Dávid Gyula: A következő 137 kvintillió év (Atomcsill, 2021.09.09.)

[@dgy137]

Köszönöm az előadás százezer nézőjének az érdeklődést! Köszönöm a sorozat minden szervezőjének, előadójának, kísérletező közreműködőjének, technikai munkatársának a hozzájárulását az előadássorozat sikeréhez és népszerűségéhez. Remélem, a sorozat, ezen belül az én előadásom is hozzájárul a természettudományok, ezen belül a fizika népszerűsítéséhez, valamint az ELTE-n folyó fizikai kutatás és oktatás jó hírnevének növeléséhez.

[@MrMsBaart]

Tisztelt Professzor úr, pazar az előadás. Gyertyaláng a közelítő globális újközépkor sötétjében. Köszönöm szépen.

[@dgy137]

Ma, 2024. június 29-én az előadás videófelvétele elérte a négyszázezres nézőszámot. Köszönöm a nézők érdeklődését és bizalmát! Szeptembertől, az Atomcsill huszadik évadában sok új, érdekes előadással várjuk nézőinket. dgy

[@horvthg]

Nem értek a fizikához, de szeretem hallgatni Dávid Gyulát, mert szellemes, vicces és közérthetően is beszél, és mindezt úgy, hogy mindenre kitér, ami csak szóba jöhet.

[@biologistmum]

Másodszorra nézem meg ezt az előadást. Hiánypótló, élvezetes, laikusok számára is követhető, hallatlanul érdekes. Köszönjük szépen! Tiszteletet érdemel a türelme is, ahogy mindenki hozzászólására igyekszik érdemben reagálni ebben a nem könnyű témában. Természettudományos területen dolgozom én is, de nem értek sajnos az olyan szintű matematikához, ami ehhez kellene. Fantasztikus lehet, ha valakinek van ilyen irányú tehetsége. (Ezt már nem lehet önmagában szorgalommal elérni, komoly tehetség is kell hozzá.) Le a kalappal, hogy ilyen minőségben, érdekfeszítően elő tudja adni hozzá nem értő érdeklődőknek is!

[@ferencistvanfazekas]

Minden előadása kincs! Furcsa, de bármilyen rosszkedvem is van 1 perc alatt ki jövök belőle ha hallgatom.

[@TeslaElonSpaceXFan]

Még mindig jó érzés újra megnézni ezt az előadást. Különösen kellemes látni, hogy Dávid Gyula milyen sok kommentelő kérdésére, felvetésére reagált. Elképesztő alázat és tisztelet lehet az oka, hogy a néha sértegető, bántó stílusban megfogalmazott írásokra amik sokszor nem is kellő tudományos igényességgel írodnak hosszú, érvekkel alátámasztott válasz érkezik!

[@agama1961]

Annyira örülök, hogy rátaláltam ezekre az előadásokra! Élvezetes, még számomra is sokminden érthető. Nagyon Köszönöm Tisztelt Dávid Gyula. Ha nem lennék 62 éves, legszívesebben beiratkoznék egyetemre...

[@laszlokiss7299]

Volt már idősebb is aki beiratkozott

[@darius1189]

Az ördögbe, köszönöm a végig érdekfeszítő, közérthető és mégis mélységekbe/végletekbe menő előadást, költőien felépítve. Mindezt ráadásul elég lazán leadva! Úgy éreztem sokkal többet is mondott volna még, csak sajnos néha levegőt is kellett venni. :)

[@zoltanbalogh2173]

Nincs is szülinapom, és ma új D.GY. előadás. Nagyon szépen köszönöm D.GY. nek és mindenkinek aki elérhetővé tette. :D

[@atti_wise]

A fantáziát jól megtornáztató, tudattágító előadás volt. Köszönöm, hogy láthattam!

[@Game_bugs001]

Dávid Gyula a legjobb előadó.

[@laszlonagy7181]

Rettentően hadar, és nem beszél tagoltan. Egy hangon darál.

[@martonhegedus2684]

F. G.: Én is már ott tartok, hogy más ea.-t hallgatva, már önkéntelenül DGY-hez mérem... :)) L. N.: Sztem ha a lényegre figyel az ember, akkor nem zavaró..

[@Holi8888]

@@laszlonagy7181 Zavaró lehet mikor a beszéd fizikai korlátjai miatt nem tudod szépen kifejezni magad az agyad viszont már a következő gondolatnál jár te pedig próbálod utolérni. Ennek az ellenkezője mikor le tudsz írni valami hülyeséget mielőtt átgondolnád. Eonokban mérhető a kettő közti különbség.

[@laszlonagy7181]

@@Holi8888 Tőlem elműkben is mérheted a különbséget, számomra sajnos akkor is zavaró, hogy nem ügyel az érthető, tiszta beszédre, mert ez gátolja a megérthetőséget. A tartalom teljesen jó, szisztematikusan összefoglalja a jelenlegi materialista vélekedéseket a világról, és látszik, hogy nagy tudású fizikus. Én nyilván hót hülye vagyok hozzá képest, ez nem kérdés. A beszéde annak milyensége miatt azonban nehezebben követhető, pláne úgy, hogy sok ember számára (pl. én) nehéz témákról beszél. Így a beszéd tagolatlansága, a hadarás még pluszban megnehezíti a befogadást, teljesen feleslegesen, pedig ezzel könnyen tudna kezdeni valamit. Emiatt túlzónak éreztem azt a megjegyzést, hogy ő a legjobb előadó, erre fogalmaztam meg a fenntartásomat. Szerintem a beszédmódjában még sokat tudna fejlődni, és ez egy olyan dolog, amire csak egy kicsit oda kell figyelni.

[@sandorszabo2470]

Elég baj, hogy egy ilyen hadaró, tagolatlanul (motyogóan) beszélő, a hallgatókkal a kommunikációt teljesen kizáró előadó a legjobb. Ilyenkor, bármennyire is színvonalas szakmailag, addig keresek, amíg nem találok valaki mást, aki, ha esetleg nem is olyan színvonalas, de jól követhető az amit mond. Nézz körül a neten, youtube-on és találni fogsz (angol nyelven, de bizonyára más nyelveken is) olyan előadókat, hogy élvezet hallgatni. Ha egyszer meghallgatsz egy ilyet, akkor utána fogod tudni, hogy milyen egy jó előadás. (Vajon milyen lehet a többi előadó, ha ez a legjobb. Lehet hogy annyira gyengék, hogy ezért tűnik a legjobbnak.)

[@demegabi]

Színvonalas és érthető előadás! Köszönöm!

[@Rajczi1229]

Köszönöm. Kár, hogy nem jártam egyetemere. Nagyon köszönöm, hogy hozzá juthatok ahoz a tudáshoz ami érdekell.

[@zsoltgeiger7703]

Vègre uj előadàs , a legeslegjobb profeszortol! Köszönõm, hatalmas èlmèny!

[@flaccus83]

Tanár Úr, köszönöm az előadását. Ön pótolhatatlan!

[@kavicsfekete1790]

Óriási köszönönet. Jó egészséget hosszú életet sok sikert kívánok.

[@Hazardteam]

Nagyon szereti a jeges, hideg sört is.

[@ati6812]

Már 2x megnéztem. No nem azért mert nem értem, hanem azért mert szenzációs, élvezetes és érthető. Köszönöm szépen 🙂🙂🙂🙏

[@davidtapai3123]

Koherens és közérthető, nagyon jól összeszedett előadás! Köszönjük!

[@alakeli]

Fantasztikus előadás, gratulálok hozzá! Én nem vagyok fizikus, de érthető volt, informatív és szórakoztató. Köszönöm.

[@gyorgypanyi860]

Bevallom őszintén, a felét sem értettem, mégis lenyűgöz az előadása, a természetesen beszúrt humora, és az a tény, hogy ugyan a részletek nem érthetőek számomra, a végén mégis azt érzem, hogy betekintést nyertem egy olyan világba, ami tőlem nagyon távol áll. Még egyszer! Számomra, abszolút laikusként lenyűgöző volt...! Gratulálok Tanár Úr...!

[@kalmangyarfas385]

Végre újra a tiszta tudomány, a sok áltudományos és primitív hablaty helyett! Már nagyon hiányoltam az új előadásait! Köszönet a munkájáért!

[@gabrielmihaly1303]

Tiszta tudomány, ami három perccel tudja hogy mi történt a nagy bumm után, ami évmilliókkal ezelőtt történt..... Hahahahahahaha

[@Gepjarmukarbejelentes]

Tanár Úr, imádom az előadásait, köszönettel!

[@Universitas01]

Bravó, ismét egy szenzációs előadás. Köszönöm és természetesen dgy for president! 🙏🍀

[@hofierick]

Lajikusoknak is nagyjából érthető,színes,pergős előadás,humorral fűszerezve. Nagyon tetszik!

[@Ceffeer]

Nagyon jó előadás! Érthető, szemléletes, gyakorlatias (már amennyire a téma engedi ezt). Matematikai bizonygatások helyett a fizika felöl közelíti meg a problémákat, szuper!

[@jozsefpalkovi8615]

Véletlenül tévedtem ide, de itt ragadtam, mert nagyon élvezetesen és egy laikus számára is érthetően adta elő Professzor úr a témát. Köszönet érte! A kommenteket elolvasva viszont nagyon meglepődtem, mennyi "okos" ember próbálja osztani az észt olyan témában, amiről többnyire fogalma sincs, ellentétben az előadóval. Erről jutott eszembe, ajánlom bárki figyelmébe: Valamiféle ismerettel, tudással rendelkezned kell ahhoz, hogy belásd, mennyi mindent nem tudsz még az adott témában.

[@dgy137]

Az Atomcsill facebookos oldalára érkezett a következő kérdés: "A tudomány mai álláspontja szerint volt a szingularitás. meg az ősrobbanás. Az lenne a kérdésem, hogy maga az anyag, az atomok, elektronok, neutronok, protonok, foton részecskék hogy jöttek létre, hogyan keletkeztek. Erről tudunk-e már valamit?" Nagyon sokat tudunk, és én is sokszor beszéltem erről a témáról. De előbb azt kell tisztázni, hogy "maga az anyag" nem azonos az iskolából ismert részecskékkel, atomokkal, elektronokkal, protonokkal. Az anyagnak számos más formája van, pl az elektromágneses mező, a Higgs-féle skalármező és számos már ismert és még nem ismert további fajta. Ezek némelyike jelen volt már az atomok és egyebek létrejötte előtt, és jelen lesz az atomok pusztulása után is - egyebek közt erről szól ez az előadás. Az Univerzum fiatal korában (néhány töredékmásodperccel a Nagy Bumm után) jött létre (korábban is létező anyagfajtákból) az Ősi Tűzgömbnek nevezett állapot. Ebben nagyon magas hőmérséklet uralkodott, és a forró hősugárzást képviselő fotonoknak elég nagy energiájuk volt ahhoz, hogy mindenféle részecske-antirészecske párokat létrehozzanak. Köztük voltak a ma ismert elektron-pozitron, kvark-antikvark, később pedig proton-antiproton párok is, de sok olyan nehezebb részecskepár is, amiket ma még azért nem ismerünk, mert a mai részecskegyorsítók energiája nem elegendő a létrehozásukhoz. Ezek a nagy energiájú részecskék folyamatosan ütköztek és átalakultak egymásba. Ez a forró plazma termodinamikai egyensúlyban volt, más szóval ez volt a hőhalál. Közben az univerzum tágult és hűlt, a legnehezebb részecskék hamar kiszálltak a játékból, végül csak a legkönnyebbek, azaz a ma ismert részecskék maradtak. A részecskefizika és a kozmológia egyik legnagyobb rejtélye, hogy mi okozta ennek a szimmetrikus állapotnak az aszimmetrikus továbbfejlődését, azaz miért volt az Ősi Tűzgömbben egy kicsivel több anyag, mint antianyag. Mert az antirészecskék végül párt találtak és szétsugároztak, míg egy kis mennyiségű közönséges (nem anti-)részecske megmaradt. Ezekből lettek a későbbi csillagászati struktúrák. Ez persze csak rövid vázlat. A témáról órákat lehetne beszélni. Beszéltünk is, én is és mások is. A vonatkozó előadásokat ilyen címeken lehet keresni a neten: "Fotonfürdőben", "Az ősi tűzgömb", "Az antianyag titka", "Feltámadás a hőhalálból". dgy

[@tamastoth9202]

Nem sokat értettem meg belőle, mert a határaim jóval lejjebb vannak, de hogy nagyon jól szórakoztam, annyi bizonyos. Nagyon nagy élmény volt, köszönöm szépen!

[@pddp6100]

FENOMENÁLIS ! Számomra még a Hadarás" is élvezhető - amellett, hogy sokkal több mondanivaló hangozhat el - a "sodró beszéd" NEM monoton, NEM unalmas. Köszönöm !

[@hegelmucika8961]

lehet lassitan a beállitás gombbal 0.75re éa érthetö élvezhetö

[@Wadborz]

nem is hadar

[@gg630504]

Hihi! Úgy látszik, sokat hallgattam dgy-t, mert néhány más előadót gyorsítok 1,5 .. 2-szeres sebességre :)

[@erisen960]

Nagyon szeretem az előadásait. A régieket is rendszeresen visszahallgatom annak ellenére hogy távolról sem vagyok fizikus. :-)

[@juditmate1]

Csodálatos előadás! Szerteném megölelni ezt az embert :-)

[@ferenckis1301]

Csúúúcs ez az előadás! Köszönet érte! A 15 éves lányom tátott szájjal hallgatja (olvasgatott sokat a témában, de szinkronfordítok is közben...:)

[@BenceTasnadi]

Kiváló előadás, köszönöm, hogy elérhetővé tették!

[@csakanytibor3221]

Üdvözletem DGY, srudolf vagyok. Pazar az új előadásod, mindig tudsz hozni egy új témát, ami lenyűgöz.

[@laszlokliegl3214]

Nagyon szépen köszönöm, rendkívül érdekes volt!

[@beataevasulyok3036]

A legjobb előadó, köszönet Dávid Gyulának! 👍❤

[@krisztiankepes4303]

Nagyon tetszett az előadás! Érthetően, irodalommal és kultúrával megtűzdelve tálalja a professzor úr... Így az olyan szakértelem híján levők, mint jómagam is felfogni vélik. Ezért külön is hatalmas dicséret illeti! :-) Köszönöm neki!

[@OwerWild]

Kiváló, élvezetes előadás, köszönöm szépen, laikusként sem éreztem magam elveszve. A kommenteket olvasva pedig sok türelmet kívánok a menetrendszerűen megjelenő, nyolc általánost plusz az "Éllet iskolályát" végzett (gondolom, ez a sarki Marika eszpresszó neve) megmondóemberek elviseléséhez....

[@lewas91]

Hát nincs egyszerű dolga Tanár úrnak, direkt végignéztem a kommenteket, vannak kimondottan nehéz esetek: nyáladzó bölcsészek, hittérítők, Dunning-Kruger alanyok, stb. Esküszöm legalább a végtelen önbizalmukat, azt irigylem - egyebet nem :)

[@kissszilard4220]

Kicsit úgy éreztem magam, mint Teller Ede, Einstein előadásán: "Teller úgy emlékszik, mindenre nagyon figyelt, és mindent értett is - úgy 30 másodpercig. Aztán pedig egyre kevesebbet és kevesebbet, míg végül arra jutott, hogy semmit nem értett meg Einstein előadásából". :D

[@elteatomcsill8013]

VÁLASZ AZ ESETLEGES HÁBORÚS NUKLEÁRIS SZENNYEZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKRE Az ukrajnai háborús események miatti esetleges sugárveszéllyel kapcsolatban több kérdés érkezett. A felmerült kérdések jelentős részére válaszolva elkészült egy tájékoztató anyag, melyet Aszódi Attila, a téma legjobb magyar szakértője írt. Az anyag elolvasható az alábbi linken: aszodiattila.blog.hu/2022/03/08/teendok_jelentos_radioaktiv_anyag_kibocsatasaval_jaro_esemeny_soran A témához kapcsolódó további, itt meg nem válaszolt kérdésekre a következő napokban igyekszünk részletekben válaszolni "A kvarkoktól az atomerőműig" című Atomcsill előadás kommentjei között. Addig kis türelmet kérünk! dgy szerkesztő

[@zolivk5513]

De jó látni mennyi feliratkozó van! Színvonalas előadás,köszönjük a feltöltést!

[@tamaspantya9686]

Én még laikusnak sem mondanám magam, de a Penrose elméletig( ott teljesen elvesztem az infláció,újra kezdődik minden,vagy nem…)-talán- sikerült megértenem az univerzum történetét,és jövőjét. Köszönöm az élményt. (dgy és atomcsill)

[@s3d10s]

Ez egy erdekes eloadas volt, koszonom a feltoltest!

[@gaborbakos7058]

Csak a pontosság kedvéért: kzbin.info/www/bejne/i3rZoo2IZtd8la8 Amúgy köszönöm ezt a szokás szerint szuper előadást.

[@antalgabortorok3360]

Most, sok régóta foglalkoztató kérdésre választ kaptam, köszönöm ezt az érthető előadást

[@istvanbabjak6352]

Nagyszerű előadás, nagyszerű előadó.

[@laszloszavin5370]

valamikori túlélőversenyzőként rákaptam arra, hogy esti borozgatáshoz tudományt hallgasak, köszi:)

[@borzamarton2493]

TISZTELT TANÁRUR .NAGYON SZERETEM AZ ELÖADAS STILUSÁT

[@tubolgat]

Köszönet az előadásért! Élmény volt hallgatni, mint mindig! A Hawking sugárzás mechanizmusáról mindig csak az "ahhoz hasonló" folyamatot szokás elmondani. (Gondolom azért, mert kemény matek kellene a felfogásához.) Ha megoldható egy másfél órás előadás keretében, hogy közel 20 év DGy-előadás hallgatással kikupált aggyal felfogható legyen a dolog valós folyamata, azt egyszer szívesen meghallgatnám.

[@dgy137]

Már kísérleteztem vele, de nem megy. Matek nélkül sajnos tényleg nem érthető meg. Még azzal is nehezen. Harmadéves fizikus hallgatók félévének utolsó óráján szoktam elmondani, és nekik is csak közelítőleg. dgy

[@dgy137]

Ha az ijesztgetés ellenére is érdeklik a részletek, a neten megtalálható a Hawking-sugárzásról szóló egyetemi előadásom, a "dgy egyetemi előadásai" című KZbin-csatornán, a 2020 őszi ÁltRel2 kurzus 11.előadásaként (2020.12.08). Közvetlen link: kzbin.info/www/bejne/emKWmmdjhJZ_hJI dgy

[@tubolgat]

@@dgy137 Köszönöm a tippet, és hogy vetted a fáradságot kikeresni! Feltétlenül nekigyürkőzöm, ezek után az a minimum :)

[@xyzxyz123123xyzxyz12]

@@dgy137 Húúúú!! Köszönjük! Az összes Atomcsill-es és Galileo webcast-os, Polarisos-Csillagászat csatornás, előadását megnéztem. De még lenne sok téma, amikről szívesen hallanék. Pl. Ia típusú szupernóvák vártnál nagyobb mérési bizonytalanságai újabb modelleknél és méréseknél, vagy még temérdek téma. Néha valamelyik egyetemi szintűt is Öntől, vagy Orosz Lászlótól, csak azok javához gyúrnom kéne matekra. A régi előadásai is jópofák, amikben olyanok vannak, amik előrevetítik a gravitációs hullámokat, higgs bozont még kísérleti bizonyításuk előtt, vagy egyéb akkor leendő, ma már megtörtént mérések-kutatások, stb. Illetve modellek ahogy fejlődnek, pl. elemek kialakulásának arányai különböző folyamatokból. Stbstb

[@net953]

Ha módomban állna,létesítenék egy tv csatornát és, -reklám nélkül-, az Atomcsill előadásait adnám Egyszerűen fenomenális,magával ragadó Professzor úr előadása. Sokkal több embernek lenne kedve fizikával,notabene matekkal foglalkozni. Csak köszönet a sok fáradságért amit az előadásaiba fektet!

[@elteatomcsill8013]

A galileowebcast épp ilyen csatorna. Nonprofit, reklámok nélküli, és mindenféle érdekes tudományos előadást, beszélgetést közvetít, egyebek között az Atomcsill előadásait is. Köszönet érte a működtetőknek, Tepinek és Lajosnak! dgy

[@net953]

@@elteatomcsill8013 Köszönöm professzor úr!

[@mihalybakoczi5250]

Régen hallgattam fizika előadást, de olyan még sosem fordult elő velem, hogy könnyeztem a végén. Köszönöm Professzor úr! Hawking azt is mondta, hogy az élet szükségszerűen kialakul. Csak elszenvedői leszünk mindennek, vagy egyszer alakítói is? Jó volna ebben hinni.

[@darthsun3648]

Köszönöm a gyors választ és a kiegészítést. Az említett korabeli kis tartomány alapján értem, korábban is olvastam a felfúvódásról, ez nem jött át számomra eszerint, illetve nem teljesen értettem.

[@andrasbagi9725]

Óriási Respect, ment a feliratkozás. Köszönöm az előadást

[@dgy137]

user-yu4gu4z6b írta: „Én tudom,hogy jött letre az univerzum, és a kvantumingadozások.” Jó magának. dgy

[@bilgecc81]

Végre! Köszönöm a feltöltést!! :)

[@elteatomcsill8013]

KZs kérdezte: A müon is elemi részecske? Melyik a legnagyobb tömegű kvark? Elbomlik a Higgs-bozon? 1/ Igen. Lásd pl Nógrádi Dániel: „Mi az, amit értünk az elemi részecskék világában, és mi az, amit nem?” Atomcsill, 2016 2/ A tau. Lásd pl Veres Gábor: „Mit talált a Nagy Hadronütköztető a Higgs-bozon felfedezése óta? „Atomcsill, 2021. A számadatokat illetően lásd Wikipédia: „Quark”. 3/ Igen. Lásd pl Veres Gábor fenti előadása, és dgy: „A tömeg eredete és a Higgs-mező”, Atomcsill, 2012 dgy

[@beataevasulyok3036]

Imádom.♥

[@tiborszabo7101]

NAGYON hálás lennék, ha az ELTE Atomcsill csatorna tartalmait meghallgathatnám Spotify-on podcast formában :) Biztos nem vagyok vele egyedül...

[@Sammal22]

Köszönöm a feltöltés, nagyon érdekes volt!

[@koldulobaratx9859]

Oriasi Tixtelettel.! Orulok, h ujra latom. Hurra.!!!

[@Robert-of7fm]

Engem az érdekel igazán, hogy vajon hol található, miben létezik ez az egész világmindenség.

[@istvantoth7431]

Lenyűgöző előadás volt. Nekem igazából EZ a tartalom sokkal érdekfeszítőbb, mint a fekete lyukakról szólók. Külön tetszett a professzor önkritikussága és őszintesége atekintetben, hogy a hallottak az eddigi tudásunkra alapoznak "csak" és hogy ki tudja, mit fognak még felfedezni. Belegondolni is félelmetes. Porszemek vagyunk igazából. De még porszemekként is helyet/életet es tudást követelünk maguknak.

[@tothnorbert665]

Már nagyon vártam.

[@janosszaniszlo5059]

Az univerzum kezdete.... úgy kezdődött, hogy Dávid Gyula elővette a tollát és egy forgatókönyvet kezdett írni....ez első sor ...a 0.másodperc.... ez kb 14 milliárd évvel ezelőtt volt... A legkiválóbb előadó.... az univerzumban :)

[@shootnado]

Milyen jó formában van még DGy. Pedig nem ma volt hogy utoljára láttam vektoron. :D további jó munkát és egészséget neki!

[@dgy137]

Köszönöm! Ez a megjegyzés épp a megfelelő időben jött. Ugyanis ma tartottam életem utolsó vektorvizsgáját... dgy

[@zoltansinka7521]

@@dgy137 bezárják az eltét?

[@horvathrichard1009]

vegre valami ebben az unalmas korban.. nagyon jo eloadas, koszonom!

[@zsob]

Zsenialis. Pont par hete futottam bele egy Penrose podcast-ba, amin arrol beszelt hogy az univerzum elfelejti a meretet, nem lesz meterrud. Tetszett, aztan rogton el is akartam meselni egyik kozos baratunknak, es akkor rajottem hogy nem is ertem 😃most talan egy kicsit jobban, koszi DGY

[@imrekolozsvari2657]

Nagyon jó előadás!

[@dgy137]

Bakos Gáspár előadása és a tavaszi félév összes előadása online lesz megtartva, senki se jöjjön be az egyetemre! dgy

[@martonhegedus2684]

DGY Tanár Úr ezekkel az előadásokkal már halhatatlanná vált, remélem a neve fogalommá válik az ismeretterjesztés terén, mint pl. Öveges professzornak...

[@zsoltkarpati1326]

abban sem vagyok biztos, hogy információ imprintálódik. az időutazós előadásodat értettem,szuper volt.

[@sandortoth7344]

Először is végtelen hála és köszönet ezért az előadásért is, mint bármelyikért, amit eddig szerencsém volt meghallgatni Öntől. Zseniális tömörség és precizitás, miközben minden tökéletesen érthető egy halandó számára. Az értelem ünnepe. Úr Isten! Ha Öntől tanulhattam volna a fizikát..! Hála. Hála. Hála.

[@martonhegedus2684]

Uraim! Egy dolog az előadásmód és a tartalom, de szerintem a HUMOR-factor sem elhanyagolható, ill. a szemléletmód, ahogy Ő hanyagol el bizonyos konstansokat...:))) M.

[@janosszaniszlo5059]

Ha belegondolunk... ebben az időtengerben volt idő arra h az ember megjelenjen a földön... több kihalás után... ez egy csoda...a másik csoda a tudat kialakulása... amit nem tudunk h mi is.. de érezzük... gondolkodunk a világról és itt tartunk... Dávid Gyulánál, aki nagyon összefogott képet ad nekünk a világról... és ez nem vallás.. tudomány aminek alapja van, nem hit. Köszönjük Dávid Gyulának, Orosz Lászlónak.. és persze az többi fizikusnak ezt a világot amit ők tettek a helyére a fejünkben... nekem az első azért Dávid Gyula :)

[@gapthomson934]

Hoppá, Új video-részecskét fedeztem fel a nagy youtube-gyorsítóban... yeeeeeee

[@Kupynder]

Tisztelt Dávid Gyula! Engem a következőkről érdekelne a véleménye. 1. Lehet-e mondjuk a Giant Void - egy nagy (nem tökéletesen) üres tartomány - később olyan nagy méretű, hogy a közepén lévő elméleti matematikai pont számára megszűnjön az idő múlása, mivel már minden benne lévő anyag lebomlott. Feltételezve, hogy már a körülötte lévő megmaradt galaxisokból már semmilyen foton/információ nem jut el a sötét energia miatti gyorsulva tágulás miatt. 2. Ha megszűnhet az idő benne, mivel már nincs benne mit mihez viszonyítani, nincs benne változás, megszűnne a tér is maga? (tudtommal időt és a teret nem lehet különvenni) 3. Ha ez az tér olyan hatalmas, hogy A és B galaxis között már nem lehet információváltást tenni, lehet akkor A és B galaxist külön multiverzumként kezelni aminek a határa egy ilyen tökéletesen üres tér? Köszönöm a válaszát! (Elnézést a bugyuta megfogalmazásért)

[@laszlojori4820]

ha ilyen léptékű dolgokkal foglalkozom eltűnnek a személyes problémáim. antidepresszáns.

[@orkhepaj]

gondolj a világ végére

[@robertgemesi277]

hát, nem tudom... a kihülő univerzumról is csak a fűtésszámla jut eszembe

[@robertgemesi277]

@@laszlobizsok26 nézze meg az előadást, ne félmmondatokkal vezesse le az energia nemmegmaradás törvényét, kérem

[@dgy137]

@@robertgemesi277 Ne törődjön vele, ne pazaroljon rá időt. BL egy ostoba troll, aki nem nézi meg az előadást, nem olvassa el mások véleményét, csak az összes vitaszálba belerondít. Tudása nulla, hiszen még annak az általános iskolai információnak is híján van, amivel megkülönböztethetné az energiát és a hőmérsékletet. Nem lehet meggyőzni, mert észérvekre nem hallgat. Felesleges vele foglalkozni. dgy

[@laszlojori4820]

@@orkhepaj nincs neki

[@csomi35]

Azt honnan lehet biztosra tudni, hogy az univerzum 13.8 milliard eves? Nem lehet, hogy mar most abban a tagulasi fazisban vagyunk, hogy a legtavolabbi 'szelso' galaxisok mar olyan tavol vannak es olyan sebesseggel tagulnak(legalabb fenysebesseggel), hogy nem erhet ide a fenyuk, tehat nem is tudhatunk roluk semmit?

[@V_Atti]

Az biztos, hogy vannak olyan (tőlünk mérve) nagyon távoli galaxisok, amelyeknek a fénye már sosem ér el ide. Az nem biztos, hogy léteznek egyáltalán "legszélső" galaxisok, sőt valószínűleg nem létezik ilyen "széle" a mindenségnek.

[@csomi35]

@@V_Atti 1. Ha ez igy van ahogy mondod, akkor viszont az eredeti kerdes meg mindig all, hogy honnan tudjuk hogy 13.8 milliard eves a galaxis? Hiszen ha elfogadjuk(valamiert), hogy leteznek olyan galaxisok amelyek fenye mar nem er el hozzank, ami feltesszuk azert nem, mert mar az univerzum olyan tagulo tartomanyaban van ahonnan nem erhet, akkor azok messzebb kell hogy legyenek (akarmennyivel is mint 13.8 milliard fenyev), igy viszont hogyan adhatnank egyaltalan becslest az univerzum korara? 2. Normal hetkoznapi gondolkodassal nem lehet azt ertelmezni, hogy valamiben tagulunk(az univerzum) es annak nincs legszele. Ertem en, hogy matematikailag le lehet irni, de megertve felfogni szinte lehetetelen. 3. Ha nem fogadjuk el az 1. pontban a mar nem lathato galaxisok feltetelezeset(vagy okkal vagy ok nelkul), tehat ami most van, akkor is elunk azzal a szohasznalattal, hogy a legtavolabbi galaxisok. Az en felfogasom szerint ha valami a legtavolabbi akkor AZ annak a szele amiben benne van. Azt mar vegkepp nehez lenne elfogadnom, hogy ha egy galaxis tolunk a legtavolabb van, mert nincs tole messzebb levo galaxis akkor az nem a szele az ot tartalmazo VALAMINEK. Ajaj...🤔

[@dgy137]

Erről a kérdésről részletesen beszéltem a "Határtalan univerzum" című előadásban, de most is megemlítettem. Kiinduló feltevésünk a kozmológiai elv, mely szerint egy adott pillanatban a világ mindenütt ugyanolyan. Ezért az általunk látott rész jól mintázza azokat a tartományokat is, amiket most nem látunk. Erre a feltevésre épül a kozmológia matematikai modellje, ami (eddig) jól írja le az általunk észlelt tényeket, a világegyetem szerkezetét, múltját és jelenét. Biztosan léteznek olyan galaxisok, amik túl vannak a kozmikus láthatárunkon, amikről még nem ért ide a fény. Semmi sem utal arra azonban, hogy ezek nagyon mások lennének, mint azok a társaik, amiket ténylegesen látunk. A csillagászati észlelésekhez igazított modell szerint az univerzum végtelen, nincsenek tehát "legszélső" galaxisok. Ilyenek persze akkor sem lennének, ha a világegyetem véges lenne, mert akkor visszagörbülne önmagába, határa, legszélső objektumai akkor sem léteznének. A csillagászati tapasztalathoz és az ismert fizikai törvényekhez illesztett matematikai modellből adódik az az eredmény is, hogy az univerzum pont 13,8 milliárd éves. Ez nem egy önkényes szám, és nem is olyan adat, amit a "legtávolabbi" galaxisokról olvastunk le, hanem egy sok millió megfigyelést, számítást, fizikai törvényt, sok tudós sok évtizedes munkáját egyesítő komplex és egységes modell állítása. Ez a modell megadja a tágulás (jelenleg legvalószínűbbnek tartott) forgatókönyvét, az univerzumot kitöltő anyag paramétereinek (pl hőmérséklet, nyomás, összetétel) időbeli változását, valamint - ahogy ezt az előadásban is hangsúlyoztam - a különböző anyagi struktúrák kialakulásának menetrendjét és jellemző tulajdonságaikat. Mindezt a csillagászati tapasztalatokkal egyezően. dgy

[@csomi35]

@@dgy137 Tisztelt Professzor Ur! Nagyon koszonom a kimerito valaszat, probalom minel elobb potolni az emlitett eloadast. Egy nagy 'problema' van ezekkel az eloadasokkal, hogy sok esetben tobb a kerdes utana mint elotte. A valaszaban is talaltam olyat, amirol szinten szeretnek meg kerdezni, de ennek nem ez a helye. Meg fogom nezni az emlitett eloadast, de mar elore latom, hogy azutan is sok kerdesem lesz. Van esetleg arra lehetoseg, hogy idonkent eloben is meg lehessen kerdezni Onoket a felmerult kerdesekrol, ahol inkabb ilyen kerdezz-felelek jellegu eloadas folyik?

[@dgy137]

@@csomi35 Kérdezz-felelek jellegű előadásokat nem szoktunk szervezni. Ha azonban eljön egy Atomcsill előadásra, utána mód van személyes beszélgetésre is. dgy

[@norbertszigeti5747]

Most találtam rá, 5 perc után azonnali feliratkozás!

[@stirolortoxilol7591]

Dávid Gyula ért ahhoz, hogyan kell érthetően előadni. Ha őt hallgatom, sajnálom, hogy nem fizikus lettem. József Attila helyett, Petőfit idézem - "Egy gondolat bánt engemet" : elérheti-e, az univerzum a maximális entrópiáját? Ha igen, akkor is létezik univerzum, vagy ott megszűnne? Köszönet az előadásért!

[@elteatomcsill8013]

A jelenleg általánosan elfogadott álláspont szerint az univerzum tágulása új szabadsági fokokat teremt, ezért mindig van még hova növelni a rendezetlenséget. Így bár az entrópia mindenhol folyamatosan nő, sohasem éri el a lehetséges maximumot. (Lásd az általam is sokszor elmondott táguló kastélyos hasonlatot.) Az előadás vége felé elhangzott spekulációk a nagyon távoli jövőben neutrínókból felépülő hipotétikus struktúrákról is erre építenek: ha már rég elbomlottak a mai anyagfajták, és beleolvadtak a nagy entrópiájú, de kis energiájú háttérsugárzásba, még mindig lesz miből új struktúrákat építeni. Legalábbis bízunk ebben, ha már a saját szemünkkel úgysem fogjuk meglátni. dgy

[@Netkuszkusz]

A témakörről létezik egy elképesztően jó, megzenésített videó "TIMELAPSE OF THE FUTURE: A Journey to the End of Time (4K)" címmel: kzbin.info/www/bejne/q3WXmq2rebKIh6M

[@andrasszabo9716]

Örültem, amkior 7:30-nál felűnt a tágulás irányát demonstráló ábra. Láttam több előadásban. Reméltem, hogy most ez is el lesz magyarázva. De sajnos nem. Aki - mint én - itt leragad, annak az összes további érthetetlen lesz.

[@elteatomcsill8013]

Pedig elmagyaráztam. A tágulásnak nincs iránya. A térben minden inerciális megfigyelő egyenrangú. Mindenki egyforma joggal gondolhatja, hogy ő nyugszik a világegyetem közepén, és a többiek távolodnak tőle, a távolodással arányos sebességgel. Matematikailag megmutatható, hogy ezek a különböző megfigyelők által látott képek konzisztensek, ugyanazt a valóságot írják le. dgy

[@enyemezis]

@@elteatomcsill8013 Ezt fejezné ki a a fogalom, hogy a térben abszolút mozgás nincs? Ha jól értelmezem. Habár... ha jól sejtem akkor a jelenség megfigyelhető része ugyanolyan, mert itt ugye a tér tágulásáról van szó, míg a fogalom a térben mozgásról szólna...? (Természetesen én nem vagyok biztos benne hogy bármit is elsőre jól értelmezek 😁)

[@safrankajanos7296]

Azta. Az ilyen professzorok felérnek egy kvintilliónyi Spektrummal, NatGeoval, stb. Ha mindezt fizetésben is mérnék zsebből megvehetnék az országot.

[@denestandary3372]

20 év után végre megértettem, mi a különbség a Penrose meg a Hawking folyamat között.

[@janosszaniszlo5059]

Gratulálok... meghaladta a nézettség a 10 a 4. et ...megmaradt bennem a kérdés a 0. másodpercben amikor még nem volt tér, nem volt idő,és sztem energia sem.. ez az a pont amit senki se ért... ami ezután volt azt persze tudjuk mégis az a pillanat az érdekfeszítő amikor fizikailag sem jellemezhető kis pontból létrejött minden... ami aztán a pillanatnyi fizikai jellemzőknek megfelelően alakult... ezt szépen le is vezetik a fizikusok a matematikával és megfigyelésekkel.Tudom h ami érdekel azt megfejteni még nem sikerült.. .erre még nem született meg a megfelelő fizika és matematika... ha nem akkor, akár fantáziálhatunk is.... ami talán majd megoldást is elhozza... Professzor úr ! az előadásai generálták pl bennem a kérdéseket, remélem egy jól képzett fizikusban is... aki talán egyszer a homlokára üt és előáll a megfejtéssel.. alig várom

[@dgy137]

Kissé elszámolta magát: a tíz a negyediken, azaz tízezer nézőt már az előadás publikálása utáni harmadik napon elértük. Most százezernél tartunk, ami legjobb tudomásom szerint tíz az ötödiken :) Ami a nulla pontra vonatkozó kérdést illeti: erre már válaszoltam itt e kommentfolyamban, ezért nem írom le újból. Ha a hozzászólásokat fordított időrendben kéri le (van erre egy beállítás), akkor a kommentsorozat legalján, a legelső hozzászólások között megtalálja Dóra Dávid kérdéseit. Az ő kérdéseire adott 1. számú válaszom az ön kérdésére is alkalmazható. dgy

[@janosszaniszlo5059]

@@dgy137 :) igaza van.. de sokkal kevesebbet tévedtem mintha 10 a hatodikont írtam volna, az is egyel tér el... van egy gondolatom... ez is az Ön előadásából generálódott..... Olvastam a Dóra kérdésére adott válaszát és arra gondoltam, hogy a 0. másodperc az az anyagi világ 0. másodperce. Előtte, amit mi nem is mérünk mert nincs mit... voltak események amiben az energia volt csak jelen... valamiért kialakultak az együtt rezgő energia csomók mondjuk a húrok... na ettől a pillanattól mérhetünk időt teret és anyagot, ez volt 14 milliárd éve. Előtte események voltak ami x től y ig tartott nem időmértékű, nem térhez és anyaghoz kötött, nem is ismerjük, de talán majd vhogy nyomára bukkanhatunk mint ahogy a háttérsugársásra is rábukkantak anno. Ez egyféle képessége a "semminek " amiből lett anyag tér és idő... és persze a mindezt kitölti maga az energia.. Mint mondjuk highs bozon.. Elnézést ha ennek semmi köze a fizikához.. de végül is ezek az előadások elgondolkodtatnak.. ami a megismerés mellett igen hasznos. Minden megoldás gondolatok és megismerés eredménye. Köszönöm Önnek h pl ilyen gondolatokat ébreszt, többek között bennem is.

[@orlovacz]

Bakos Gáspár előadására 12.09.-én vajon csak eltések mehetnek be, vagy bemehet külsős is? Van az eltén valamilyen azonosítós beléptetőrendszer, vagy csak besétálsz?

[@meridian974]

"Big RIP" --> A Langolierek támadása :P ;)

[@pappgergo2651]

Sziasztok !Laikus ám lelkes követője vagyok az atomcsilnek:) Egy olyan kérdésem lenne hogy az nem jöhet számításba hogy nem az univerzum gyosrsulva tágul hanem az idő lassul és a tágulás állandó ?

[@elteatomcsill8013]

Az általános relativitáselméletben a koordináták választása lényegében önkényes. Megtehetnénk, hogy az idő helyett annak a logaritmusát használjuk - ekkor a Nagy Bumm nulla időpontja kitolódik a mínusz végtelenbe, és máris nincs gond a kezdet problémájával. Ugyanígy azt is megtehetnénk, hogy olyan időkoordinátát választunk, amelyben a tágulás egyenletes. Ez azonban mesterséges, álmegoldás lenne. A klasszikus fizikában és a speciális relativitáselméletben ugyanis létezik egy kitüntetett időfogalom, az inerciaidő. Nem kötelező, de érdemes úgy választani az idő mérését, hogy egy inerciarendszerben a magára hagyott test állandó sebességgel mozogjon, azaz azonos időszakot alatt azonos távolságot tegyen meg. Ilyen koordinátázás esetén teljesül Newton első törvénye. Az általános relativitáselméletben nincs globális inerciarendszer, ezért a fentieket csak a lokális inerciarendszerek helyi koordinátázására követelhetjük meg. A kozmológia azonban nagyon speciális eset. Tudomásunk szerint nem következik semmiféle alapvető fizikai törvényből, hanem kísérleti tapasztalat, hogy az általunk vizsgált csillagászati Univerzumban bevezethető a világidő fogalma. Azaz használhatunk olyan koordináta-rendszert, amelyben a galaxisok nyugalomban vannak, és a globális világidő megegyezik az egyes galaxisokban mérhető inerciális sajátidővel. Ebben a rendszerben az egyes galaxisokban lokálisan érvényes a speciális relativitáselmélet, vele Newton első törvénye is. Mivel így létezik egy speciális, az észlelt Univerzumhoz illeszkedő, fizikailag és matematikailag nagyon kényelmesen használható időfogalom, ezért nem meglepő, hogy a kozmológiában ezt használjuk. Innen viszont már tapasztalati kérdés, hogy ebben a "természetes" időkoordinátában mérve az Univerzum tágulása gyorsul - ahogy azt az utóbbi húsz év megfigyelései igazolták. Természetesen áttérhetnénk egy mesterségesen bevezetett időfogalomra, amellyel kikompenzálhatnánk ezt a gyorsulást. Ekkor viszont a lokális rendszerekben sokkal bonyolultabbak lennének a fizikai törvények. Ezért ezt nem tesszük meg, inkább elfogadjuk a gyorsuló tágulás tényét. dgy

[@pappgergo2651]

@@elteatomcsill8013 Köszönöm a válaszát! Boldogsággal tölt el és Nagyon megtisztelve érzem magam. Segített tisztába tenni az idő fogalmát .Lehet Idővel minden anyagosodott energia újra kisugároz, fúzió bomlás vagy Hawking sugárzás által .

[@vojtechgazso7793]

Ezen a dolgon én is sokat filóztam,hisz az idő nem mindenütt egyforma,hogy nem e lehet,hogy az idő felfogásunk téves?vagy az időt csak az élő állatok érzékelik,mert a belső órájuk ahogy telik?Nem lehet,hogy az idő,és a matika nem is létezik,csak anyag?Hisz az univerzumnak nincs is tudata.lehet,hogy nincs értelme ennek,mert ok,okozat,csak az emberi elme szüleménye.Nagyon sok kérdés van a kozmológiában,nagyon messze vagyunk még szerintem a végső mindenség elméletétől.Örüljünk neki,hogy a tudomány már ennyit bizonyított,de nagyon hosszú út van még előttünk,hogy mindent tudjunk.Szerintem mindent sose fogunk megtudni,mert az ezközeinknek vannak határai.A multiverzumot se fogjuk sose tudni megfigyelni,most még csak olyan mese az is,mint Isten létezése.Múltkor volt egy doku.film,azt mondták benne,hogy lehet,hogy a mindenség elmélete lehet,hogy nem is lesz olyan elegáns elmélet,amit várunk.Hisz ha a természetnek nincs agya,nem biztos,hogy a katyvaszt meglehet érteni.van egy jó dokumentumfilm,Jim Al Khalili a káosz titkos élére címmel érdemes megnézni.Nemlehet,hogy az idő érzékelése,csak az entrópia miatti változás miatt van?

[@vojtechgazso7793]

Kíváncsi vagyok a professzor úr válaszára.Előre is köszönöm

[@melindamarton8113]

Akkor mi lesz az Univerzum vége?A nagy semmi? Miért és mitől alakult ki az Univerzum?Hogy jött létre az energia?

[@gaborkovacs8519]

Jelentéktelen

[@borgy7085]

@@gaborkovacs8519 Minden

[@gergometal1410]

A W bozon nevű elemi részecske tömege lényegesen nagyobb, mint ahogy az elméletekben leírták, ez pedig alapjaiban rázza meg az univerzum működéséről alkotott elképzelést.Ez a standard modell egyik pillére.Ez milyen új dolgokat jelezhet?Válaszát előre is köszönöm tanár úr.

[@elteatomcsill8013]

Semmi különös, kicsit meg kell változtatni az elmélet paramétereit. Szó sincs "alapjában megrázásról", ez csak a bulvársajtó által rákent hab a híren. A fizikában, általában a természettudományban igen gyakran fordul elő olyasmi, hogy egy új mérés, kísérlet alapján újra kell számolni, finomabbra kell hangolni az elméletet. És ez csak nagyon ritkán jár az alapgondolatok lényeges megváltoztatásával. Az utóbbi évtizedek egyik ilyen, valóban mindent újrarendező, az elméletet is átíró híre volt pl az Univerzum gyorsuló tágulásának felfedezése. A mostani hír érdekes és fontos a szakmán belül, de nincs szó az előbb említetthez mérhető nagyságrendű földindulásról. dgy

[@gergometal1410]

@@elteatomcsill8013 Köszönöm szépen a választ

[@katiorchi7676]

Szóval, akkor én egy struktúra vagyok. Hmm, megbarátkozom ezzel a gondolattal. Bölcsész létemre értem az előadást. Isten vagy az Anyatermészet éltesse még nagyon sokáig a Tanár urat, hogy további előadásokkal táplálhassa elménket.

[@dgy137]

Köszönöm! Az ilyen hallgatók megnyeréséért érdemes csinálni. dgy

[@sdkfeldfwerer6751]

Jól gondolom, hogy a JWST-től komoly megerôsítést (vagy cáfolatot) kaphatunk az ismertetett modellel kapcsolatba? (Pl. kor)

[@dgy137]

A JWST igen sokoldalú tudományos programmal indult. Sokat várnak tőle pl az exobolygókkal foglalkozó csillagászok. Az egyik legfontosabb programja a univerzum nagyon távoli régióinak - és ebből következően nagyon régi korszakainak vizsgálata. Azt remélik, hogy megláthatjuk az első csillagok és galaxisok keletkezésének folyamatát, és képet alkothatunk a világegyetem állapotáról ebben a korai korszakban. Ha ez sikerül, lényegesen finomíthatjuk az univerzumról rendelkezésünkre álló jelenlegi modelleket. Ez közvetetten kihat az előadás témájára is, hiszen e modellek alapján pontosabban tudjuk megjósolni a jövőbeli folyamatokat is. A merészebb célok közé tartozik az, hogy a modellek paramétereinek pontosításán túl esetleg minőségi jellegű döntések is születhetnek. Pl el tudjuk dönteni, mi is a kozmológiai állandó: egy univerzális konstans vagy egy különböző állapotokon át fejlődő anyagfajta. Egy ilyen döntés alapvetően befolyásolja a kozmikus jövendőről szóló elképzeléseket is. dgy

[@kjom1021]

Tisztelt Dávid Gyula! Az összes pozitív hozzászólással egyetértek, én is nagyon szeretem az előadásait. Lenne egy telhetetlennek tűnő kérdésem: Nem indítana egy a Susskind professzor "Elméleti Minimum" előadásaihoz hasonló sorozatot? Tehát azok számára, akik a felsőbb matek alapjaiból már régebben vizsgáztak, de azt nem használják napi szinten.

[@dgy137]

Ilyesmire sajnos nincs időm és energiám. De van megoldás. A járvány (számomra) egyetlen pozitív hozadéka az volt, hogy egy évig online kellett tartanom az óráimat, így az összes reguláris és speciális előadásomról videófelvétel készült. Ezek pedig nyilvánosan megtekinthetők a "dgy egyetemi előadásai" című KZbin csatornán. Ha valakit érdekelnek az ismeretterjesztő előadásoknál precízebb, matematizált előadásaim, valamint az ezekhez szükséges matek, mindezeket megtalálja a csatornán. Az előadásokat megfelelő sorrendben végignézve/hallgatva és alaposan megemésztve hozzá meg lehet tanulni mindazt, amit én "elméleti minimumnak" tartok. dgy

[@kjom1021]

@@dgy137 Nagyon köszönöm a választ, megkeresem ezeket az előadásokat. Susskind profnak beszereztem a sorozatban elérhető 2 magyar és 1 angol nyelvű könyvét. Félek, hogy ennek sem lesz meg a beígért negyedik folytatása, mert hatalmas munka egy ilyen anyagot összállítani. Emiatt inkább költői volt a kérdésem -de gondoltam ha fel se teszem, azzal nem vagyok előbbre. :) Sok sikert, és várjuk a további előadásokat!

[@drMerényiAttilaBoxdokiSsdCoach]

Imádom hogy újra látható DGY prof, viszont én szeretek tervezni, tehát tudnom kellene hogy 137 kvintillió vagy tíz a 150ediken? Szeretnék tervezni, befektetések, stb. és utóbbit a gyerekeimnek is szánom, azaz konkrét pontos adat kellene, köszönöm.

[@dgy137]

Akkor javaslom, hogy csak 137 kvintillió évig tervezzen, addig a forgatókönyv többé-kevésbé biztos (azt persze nem tudjuk előre, hogy a kiszáradt, kiégett Föld belespirálozik-e a Napba, vagy elrabolja valami arra járó csillag - fifty-fifty). A későbbi tíz a sokadikon évre nem olyan biztos az előrejelzésünk, mert nagyrészt a kvantumgravitáció majdani elméletének a részleteitől függ. És amit sajnos a legkevésbé sem tudunk megjósolni, az az, hogy mikor születik meg a kvantumgravitáció elmélete. dgy

[@drMerényiAttilaBoxdokiSsdCoach]

@@dgy137 Köszönöm a választ, öröm Önt hallgatni, 10 éve ezt teszem lelkes laikusként. Ez is megérne egy misét (szociológiai PhD-t), hogy miért alakult ki egy réteg (köztük sok laikus) akiknek a tudomány, a tudomány szemlélése, csodálata örömet, valamiféle hitet, néha szinte vallási élményt ad.

[@martonhegedus2684]

@@dgy137 Kedves Tanár Úr! Aki figyelmesen hallgatta az előadásait, akkor az tudja hogy 2052-ben fogják érte a Nobel-díjat kiosztani, nemdenem?? :))) H. M.

[@hippike23]

Nagyon jók az előadásai, még informatikus fejjel 10^-12 -en matek és fizika tudással is "érthetőek" logikusak. Gondolom nem egyszerű a laikusoknak is könnyen emészthetővé tenni ilyen témákat. Azt viszont nem értem, hogy nyilván Ön előad, tanít, vizsgáztat, készül, tudományos munkát végez, akkor hogy marad ideje majd minden kommentre reagálnia, vesződnie a tudományt ellenző, ugyanakkor egy másfél órás csillagászati/fizikai/matematikai előadást "végigszenvedő", annak minden mondatát szinte acsarkodva tagadó/ellenző, ámde spirituálisan tiszta, önmagával és a világgal megbékélt, a mindenség minden rezdülését egy felsőbb hatalom terveként elfogadó és nem firtató (és mások se merjék firtatni!) kommentelőkkel?

[@dgy137]

Igaza van, tényleg sok időt elvisz a moderálás és a válaszolás. Próbálom magam visszafogni, mert mással is kell foglalkoznom. Nemcsak a saját előadásaimhoz érkező kommentekre kell reagálnom, hiszen az egész csatorna moderálása az én feladatom. A legdurvább szexista, személyeskedő, zsidózó stb hozzászólásokat törlöm. Az eggyel gyengébb, de ilyen tendenciájú kommentek szerzőt figyelmeztetem. A konkrét tudományos kérdésekhez kapcsolódó értelmetlen és tudománytalan hozzászólások kétfélék. Az egyik típus színtiszta butaság. Ezeket egy ideig kint hagyom, valami apró megjegyzéssel, az értelmes olvasók szórakoztatására. A másik típus egy olyan valódi tudományos problémához kapcsolódik, amit a hozzászóló teljesen félreért, de a félreértésnek van valami igazságmagva is - és ez részben a mi bűnünk. Az ismeretterjesztő irodalom és az Atomcsillhez hasonló előadások nem bontják ki részletesen az adott kérdést, ezért tág teret hagynak a téves értelmezéseknek. Ilyenkor a hozzászólás apropót ad arra, hogy egy kissé hosszabb válaszcikkben részletesen leírjam az adott kérdés tudományos értelmezését, a kevéssé ismert tényeket. (Legutóbb ilyen volt pl a tágulás gyorsuló vagy lassuló voltának és az egyes galaxisok saját gyorsulásának összetévesztése.) Az ilyen válaszcikket nem az aktuális hozzászóló meggyőzésére szánom (tapasztalatom szerint ez úgysem sikerül, általában el sem olvassa, annyira meg vannak győződve a saját igazáról), hanem alkalomnak tekintem az adott kérdéskörben folytatódó ismeretterjesztésre. Persze jobb lenne az ilyen szövegeket nem utólagos reakcióként közölni, hanem eleve beépíteni az előadásokba. Majd legközelebb. dgy

[@TeslaElonSpaceXFan]

Nagyszerű előadás, hatalmas köszönet érte! Néhány észrevétel, kérdés felmerült bennem. 1. 15:00 ( Mi volt a Nagy Bumm előtt ) Én úgy látom, itt inkább filozófiai a probléma mint fizikai. Amennyiben a megfelelő matematikai számítások megadják, hogy ekkor jött létre a tér és az idő is ( szükségszerűen kapcsolódniuk kell téridőt alkotva? ), így nincs értelme megkérdezni mi volt előtte. A filozófiai jellegét inkább az okság miatt írtam, mi okból jött létre, mi okozta az Ősrobbanást, miből lett és a hasonló kérdések. 2. 23:40 ( History of the Universe ) Milyen fizikai törvény, elmélet magyarázza a fekete lyukak ilyen "kései" megjelenését? Hogy nem alakultak ki fekete lyukak már az atomkorszakban mondjuk? 42:36 Kvantumelmélet, ami megmagyarázza miért nem zuhan az elektron az atommagba. Erről van esetleg "könnyen" emészthető, magyar nyelvű anyag?

[@dgy137]

1/ Fogalmazzuk az "okság elvét" a következő módon: "minden eseményhez tartozik (legalább) egy olyan őt megelőző esemény, ami a vizsgált esemény oka volt. Ebben a formában az "okság" problémája viszonylag könnyen megoldható. Elsőre inkább matematikai játéknak látszik, de véresen komoly. Hagyjuk ki az események halmazából magát a Nagy Bumm"pillanatát" - hiszen akkor úgysem érvényesen a fizikai törvények! Ez a pont, ez az "esemény" nem tartozik a mi világunkhoz. Viszont minden későbbi esemény igen. Ezzel az időtengelyünk egy nyílt félegyenessé válik: minden pozitív időkoordinátájú esemény rajta van (de a nulla koordinátájú pont már nincs). Ekkor minden esemény előtt végtelen sok másik esemény történt, ezek bármelyike lehet az "oka". Hiszen a pozitív félegyenes bármely pontjától balra vannak pontok (pl az, amihez fele akkora koordináta tartozik), ráadásul végtelen sok. Így ebben a világban minden eseménynek lehet oka (akár végtelen sok is), a fizikusoknak meg rengeteg kutatnivalójuk marad az eddig ismert események előtt (de még a nulla után). A szinguláris "esemény", maga a Nagy Bumm pedig nem tartozik a világhoz, nincs mit megmagyarázni rajta. A filozófiai probléma méregfogát ezzel kihúztuk. 2/ A fekete lyukak "kései" megjelenése annak következménye, hogy jelenlegi ismereteink szerint csillagok összeomlásakor, "halálakor" jönnek létre. Ezért a fekete lyukak születése előtt legalább egy csillagnak le kell élnie az életét. Ez pedig legalább egy-két millió évet jelent a csillagkorszak kezdete után. Az atomkorszakban az anyag nagy része hidrogén és hélium. Ezek magfizikai szempontból "energiadús" objektumok. Ha a gravitáció eléggé összehúzza az anyagot, megindul a magfúzió, és a felszabaduló sugárzás évmilliókra vagy évmilliárdokra stabilizálja a csillagot. A gravitációnak meg kell várnia az üzemanyag elfogyását, a csillag halálát. A ma látott fekete lyukak valószínűleg így jöttek létre. Az Univerzum kései korszakában már nem lesznek energiadús anyagok, ezért amit a gravitáció összehúz, minden további akadály nélkül fekete lyukká olvad össze. Vannak olyan elméletek, amelyek szerint fekete lyukak csillagok nélkül is létrejöhetnek. Az Univerzum nagyon korai (jóval az atomkor előtti) korszakában elég nagy volt az energiasűrűség ahhoz, hogy (szimbolikusan szólva) "csomóra kösse" a téridőt, és végül önmagát stabilizáló fekete lyuk keletkezzen - anélkül, hogy létét valami szokásosabb anyagfajta összehúzódása előzte volna meg. Az ilyen hipotetikus "primordiális" (szó szerint: Özönvíz előtti) fekete lyukak létrejötte annál valószínűbb, minél kisebb a tömegük. Igen ám, de a Hawking-sugárzással kapcsolatban elmondottak szerint a fekete lyukak élettartama tömegük köbével arányos. A könnyű, nagy mennyiségben létrejött fekete lyukakat mára már régen elpárologtatta a Hawking-sugárzás. A ritka nagyok meg még alszanak... Persze lehetnek olyan, épp megfelelő tömegűek, amiknek pont mostanában ér véget az életük. Ezeket keresik is a csillagászok. Az ehhez az előadáshoz írt egy másik hozzászólásra adott válaszomban részletesebben írtam ezekről. Sokáig azt hittük, megvannak, ma úgy gondoljuk, hogy mégsem. 3/ A kvantumelmélet alapjaihoz a legjobb bevezetés: Károlyházi Frigyes: Igaz varázslat (Gondolat Zsebkönyvek, 1976) dgy

[@TeslaElonSpaceXFan]

@@dgy137 Köszönöm a válaszát! Reméljük kapunk még sok ilyen minőségi előadást , van még mit megtudnunk az Univerzumról ha még 137 kvintillió évig "él".

[@drMerényiAttilaBoxdokiSsdCoach]

Tisztelt DGy! Kérem tartson egy előadást a James webb által megfigyelt furcsaságokrol azaz hogy lehetnek a 13,4 Mrd éves galaxisok olyan bazi nagyok és tele öreg csillagokkal. Mi lehet az anolmalia? Lehet hogy a holografikus univerzum a megoldás? 😅 továbbá a koreai professzor távoli kettős csillagok lassú gyorsulás esetén a relativitas elmelet nem stimmel? Csak Önben bizok hogy meg tudja világítani ezeket a storykat különben megőrülök 😊

[@elteatomcsill8013]

A JWST új eredményeivel kapcsolatban még nincs tudományos konszenzus. A következő hónapokban rengeteg vita várható az ügyben. Amint kezd kialakulni valami megegyezés, meghívunk egy a témához nálam sokkal jobban értő asztrofizikus szakembert. A másik téma, a relativitáselmélet "cáfolata" a kettős csillagok mozgása alapján csak a szokásos uborkaszezoni lufi. Már sokszor megírtam, hogy naponta több száz tudományos cikk jelenik meg még egy olyan relatíve kis szakterületen is, mint az asztrofizika és a gravitációelmélet. A tudósok publikációs kényszer alatt élnek, és további alkalmazásuk, ösztöndíjuk nagyban múlik azon, mekkora híre támad kutatási eredményeiknek. Ezt sajnos sokan azzal próbálják elérni, hogy a valódi eredményeket bombasztikus feltételezésekbe és még hangzatosabb címekbe burkolják - amit aztán a "tudományos" bulvársajtó felkap és továbbterjeszt. A legpukkanóbb címűek eljutnak a nagyközönséghez is. Idén már kb tíz nagy port kavart "tudományos forradalmat" jelentettek be, amelyek közül egy sem bizonyult igaznak. A rengeteg megjelenő cikk igen kis hányada tartalmaz maradandó eredményeket, amelyek egy-egy kis téglával tovább építik a tudomány épületét. És még sokkal kisebb hányaduk az, ami valódi szenzációként hozzájárul az épület alkalmankénti áttervezéséhez, átépítéséhez. A szóban forgó, a nyári uborkaszezonban felkapott cikket egyöntetű elutasítás fogadta, kritizálták a mérési módszer és az eredmények interpretálását is. Itt egy alapos, a nagyközönségnek írt cikk arról, miért nem "cáfolt" meg semmit ez a cikk: bigthink.com/starts-with-a-bang/binary-stars-prove-modified-gravity/?fbclid=IwAR1wj1BA_HO3j7a95X3DvuapvDCUIL5-J2uV5NxRfCZtBxAWV9khxvqGTsU dgy

[@dgy137]

@@elteatomcsill8013 Közben eltelt egy év. És ahogy tavaly is sejtettük, a csillagászok az elfogadott modell keretein belül megmagyarázták a James Webb teleszkóp által látott távoli galaxisok nem várt gyakoriságát és fényességét. Lásd a 2024 augusztus végi híreket pl a Csillagászat.hu weblapon. Most sem kellett átírni a fizikakönyveket... dgy

[@vojtechgazso7793]

Nekem Stephen Hawking könyve nagyon tetszik,Rövid válaszok a nagy kérdésekre.Ott leírja,hogy keletkezett a világegyetem,van e isten,van e túlvilág.Azt írta benne,hogy a világegyetem összenergiaja 0.Úgyhogy a semmiből keletkezett,nemvolt szükség istenre.Éa,hogy az életet úgy fogja fel mint egy számítógépet,ha meghalunk megszűnik létezni a tudatunk.Ő szerinte nincs túlvilág.Neil Degrasse Tyson,Terítéken a világegyetem könyve is jó.Vagy Orosz László tanár úr vita estjei.Tudna nekem még valami könyvet,vagy filmet ajánlani ebben a témában?

[@elteatomcsill8013]

Ezek igen érdekes könyvek, de nem szabad elfelejteni, hogy nem "a tudomány" álláspontját képviselik, hanem a tudomány egy-egy művelőjének személyes véleményét. Kérdés, hogy lehet-e ezeket a "végső" kérdéseket a tudomány eszközeivel vizsgálni. Többen megpróbálták. A legvadabb, legmeredekebb próbálkozások érdekes és alapos összefoglalása olvasható az alábbi könyvben: Paul Davies: Isten gondolatai, Kulturtrade, 1995 dgy

[@lxathu]

Gyönyörű a nyelvünk, mégis sajnálom, hogy kevesen beszéljük, mert ennek a csatornának milliós előfizetői és filmenkénti nézettségi számai volnának, ha nem így volna.

[@lxathu]

@@sexanegyzetenbela Létezik az Indy Neidell és Matt Parker által képvielt, monodrámaszerű, vitathatatlanul szórakoztató vonal, de nem csak az. Pl. a Veritasium vagy a 3brown1blue csatorna tulajdonosa sem személyes drámázással, hanem a téma saját drámájával adja el az anyagot.

[@jutaipeter]

Vannak azert angolul is nagyon jo eloadasok, de DGY bizonyosan a legjobbak kozt van nemzetkozileg is. Ezt ugy mondom, hogy tobb ezer oranyi csillagaszati-fizikai eloadast hallgattam meg, tehat nem ot akarom dicsoiteni minden alap nelkul.

[@lxathu]

@@jutaipeter Hogyne! Amit írtam, a Don Lincoln- és Sabine Hossenfelder-összes (plusz apró) ismeretében írtam. Szerencsére sokan vannak, akik egy-egy részletet vastagpénzű tévétársaságokat megszégyenítő dramaturgiával és látvánnyal mutatnak be. De sokkal kevesebben akadnak, akik a szegény eklézsia lehetőségeivel nagyívű, több tudományág több szemeszterét átfogó "történettel" állnának ki, hogy a fogyaszthatóság és matematikai alátámasztottság párkányán sikeresen egyensúlyozzanak 1-2-3 órán át.

[@zsenihabozo9152]

@@sexanegyzetenbela De legalább már nem köhög annyit! Meg érdekes is...

[@jutaipeter]

@@lxathu abszolut. Lincoln nagyon jo, Hossenfeldert nem tudom elviselni. A veritasium es a vsauce is jo szakmailag, de problemas, hogy tudom, hogy aki eload, annak mindent leirtak, es fogalma sincs rola sokszor, hogy mirol beszel. Hossenfeldert tudalekosnak es “majd en megmondom a tuti”-tnak tartom, aki kinyilatkoztat, es nem tajekoztat. A veritasium kicsit szenzaciohajhasz, ok is rajta vannak ezen a “semmi sem ugy van, ahogyan gondolod, de majd mi megmondjuk a tutit” vonalon, ami idegesito. Vsauce sokkal nagyobb alazattal csinalta a musorait, ezert sokkal jobban szerettem. A pbs olyan szinten clickbaites, hogy ket video utan leiratkoztam roluk, szerencsere meg idoben ahhoz, hogy meghallgassam a harmadik “lehet, hogy pont egy aszteroida szaguld a fold fele, es mind meghalunk” videojukat, es ongyilkos legyek. Pusztulat. Ezert is irtam, hogy vannak dgy szintu eloadok, de vsz. nagyon kevesen.