugálásnál nem pörgeti fel egyből, először lassan indítja. Bár a szénkeféi el vannak döntve egy irányba, szikraképződés csökkentése miatt? Egy irányba ajánlott felpörgetni teljesen. De ezt már megmondják itt. Nekem ilyen van a műszerész esztergán, nagy áttétellel. Szabályzó elektronikát lehet hozzá csinálni is kapni is.

[@rendszergazdanyh2537]

@@teerburkolaas6050 Csak nyugodtan, ezért vannak a hozzászólások. Amiket leírtál, én azzal tökéletesen tisztában vagyok, így nem igazán értem a problémádat. A kérdésem a kisebb feszültséghez tartozó menetszám meghatározásra vonatkozott. Attól, hogy kevesebb feszültséggel tápláljuk az eredeti tekercseléssel, a nyomatéka is arányosan csökken. (Vagy nem arányosan de ez most mindegy). Tehát pl 48V feszültséggel táplálva simán megfogod kézzel. De ha vastagabb dróttal áttekerésre kerül, megnövekszik az áramfelvétel, ezáltal a mágneses fluxus is, és így a nyomaték is, hiába a kisebb feszültség. Csak nézz meg egy autó indítómotort az milyen dróttal van tekerve. Csak 12 volt, de ha azt megfogod, még a "kezedet is letépi" induláskor, mert olyan nyomatéka van.

[@roguesquadron909]

@Rendszergazda Nyh Nincs problémám. "A kérdésem a kisebb feszültséghez tartozó menetszám meghatározásra vonatkozott." Csak nincs ilyen tekercs itt. Mire gondolsz? (Ha arra, hogy áttekernéd 48 voltra, lehet, a forgórészt is állórészt is.) A 240Voltot elosztod a mostani menetszámmal megkapod a egy menetszámra eső voltot. (Remélem jól írtam.) Megnézed az hányszor van meg a kívánt feszültségben annyi menet kell. Persze az erő sok mindentől függ A vas mennyiségtől, mennyire gerjeszted fel (van 1 határ), Még a forgórész átmérőtől is függ. (Kicsit kevesebb menetszám, nagyobb áram túlgerjesztett vas nagyobb veszteség. Erősebbnek tűnhet. Abból a motorból így is ki van hozva a max szerintem.) A tacho tekercsre nem kapcsolunk voltot az jeladó tekercs. Az állórész, forgórész tekercse meg együtt értelmezendő 240Voltról megy a motor. Forgásirány váltás miatt van kivezetve külön a négy kivezetés. (Itt előadásokba univerzális, vagy egyenáramú motorok) Ami meg a régebbi mosógép motorokat illeti aszinkron zártkalickás forgórészű stb. Ott meg egyformák a tekercsek. Előbb kaptál választ ha nem ezt méred valami nem oké vagy nem jól méred. Legfeljebb ott a centrifugáláshoz van egy másik tekercs más pólusszámmal. De az is 240Voltról megy. Azért gyenge a motorod mert nem 48Voltról megy hanem 240Voltról. Na úgy ezt sem tudod lefogni. (Illetve le lehet mert mindent le lehet fogni.) Az önindító 6-12-24voltról megy hogy azt a teljesítményt le tudja adni nagyobb áramot kell felvennie. Ezért van a vastagabb tekercs. ha valami nagyobb feszültségről működik vékonyabb tekercs drót kell ugyanahhoz a teljesítményhez. hiszen a teljesítmény a feszültség és áramerősség szorzata. P=U*I ez logikus. Itt az előadásokba van aszinkron, meg univerzális meg mindenféle motorról van szó. Ettől érthetőbben még nem hallottam, hogy valaki elmagyarázta volna, mint itt ezekben az előadásokban. Látszik hogy tanár úr ért hozzá. Gyakorlata is nagy benne. Jó lenne nála tanulni. (Vagy lett volna.)

[@zsomborjakab4663]

Helló Lehetséges e egyenáramot valahogy váltóárammá alakítani Mert motoron nincs hely akkumulátornak re szeretnék LED lámpát bekötni

[@viktorjager3201]

Kedves Zsombor! Természetesen lehetséges, nem is olyan összetett dolog, mint elsőre gondolod. Nézd meg a földelés ellenállás mérésről szóló videómat. Ott az egyik mérési elrendezésben szerephez jut egy kis szivargyújtóba dugható inverter, amire neked feltehetően szükséged lenne. Nem drága, webáruházban könnyen beszerezhető. Remélem segíthettem, köszönöm, hogy írtál.

[@martonziegler2181]

Eredeti szakmám a villamosjármű szerelő. Ezeket a dolgokat anno nagyon belénk verték a suliban, nem mérnöki szintű, hanem középiskolás matekkel, de nagyon...