Elárasztani? Öntözni? Összefogni? Vizet megtartani? | Vízgazdálkodás a Szigetköztől a Homokhátságig

[@arondombi4589]

Nos alapvető probléma, ami még mindig azt sugalja, hogy nem tudnak rendszerben gondolkodni, nemhogy ökologiai rendszerben. Jelenleg is a gazdasági cél az elsődleges, még akkor is ha közben pont gazdasági hátrányt okoznak az illetékesek.. A felszíni víz nem független a talajvíztől és fordítva. Nálunk ez az egyik legnagyobb probléma. Az árkok, csatornák a talajvíz szintje alatt futnak, ezért amikor van víz, akkor viszi a talajvizet is és amikor csökken a talajvíz, akkor az nem túl nagy segítség, hogy van ami el is vezeti... Másik dolog, hogy állandóan csak a szántóklal van foglalkozva. Közben van 4 millió hektár, eközben van 2 millió hektár erdő, ami a talajvíz zuhanása miatt épp szarrá megy hazánkban 20-40-100 év termelési eredményét 0ázza ki, ezek pedig felújíthatatlanok lesznek talajvíz nélkül. A legtöbb erdő elviseli az árasztást, nemhogy gazdasági kár keletkezne, hanem haszon. Soha nem beszélnek erdészek a vízvazdálkodási témákban, pedig az erdészet sokkal jobban központosított, több ezer, 10 ezer hektáros gazdálkodó szervezetek vannak. Nem a mezőgazdászokkal kellene a vízügyeseknek egyeztetni a területekről, hanem az erdészekkel. Nem nagyon lesz olyan erdész aki azt mondja nem lehet elönteni a területet áradáskor, mert nem lesz gabonája.. A hazai fatermelésben az ártéri erdők az egyik legjobban teljesítők. Az öntözés költsége eltörpül a megtérült haszon mellett amit hozni képes. Amég olyan lesz a szabályozás, hogy az ötleteket kipróbálni sem engedi, sőt ha valaki esetleg megpróbálja és van eredménye akkor azt el akarja tüntetni. Nincs kritikus gondolkodás, ez pont olyan mint a szántás, amit évtizedek alatt lehetett csak ennyire kiverni az emberek fejéből.

[@keletnyugat9164]

Nagyon igazad van. Az erdészek is sunnyognak a vízhiány miatt. A talajvizek süllyedése okozta a csermelypatakok eltűnését s vele együtt erdejeink vízháztartását.

[@apazsitnyomaban]

Szép estét! Amíg még él és jó egészségi állapotnak örvend, nem lehetne megszólítani Andrásfalvy Bertalant egy ilyen vízgaldálkodással foglalkozó beszélgetés erejéig? Szerintem sokat tudna hozzáadni az Ő szemlélete a csatorna nézői tudásához a témával kapcsolatban, esetleg olyan összefüggésekre rávilágítani amiket a jelen szakemberi nem látnak.

[@lajosszarnyasi8222]

Nem fogják mert újat tanulni és változtatni nehéz dolog, lásd szántás, àsàs, kapálás.Nem véletlenül távolították el Andrásfalvy Bertalant annó a földművelésügyi minisztériumból,mert az egyik film a Gyöngy a sárban, kicsit ellene megy a gabonabànyàk világànak.

[@apazsitnyomaban]

@ nagyon igaz, amit mondasz. De ezen a csatornán leginkább az újító gondolatok kapnak teret szerencsére. Ezért is szerintem helye lenne egy ilyen videónak.

[@petertoth1272]

Igen hallottam. Ugyanakkor fenntartom, hogy az érdemi párbeszédhez jobb lenne az eltérő álláspontokat képviselőket leültetni egy egy ilyen beszélgetéshez. Ráadásul a hatékony cselekvésnek lenne már itt az ideje, ehelyett pedig még mindig szemlátomást a tiszteletköröket futják. Eközben gazdálkodóként az ember a bőrén érzi a helyzet súlyosságát. Köszönet a munkájáért, bízom benne, hogy a következő részek hatékonyabban a megoldás felé visznek majd közelebb minket.

[@hektarpodcast]

@@petertoth1272, a következő rész pont véleményütköztetés lesz.

[@keletnyugat9164]

​@@hektarpodcastnem csak véleményütköztetést kellene elérni hanem a négy szereplőt (gazdák-vízügy-fokkgazdálkodók-árpádkori vízkormányzók módszereitelemezni) kell egy asztalhoz ültetni. Persze a vízügy nem megy el ilyenre

[@szubotajbagatur]

1:05:00 ha 3x kell emelni a vizet, az már nem gazdaságos, mondja ezt Hódmezővásárhely melletti alak és beszélünk talán 10 méterről. Homokhátsagon 30-40 métereket kéne leküzdeni.

[@njozsi57]

Tévedés .A víztározóknak mindig tele kell lenniük amikor csak lehet, csak akkor kell üresnek amikor várhatóan odaér az ár. Különben nem tölti fel a talajvízet, csatornákat, nem hütene, nem okoz párologtatást a légkörbe, nem lehet belöle öntözni.Pl ha már Passaunál van az ár lekell engedni az összes víztározót, majd az árvíz csúcsából újra feltölteni. Ezek meg Móvár fölött bűszkén leengedték,.az árvízből feltöltöttek

[@hektarpodcast]

Köszi a véleményedet, szerintem hasonlók majd a podcastsorozat folytatásában is elhangoznak majd. :)

[@MihalyLajos-wy9py]

A tározó nyitása a Lajtán történt, az némileg elkerüli Passau-t. A tározó mérete a Lajtához igazodik nem tud érdemi hatással lenni a Duna vízszint alakulására. Ahhoz, hogy a kialakult folyami helyzetben érdemi tároló méretű víztározokat kialakítsanak -Óvár után- el kellene önteni Duna vízzel Győrt és Székesfehérvárt, egy sor más kisebb települések mellett. Erre még nem érett meg a választói akarat... A titok a m3/s-ban van. A Lajta nem Duna..

[@digosz1]

Sajnos nem megy főműsoridőben a TV-ben, pedig a jelenünk és jövőnk múlik rajta.

[@hektarpodcast]

@@digosz1, éppen ezért kell osztani, osztani és osztani. :)))) Ezt és a folytatást is. :)

[@keletnyugat9164]

"Belvizeket el kell vezetni"...ja...erre külön projektet irunk.. ..ebben volt csak Kertésznek igaza. A mélyterületre el lehet vinni. De nem csak kettős működésű csatorna van hanem hármas működésű

[@larpad1]

A cim es a tema jo, de a bevezeto mar elvette a kedvem hogy vegig hallgassam. Ezek a vendegek keptelenek okologia szemleletben vagy ha ugy tetszik out of the box gondolkodni. Hivjatok meg olyanokat akik kepese pl Balogh Peter okologus, gazdalkodo, hogy eloszor is tisztazza a fogalmakat, mint pl belviz es arviz, taji viztarozas, ontozes lehetosege, mert ezek nelkul nem lesz ertelmes parbeszed.

[@hektarpodcast]

Ha meghallgatta volna legalább a felvezetőt, tudná, hogy a második adás egyik vendége éppen Balogh Péter lesz...

[@szubotajbagatur]

15:00 ökológiai célú mederduzzasztás XD

[@hektarpodcast]

Biztosak voltunk benne, hogy sok érv és ellenérv születik majd erre a podcastra, de éppen ezért sorozat, hogy ezeket a temákat másik oldalról is kivesézzük. Szóval köszi, hogy ezt kiemelted kommentként is, esélyes, hogy még felvetődik majd a dolog. :)

[@keletnyugat9164]

Hát persze...az egész "öntözés" és az egész fosszilis energiával végzett vízügy sípcsonttörést fog szenvedni...mint eddig is.. Gravitációs megoldás is van

[@keletnyugat9164]

Nem "beáldozni" kell egy területet hanem gazdálkodni azon

[@keletnyugat9164]

Minden engedélyezésnél a vízügyi hatóság adja a szakmai döntést😊😅😮

[@Cent28]

Merev, rugalmatlan, bigott, vaskalapos nézetek, de attól még nem lesznek igazak. Kíváncsian várom a vitát Balogh Péterrel.

[@keletnyugat9164]

1870-es magasvezetésű csatorna maradványa...hopp: "Magasvezetésű"

[@keletnyugat9164]

Lajta mente...csermozjom....hopp. na mi hordat oda? Hát a Duna

[@petertoth1272]

Mindenki nagyon ért mindenhez, a kormány és az általa létrehozott és működtetett bürokrácia rendkívül hatékonyan előre szeretné mozdítani a dolgokat. Tehát minden a legnagyobb rendben...😂 A baj forrása tuti külföldön van....

[@hektarpodcast]

@@petertoth1272, ezt melyik részből hallottad ki? :)

[@petertoth1272]

​@@hektarpodcastKertész József vitte a prímet. A többiek pedig eludvariaskodták a helyzet. Egyébként az a Lajos Mihály aki a nagyágyúkban remekül szokott fogalmazni, most meglepően felkészületlenül érkezett a beszélgetésre és szerintem elég sokat össze-vissza beszélt. Helyette szerintem jobb lett volna olyan valakit meghívni aki a Homokhátságon gazdálkodik. Hiszen a térséget érinti az egyik legrosszabbul az állam és a vízügyesek szakszerű munkája. Ráadásul a csapadékviszonyok ezen térségben katasztrófálisan alakultak az elmúlt időszakban.

[@hektarpodcast]

@petertoth1272 , mint többször is említve lett, ez egy sorozat minimum 6 résszel. Szóval lesz pár vendég még - a Homokhátságból is, aminek külön részt szentelek. :)

[@erzsebetbertalan4843]

@@hektarpodcast Még civilként is nagyon ideges vagyok, nem látom be, miért teszi tönkre a sok szereplő illetékes az országot. Hogyan nem lehet megoldani, hogy víz legyen a tájban?? Mi kell még, talán hogy a nép lincselje meg őket?! A kérdés megközelítése a kekeckedés helyett ez legyen: a cél, hogy víz legyen a tájban (ez nem vitatható), tehát kinek mit kell (és nem kellene) ezért tennie. Gyorsan, hatékonyan, ésszerűen és olcsón --- mintha életképes férfiakat látnánk.

[@arondombi4589]

@@erzsebetbertalan4843 az önérdek és a közérdek egy versenyszférában sosem lesz azonos. Mindig az a cél, hogy valakinek jó legyen, amég másnak nem.. a közszféra jelenleg megszűnt, egyéni érdekeket szolgál ki az országban tovább mélyítve a versenyhátrányt. Sok közigazgatásban dolgozó fel sem fogja, hogy egyéni érdeket szolgál, mivel a felettese nem megkérdőjelezhető. Adnak nekik egy tervet, amit ő végrehajt, ez lehet akár törvény is. Azon nem gondolkozik, hogy ez XY érdeke vagy esetleg közérdek ellenes, mivel le van írva. Az iskolarendszer jeles tanulói ezek, a hierarchiát megszokták és mint a háton fekvő pincsi várják a jutalom simogatást...