Üdv! Tudósok egy csoportja arra jutott a feltárt leletek alapján, RÉSZBEN a Hypogeum-ot temetkezési célokra használták és egyfajta templomként, miben mikor a népesség ott tartózkodott akkor lecsapott egy szökőár és mivel a föld alatt voltak, megfulladtak! Az üledékeket feltárva emiatt voltak összekeveredve benne a csontok. A mélyebb részben megtalálták a főpap teljes csontvázát olyan helyzetben mint fulladásos halál következtében vesz fel az emberi test. Emiatt nem terjedt el ez a tudás mit itt felhalmoztak!
@0sugaarmy04 ай бұрын
Na ez egy nagyon érdekes videóra sikeredett😃
@EtelkaVitalis3 ай бұрын
Az automata ajtók > szinte félelmetes, hogy milyen régen, és milyen technikával oldották meg. A damaszkuszi acélról szóló rész számomra nagyon érdekes volt!!
@JánBarta-i2t4 ай бұрын
Nagyon jó a video, érdekes. Szerintem is volt már újra indítás - gondolok itt a régmúlt atom háborúra. Az emberiség java része kipusztulhatott és a megmaradt része újra kezdte az egészet. Ebben lehet valami. 👍
@ErzsébetFüzér4 ай бұрын
Nagyon szeretem a videóidat! Ez különösen tetszett! A piramisokról,építésükről még szívesen néznék videót! Köszönöm szépen!😊
@nagyszamar3 ай бұрын
A rámpa elmélet, amit itt is láttunk totál hülyeség, és kivitelezhetetlen lett volna.Nagyobb , több anyagot kellett volna megmozgatni,mint magához a piramishoz, és ha lett volna ma is látható nyoma lenne. Itt a videóban az egyik legvalószínű építési mód, amit valaha láttam, és erre a piramison megvannak külső látható nyomai az építési módnak. : yutube pont com /watch?v=ZFEjBtPOPNk
@KiberBurgerAKirály4 ай бұрын
Ez nagyon jó lett!
@katalinkucsa61724 ай бұрын
Folytatàs 😊👍
@Thomas-Gameplay4 ай бұрын
Köszönjük a videót, jöhet a piramisos is😊
@miklosgergely77944 ай бұрын
Köszi az új vidit viccelek!
@KötelezőNem-i9e4 ай бұрын
Nos ezt a modern tecnológiát a múltan én egyszerűnek gondolom. Ma jáeunk mindenféle háborúk felé, de legyen ne háború, csak kozmikus esemény, amely fényt megkzelítő sebességgel érkezik. Nem is látható így. A Földetilyen esemény akár többször is elpsztíthattta az "ősrobbanás" óta. Mindez az emberiég létezése óta. Így az ember elmenekült, de nem bvooltjó hely, így a kataklizma után kereste a visszajövete lelehetőségét. Mindenki persze nem hagyta el a Földet, így civilizációnk ismét több és töb részre szakadt. Így könnydén magyarázhatók, hogy a földönkívüliek másak külsőre mint mi. Könyyen magyarázhatók akár az UFÓ-k és így tovább. Kell még több magyarázat? Például, ha csak a Marsra mennénk az eltérő gravitáció már megváltoztatná az embert. Ezt tudjuk a kezdettől. Mégis olvashatunk arról valamit, hogy milyen hatás a következmény? Egyről hallani csak, pénz, pénz, pénz. Unalmas. Igen tudom,jlenleg nem boldogít, de jóha van,bár még sok idő kell ahhoz, hogy egy paradigmaváltás legyen,legalább a képzeetben. Örülnék,ha folytatná valaki!
@kkjj63253 ай бұрын
Leonardo tankja nem a kor miatt nem került gyártásra, hanem azért mert két uralkodó is látva milyen pusztításra képes, egyszerűen megtiltotta a megalkotását.
@tamasgalik8944 ай бұрын
Nnagyon Ügyes vagy csak így tovább 🎉
@ferenckovacs6524 ай бұрын
A damaszkuszi acél részben keveredik a damaszkuszi acélra vonatkozó információ a damaszt acél tulajdonságaival. Néhány apró információn kívül gyakorlatilag csak mítosz vadászat, valótlanságokkal az összemosás miatt.
@janikamako4594 ай бұрын
KÖSZÖNÖM
@endreszmodics5763Ай бұрын
Ez nagyon érdekes.
@ildikogonda91963 ай бұрын
érdekes volt
@Zoltan-sb2hhАй бұрын
Leonardo Da Vinci egy zseni volt. Ha rendelkezésre állt volna néhány igazán jó mesterember, akkor már az ő idejében elkészült volna a repülőgép. A belsőégésű motorra is volt valami koncepciója, a kétütemű motorhoz hasonló gépet talált ki, csak gondolom nem volt a közelében olyan apparátus amivel megvalósítható.
@akosb.34634 ай бұрын
Kérek még videót a piramis ok ről!
@edekonkoly54164 ай бұрын
Nem kétezer évvel ,hanem 4500 évvel ezelőtt,az elfogadott történelem szerint.( Kheopsz piramis építés)
@laszlotanko5462Ай бұрын
Sakkozd be 60 ezer évre. Egyiptomiak így találtak rá. 😮
@edekonkoly541617 күн бұрын
@@laszlotanko5462 Olvasd el figyelmesen ,nem szerintem ,hanem az elfogadott történelem szerint,ezt én is tudom nem írtál újat !
@csabaargyelan74384 ай бұрын
Nem az a legnagyobb kérdés, hogy kik építették a piramisokat, hanem hogy mikor épültek? A fáraók falán csak Kre. 3500-ig tudnak visszamenni, addig többé kevésbé folyamatos az uralkodási láncolat, az azt megelőző több tucat uralkodói piktogram le van törve. - Innentől kezdve csak hipotetikus amit írok - ( Állítólag olyan gonoszak voltak, hogy még az emléküket is el akarták tüntetni. ) Ha pedig még korábbi uralkodók listájára tekintünk, akkor kiderül, hogy még régebbre nyúlik vissza a kultúra és a történelem. Mivel ez csak egyetlen tárgy és nem bizonyítja semmi más ezt a történelmet, ezért nem ismerik el még a létezését sem. Ha figyelembe vesszük a rádióaktív várost, és több tucat technológiai találmányt ami nem illeszkedik bele a történelembe, akkor azt mondaná mindenki, hogy volt egy nagy újraindítás (Nagy felejtés kora). Hogyan következhet be, hogy mindenki egyszerre elfelejt mindent? Egyszerű ! Ha minden ember rendelkezik Neuralink beültetéssel, és nem kell megtanulnia semmit, akkor csak a szervereket kell lekapcsolni és mindenki buta lesz.
@MrChavezLEE4 ай бұрын
miért kellene neuralink? ma minden ember tud gerincmütétet végrehajtani, forma1-es autót épiteni, rakétát épiteni, processzort fejleszteni? vagy teljesen nyilvánvaló, lenne, hogy egy Messi vagy Ronaldo gyermeke/unokája is világhirü focista lesz? egyébként csak most megjegyzem, hogy haladunk, egyfajta távoktatás felé..., tegyük fel 1-2 évtized múlva nem kötelező bejárni az iskolákba, csak stream-en veszel részt oktatásokon és ez igy menne több generáción keresztül. az emberek elszeparálódnának egymástól. majd lenne egy nagyobb napkitörés, ami elpusztitja a jelenlegi vilamos energia hálózatot. vagy akár csak egy új modernkori háború, amikor semmi mást nem veszel célba, mint az ellenség infrastuktúráját. bankrendszerek, számitógép központokat, villamos és vizenergiahálózatot, vasút/közút hálózatot, bevásárlóközpontokat, kórházat és iskolákat. végereményben kezdhetnénk mindent előlről, ok már van valamilyen szintü általános müveltség, igy csak egy középkori szintre esnénk vissza, itt Európában.
@Password11.114 ай бұрын
Szeretem és imádom a scifit és minden ilyen bulit...de szerintem Te egy olyan mesében élsz amiben Én is szeretnék! XD Kül a piramisok leszállóhelyek voltak az űrhajóknak! Lásd Stargate! :)))))))))))))))))))))))))))))))))))
@MrChavezLEE4 ай бұрын
@@Password11.11 acifi ide vagy oda. a jelenleg elfogadott piramis téma, az épitészmérnökök szerint vérzik 2 dologban. alapvetően ott, hogy a 3 gizai piramis jelen elfogadott tudásunk szerint is előbb épült korban, mint utána sok másik. egyiptomban több mint 200 piramisról tudunk és az a fura, hogy amik időben utána épültek, azaz fiatalabbak, azok romosabb állapotban vannak. tehát, ha időrendben nézzük az épitkezéseket, van a 3 gizai piramis, amik kr.e. 2500 körül épültek. majd utána valamiért 2000 évig nem sikerült megismételni azt a minőséget, aztán eljutunk a görög időkig, ahonnét már állandó épitkezési feljegyzések vannak. a másik mérnöki probléma a távolság. ha megnézed a gizai piramistól több száz km-re van a legközelebbi kőfejtő. tökmindegy, hogy hogyan, valahogy odaszállitották. majd az azt követő több mint 3000 éves épitkezés során ott épült nagyobb ismert müemlék, ahol volt város, és kőfejtő is, lásd görög/római/kora középkori épitkezések. majd csak kr.u. 1000-1200 körül jelenik meg a szállitás az épitkezéseknél, legyen az akár épitő ember, akár azok tápláléka, akár szerszámaik, akár alapanyag. igen, innentől, mivel nincs tudásunk, csak kitalálunk dolgokat, hogyan, miért és kik épitették. persze igaz, megeshet az is, hogy volt egy épitész, aki valamit akkor jobban tudott, tovább adta a fiának/fiainak és valamiért max 100 éven belül kihalt a család és nem adták át a tudást.
@csabaargyelan74384 ай бұрын
@@Password11.11 Nem tudom miért építették a piramisokat, és azt sem tudom, hogy kik. - Gondolom ezt te sokkal jobban tudod. - Abban viszont biztos vagyok, hogy nem az Egyiptomiak építették kb. 30 év alatt. Bár ha ezt jobban elhiszed, akkor maradjon meg neked ez az igazság.
@KocsandiAntal4 ай бұрын
@@csabaargyelan7438Szerintem nem kell rosszul érezned magad a leírtal miatt. Nekem például Erich von Däniken előadásai kézenfekvőbbek a múlt titkainak a megértéséhez, mint az ember és állat alkotta építmények magyarázata.
@bazsigameplay4 ай бұрын
Szia vicc elek!!
@BuxiPityuka4 ай бұрын
Ez nagyon jó videó 👍🏼👍🏼
@griffin-zl2bd4 ай бұрын
Hegesztett edény az ókorban....aha🤣
@KaracsonyBergenadjuntus4 ай бұрын
Úgy hívják, hogy kovács hegesztés technika. A fém művészet alapja. Később tanulhatsz a forrasztó eljárás miben különbözik egymástól. Damaszkolas, folyósítás, ötvözés és hőállapot ábra stb. A fémipari ismereteket már több mint 4 ezer éve alkalmazzák , igaz hogy csak tapasztalati alapon. Mára ez már komoly tudománnyal és mérnök képzéssel bővült.
@patrikkeresztes85524 ай бұрын
Bizonyos szintü, minőségü ,kezdetleges láng hegesztést végrehajthattak a mainál természetesebb módszerekkel is
@gyorgykotan87974 ай бұрын
Kovácshegesztés
@milantasi3 ай бұрын
Űrlények voltak
@csabaszabo39832 ай бұрын
Damascusi acél... hmm nézzünk már meg egy Japán Katana kardot :)
@SAMI-MOTOR25 күн бұрын
említettél egy hegesztett edényt, szóval gondolom ez a technológia még nem létezett. Akkor? (4:45) Amúgy köszi az érdekes beszámolót
@attilabenkoocs290816 күн бұрын
Kovács hegesztés....
@istvanpocsveiler42244 ай бұрын
Héron találmányairól szívesen néznék videót.
@gyulavarga39934 ай бұрын
Igen szivesen nèznèk mèg videos a piramisokról
@belanagy3144Ай бұрын
A sugárzó csontvázak szerintem radióaktív meteor becsapódás követketményei.
@stg5174 ай бұрын
Tisztelettel egy észrevétel:-.....a templom alatti,hegesztett edényekben.......-
@tamasszakal98344 ай бұрын
Hát igen, ez nekem is megütötte a fülemet....😮
@zoltannemedy44033 ай бұрын
@@tamasszakal9834 Hegesztésnek az oldhatatlan kötéseket nevezzük. Ilyen pl. a kovácshegesztés, amikor felmelegítik a fémeket és addig ütik egymáshoz, amíg a forró fém, össze nem olvad. Ez talán az első hegesztési módszer. Nem CO val tolták annak idején 😅
Elég ha valaki talál egy urán tömböt, és beviszi a faluba vagy városba. Lassan mindenki meghal.
@horvathnorbert933922 күн бұрын
Feltehetően van ciklikusság, de bizonyítékunk nincs rá.
@VirágMák2 ай бұрын
A hidraulikus kalapácshoz hasonló szerkezet a Szalajka völgyben is van.
@keknegyzet68792 ай бұрын
Azok a radioaktiv csontok esetleg egy UFO balesetbol is kovetkezhettek?
@attilapergel4 ай бұрын
A pakisztáni Harappa városára vonatkozó részhez találtatok megbízható forrást? nekem ez egyenlőre kacsának tűnik.
@erzsebetadok41693 ай бұрын
Hozzánk képest ,akik több ezer éve éltek okosabbak voltak mint mi.
@juliagruber12274 ай бұрын
👍👌👑 már cím is király!!!
@illestimea57624 ай бұрын
tesztet
@HajnalkaEtter-pb7ou3 ай бұрын
Amíg nem tudjuk mi az igazság, addig élünk nyugalomban!
@griffin-zl2bd4 ай бұрын
Hegesztés... a keréktengely is fából volt...
@norbertkis71284 ай бұрын
A kovácshegesztés egyidejű a fémfeldolgozás korával, ne villamos ívre vagy acetilénpalackokra gondolj, hanem a felizzított fém összekalapálására, ami t ma is alkalmaznak az iparban is, nemcsak a múlt századok fegyverkovácsai, patkoló kovácsai, stb.. :) Amúgy bronz korban réz lemezekből a peremek többszöri ráhajtogatásával és alkalmas hőkezelésével simán meg tudták csinálni az akkori fémművesek. A szükséges technológia tehát megvolt, a fizikai háttértudás ami egy csoda mögötte. Mert ezt méretezni kellett, hogy ne robbanjon fel. Ilyen templomajtó stabil működtetéséhez desztillált vízre, csövekre, szelepekre, vezérlésekre stb. volt szükség. Mint egy lezuhant ufonauta adna tippeket az akkoriaknak. Ehhez minimum gőzgép szintű gépészeti és fizikai mérnöki tudásra van szükség - kérdés, honnan a tudás egy kőfaragó és fémet épp megmunkáló társadalomban...? Még egy tömítést, egy nyomásmérőt se használt senki és ilyet megcsinálnak? A gond innen van: HONNAN?!?
@zoltannemedy44033 ай бұрын
Kovácshegesztés.
@farseverosapirico62483 ай бұрын
Szia . Jean-Pierre Houdin : 2 fokozatban szinte teljesen megoldotta napjainkban az egyiptomi piramisok építésének rejtélyeit . Nézz utána , kedves Vicc Elek . far severö sapirico
@laszlotanko5462Ай бұрын
Az a szélhámos? 😂😂😂
@sandor75943 ай бұрын
Kezdjük azzal, hogy a piramosok belsejében 80%-ban igazi tégla van, csak a többi burkolat, stb. van faragott kőből. Persze így is sok a kérdés.
@EtelkaVitalis3 ай бұрын
A piramisok építése megérne egy teljes videot!
@laszlotanko5462Ай бұрын
Időben vissza kellene menni legalább 60 ezer évvel. 😮
@meszaroszsuzsanna80493 ай бұрын
Igen szeretném
@PeterMagori-dq3fj4 ай бұрын
Szerintem vannak sokkal régebbi piramisok és nem hiszem hogy ez olyan megvalósítható volt a kerék feltalálása előtt
@jozsefpongo21993 ай бұрын
Mi a gond? Egyiptomban paloták, templomok, kikötők, világítótornyok, gátak épültek nem kisebb kövekből mint a piramis. Ugyanabban a korban.
@zoltanszekulics87774 ай бұрын
Az autómata ajtó esetében, némi csúsztatást érzek. Míg az ókori görögök, használhattak egy vízgőzzel működő (autómata) ajtót, de azt a fotocellás ajtóval messze nem lehet összehasonlítani, mert a fotocella egy ember megjelenésével aktiválódik, míg ezzel szemben a vízgőz a hő megjelenésével aktiválható. A gőzhajtású ajtó lehet autómatikus, de ahhoz mindenképpen az embernek kell alkalmaszkodni, magyarul, te ott nem mész be míg az ki nem nyílik. A fotocella esetében ez fordítva van, az ember megjelenése az amely kivált folyamatokat, minek következtében az ajtó kinyílik. 😉👍
@gondenzator4 ай бұрын
04:45 - Engem a hegesztett edények rejtélye jobban izgat. XD (Vajon inverteres, vagy trafós gépet használtak hozzá?)
@Zsabandi3 ай бұрын
4:44 az menő hogy már akkor csak úgy hegesztgettek az emberek
@Bodo_Richard4 ай бұрын
04:44 HEGESZTETT edények ???
@tiborpasztor33244 ай бұрын
Szerintem a piramisokat, hagyjuk. Ha biztos tudás derülne ki róluk, nem itt hallanánk róla először. Légből kapott elméletet, meg már eleget hallottunk.
@jozsefpongo21993 ай бұрын
Én tudom a tutit, hol szeretnéd megtudni?
@laszlotanko5462Ай бұрын
@@jozsefpongo2199 Hát azt a tutit megírhatnád. Azért kapnál egy kalap Nobel díjat. 😂😂
@jozsefpongo2199Ай бұрын
@@laszlotanko5462 : Ez az én tévedéseim Lehet vitatkozni vagy elgondolkodni rajtuk, de nem fogják megváltoztatni a világot. Kezdjük egy egyszerű kérdéssel: miért és hogyan építették az egyiptomi piramisokat? Nem tudod? Hérodotosz szerint a piramisokat azért építették, hogy ott temessék el a fáraókat. Azonban ez az állítás megkérdőjelezhető, hiszen például Tutankhamon, Pepi és Ramszesz sírjai mind a Királyok Völgyében találhatóak, és Kheopsz fáraó múmiáját sem találták meg a híres Nagy Piramisban. Ráadásul a piramisok „sírkamráiban” sem szarkofágokat, sem hieroglifákat, sem fáraókra utaló feliratokat nem fedeztek fel. Hérodotosz, aki több mint ezer évvel később írt az egyiptomiakról, sok történetet fantáziadúsan mesélt el. Ezért olvassuk, olvasták. Lehet, hogy semmi köze a történelemhez, de nagyon érdekes. Tehát valóban tudod, vagy csak azt hiszed? Az egyiptomi piramisok évszázadok óta lenyűgözik az embereket, nemcsak monumentális méretük, hanem az őket övező misztikum miatt is. A hagyományos felfogás szerint a piramisok a fáraók sírhelyei voltak, én azonban megkérdőjelezem ezt az elképzelést. Egy piramis felépítése körülbelül 200-szor többe került, mint egy gazdagon díszített, gondosan faragott sírkamráé, amelyet a fáraó tetteit megörökítő feliratok borítottak. A piramisokban található, úgynevezett sírkamrákban viszont sem feliratokat, sem hieroglifákat, sem épségben maradt szarkofágokat nem találtak. Egyiptomban eddig még nem fedeztek fel olyan sírt, amelyen ne szerepelt volna legalább az elhunyt neve, különösen, ha uralkodóról van szó. Úgy gondolom, hogy a piramisoknak gazdasági haszna volt. A piramisokat nem sírhelyeknek, hanem földmérési pontoknak építették. A Az ókori Egyiptom a Nílus áradásától függött, ami évente megtrágyázta a földet, de elmosta a telekhatárokat, szükségessé téve azok újrakijelölését. Az ókori egyiptomnak nagyon fejlett földmérési rendszere volt A földmérés létfontosságú volt, mivel a termőföld helyes felosztása és nyilvántartása közvetlen hatással volt a társadalom stabilitására. Éppen ezért a fáraó volt a legfőbb földmérő.Ezzel hangsúlyozva a földmérés fontosságát egyiptom társadalmában. A földmérés hatással volt az adókivetésre . A földadók az állam legfontosabb bevételi forrásai közé tartoztak. Az adó a termőföld mérete, elhelyezkedése és termőképessége alapján lett kiszámítva. A földmérés tehát gazdasági, és politikai szempontból is kulcsfontosságú volt. A piramisok kulcsfontosságú szerepet játszottak az ókori egyiptomi földmérésben és mezőgazdaságban. A Nílus mentén elhelyezkedő fekete föld (Kemet) rendkívül termékeny volt, és alapvető szerepet játszott Egyiptom gazdasági jólétében. A piramisok kiváló tájékozódási pontokként és egyben iránytűként szolgáltak a földmérők számára. Magasságuk és pontos tájolásuk az égtájak felé, lehetővé tette, hogy az árvíz után gyorsan és precízen kijelöljék a termőföldeket. Mivel a Nílus rendszeres áradásai eltörölték a földművelési határokat, a földmérők munkája elengedhetetlen volt az időben történő vetéshez. Az idő tényezője kritikus volt, hiszen ha a földmérés késlekedett, az jelentős hatással volt az éves termésre, így közvetlenül befolyásolta Egyiptom gazdasági stabilitását és népének élelmezését. A piramisok nemcsak építészeti csodák, hanem egy átfogó földmérési rendszer részei voltak. A két piramis közötti távolság és irány segítségével az egyiptomiak pontosan felosztották a területeket, megelőzve a határvitákat, és biztosítva az adóbevételeket. Ez a körforgás - a Nílus áradása, a földmérés piramisok segítségével, a földművelés és az ebből származó adók - biztosította, hogy Egyiptom gazdasága és társadalma stabil maradjon évezredeken keresztül. Az állam így tudott hatalmas projekteket, mint a piramisépítések, Nílusi kikötők, templomok, világítótornyok vagy más monumentális építkezéseket, finanszírozni. A piramisok tehát nem emlékművek voltak, hanem a földművelés és földmérés rendszeréhez szorosan kapcsolódó, nélkülözhetetlen elemei az egyiptomi társadalomnak. 2024 10 20
@petercsesznok95484 ай бұрын
Hegesztett edények. :))) Na,NEEE ! Átgondoltad?
@zoltannemedy44033 ай бұрын
Az oldhatatlan kötéseket nevezzük hegesztésnek. Ha két műanyag darabot osszeolvasztasz, azt is hegesztésnek hívják. Abban a korban, kovácshegesztést alkalmazhattak és ezeket az edényeket/üstöket sem úgy kell elképzelni, hogy 0,2-es lemezből voltak.
@sandorriza52024 ай бұрын
A címre reagálok. Mivan , ha mi nem vagyunk azon a szinten , mint ők voltak abban az időben?
@laszlotanko5462Ай бұрын
Sokkal magasabb szintet képviselünk most,mint annak idején. Itt a gigantikus méretek zavarják meg az agyunkat. 😮
@sandorriza5202Ай бұрын
@laszlotanko5462 Azt kötve hiszem , hogy mi magadsabb szinten állunk. Akkor miért nem rázzuk ki a kisujjunkból a technikát amivel építettek és más egyebeket . Ismerték az elektromosságot, légi felvételeknek megfelelő térképeket csináltak , olyan kemény anyagból készült szobrokat készítettek , aminek a megmunkálásahoz nekünk nincs olyan szerszámunk .
@laszlotanko5462Ай бұрын
@@sandorriza5202 Szerintem korunk még nemérett meg arra a színtre,hogy megtudja az igazságot. Mint írtam ezen építmények gigantikus méretükkel zavarták meg elménket. Semmi különös nem történt azonkívül amit ma sem tudnánk megépíteni. Egy kis fizika csillagászat és térelmélet megoldás lehet e jelenségre mint stohenge Nasca vonalak gigantikus építmények óriás méretű szobrok stb. Ennek megértésében Einstein Relativítás elmélete segített. Energia Tömeg és a térben való hihetetlen sebességünk a térben ami magyarázattal szolgálhat ezen dolgok megértésében. Még csak nemis fantasztikus,hanem törvényszerű az amiben most élünk. Erre mondják azt, hogy a fától az erdőt. ✨💥✨
@laszlotanko54624 күн бұрын
@@sandorriza5202 Ha megérted mire akarok kilyukadni, akkor jó. Ami most kétméter hosszú, az annak idején csak esetleg 20 cm-er hosszú lehetet. Nehogy azt higgyed, hogy naprendszerünk megszületésekor a földünk már ezekkel a paraméterekkel rendelkezett. Most ezekben a pillanatokban is mérete folyamatosan növekszik. Biológiai élőlények méretükben tömegükben évmilliók alatt semmit sem változtak, addig a föld amin élünk folyamatosan növekszik alattunk a piramisokkal együtt. Ez ha így van, sok mindenre magyarázatot adhatna, és fizikai Nobel díj garantált lenne. 😮
@janoskertesz27284 ай бұрын
Herodotosznak aki alapfoku beavatott volt?!(szerinte), az egyiptomi papok a következőket mondták: ti görögök, gyerekek vagytok a világ négy vízözönt (Pusztulást és újrakezdést )élt már át
@janosgajdacs86454 ай бұрын
sokkal valoszinûbb, hogy a köveiket zsaluzták és öntötték. a helyszinhez közel volt alapanyag is hozzá, êsvtermészetes beton a neve, mellesleg van mintám a nagypiramis kövéből, és mikroszkóppal is öntöttnek tünik. a rejtély fenntartása pedig fokozza az idegenforgalmat....
@KaracsonyBergenadjuntus4 ай бұрын
A kőfejtő bánya ne zavarjon meg ...
@zoltansinka75214 ай бұрын
@@KaracsonyBergenadjuntus Nem fogja
@jozsefpongo21993 ай бұрын
Nem baj, hogy megvan a kőfejtő ahonnan a köveket szállították a piramishoz?
@istvantorok48193 ай бұрын
De nem beton az, hanem homokkő, és főleg mészkő. És vésték, mert mai napig látszanak a vésőnyomok rajtuk
@krisztianhomoki71664 ай бұрын
Jöhet bármi ami Egyiptomi! 👍✌️
@filippomontuoso60584 ай бұрын
Na na, csak ne a tíz csapás jöjjön!😂
@otricsi3 ай бұрын
teveszar? 😏
@ivankeri-nagy56594 ай бұрын
Jó videó, de pontatlan. A piramisokat nem 2000, hanem kb. 4500 évvel ezelőtt építették.
@Arhangelul474 ай бұрын
És mi van akkor ha kb 12000 ével ez előtt vagy még korábban, tehnikai céllal, amit ma még nem ismerünk, mert hogy a piramisok belsejében semmi sem utal arra hogy sírhely lenne. Egy olyan civilizáció amely előttünk létezett okkal épitette, talán hogy tudassa hogy létezett.
@KaracsonyBergenadjuntus4 ай бұрын
Ne ellenkezz a csodát várókkal... Nincs dolguk a valósággal.
@Password11.114 ай бұрын
@@Arhangelul47 Csillagkapú film sorozat mindenre megoldás...
@Taylor.10103 ай бұрын
Mert nem buta emberek voltak a telefon előtt! ;) Használták az eszüket nem igy mint most a sok hülye...
@atadom14 ай бұрын
Az ősrobbanás egy atomhaború vége?
@JózsefTóth-f8gАй бұрын
Igen az. Tovább nem mehettek! A pénz a ti mindenetek!
@TamásPataki-n2y4 ай бұрын
Legyen fojtatásplssssssssssss😊
@KaracsonyBergenadjuntus4 ай бұрын
Fojtás ?😂
@zoltansinka75214 ай бұрын
Kit kell megölni?
@ferencagardi17564 ай бұрын
csiga segitett , kb daru vagy jobb
@tabdoom94974 ай бұрын
💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚
@boratora33304 ай бұрын
Nem lenne szabad misztériumokat terjeszteni. Thor Heyerdal megmutatta hogy lehet 30 tonnás köveket mozgatni (Húsvét-szigetek). A piramis-kövek egyáltalán nem pontosan megmunkáltak - lásd olyan szelfiket hogy benyúlnak két piramiskő közé és onnét kifelé. Egy ekkora építményben van kb. 300 különféle adat (szögek, hosszak méterben, yardban stb.) - az lenne a meglepő, ha semmivel se egyezne egyikük-másikuk ! A Nagy Piramis árnyéka Karácsony másnapján délben négyzetlábban mérve pontosan Lenin születési évének 4-szerese !! Egy külön rámpa építése 40 %-a lett volna a piramis-munkának, és el is kellett volna bontani - nem volt ilyen rámpa. TItkos kamra? Louise Walter Alvarez Nobel díjas fizikus müon technikával átvilágította - nincs benne ismeretlen üreg. De persze: tessék menni, megnézni, csodálatos. És az idegenforgalom fontos Egyiptomnak !
@jozsefpongo21993 ай бұрын
Így igaz, A rámpa attól még ott van a piarmisban.
@robertjakso98673 ай бұрын
A legrègebbi piramisok a legjobban,legpontosabban megèpített èpítmènyek.minèl faiatalabb egy piramis,annál "hanyagabb"az èpítèsi pontosság.a piramis körül èpített rámpa nagyjábból háromszorosa lett volna a piramis èpítèsère fordított energiának.a kövek mozgatását úgy kèbzeltèk hogy vizes homokon,faszerkezeten mozgatták a köveket.vajon mennyi víz kellett volna hozzá,ahoz,hogy folyamatos legyen a szállítás?milyen erős fa kellett volna ahoz hogy bírja ezt az igènybe vètelt?hogyan tudták minimèter pontosan legyalulni a hegyet,ahol a Gízai piramis èpült?bronz kori technológiával mindezt?esèlytelen.
@sont67394 ай бұрын
Az utolsóra nagyon egyszerű a magyarázat. Amikor kitört a vulkán radioaktív uránt lőtt ki a föld mélyéről a vulkán por és hamu formájában ami beterítette az egész települést és környéket. Ezért van sugárzás a csontvázakban és mindenhol máshol.
@palkopityi26203 ай бұрын
Hegesztett edény ? Vajon láng villany vagy CO ?😅
@zoltannemedy44033 ай бұрын
kovács!
@palkopityi26203 ай бұрын
OK ez nem ugrott be 😊
@palkopityi26203 ай бұрын
A piramis elmélet nálam bukott . Rendi oda hordtak rengeteg homokot ( amin fel húzták tolták az építő köveket ) Aztán ez hova lett ? Vissza szórták a sivatagba? OK elfogadom! De próbáld ki! Csak 200 kilót húzzál magad után a homokba ! Meg súgom ! Nem megy És ugye egy piramis nem kicsi
@belabaksay-roka9003 ай бұрын
Láttad mán, hogyan "heggesztenek" katanát (szamurájkardot) a _fegyverkovácsok_ ...? Nnna, ők, úgy "heggesztenek" katanát, ho' elébb-e kemencíbe rakgyák a' "mezei" acél-alapanyagot (acélgyártásbú' visszamaradt "gobolyokat" es/va' gördülőcsapágy-golyóbisokat és/va' leselejtezett damaszkuszi pengéket /meg talá' még rozsdás vasszegeket es/ ...) meg némi "titkos" adalékanyagokat, oszt' jól aláfűtenek a "kulimásznak"; oszt', amiko' úgy mán gondú'ják, hogy jó lösz, akko' kiveszik a' acil-"gyurmát", oszt' e'kezdik kalapányi - de igön hevesenn ám! (Gyakorlatilag *öszveheggesztik* a' acíl-alapanyagot ...) \_(ツ)_/ Kezded kapisgányi ...? Ne röhögtess! (De tényleg ...)
@istvanpesti57584 ай бұрын
A rámpás piramisépítés a nyerö! De mi tartotta meg a piramis rámpáját szeles idöben, ha az kötöanyag nélkül épült? 150 m magasság. Miért is épültek piramis formák?
@miklosdolinszky10244 ай бұрын
A rámpaelméletet már rég megcáfolták.
@jozsefpongo21993 ай бұрын
@@miklosdolinszky1024 Komolyan? A rámpák nyomait megtalálták a piramisokhoz vezetően. A rámpa piramis csúcsáig építése valóban óriási beruházás lett volna.
@aszuradaji63084 ай бұрын
egyiptomi villamos körte ?
@balrog42124 ай бұрын
Bocsi, de van pár tévedés abban amit mondtál a piramisoknál
@belabaksay-roka9004 ай бұрын
Ha _kétséget_ fogalmazol meg valamivel kapcsolatban, akkor "illik" _megfogalmazni a _*_cáfolatot is_* ! Máskülönben csak egy _nyamvadtul kétkedő _*_véleményt_* fogalmazol meg ... Márpedig: _"A vélemény olyan, mint lyuk a seggen; mindenkinek van belőle, legalább 1..."_ /Clint _'Dirty Harry'_ Eastwod/ \_(ツ)_/
@BiróBéla-r8o3 ай бұрын
" hegesztett tartályok " ???? na neeee!!!
@moritzlaszlo16753 ай бұрын
Szerinted a piramisokat 2000 évvel ezelőtt építették????????????????? 🤣
@laszlotanko5462Ай бұрын
Legalább 60 ezer év. 😮
@andrasvaradi15134 ай бұрын
A közepkor 1750-ig tartott??????? Jesszusom....
@emzeperiksz81384 ай бұрын
enszerintem a piramisok epitese nemvolt mas mint public work mar abban az idoben is munka kellett az embereknek es a piramis epitesekkel tobb 100 ezer embernek lett munkaja 30-50 evre..
@jozsefpongo21993 ай бұрын
Hidakat, palotákat erődöket, is építhettek volna. Meg utakat, városfalakat, kórházakat, iskolákat is. DE öntöző csatornákkal virágba boríthatták volna a sivatagot. Nem volt annyi pénzük, hogy az ablakon szórják ki, fölösleges munkákra.
@2pacaltettem2POE4 ай бұрын
Ismerték a mészkőt az épìtőiparban.Habarcsot is hasznàltak.Nem kellett semmit se cipelgetni .
@zoltannagy30524 ай бұрын
ha jól tudom damaszkolt,ami egy technológiát jelent és nem damaszkuszi
@filippomontuoso60584 ай бұрын
Az eljárást Damaszkuszban fejlesztették müvészi tökélyre. A más rétegzett kovácsolással készült pengék mint pl. a viking vagy japáni kardokkal szemben előre megtudták tervezni a felületen kialakuló mintázatot. Az ennek nyomán kialakuló diszítő stilust damasquinure- nek hívják.
@ImreKrisztiàn-z3c3 ай бұрын
Ezt nem emberek épitették !!!!! Ez 100 % !!! Céltalan épitmény , mit szolgàlt ??? Semmit . Nincsenek festmények nincsenek tàrgyak . Az iszonyú nehéz 5 - 10 - 50 Tonnàs köveket mimodon faragtàk ? szàlitottàk ? hogyan emelték fel éa mivel ??? Sok a kèrdès ès nincs vàlasz ........
@laszlotanko54624 күн бұрын
Évezredek során, így lett ekkorából akkora. Ami volt egy kiló, most tíz kiló. Ami volt 1cm-er most 100cm-er. Alattunk a föld folyamatosan növekszik, és ezt teszi a kezdetektől.
@ferencagardi17564 ай бұрын
a piramisok termeszetes kepzodmenyek, nyilvanvaloan
@Password11.114 ай бұрын
Haha Vicces kis csóka vagy! :)
@Mindenhova4 ай бұрын
1. A piramisok köveit helyben öntötték. Forró vízzel feloldhatók azok a kövek. 2. A nukleáris technológia olyan szintű fejletség, ami nem tud nyomtalanul eltűnni a történelem útvesztőiben. Nem mellesleg, párhuzamosan számos más technológiának is nagyon magas fejlettségi szinten kell lennie.
@Password11.114 ай бұрын
1.-es pont.....mi van? Mit szedsz?
@jozsefpongo21993 ай бұрын
@@Password11.11 Nem helyben a kőbányában!
@laszlotanko5462Ай бұрын
2400000 db öntőforma? Nem mondom? Száradási idő? Akik normális fizikusnak mondják magukat,azok nem foglalkoznak piramisokkal. 🥴😁
@yangying8014 ай бұрын
Hmm lehet ,h régebben több eszük volt??
@karolypapp35644 ай бұрын
elég az hozzá,hogy primitiv módszerekkel nem készithetö a piramais.olyan intelegiával készúlt ami még a mai korban se létezik
@Password11.114 ай бұрын
Igen elég nehéz lenne ma is összehozni...de ahogy Te írsz az is valamit mutat.... :)
@andrasvaradi15134 ай бұрын
Jesszusom 2 ezer évesek lennének csak a piramisok?🤔 Hegesztett tartályok??? Érdeklődve nézem tovább, nagyon vicces butaságok vannak benne😅
@istvantorok48193 ай бұрын
A hegesztés eredetileg kovács munkafolyamat volt, mielőtt feltalálták volna a mai hegesztési technikákat. A kovácsok titokként kezelték azt a szert (borax) amivel ez sikerülhet. Tehát különálló fémek összekovácsolása is hegesztés. Ennél sokkal meredekebb dolgok is elhangzottak (pl. Vimanák, u.a kontextusban, azokban az írásokban amikben a reinkarnáció is szerepel, vagy törésmentes cement -törik az is-, meg az atombomba (nem volt számottevő sugárzás azon az ásatáson, üveggé olvadt homok viszont igen.)
@howmanycats-m6l4 ай бұрын
az emberiség mindig is önpusztító volt, nem csodálnám, ha az atombomba már létezett volna
@szikla00184 ай бұрын
Ha az ak gèp fegyvernek mondod akkor nem vagy hietö mert az nem az
@pistatra34564 ай бұрын
Minden gépkarabély gépfegyver
@szikla00184 ай бұрын
@@pistatra3456 nem nem a gèpfegyver az a gèppuska gèpkarabèj és a gèppisztoj is ennyi erövel
@gabikaletso-y6g4 ай бұрын
noob
@Dr.Senkiházi694 ай бұрын
bar , brainrot nak tokeletes
@andrasjanka90042 ай бұрын
Piramisok
@davidacs62164 ай бұрын
Prémiumom van ami kizárja a reklamokat azér vettem ugye 23 prc a műsór ami kurva izgalmas de a 62 db reklám na ez már kicsit durva 😂 csak tudnám mire fizetek havonat ? De kíválló a műsor aszt megkell hagyni.
@belabaksay-roka9004 ай бұрын
_Carl Sagan_ amerikai *kozmológus* (a _Cosmos_ c. amerikai televíziós ismeretterjesztő sorozat "atyamestere") a XX. század '70-es éveinek vége felé (ha jól emlékszem ...), _kifejlesztett_ egy ún. *_No Advertising!_* (vagy valami hasonló nevezetű) eszközt, amit _csak rá kellett csatlakoztatni a TV-készülékre_ (gondolom, az antenna áramkörén körösztül ...) és az eszköz _képes volt _*_kiküszöbölni_* (kizárni) _a TV-adások_ (leginkább filmvetítések) _közben adásba-"csempészett" reklámokat_ - éspedig úgy, hogy a filmvetítés _folyamatos maradt_ ! (Ne kérdezd, hogyan oldotta ezt meg Sagan, hisz' noha jómagam két területen is zseniális vagyok, az elektrotechnika azonban nem tartozik a "hatókörömbe" ... Sagan viszont, nyilvánvalóan nem csak kozmológusként és elektromérnökként volt zseni ...) Azt se kérdezd, hogy az így "megspórolt" reklámidővel mit kezdett Carl Sagan ...; vagyis, hogy a nem élő adásban felvett - 'Play Back'-módban vetített - filmanyag közé beiktatott reklám(ok) "halmazati" vetítési idejének "kivágását" követően, adott esetben mit kezdett az így keletkezett üresjárati "idő-halommal", és miként kapcsolódott vissza az élő / _'On the air'_ / adásba a filmvetítés után ... Folytatva: Sagan a No Advertising!-got aztá' elkezdte "gyártogatni a barátainak, akik rábeszélték, hogy _védesse le_ (indítsa be az 'invention protection' /találmányi védettség/ folyamatot), majd pedig kezdje el _ipari mennyiségben is_ gyártani (gyártatni) az eszközt! Ha jól tudom, úgy is lett! Csakhogy !... Csakhogy _híre ment a dolognak,_ és a TV-társaságok _összebeszéltek, majd _*_gőzerővel kampányt indítottak Sagan_* (pontosabban a találmánya) *_ellen_* ! (Ha jól sejtem, még pert is indítottak Sagan ellen ...) És bizony, _a tv-társaságoknak sikerült _*_"elásatni"_* (ellehetetleníteni) _a No Advertising! készüléket_ ... Nos, _Carl Sagan 1996. dec. 20-án_ (62. éves korában) *_elhunyt,_* - a _No Advertising!_ pedig, azóta szintén "halott" ... Ez a helyzet. \_(ツ)_/
@otricsi3 ай бұрын
Én brave böngészőt használok. Semmit nem fizetek a youtube-nak (google-nak). És nincs reklám!☝🤓 Szívesen😎
@Ly19esitz4 ай бұрын
Első
@juliagruber12274 ай бұрын
😂😂😂 én voltam az első!!‼️
@zoltansinka75214 ай бұрын
Tökf első
@juliagruber12274 ай бұрын
@@zoltansinka7521 👍😁👑
@Password11.114 ай бұрын
Anyud temetésén is Te légy...akkor majd tanulsz valamit....
@ferenccsabak52424 ай бұрын
Ez egycerű nem az emberek épiteték ezeket
@laszlotanko54624 ай бұрын
Hogy mire nem képesek ezek az állatok.😂😂
@Benjamin-t9s4 ай бұрын
Ennyire egyszeru
@tamasszakal98344 ай бұрын
Szerintem sem.
@laszlotanko54624 ай бұрын
@@tamasszakal9834 Már pedig egyszerű hétköznapi emberek építették.Egy olyan bazi nagy kő,jó pár ezer évvel ezelött csak akkora volt,hogy két ember vidáman elvitte A pontból a B pontba.Ennek megértéséhez kell egy kis fizikai csillagászati valamint a térelmélet ismerete.Azért jó ha van egy kis fantázia is.A piramisokra Egyiptomiak már készen találtak rá.Megprobáltak síremlékeket építeni belölük,sikertelenül.A megoldás ott van a szemük elött,de akkora hogy szinte képtelenség ésszel akár felfogni is.Elmagyarázni eltudom,de nemáll lehetőségemben bizonyítani.🥴🥺