Emberek vagyunk-e szabad akarat nélkül? | Harcosok Klubja Farkas Attila Mártonnal - 2022.12.07.

Harcosok Klubja:
Az emberi létezés lényegéről, az ember spirituális mivoltáról és a szabad akaratról beszélget Gavra Gábor a Harcosok Klubja mai vendégével, Farkas Attila Mártonnal.
Műsorvezető: Gavra Gábor
Szerkesztő: Szabó Betti
Programigazgató: Korvin Tibor
2022.12.07.
Facebook: / spiritfmbp
Instagram: / spiritfmbp
E-mail: [e-mail]

[@mhmagyar]

Végre FAM!

[@mr.chinaski2613]

FAM barátja van most igazából a rádióban, akiről mindig mesél az Apuban!

[@Alex-hu5eg]

Tibor tengerbiológus, a vallás nem az ő szakterülete.

[@MegaAbgt]

@@Alex-hu5eg Tibor könyvelő

[@krisztiankiss4728]

Nagyon jo volt meghallgatni, koszonet erte! 🙏

[@bencehege1388]

Köszönöm!

[@manopi6778]

Fan of FAM forever!!

[@famkomornyikja625]

Szent gazdám

[@csabagodor9445]

ajánlott podcast "Mindenségit! #31 - Stumpf-Biró Balázs: Minél komplexebb egy rendszer, annál biztosabb: közel a vég"

[@attilazsoldos2420]

Ajanlott vita: Stumpf-Biro Balazs es Takacs-Santa Andras : "Lesz-e meg jovonk"

[@gystar011]

Végre FAM! 😄

[@zombywoof4147]

Sziasztok! Mindig öröm FAM -ot hallani :) Az én modellemben a szabad akarat forrása bennünk egy képesség a véletlenszerűségre. A véletlenszerűség teszi szabaddá, csak ezt nehezen ismerjük fel mert sok más folyamaton, pl. intuíción jön átszűrve. A véletlenszerű info forrás az a maximális entrópia, a teljes bizonytalanság. A determinizmus meg a 0 entrópia, teljes meghatározottság. Mélyen lehetnek bennünk véletlenszerű folyamatok, csak ezek átszűrődnek a memóriánkon, intuíción és egyéb folyamatokon amik csökkentik az entrópiát. Ha ez nagyon kicsi szintre csökken, akkor meg úgy gondoljuk, hogy determinált a döntésünk, a fenti szűrökön keresztül. A véletlenszerűséget számos tudomány használja sikerrel és megkerülhetetlenül, mint first class fogalom, ezért nem kell filó/teo ügyileg aggódnunk, hogy ez a fogalom használható -e vagy sem.

[@kerekestamas6124]

Érdekes gondolatmenet, de szerintem a véletlenszerűségből nem következik szabadság, akkor se, ha a kezdeti véletlen mindenféle szűrökön megy keresztül. Csak az következik belőle, hogy a lehetséges kimenetelek száma kvázi végtelen, és előre megjósolhatatlan. De ezek közül választhatunk valójában szabadon? Szerintem nem.

[@zombywoof4147]

@@kerekestamas6124Szia, ahogy kezdtem ez egy modell. Nem biztos, hogy mindent jól ír le, de nekem sok mindent érthetővé, jól elképzelhetővé tesz, ha feltételezem a gondolkodásunkban a véletlenszerű komponenst is. Pl. a nehéz problémák megoldását, a művészeti dolgokat stb. Nyilván diszkutálni kéne ki mit ért a szabad, véletlen stb szavak jelentésén. Az én megközelítésem kissé technokrata vagy behaviourista. Azt tekintem szabadnak vagy független eseménynek (döntésnek stb), aminek a kimeneti bizonytalanságát nem nagyon tudom csökkenteni vagy előre jelezni más folyamatok megfigyelésével. Tehát nem tudok megnevezni olyan más eseményeket, amiktől függne. A fenti értelmezésben, ha megengedem a matematikai véletlen komponenst, akkor az per def keretet ad a tényleg univerzálisan szabad eseményeknek, amiket senki sem tud nem szabadnak tekinteni. Én a magam részéről elfogadom a matematikai véletlenszerűséget, mint valid modellező eszközt, mert sok jól működő felhasználása van. Annak meg örülök, ha valamihez nem kell felhasználni, mert van jó determinisztikus modell is. Kérdésedre példa egy szabad döntéssorozatra vagy akaratra : Valamilyen okból kifolyólag úgy döntők, hogy reggelente kockadobással döntőm el, hogy kávét vagy teát iszom reggelire. A tevékenység akaratlagos, mert akarok inni vmit reggelire és pont azt amit a kocka dobott. Szabad is, mert pl. az elfogyasztott ital típusa véletlenszerű, külső megfigyelő nem lát befolyásoltságot. Az hogy miért döntöttem így, az meg egy harmadik dolog és csak indirekt módon kapcsolódik a megfigyelhető tevékenységemhez. A döntés és a következetes végrehajtás értelmes is, mert pl egyenletes arányban akarom fogyasztani ezeket az italokat, de szeretnék meglepetéseket is. Ebben a példába a kocka mint mat. véletlen generátor működik. Fel sem merül, hogy valamiben választanom kéne.

[@kerekestamas6124]

@@zombywoof4147 Szerintem nyugodtan lehet a véletlen komponenst valóságosnak tekinteni, mert ez fizikailag is létezik, a kvantumbizonytalanság kimenete valódi véletlen (feltéve hogy a fizikai elméletek helyesek, de ebbe most ne menjünk bele). Te akkor logikailag úgy vezeted be a "szabad" fogalmát, hogy az egy előzmény nélküli független esemény, és mivel a véletlenre ez a leírás igaz, ezért a szabad és a véletlen gyakorlatilag ekvivalens. Vagy legalábbis a véletlen inputokból következik az, hogy a végső döntés szabad. De szerintem ez nem helyes, mert akkor a szabad fogalmára nincs is szükség, mert leírható más fogalmakkal. A szabad fogalom inkább egy alapelv kellene legyen. A véletlent lehet úgy is tekinteni, mint egy jelsorozat egy ismeretlen belsejű dobozból, és ez a jelsorozat befolyásolja az egyébként is bonyolult determinisztikus döntési folyamatainkat. Tehát a véletlen a döntés szempontjából ugyanolyan input, mint a determinisztikus inputok, csak az értéke a döntés előtt mindenki számára ismeretlen. Az én értelmezésemben a szabadság vagy szabad döntés egy olyan hipotetikus jellemzője az elmének, az öntudatnak vagy a léleknek (ha van) vagy istennek (ha van), amely független a determinisztikus és a véletlen inputoktól is. Azért hipotetikus, mert - ellentétben a determinizmussal és a véletlennel - matematikailag vagy a rendszerelmélet eszközeivel nem írható le, ezért ezeken kívül, tehát az anyagi téren kívül létezik (ha létezik). Ebből következik, hogy ha az anyagi téren kívül nincs semmi, akkor szabad akarat sincs. Ha van valami, akkor meg vagy van, vagy nincs. Itt pedig megáll a tudomány és a logika. Bölcsészek erre nyilván olyasmit mondanak, hogy amiben hiszünk, az már létezik. Tehát ha valamiben hiszünk, az azt jelenti, hogy az elménkben már lemodelleztük, és mivel lemodelleztük, ezért bennünk már létezik, tehát valóságos. Ezt alkalmazva a szabad akaratra, az is akkor létezik, ha hiszünk benne. Ez nyilvánvalóan egy önigazoló állítás, de ha valahogy, akkor így lehet helyes. De ezzel is az a probléma, hogy ha az elmében való lemodellezés az anyagi világot jelenti, akkor a modellnek is csak determinisztikus és véletlenszerű elemei lehetnek, amelyekkel az előbbiek szerint értelmezett szabad döntés nem állítható elő. Tehát az elme át kell lógjon a "túlvilágra", vagy nem létezik szabad döntés. Lehet még egy következő modellt is felállítani, amelyben az előbbiekhez szerint értelmezett, mindentől független szabad döntés a túlvilágról, a másik oldalról származik, és a véletleneken keresztül adódik át a anyagi világnak, mert a véletlen az, ami a determinisztikus működést befolyásolni tudja. Ekkor a véletlen esemény nem az anyagi világ belső jellemzője, hanem közvetítő a két oldal között. Ehhez persze szintén feltételezni kell, hogy van másik oldal (lélek, isten, stb.). A példádra visszatérve, a kávé vagy tea döntésnél fel lehet tenni fajsúlyosabbakat is, például a feltételezett szabad akaratunkból eldöntjük, hogy aznap jó cselekszünk vagy rosszat. De ezt a döntést visszavezetni egy véletlen jelsorozatra az minimum erkölcsrombolás, de sokan istenkáromlásnak neveznék.

[@zombywoof4147]

@@kerekestamas6124 Szia, olvasva fenti megjegyzésedet, arra jöttem rá, hogy ez egy kicsit bonyolultabb dolog és én se voltam teljesen pontos. A fenti értelmezésemben a szabad és a véletlen nem ugyan az a fogalomkör vagy kategória. A szabad az tk egy információs hiány a megfigyelő oldalán. Ez nem csak akkor léphet fel, ha egy véletlenszerű folyamatot figyel meg, hanem akkor is, ha egy bonyolult determinisztikus rendszert. Pl a kávé/tea példámban a matek kockát lecserélhetem egy determinisztikus véletlenszám generátorra, de ettől még a megfigyelő élménye nem változik meg. A véletlenszerűség meg egy absztrakt, leginkább matematikai fogalom, ami jól használható sok mindenre. De egy a valóságban tapasztalt véges hosszú jelsorozatról nem tudjuk azt mondani, hogy véletlenszerű, max azt tudjuk mondani, hogy statisztikailag hasonlít egy absztrakt véletlen folyamat kimenetére. Olyan ez, mint pl a Pi szám. Matematikailag létező és jól használható cucc, de a valóságban nem találsz pont Pi hosszú lécet. Max olyat találsz, ami elég kis hibával közelíti a Pi -t. Mi következik ebből? A napi életben szerintem sűrűn előfordul az info hiány, tehát a tapasztalat alapján mondhatjuk, hogy van szabad akarat. A determináltság kedvelőinek meg mondhatjuk azt, hogy lehet hogy determináltság van, de nem megyünk semmire ezzel az infóval konkrétumok nélkül. A filo/teo absztrakt vitákról meg elmondhatjuk, hogy lehet determinált és indeterminált modelleket is csinálni a világra, de ezekben nem az a kérdés, hogy milyen preferenciákkal vagy tradíciók mentén építjük fel őket, hanem az, hogy hoznak -e új és hasznos infót a világról vagy nem. Na most persze más módon is definiálhatjuk a szabadság fogalmát, mint ahogy én tettem és akkor lehet hogy arra a következtetésre jutnék én is, hogy az nincs 😊

[@zombywoof4147]

@@kerekestamas6124 A rendszerelemzésed mellé én még oda tudom tenni a lentebbi megközelítést is, ami persze szakít a hagyományokkal, de a WWII óta rendelkezésünkre áll az info elmélet, algoritmus elmélet stb. Tehát mondhatjuk azt is, hogy a világ jellemezhető egy rakás infostream-el, pl időben rendezett számsorokkal. Mi nem tudjuk mi a forrása ezeknek a streameknek, csak egy részüknek a mostani időtartományhoz tartozó részét olvassuk úgy, hogy az időtartomány csúszik előre. Amikor mi világmodelleket vagy pl tudományt csinálunk, akkor tulajdonképpen redundanciákat keresünk az általunk látható streamek között. Ezt azért tesszük, hogy csökkentsük az információ tartalmukat és egy kiemelten fontos alkalmazás a jövő megtippelése. Tehát pl a Newtoni mozgástörvényeket úgy is felfoghatjuk, hogy ezek a tömeggel rendelkező testek mozgását leíró streamekben egy nagyon erős redundancia felismerése. Nem kell mindig mérni a hollétüket, mert a jövőbeni helyzetüket algoritmikusan ki tudjuk számolni a korábbi mozgásállapotukból. A fenti rendszerben a determinizmus azt jelenti, hogy a vizsgált jelenség teljesen redundáns, vagyis az info tartalma 0 bit/s. Ennek nagyon örülünk 😊 Ha ezt ok-okozat formájában is ki tudjuk fejezni, akkor még jobban örülünk. Viszont nem minden jelenségcsoportra tudunk ilyen determinizmust felmutatni, itt sajnos az info tartam >0 bit/s. Ez azt is jelenti, hogy a jövő bizonytalan és kb ennyi bit/s -al le vagyunk maradva a teljes bizonyosságtól. Info hiány van a jövőre nézve. Na most a fentiek alapján nem az a kérdés, hogy determinizmus vagy indeterminizmus van, hanem az, hogy mennyi az egyes jelenségekkel kapcsolatos info hiány. Szerintem további tapasztalat az is, hogy igazából még sehol sem tapasztaltunk teljes determinizmust. Eleve úgy tűnik, hogy mérni is csak korlátos pontossággal tudunk pl termikus zaj. Lehet, hogy eleve nem is tudjuk pontosan elolvasni az infostreamek aktuális tartalmát. Vagy eleve az info streamek tartalma zajjal terhelt. A fenti problémán túl az is ki szokott derülni, hogy a meglévő elméleteink nem mindig pontosak és upgradelni kell. Ez azt jelenti, hogy a korábbi elméletünk info hiánya nagyobb, mint amekkorának korábban hittük. Szerintem ennek a lehetősége egyáltalán nem meglepő, hiszen az elméletet csak véges sok múltbéli infoból sejtettük meg, a jövő meg nyitott. Na most a fentiekből azért az látszik, hogy tulajdonképpen reménytelennek/értelmetlennek tűnik a determinisztikus világmodell állítása. Egy ilyen modell azt jelentené, hogy a világ teljesen redundáns és az infotartalma 0. Legjobb esetben is csak azt tehetjük, hogy folyamatosan csökkentjük az ismert jelenségek info hiányát, illetve újabb redundáns jelenségeket keresünk. A fenti modellben a transzcendens helye azokban az infostreamekben van, amikhez nem férünk hozzá. Miután nem férünk hozzá ezért ezekről semmit nem is tudhatunk. De szerintem feltételezhetjük, hogy léteznek ilyenek, mert azt tapasztaljuk, hogy mindig bővül a megfigyelhető streamek köre. Továbbá azt sem zárhatjuk ki, hogy ezek redundancia kapcsolatban lehetnek az látható streamekkel, vagyis hagyományosan kifejezve lehet kapcsolat a látható és nem látható világ között. Isten kérdése az infostreamek forrásához kapcsolható. Szerintem erről sem tudhatunk meg semmit, ha másért nem, akkor azért, mert a jövőben is csak abban a helyzetben leszünk, hogy csak véges sok részét olvastuk még el a stremeknek. A fenti rendszerben a dologság és a létezés, tehát a metafizikai dolgok nem alapfogalmak, hanem elménk termékei. A dologság és a dolog típusok modellek a fejünkben. Akkor mondom, hogy egy dolog létezik, ha az infostreamek egy részére tudom illeszteni az adott dologtípusra vonatkozó modellem. Ilyet valószínűleg azért csinálunk, hogy strukturáljuk a streameket és egyszerűsítsük a redundancia keresést. Valszeg az absztrakt dolgok is ilyen modell illesztések csak magasabb szinteken. Na mindegy, ez is egy lehetséges keretrendszer a világ szemlélésére.

[@Anonymous-rh8nn]

Gavra Gábor rögtön tegeződni kezdett és nem mondta el annak a történet, hogy miért tegeződik? Wow! Ezt a gyakorolhatnák Hont Andrással közös műsorokban is.

[@MrWebdev74]

ha hont andras letegez valakit, az nem elismeres vagy baratsag...

[@JohnDoe44484]

Hont András inkább valami FKF-es munkát vagy MÁV kaller munkát gyakorolhatna..

[@GergelyPal.]

FAM, végre.

[@Vid.186]

👍👍👍

[@marcellbalint8435]

Azért bosszantó, hogy a beszélgetés alatt nem hangzott el egy érdemi érv se amellett, hogy miért VAN szabad akarat. Hogy pontosan miért nincs igazuk az analitikus deterministáknak. Annyi lett tárgyalva, hogyha igazuk van, akkor az ezt-meg-ezt jelenti, ami ugye nem jó, mert rossz érzés, és különben is ők ezt akarják gondolni, nem meggyőzhetőek. Viszont ezzel a kijelentéssel az egész kérdés egy hozzáférhetetlen térbe került át, amit csak hit által lehet megközelíteni. Mintha a szcientifista, materialista pogányok pusztán a jó érzés által vezérelve jutottak volna el hitvallásukig és nem racionális gondolatokon keresztül. Ebből viszont az is következik, hogy a beszélgetőfelek sem az igazság tudásával vannak felvértezve, hanem szintén, akárcsak a relativizálók, pusztán azért hiszik, amit hisznek, mert azt akarják hinni. Ha pedig ezt a döntést tovább racionalizálnánk, eljutnánk a determinizmus igazolásáig. Mintha az érvrendszer csak arra futna ki, hogy egyes dolgokat nem lehet racionalizálni. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy 500 éve ugyanezt gondolhatták sokan a ma már könnyen magyarázható jelenségekről. És mindezt nem a tudomány fetisizálásáért írom le, személy szerint egészen távol áll tőlem a klasszikus materializmus, viszont alkatilag nem vagyok képes az emberi működéshez, mint megmagyarázhatatlan dologként állni. És ebben elsőrendűen a kíváncsiságom, és nem valami ateista rögeszme akadályoz meg. Tehát ismét - úgy érzem, hogy nem az akaratom, hanem az érzésvilágom rendel hozzá ehhez a működéshez, amit nem gondolom (tapasztalatok alapján, amiket szintén nem én irányítottam), hogy akaratommal zabolázni tudnék, sokkal inkább, hogy az érzésvilágomból következnek a céljaim, vágyaim, akarataim. Lehet, hogy ebben nincs igazam, de abban biztos vagyok, hogy jobban örültem volna, ha tényleg ezt a kérdést járna körül az interjú pro- és kontra alapon, és nem csak annyi fűződik hozzá, hogy a deterministák dehumanizálnak, és ez nem jó.

[@csabahordos6145]

Teljesen igazad van, csak annyit békát kéne lenyelni, hogy igen, a hit által lehet megközelíteni a szabad akarat fogalmát. Kínos, de ez van. És akkor jön a hit kérdése, hogy szembeállítható-e igazsággal. Mérő László teljesen más oldalról közelítve azt mondja, hogy az érzelem és az értelem nem diszjunkt halmazok: egyik sem lehet a másik nélkül. Sajnos a mai világban az "érzelem, akarat, hit, tudás" definíciója sokkal szegényesebb, mint mondjuk mint az Aquinói Szt. Tamás által felépített skolasztikus rendszerben, vagy akár a buddhista teológiában.

[@ferenckiss7099]

Azért nem mondták, mert ez a könyvben van, a műsorral csak kedvet csináltak hozzá.

[@marcellbalint8435]

@@ferenckiss7099 Ezt értem, és nem is gondolom, hogy FAMnál ne lennének érvek, csak bosszantó, hogy a beszélgetés alatt nem hangzott el egy sem. Nem lett volna nagy spoiler, de legalább egy izgalmas állítás, ami csak jobban kedvet csinál a könyvhöz.

[@ferenckiss7099]

@@marcellbalint8435 igaz valami morzsát hullajthatott volna.

[@lakcsik]

tehát akkor ki eliminál? Van olyan, 'aki' (eliminál)? Pl.: Dennett van és eliminál?

[@Kristof_Kertesz]

A könyvelő...négy napja.

[@peterpwn4311]

konyorgom ha csak egy mondatot hagynal elmondani Gabor edes istenem elhiszem hogy neked is eszedbe jut valami de meg lehet varni hogy a masik ember elmondja plane hogy ra lennenk kivancsiak

[@zsoltdudinszky2900]

Végre Robi

[@kerekestamas6124]

Szabad akarat akkor létezik, ha hiszünk benne? Kissé önbecsapásnak tűnik.

[@GeeBence]

Kedvenc elfeledett-költőm, Ladányi Mihály is hasonló kitaszított-értelmiségi életmódra tért át a Kádár-korszakban, mint amilyenről FAM is beszél, ő tanyára vonult ki, mezőgazdasági munkából tartva fenn magát, és halva éhen, fagyva meg, többkötetes, díjazott szerzőként.

[@barnabaskiss2]

Dehogy is van meg minden néhány kattintásra! Sok mindent kiad a kereső, sok mindent nem, és sok minden fenn sincs, de azoknak a létezéséről lehet, hogy nem is tudsz.

[@janosmohos]

Végre FAM!😂

[@abc-fo1fp]

FAM 👌

[@Proverbs3198]

A teremtés utolsó napján Isten ezt mondta: „Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá” (1 Mózes 1:26). Így alkotó munkáját kézjegyével fejezte be. Isten porból megformálta az embert és életet lehelt belé (1 Mózes 2:7) Az Istenhez hasonlóság természetesen, nem fizikai értelemben értendő.

[@Proverbs3198]

Üdvtörténet nem volt, hanem ma is van. Mi a probléma azzal, hogy létezik a gonosz, amikor tudjuk, hogy létezik Sátán, Isten ellensége? Ő volt az, aki megkÍsértette az első emberpárt, és ő volt az, aki a pusztában Jézusnak ezt mondta: "Mindezeket néked adom, ha leborúlva imádsz engem." Szabad akarat nem azt jelenti, hogy mit szeretne az ember, hanem a jó és gonosz közötti választást. Isten oldalára állok, vagy a Sátán oldalára. Istennek engedelmeskedek, vagy Sátánnak.

[@afterenter]

Részben szabad akarat? Pontatlan hasonlosagok bizonyossagaban valtozekony a tudatallapotunk is...Igy eleg nehez egyertelmusiteni. Perspektiva kerdese ez is. Mifele szabadsag, mifele akarat, es mifele en. A fene tudja.:D

[@user-gn5bx8ow6z]

A szabad akarat nem létezik, csupán a szabad döntéshozatal illúziója létezik. Ha lenne szabad akarat, akkor bármit meg lehetne tenni, lehetne sétálni a Nap felszínén, lehetne ..., de nem lehet. A kapott lehetőségek között lehet dönteni, viszont minden információt tudva, a döntés végeredmény és a lehetőség kimenetele előre megmondható. Tehát minden előre megírva létezik.

[@kerekestamas6124]

Ebből a gondolatmenetből az következik, hogy van Isten, mert ki más írta meg előre.

[@user-gn5bx8ow6z]

@@kerekestamas6124, egyértelmű, hogy van isten, teremtő, rendező elv, sors, szerencse, véletlen, tök mindegy, hogy minek nevezik. Allah, Isten, Jehova, Bhrama, Manitu. S mivel az a valami, a "nagy" mindenható, mindentudó, időben nem "csak" lineáris, így számára minden meg van írva előre, ő írta meg magának, így nekem, neked, nekünk is, mivel a teremtményei vagyunk, s a részei is. Igen, "Az Atya és én egyek vagyunk." (Jézus)

[@csabahordos6145]

Hoppszi, egy kis logikai hiba: "A szabad akarat nem létezik, csupán a szabad döntéshozatal illúziója létezik. Ha lenne szabad akarat, akkor bármit meg lehetne tenni, lehetne sétálni a Nap felszínén, lehetne ..., de nem lehet." Izé, nem definiáltad pontosan a szabad akaratot: azt állítod, hogy csak a szabad döntéshozatal illúziója létezik. Definiáld, lécci, hogy mi a különbség a két meghatározás között: akarat és döntéshozatal illúziója. Szerintem kevered a vágy és akarat fogalmakat. A szabad akarat: választás, mint aktus önmaga, nem determináltságot, előre meghatározottságot jelent, hanem döntést reális alternatívák között, és nem illúzió: választani pedig reális dolgok között tudok, tehát nem azt, hogy sétálok-e a Nap felszínén vagy nem, tudok-e csillámfaszláma lenni, vagy nem. Viszont abban a tekintetben, hogy hiszek-e abban, hogy tudok-e sétálni a Nap felszínén, már szabad akaratod van. :) Dönts. Písz

[@kerekestamas6124]

@@csabahordos6145 Szerintem is a szabad akarat nem azt jelenti, hogy bármit meg lehet tenni, mert az a mindenhatóság. Hanem azt jelenti vagy jelentené, hogy az épp előttünk álló döntési probléma esetén képesek vagyunk-e szabadon választani mondjuk két választási lehetőség közül, vagy a döntést a "rendszer" determinálja, amely rendszernek a mi sejtjeink és atomjaink is a részei.

[@user-gn5bx8ow6z]

@@csabahordos6145, szabad akarat, te hozod létre a döntési lehetőségeket, s azokat tetszőlegesen változtathatod, s ha akarsz dönthetsz azok közül, szabadon, döntés hozatal, a más által létrehozott döntési lehetőségek közül választhat, de előre megmondható módon fogsz dönteni. És igen, itt buktok meg, a szabad akarat mindenhatóság, Ti eleve már a szabad akaratot is korlátozott fogalomként kezelitek. Már, hogy lehetne szabad az, ami nem az, hanem korlátozott. Ti emberi értelemben gondoltok a szabad akaratra, én "isteni", mindenhatói értelemben. A realitás korlátoz, tehát nem lehet szabad, szabad csak az lehet, ami tartalmaz mindent, valamit, bármit és semmit is. Nem hiszek abban, hogy tudok a Nap felszínén sétálni, mivel tudom, hogy nem tudok a Nap felszínén sétálni, a hit nem érdekel, az csak a képzelet világában létezhet. Na, a képzeletem világában én vagyok a teremtő, az isten, ott szabad vagyok, ott van szabad akaratom. Nem olyan bonyolult. A való világ, a valós világ korlátos, így ott nem lehetek szabad, rabszolga vagyok.

[@laszlokocsis1917]

Farkas Atilla Márton Seres Lászlot én is ismerem talán háromszor vagy négyszer voltam a budapesti anarchisták összejöveteleken a XII kerületben,

[@laszlokocsis1917]

XIII kerületben bocsás meg a tévedésem.

[@norbertkovacs770]

Ennyi reklámot ne basszatok már

[@FeroxX_Gosu]

FAM. Ismered a jó öreg "duck test"-et? Szerintem az AI/lélek dologgal is pont ez lesz... "If it looks like a duck, swims like a duck, and quacks like a duck, then it probably is a duck." 😉

[@CsokaErno]

Ez a riporter azért hívta FAM-ot, hogy az ő hangját hallgassuk, vagy hogy a sajátját? Ahelyett, hogy tanulna, folyton beledumál, megakaszt. Semmilyen riporteri alázat nincs benne.

[@ferencbognar6188]

Nagyon érdekelt volna FAM értekezése a dolgokról, de 15 perc után dührohamot kaptam a folyton belepofázó riportertől 😠 Válts szakmát haver!!

[@gmlgml780]

24:22 _"... állandó és érthetően felmerülő ..."_ Ó, nagyon szép ez a te megértésed. Az empatikus elfogadásod. Persze csak felülről, te már túl vagy rajta. Te már nem vagy kamasz. Te már a gyerekeiddel beszélgetsz. Te már válaszolsz, nem kérdezel. A világ dolgai rendben vannak, minden meg van fejtve. _"... mért van a világban gonoszság ... Pál apostol ... a megigazulás az szeretetből és hit által van ..."_ Akkó jó. Ha maga Pál apostol monta, akkó minden rendbe. Az sokkal jobb mintha a szomszéd mondta volna. Sajnos az emberek egy kicsit lassabban igazulnak, kis szenvedéske itt - ott akad, de hát szép ez így. Ha a szenvedés a szabadság ára, akkor rendben van. Persze annak a szabadságnak az ára, ami a külső és belső körülményeid által olyan erővel van rád erőszakolva, ami a gyakorlatban azt lenullázza. Hallellujja.

[@gmlgml780]

17:19 _"... tudatosságról ... bebizonyította ... hogy ... nem létezik ..."_ _"... aki ebben hisz, az ebben akar hinni ... ezt akarja megcsinálni ..."_ Olyan kicsit következetlenkének tűnsz, hogy bizonyításról beszélsz, elismerő attitűddel, aztán két szóval utána gyorsan le is hitezed ... Most akkor elismered a bizonyítást, vagy csak valami holdkóros agymenésnek tartod valami hit (ráadásul nem is hit, hanem szándék) által vezérelve ? _"... és hát nekem ez rendkívül ellenszenves ..."_ De az előzőtől (is) függetlenül, mér számít az, hogy neked mi az ellenszenves ? Nekem is ellenszenves 8 millió sokkal hétköznapibb dolog, de tények. Csak nagyon nehezen, vagy meg sem változtatható valóság. Nem érdekli őket az ellenszenvem. A rabigájukba hajtanak. Hétköznapi szinten soha nem volt szabad akarat, még akkor sem, ha technikailag mégis lenne. A külső, belső körülményeid olyan mértékben determinálnak, hogy kit érdekel, hogy technikailag vagyok -e én valami, elkülöníthető vagyok -e tőled, vagy van -e lelked. A tapasztalatunk az egyedüli lényeg. Ha robotok vagyunk, akkor szenvedni képes robotok vagyunk. Nem az számít, hogy robot szenved, vagy valami testbe zárt halhatatlan lélek. A szenvedés a lényeg. Azért kell elpusztítani az univerzumot. Mer csak a rabszolgái vagyunk, mind. 19:39 _"... a szemekből nem lát ki a valaki ..."_ Akarod mondani, a feltételezett "valaki". A szubjektív tapasztalatunk "valaki". A soha meg nem értett, soha be nem bizonyított, minőségében soha fel nem térképezett "valaki". A hited. A reményed. Ami tetszene neked. Nem tudjuk mi az a tudat. Nem tudjuk minek van tudata. A te "valakid" egy ködös halandzsa. Ki tudja, elég bonyira csinálják azt a robotot, talán még öntudatra is ébred. Fogalmunk nincs semmiről. A te "valakid" egy praktikus gondolat. Egy élmény leírása, és az élmény mögé egy világkép szervezése. A te "valakid" is csak arra jó, hogy mint eszközt használva, próbáld csökkenteni a szenvedést. Hogy megpróbáld magad egy álomba ringatni, önhipnózisba ejteni, hogy ne kelljen meglátnod, hogy csak az élet rabszolgái vagyunk, mind.

[@gmlgml780]

35:11 _"... a spiritualitás ... elpusztíthatatlan ... akik ki akarnak lépni abból a szűk börtönből, ami a világuk ..."_ Nem csúszott el a vége ? Ami a világunk, azt akartad mondani, nem ? Ami a világ, azt akartad mondani, nem ? Amit továbbadtál a gyerekeidnek is. Hogy ők is lehessenek spirituálisak. Mely mint tudjuk azt jelenti, hogy ki akar szabadulni a börtönéből. Amibe pont te raktad bele.

[@gmlgml780]

41:01 _"... fordulj önmagadba ... kicsit legyél analfabéta ... ne a könyveket bújd ..."_ Mondja ezt a mittomén milyen tanár. A szellem embere. Az intellektus embere. Persze most hallottam tőle (asszem másik videóban) az oktatás elpusztításáról szóló gondolatokat. De a válaszok meg nem az oktatásból jönnek. Azok az analfabetizmusból jönnek. Persze csak a kicsiből. Lehet, hogy én már túlságosan önmagamba fordultam. Azér nincsenek még mindig válaszaim. _"... van az embernek valami belső mestere ... ami maga a szellem ... a szellem időfeletti jelenléte ..."_ Igen, az ilyen mondatokér olvassa a misztikus könyveket az, aki olvassa őket. Nagyon szeretné tudni, honnan tudják az ilyeneket, nagyon szeretné hinni, hogy tényleg tudják. De aztán rájön, hogy feleslegesen olvasgatja őket. Hogy nincs neki semmi értelme, hogy azok sem tudnak semmit. Namost ilyenkor realizálhatod a veszteséget, beláthatod, hogy lukra futottál, hogy evvel is csak átvert téged az élet, vagy miután mást nem tudtál elérni vele, nekiállhatsz ismételni, szajkózni, visszamondani azokat. Nekiállhatsz tanítani őket.

[@gmlgml780]

25:36 _"... én azt érzem ... a materializmus erősödik, a spiritualizmus az háttérbe szorul ..."_ Milyen háttérbe szorulás ? Mikor volt az az előtérbe ? A rendsz@rváltás utáni mindent elöntő ezotériára gondolsz, vagy mire ? A spiritualitás sosem volt egy tényező itthon, és a világban is mindenhol csak egy nagy átverés, még ott is, ahol tömegesen foglalkoznak vele. Még ott is visszatérő és örök kérdés az igaz és hamis guru megkülönböztetése. És tudod, ha ilyen nehéz megkülönböztetni ezt a kettőt egymástól, érted, a feketét a fehértől, akkor talán nincs is fehér egyáltalán. Talán nem is létezik igaz mester. Talán mind csak holdk@ros. _"... túltermelés van mindenből ... tibeti titkos ... kabbalista ... két kattintás ... semmit nem kell érte tenni ..."_ Oszt így má nem is érdekes, mi. Má nem is olyan titkos, olyan tiltott, olyan édes. Szép lassan rájönnek még azok is, akiket valaha érdekelt, hogy semmitérő sz@m@t, mind. Felesleges agymenés. Nem vesz el a szenvedésből, és nem ad hozzá a boldogsághoz semmit. _"... Kőrösi Csoma Sándor még mezítláb elment Tibetbe ..."_ Hát mindenki másképp gy@ng@elméjű. Elment. Mezítláb. És pont úgy halt meg, mintha el se ment volna. Gratula. (Csak remélni merem, hogy közbe legalább kevésbé unatkozott.) _"... az, hogy mostmár minden elérhető és mindent tanulhatsz bárhol ..._ _... ez egyben le is ... őőőő ... __-sóhaj, majd szinte felkiáltás-__ ... le is nyomja az egészet ..."_ Naggyon érdekes a felkiáltó hangsúly a végén ... Az öröm, ahogy kivágtad magad, összekeveredve a "de le is szrm az egészet" hangsúllyal. Pedig már azt hittem, hogy kimondod. Szurkoltam, hogy mondd ki, mondd ki. Hogy leértékeli. Leértékeli az egészet. És hogy lehet képes arra ? Hogy az elérhetővé tétele leértékelje ? Úgy hogy soha nem is volt semmi valódi értéke.

[@davidkomlos9699]

Végre FAM!