Ellen G. White: Az imádság 14. fejezet - A naponkénti ima 1. rész -

Bevezető "Az imádság" című könyvhöz
A könyv előszavából:
"A Szentírás azt tanácsolja, hogy "szüntelenül imádkozzunk". Ez nem azt jelenti, hogy minden időnket térdelve kellene töltenünk, hanem hogy állandóan az imádság lelkületében kell élnünk és szolgálnunk Urunkat.
Az ima az érintkezés eszköze az ember lelke és Isten között. Urunk a Szentírás által szól hozzánk, mi pedig fohászaink révén válaszolunk neki, és Ő mindig meghallgatja hozzá intézett szavainkat. Nem fáraszthatjuk el Őt, őszinte szívből feltörő üzeneteinkkel nem helyezünk rá terheket.
Komoly idők küszöbéhez érkeztünk. Világunk eseményei megkövetelik tőlünk, hogy Krisztus követőiként állandó, odaszentelt kapcsolatban legyünk Istenünkkel. Szüntelenül törekednünk kell arra, hogy ebben a viszonyban egyre erősebb szálakkal kötődjünk Megváltónkhoz, hogy lelki és érzelmi szükségleteinket betölthesse. Tudatában kell lennünk az imában rejlő csodálatos erőnek. A tanítványokhoz hasonlóan kérnünk kell Urunkat: "Taníts meg minket imádkozni!"
Megnyugtató tudnunk, hogy Isten vágyik arra, hogy minden körülmény közepette meghallgassa és megválszolja őszinte imáinkat. Ő szerető Atyánk, aki nem csak akkor érdeklődik irántunk, amikor jól megy sorunk, hanem akkor is, amikor az élet nehézségei rettenetes, megsemmisítő erővel sújtanak le ránk. Amikor úgy érezzük, hogy kiáltanunk kell: "Uram, hol vagy?!", szerető Atyánk mindössze egy fohásznyi távolságra van tőlünk.
Egy író szavait idézem: "Az ima által többet elérhetünk, mint amit a világ álmodni merne."(...) "
Kedves hívő testvéreim! Ahhoz, hogy Istenünkkel kapcsolatban tudjunk lenni az Ige tanulmányozása és hallgatása mellett, lényeges tehát, hogy imádkozzunk is.
Az imádság egy olyan belső szükséglete az embernek, ami által egy megmagyarázhatatlan felülről jövő erő birtokába kerül, ami által megnyugvást, békességet talál. Nem régen hallgattuk János evangéliumát, amiben a feltámadt Üdvözítőnk mindig úgy üdvözölte tanítványait, hogy "békesség!". Testvéreim az egyik legfontosabb eleme a kiegyensúlyozott lelki életnek a békesség! Ezt csak az Úr adhatja meg nekünk, semmilyen más módszerrel és lehetőséggel nem érhető el. Ideig óráig tartó nyugalmat lelhetünk sok minden által, de az a tartós, igazi belső békesség, csak Tőle nyerhető!
Olyan erős, élő kapcsolatra kell szert tenned Istennel, hogy azt érzed, jelen van az életedben! Minden pillanatban! Érzed és tudod, hogy veled van bármerre jársz, érzed és tudod, hogy ott lakik az otthonodban és a szívedben!
Erre van a legnagyobb szükségünk, hogy meggyógyuljunk, testileg és lelkileg! Mert "minden fej beteg és minden szív erőtelen" (Ésa 1,5)
Idézet a könyvből:
"Az ima a lélek lélegzete. A lelki erő titka. Az ima őrzi meg az egészséget. A szívet közvetlenül összeköti az élet forrásával, és erősíti a hitéletet. Az imaélet elhanyagolása, vagy a kényünk-kedvünk szerinti időszakkonkénti ima kövezkezménye, hogy elszakadsz Istentől. A lelki képességek elveszítik erejüket, a hitéletből hiányzik az épség és az erő." (Üzenet az ifjúságnak, 249-250.o.)
Ez a könyv minden olyan elméleti és gyakorlati tanítást tartalmaz, ami segít megismerni az imádság erejét és elmélyülni annak megtapasztalásában. Megtanít imádkozni és a Teremtővel élő kapcsolatba kerülni! Ezért választottam ennek a könyvnek a felolvasását. Az írójáról egy külön videóban szólók, azt is feltétlen hallgassátok meg!
Ellen G. White nagyon sokat írt az imádságról és ezeket gyűjtötték össze a szerkesztők 32 fejezetben. Ugyanúgy ahogy a Bibliában hallhatjátok, alcímek vannak ahol kifejtésre kerül az adott mondanivaló. A végén pedig az idézett mű címe olvasható, amit nem fogok felolvasni, mert néhol nagyon megszakítja a mondanivalót.
Szokás szerint ez a bevezető a videó alatti leírásban olvasható és a linket is megtaláljátok, ahol a könyv megvásárolható.
Az Ige hallgatása mellett kívánom mindenkinek, hogy ennek a könyvnek a hallgatása során az imádságról is mély ismeretet szerezzen!
A könyv az alábbi linken kapható:
adventkiado.hu...
A könyvet fordította: Zakariás Lóránd
Pantelimon, 2018
Felolvassa: Kacsándi Éva