Földelés szétterjedési ellenállás mérés a gyakorlatban.

Földelés szétterjedési ellenállás mérése gyakorlati bemutatóval történik. A videómban három mérési eljárást mutatok be.

[@mggergo9108]

Még több videót kérünk, tanárúr! Tisztelettel. Köszönjük!

[@denesmolnar]

bravó! Fantasztikus! Mindig lenyűgöz, ha valaki ennyire ért a témájához! Köszönöm szépen a videót!

[@kalonandor8151]

Nemrégiben kezdtem el tanulni de ez az online oktatás anyit ér amennyit így nem magyarázzák el csak olvasd a könyvet úgy meg nem lehet tanulni. Köszönjük és várjuk a további videókat 🙏🙏🙏

[@MrBracken40]

Ez nagyon szemléletes volt. Sok kollégával beszéltünk már erről, eltérő véleményekkel, de ez most tisztába rakott mindent. Aki OKJ-ra jár annak nagyon ajánlom végignézni! Bár megjegyzem, sok éves tapasztalattal bíró villanyszerelők nem tudják. Szomorú, de így van....

[@andrashorvath7640]

Nagyon szépen köszönjük. Szuper volt.

[@krisztiandako8285]

Köszönöm szépen, sokat tanultam a videóból.

[@elektricman]

Nagyon jól bemutatta a mérést. Köszönöm!

[@attiladosa7902]

Köszönöm hogy be is mutatta.

[@csabaantal7247]

Tisztelt Jáger Úr, Szeretném megkérdezni, hogy a lakatfogónak típusát. Nézegettem a kínai oldalakon, ahol szintén adtak hozzá kalibrációs gyűrűket, de nem merem megvenni egyiket sem. Pedig ott kb 60e itthon viszont 200-450e egy ilyen műszer. Köszönöm válaszát!

[@ebergenyid1]

Imádtam minden percet a videóból! 🙂Köszönöm

[@gyulafarkas6382]

Köszönjük!És várjuk az újabb videókat.

[@LVP-]

Köszönöm. Már küldtem is a linket az osztálytársamnak. Sokkal érthetőbb volt mint a mai suli ahol pont ma istenítette a tanár a lakatfogót. ;)

[@jenovaradi7519]

Most kezdem az OKJ-s képzést, és nagyon sokat segített a bemutató. Igazi hiánypótlás. Nagyon köszönöm!

[@markustimi]

Szuper bemutató, köszönöm!

[@laszlotamaskelemen4780]

Nagyon profi és logikus előadás volt.Köszönöm szépen!!!

[@laszlotamaskelemen4780]

Nem bírok magammal jó volt nézni de tényleg. Nem gúnyos tényleg jó!!!

[@attilaszoda4937]

A videóhoz egy megjegyzés: A szondától feljövö 10mm2 Mkh vezeték szabálytalan, pár hónap és lerohad.A szondától 10-es horganyzott köracél , ezt kötödobozba megkötni az Mkh -val és igy csazlakozik a PEN - vezetöhöz. Itt már a telepitáskor rossz lehetett a földelési ellenálás , több 2 esetleg 3 szonda telepitésével elérhetö lett volna az elöirt érték.

[@viktorjager3201]

Kedves Attila! Köszönöm, hogy hozzászóltál a videómhoz, örülök, hogy észrevetted a telepítéskor elkövetett esetleges problémákat. Ez a gázmérő 2008 ban került ide, 13 évvel ezelőtt. Itt nincs PEN vezető, se védő vezető, semmi nincs, mert a gázcső hálózat ezen a szakaszon fém egyedül, előtte is és utána is műanyag. Szinte egyedülálló műszaki megoldás. Értelmetlen lett volna ezért idehozni a háztól egy védővezetőt, helyette külön földelő szonda került telepítésre, és az rögzíti a két fémcső potenciálját együttesen. Ezért választottam ezt mérés tárgyául. Nincs semmi, ami befolyásolja a földelés mérését. Mindazonáltal nagyon jól leírtad, hogyan kellett volna ezt elkészíteni, köszönet érte.

[@zahoreczjozsef]

Köszönöm szépen!

[@attilaadammolnar5886]

A videó szuper! :) Szeretnék megkérdezni két dolgot: 1. Sajnos nem láttuk a célműszeres vizsgálathoz kiépített közeli és távoli referencia földelő kiépítését. Kérem, hogy válaszban röviden ossza meg velünk. 2. Említette, hogy a Volt-Apmer mérős megoldásnál elmondja, hogy mért nem lehet vizsgálni tisztán egyenfeszültséggel a földelőpont ómikus ellenállását. Kérem, hogy válaszában ossza meg velünk. (munkáját nagyra értékelem, nagyon hasznosak a videói. 1000 köszönet érte!!! )

[@LVP-]

A videó elején említette hogy 60-30%. Egy korábbi videón elmodta, hogy 2/3-ra küldi a feszűltséget és 1/3-ra a referenciát ahol a méri a feszültséget.

[@attilaadammolnar5886]

@@LVP- a 60-30% csak az elhelyezést jelentette szerinteM, hogy ne befolyásolja a mérés pontosságát. hogy a célműszer mit mér azt nem tudom, de én valójában nem ezt kérdeztem a kérdésemben, hanem azt, hogy miért nem lehet mérni tisztán egyenfeszültséggel?

[@viktorjager3201]

Kedves Kollégák! Köszönöm mindenkinek a hozzászólást. A távolságok tekintetében ki fogok térni erre a következő videóban egy picit részletesebben, gyakorlatilag leírtátok ezzel kapcsolatban a lényeget, amit megköszönök. Az egyenfeszültség hatását is jó lenne egy videóban bemutatni, nem tudom lesz-e rá lehetőségem. A lényeg, hogy a talaj kémhatása, a földelő fém része galvánelemet alkot, és a kialakult egyenfeszültség a nagy belső ellenállású feszültség mérőn már eleve feszültséget fog jelezni, mielőtt a mérőáram folyna. A mérőáramot sem képes áthajtani alacsony egyenfeszültség, mint pl. egy 12V-os telep. Majd kitérek legközelebb erre is. Remélem segíthettem, még egyszer köszönöm.

[@LVP-]

@@attilaadammolnar5886 azt is említette azt hiszem korábban. De a lényeg hogy felmerülne egy Galván effektus.

[@ZoltanKiss-gl9pv]

Nagyon jó, gyakorlatias előadás. Gratulálok hozzá. nem tudom ki, hogy van vele, de nekem sehogy nem jön ki a matek. Az inverter ugye 230 V. A mért áram kb 300 mA. Tehát U/I=230/0,3=766 Ohm. Ha a vizsgált földelés 74 Ohm, akkor maradék 692 Ohm feltételezhetően a referencia földelés és egyéb átmeneti ellenállások összege. Ez a 692 valóban elhanyagolható a 74-hez képest? A másik kérdés: Megmértem a családi házunk földelését ezzel a módszerrel és 30 Ohm adódott. Földzárlat esetén, ha nem lenne AVK beépítve, le sem oldana a 10 A-es kismegszakító? Mivel a zárlati áram, nem lehet több mint, 230 V /30 Ohm azaz 7,6 A ???

[@hunoxor]

Csatlakozom én is, nagyon informatív a videó de nekem sem jött ki a matek elsőre, viszont. Ha figyelembe vesszük hogy a 150 Wattos inverter névleges árama 150W/230V=0,65A lehet, áramkorlátozó ellenállás nélkül pedig a 74 Ohmos földelőn 230V-on 3,1A folyna amit az inverter nem viselne el hanem lekapcsolna így mindenképp szükséges az áram csökkentése. Másik videóban láttam hogy a tanár úrnak van 2db 330 Ohm körüli ellenállása (uborka) melyeket sorba kapcsolva (~660 Ohm) előtétellenállasként alkalmazva már kijöhet a matek, ugyanis 660 Ohm + 74,5 Ohm az 734,5 Ohm, 230V / 734,5 Ohmmal = 0.313A ami már egy nagyságrend a videóban mért értékkel. Hangsúlyozom ez az én saját feltételezésem, gondolom a 3 módszer demonstrálása mellett nem szzeretett volna ennyire részletekbe menni az előadó. Kérem valki erősítse meg vagy cáfolja az állításom.

[@johnhajdu4276]

Tiszteletem! Nem értem az utolsó méréshez miért kellett egy nem szinuszos invertert használni. Ha 70 ohmos ellenállásra egy 12 voltos akkut kapcsolunk, akkor 171mA fog folyni, ami jól mérhető multiméterrel. Ez a nem szinuszos inverter csak becsapja az embert, nem minden műszer tudja rendesen mérni a nem szinuszos jelet, véleményem szerint egyenárammal jobb mérni, kevesebb a probléma.

[@viktorjager3201]

Kedves John! Tetszik amit írsz nagyon. Javaslom, hogy próbáld meg, és írd meg a tapasztalataid. Annyit had súgjak, hogy ha két szondát szerencsés helyre sikerül leszúrnod, nagyságrendileg ekkora áramot fogsz mérni ha összekötöd őket egy Ampermérővel, telep nélkül. Lehet, hogy picit kevesebbet, de kb. ilyet. Rengeteg zavart ki lehet a rendszerből küszöbölni, ha váltakozó feszültséget használsz, és relatív nagy mérő áramot. Elviekben természetesen tökéletesen igazad van, működni kellene úgy is. Csak tudod mi a különbség az elmélet és a gyakorlat között? Elméletileg semmi. Köszönöm hálásan hogy írtál.

[@fazorok]

Az egyenáram polarizálja a fémet a talajban, az pedig időben eltolja a potenciálját a távoli földhöz képest. A földben gyakran fordul elő kóboráram (egyen és 50Hz-es váltakozó) is amit, mint hibát hozzámérünk. A hiba a kóboráramok nagyságától, valamint a vizsgált elektród polarizációs ellenállásától függ. Össze kell hasonlítani a két vizsgálat eredményét (váltakozó áramú és egyenáramú), ez esetben nem gondolnám jelentősnek, de lehetnek olyan helyek (nem szerencsés hely), ahol ez nem elhanyagolható (pl. vontatási rendszerek közelében, ipari környezetben).

[@glsmithfpv86]

Keresem a volt-amper mérős mérésnél a 300 ohmos terhelő ellenállást, de nem látom. Mégse szükséges?

[@horvistvan1]

Üdvözlöm! Kipróbáltam az inverteres mérést de sajnos három multiméterrel is értékelhetettlen eredmény lett az áramerősség mérésnél. 10 és 600 mA között ugrál! Segítségét köszönöm!

[@viktorjager3201]

Kedves István! Segítek ha megkeresel privátban. Küld el az inverzer adattábláját fényképen. Küld el a mérési elrendezés fényképét, szondákkal mérőzsinorral és ha használtál akkor az áramkorlátozó ellenállásal együtt. Aztán folytatjuk a hiba megkeresését. Köszi, Viktor

[@horvistvan1]

@@viktorjager3201 Tisztelt Viktor! Küldtem már egy e-mailt is, de akkor írok újra és küldöm a kért adatokat is! Előre is köszönöm a segítséget!

[@viktorjager3201]

@@horvistvan1 Kedves István! Valami hiba csúszhatott a levelező rendszerben, nem kaptam e-mailt tőled. Légyszi csörgess meg alkalom adtán.

[@attilaszoda4937]

Gratulálok Tanár úr! Érthetö profi magyarázat, jó videók.Csak igy tovább, még több videó.

[@carstuff81]

Üdv! Ha jól értem, 14:00 percnél a földelő szonda ostora és lakáselosztó PE sínje került összekötésre. Így földelési hurokellenállást mérhetek? Esetleg célszerű lenne egy olyan "hosszabbító" vezetéket használnom a mérések alkalmával, aminek fixen tudom az ellenállását? Köszönöm a választ.

[@user-ek6vz8vw8o]

Én teljesen laikus vagyok, de ha a gázmérő két csöve vezetékkel össze van kötve, akkor nincs feszültségpotenciál, és nem ugrik szikra, ami robbanást idézne elő. Elhangzott, hogy a fémcsövek műanyag csővel csatlakoznak, ami galvanikus leválasztást jelent, akkor miért kell földelni? Ha én a földbe leverek két vasdarabot különböző mélységre, az elmélet szerint potenciál különbség van, tehát szikráztathatok. Esetleg ha nem szikráztatok, valamilyen energiát tudok nyerni, az elmélet szerint? Válaszokat várok, az elméletemmel kapcsolatban, köszönöm!

[@soroszoltan6385]

Köszönöm a videót! Multiméteres mérésnél milyen hosszúságú legyen a két szondához a vezeték (magam készíteném)? Kínai webshopban 5 és 10 méteres vezetéket adnak a műszerhez, magyar webshopban pedig az egyik földelésvizsgáló készlet 2 db 50 méteres vezetéket tartalmaz, egy másik gyártmány pedig 2 db 25 métereset. Előre is köszönöm!

[@cadsite]

a szonda 3m-es, mert ugye az első méter nem számítható?

[@davidbalasi7378]

Tiszteletem! Nagyon szépen köszönöm ezt a tanulságos videót, sok kérdésemre választ kaptam! Viszont egy számomra nagyon fontos kérdés még válaszolatlan maradt az pedig a referenciaszonda. Mit lehet róluk tudni mekkora keresztmetszet és hossz ami szükséges egy ilyen szondának. Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! :)

[@macsekimacsekov1073]

...kérdésem lenne...a villámvédelmi szondára lehet földelést kötni?...

[@MoonWalkersbin]

a kék műszer pontatlan?

[@tibornemeth7155]

Kedves Viktor!Azt szeretném kérdezni,hogy mérésnél,az erre a célra készült mérővezeték helyettesíthető-e 1mm2 mkh vezetékkel,befolyásolja-e a mérés eredményét?

[@viktorjager3201]

Kedves Tibor! Köszönöm a hozzászólást, természetesen minden további mélkül helyettesíthető vele.

[@tibornemeth7155]

@@viktorjager3201 Köszönöm a válaszodat!

[@fecoking76]

Kedves Viktor! Szeretném megérdeklődni, hogy milyen szabvány vagy előírás alapján kell a gázvezetékemet saját földelőszondával ellátni, miért nem elég a fém-csőrendszer bekötése az épület belépési pontjánál a védőösszekötő (régebben EPH) hálózatba? Továbbá milyen előírás és szabvány alapján kell a mérő előtti és utáni szakaszokat összekötni? A V-A mérős módszer esetében a távolabbi szondára kötjük az Ampermérőt, és a közelebbire a Voltmérőt. A távolabbi földelő elnevezése hivatalosan az "ellenföldelő", a közelebbi, ahol a feszültségemelkedést vizsgáljuk a "segédföldelő" lesz.

[@viktorjager3201]

Kedves Ferenc! Köszönöm a hozzászólást. A gázvezetékedet nem kell semmilyen szabvány vagy előírás szerint külön földelőszondával ellátni, ha azt - ahogy írtad is - bevonod az épület EPH hálózatába. A filmen lévő gázvezeték igazi műszaki ritkaság, műanyagon érkezik, fém a gázmérő, fém a továbbmenő csőhálózat ami lábakon áll, majd újra lemegy a föld alá műanyag csőben, és mikor feljön, ott ismét fém lesz. Itt természetesen össze van már kötve az épület EPH hálózatával. Kint nem, mert ott nem volt, így lett megoldva. A gázmérő előtti és utáni szakasz összekötését a Villamos Biztonsági Szabályzatunk, továbbá a gáz szolgáltató műszaki előírása is rögzíti, na meg persze szabály meg rendelet nélkül is belátható, ha a fém gázmérő potenciál különbséget hidalna át, amikor le- vagy felszerelnék, a csonkok összeverődésénél keletkező szikra belobbantaná a csőhálózat belselyében megmaradt gázt. A földelő szondák elnevezését illetően biztosan igazad van, elnézést kérek, ha tévedtem. Ha a két szonda a mérőáram nagysága miatt nincs egymás hatókörében, teljességgel lényegtelen, hogy melyik van közelebb, vagy távolabb. Megpróbáltam, és próbáld meg Te is, a két szonda vezetékének felcserélését, az esetek túlnyomó többségében ugyanazt az értéket fogod mérni, ha elég messze vannak a szondáid. Remélem, mindenre válaszoltam, köszönöm még egyszer, Viktor

[@fecoking76]

@@viktorjager3201 Tulajdonképpen akkor ez egy két oldalról, villamosan szigetelt fém csődarab? Mert ebben az esetben igazából semmilyen idegen potenciált nem vezet semmilyen helyiségbe vagy épületbe jól gondolom? Kíváncsiságból kérdeztem a gázmérő áthidalására vonatkozó előírást, mert ez sem az Ön által említett Villamos Biztonsági Szabályzatban, 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet sem a gázvezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó 3/2020. (I. 13.) ITM rendeletben, sem az EON létesítési előírásaiban nem találtam meg. Értem a dolog lényegét és fontosságát, de a szóbeszéden kívül, és az "így szoktuk" meg az "így kell" előírásokon túl csak a gázmeósok kérik, de ők sem tudják soha megmondani hol van ez leírva. Ha ez ennyire fontos, és közvetlen tűz-robbanás és életveszélyes lehet, miért nincs vajon leírva valahol? És akkor a nyomáscsökkentőt is áthidalhatnánk, meg az elzárócsapokat, mert ezeket megbontva ugyanaz a jelenség várható. A szondákon és elnevezéseiken, illetve a mérés miatt csak azért jeleztem, mert mi tudjuk hogy ezekre a vizsgálatokra is vonatkoznak szabványok, és jelen esetben az MSZ 4851-2:1991 ami taglalja ezek elrendezését és megnevezését (na jó, van még az MSZ EN 61557-5:2007 is, de az angolul van, és inkább a műszerekkel foglalkozik). De örülök hogy valaki próbál közérthetően és a szakmaiságnak megfelelően elmagyarázni valamit, sajnos valóban kevés a magyar nyelvű oktatóanyag. Emiatt is tartom fontosnak a pontosságot talán, elnézést ha kicsit kekecnek tűntem.

[@Snakeins]

@@fecoking76 7/2016. (II. 22.) NGM rendelet azaz a Gáz MBSz. Az országban mindegyik gázszolgáltató megköveteli a gázmérő átkötését. Őket nem fogja érdekelni, hogy ESTLEG a gázmérő bejövő és elmenő csövén kizárt, hogy potenciálkülönbség legyen, hanem elvárják és 10+ éve megkövetelik az EPH be- és átkötéseket.

[@fecoking76]

@@Snakeins Az általad idézett rendelet nem hatályos, jelenleg a 3/2020. (I. 13.) ITM rendelet a mérvadó. Az átkötést megkövetelik, de semmi írásos formája és háttere ennek nincs, csak kérik. Azért ez műszaki területen érdekes, hogy szóbeszéd és "mert kell" alapján követeljen valaki, valamit, és a MEO-s sok esetben nem is villamos szakember...

[@andrashorvath7640]

Tanár úr. Tegyük fel, hogy a volt amperes méréssel mérem meg a földelési ellenállást. Ebben az esetben a műszereket kalibráltatni kell? A mérési jegyzőkönyv miatt kérdezem. Ott ugye fel kell tüntetni mivel mértem, és a kalibrálási dátumát. Köszönöm szépen.

[@viktorjager3201]

Kedves András! Köszönöm a hozzászólást. Ha joghatással bír a jegyzőkönyv, akkor igen.

[@LVP-]

@@viktorjager3201 tisztelettel meg kérdem mit takar a joghatással bíró jegyző könyv?

[@viktorjager3201]

@@LVP- Kedves Lakástuning! Köszönöm a kérdésed. A jegyzőkönyvek alapvető kritériuma az, hogy ha azt Te megkapod, elolvasod, odamész ahhoz a berendezéshez amit benne vizsgáltak, megkapod azokat a műszereket amikkel mértek benne, akkor Te a benne lévő akár szabvány hivatkozások alapján, akár a leírt mérési eljárás alpján ugyanazt az eredményt fogod mérni, legyen bármiről is szó, természetesen a mérési hibákat leszámítva, ami ugye természetes velejárója a mérésnek. Az a jegyzőkönyv, mely ezen felül még joghatással is bír, az azt a töbletkövetelményt is feltételezi a mérőműszerekkel kapcsolatban (is), hogy azok egy független kalibráló labor által folyamatosan ellenőrzött és kalibrált (hiba igazított) készülékek, és adott estben egy jogvita kapcsán bárki meg szeretné ismételni a mérést vagy csak le szeretné ellenőrízni egy másik ugyancsak kalibrált műszerrel, akkor is ugyanerre az eredményre jut. Egyszerű és kézenfekvő alapvetés ez, de nem hiszed el, hány meg hány jegyzőkönyv nem teljesíti ezt az egyszerű kritériumot, a joghatás tekintetében még úgy sem. Ha nem felejtem el, pár videó mulva erre kitérek. Nagyon köszönöm még egyszer.

[@LVP-]

@@viktorjager3201 köszönöm szépen a válását. De mint az szokott ez a válasz is ujjbab kérdéseket vetett fel. pont az említett jegyző könyvekkel kapcsolatban. Megkereshetem személyesen?

[@viktorjager3201]

@@LVP- Kedves Lakástuning! Persze, csak előtte hívj fel légyszi telefonon. Megtalálsz a weboldalomon keresztül. www.mindigjager.hu Köszönöm a leveled.

[@EROGEP]

Tisztelt Jager Ur, ha osszekotom a szondat a gazcsovel, nem kell attol tartanom hogy az egyik fèm eleszi a masikat? Milyen anyagu szondat erdemes valasztani?

[@viktorjager3201]

Kedves EROGEP! Köszönöm leveled. Ha szakmai választ szeretnék adni, akkor úgy fogalmaznék, hogy lehetőleg olyan fémeket köss össze, melyek (hidrogénelektródhoz viszonyított) standardpotenciálja közeli egymáshoz. Így csökkenthető az elektrokémiai korrózió. Ilyen esetben mindig a pozitívabb fém oldódik. De ezt hagyjuk a tudósokra. Az acél gázvezetéket rozsdamentes - erre a célra gyártott - koracél bekötőbilinccsel és réz vezetékkel összekötheted. Talán alumíniumot ne alkalmazz egyik esetben sem, mert annak a felületén jól záró oxidréteg alakul ki, rontva az összeköttetést. Remélem segíthettem. Köszönöm még egyszer a leveled.

[@tamaselek1380]

Kedves Viktor! Mennyire "elfogadott" a lakatfogós mérés? Szeretnék venni egy ilyen műszert!

[@danielkishazi2751]

Szabad kérdeznem mennyi volt a mért értek a mérő elötti-utáni gázcső EPH bekötésével? Az mennyit javított, mert itt most csak tisztán a földelési pont volt csak mérve.

[@viktorjager3201]

Kedves Dániel! Köszönöm a kérdést, itt csak földelést mértem egy szondánál. A gázhálózat a téma szempontjából most csak a díszlet volt. Nem mértem meg előtte külön-külön a bejövő és a továbbmenő fémcső földelési ellenállását sajnos. Köszi hogy írtál!

[@karcsikanak]

Kedves Uram! Nagyon tetszett a video. Alaposan mindenki szamara ertheto modon mutatta be a kulombozo meresi modszereket. Amennyire en tudom a celmuszer nem 50 Hz mukodik, hanem a kHz-es tartomanyban, megbecsulheto az igy keletkezett meresi hiba? Masreszrol a V-A meresrol lehet-e kiadni hivatalos Tanusitvanyt az Unioban. En egy nem Unios orszgaban elek, es ezt nalunk nem fogadnak el. Koszonom elore is a valaszat!

[@viktorjager3201]

Kedves Karcsi! Köszönöm, hogy írt. A célműszer azért működ(het) nagyobb frekvencián, mert a talajban jelenlévő zavaró feszültséget a mérés során könnyen el tudja választani a saját mérőfeszültségétől. Egyébként semmivel sem jobb, vagy pontosabb, mert az elve az inverteres mérésével teljes mértékben azonos. Hosszú éveken keresztül adtam be olyan jegyzőkönyveket a Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalba műszaki átadás kapcsán, ahol V-A mérőkkel mértem földelési ellenállást. Azért is készítettem ezt a videót, hogy lehessen látni, hogy teljességgel egyenértékű. El is fogadták kivétel nélkül mindenhol eddig. Köszönöm a hozzászólást még egyszer.

[@petersimon4541]

nálunk gáz be van kötve ráadásul vascsővel megy be a lakásba is. De földelés nincs bekötve még a lakásba se..régen nem volt kötelező..

[@andrashorvath7640]

Tanár úr. Lehetne egy olyan videót kérni amiben a túlfeszültség védelemről és annak ellenőrzéséről, méréséről lenne szó? Köszönöm szépen.

[@viktorjager3201]

Forgattam egy videót most a napokban a másodlagos hatásokról, melyben kitérek a túlfesz védelmekre is. Annyiszor kiejtettem a számon a gyártók nevét, hogy nem merem csak úgy kirakni. Ha megnézed, egy videómba, ami több mint egy órás 4-5 vágás van mindössze, mert nagyon figyelem, hogy mit mondok ki. Lesz még ilyen alkalom, és akkor nem fogom emlegetni a gyártókat, azt kiteszem majd. Ne gondolj nagy dolgokra. El fogom mondani, miért ne válasz kombinált készüléket, mi az elve, mi hova jön. Mérni őket nehézkes, egyes esetekben igazi méréstechnikai bravúr. Eszembe jut, amikor egy spanyol cink-oxid túlfesz levezetőt gyártó cég termékét vizsgáltam a villamos energia ipari kutató intézetben zárlatbiztosság szempontjából, és az átüttetés alatt az erre használt Tesla trafó füstjelekkel adta tudtomra, hogy igazán sokat kell még nekem is tanulnom, hogy semmit se tudjak elmondani az egészről. Azért türelmedet kérem, és biztos fog készülni ilyen videó is. Nagyon köszönöm, hogy írtál!

[@andrashorvath7640]

@@viktorjager3201 Szívesen megnéztem volna pedig😉 engem nem zavarnak a márka nevek. Esetleg lehetne kérnem egy email címet, vagy telefon számot ahol fel lehetne venni önnel a kapcsolatot? Köszönöm szépen.

[@viktorjager3201]

@@andrashorvath7640 Kedves András! Látogass el a www.mindigjager.hu oldalamra, és ott minden elérhetőségem megtalálod. Várom a hívásod. Ha nem tudom felvenni, vissza foglak hívni. Köszönöm leveled.

[@warmonger441]

Üdvözlöm! Csak mint sima villanyszerelő, szeretnék mindig pontosan de gyorsan meggyőződni akár az általam levert szondák, akár a meglévőkkel kapcsolatban hogy megfelelőek, ne a felülvizsgáló tolja már az orrom alá ha esetleg nem megfelelő a földelés. Arra gondoltam hogy veszek egy Voltcraft ET-02-t. Valakinek esetleg van róla véleménye?

[@tamaselek1380]

Szia! Sikerült venni ilyen műszert? Most szemezgetek én is vele..

[@warmonger441]

@@tamaselek1380 Szia! Igen és teljesen rendben van. Így nyugodtabban hagyok ott minden munkát :)

[@gyulafarkas6382]

Az ELSŐ az Fluke 1653 Ha nem tévedek,de a második célműszer az egy újjabb Megger talán?Üdv

[@viktorjager3201]

Kedves Gyula! Pe@kTech cég által gyártott relatív olcsó, saját kategóriájában elég jó, strapabíró műszer. Sokat mértem vele, van magyarországi forgalmazója is, az oldalukon bővebben írtam a műszer előnyeit és hátrányait illetően. Köszi hogy írtál.

[@gyulafarkas6382]

@@viktorjager3201 Köszönöm!Közben voltam Tatán egy Sonel műszerért ,és egyből össze futottak a szálak .Mondta az eladó hogy ön is szokott vásárolni náluk .Kicsi a világ!Üdvözletem!

[@Akela0513]

Nah szuper, de akkor ez most megfelelő vagy nem? Mert azt senki nem mondta el, hogy ez az érték földelésnek jó

[@jurajegry4971]

A 80 vanas években hasonlóan mértuk a földelések értékét, de a városokban ahol terek betonból voltak ez módszer már nem volt jó.

[@gaborbolla6935]

Köszönet a videó elkészítéséért! Feltöltéséért és a TANÍTÓ OKTATÓ SZÁNDÉK ezen VIDEÓ TARTALMÁVAL TÖRTÉNT ISMERETANYAG SZEMLÉLETES KIBŐVÍTÉSÉÉRT IS! 🙂 A videóhoz lenne egy kérdésem, ami elhangzott de ebben a videóban választ nem kaptunk rá! Nevezetesen a Volt- Amper mérős módszernél hangzott el! A TÁPFORRÁS A Hálózattól független erősáramú tápforrás lesz, illetve van, volt, s.t.b. igénybe véve a méréshez!!!! A 12V autó akkumulátor és a kis inverter által szolgáltatott 230V névleges szinuszos JELLEGŰ feszültséget szolgáltató, de mint tudjuk négyszög impulzusok sorozatából összeálló, talán maximálisan k.b. olyan; -200-300 Watt terhelhetőségű független azaz teljesen sziget üzemű hálózatról ! És itt kis fél szó erejéig elhangzott, egyenáramról azaz akkumulátorról NEM LEHET ELVÉGEZNI az ilyen mérést! ???? De a miértjéről NEM ESETT SZÓ! Ha az a gond, hogy 12V ról a autó akkumulátor nem hajt át elég mérőáramot? Akkor elvben 4-5 db az kb 70-75V-előállított mérő feszültségről 5x 12V vagy 13,4 V adja ki kb ezt a 70 volt nagyságrendet és ha mind kb 55-70Ah 200-500A indító áramú aksi Soros kötése akkor azért abból is kivehető hálózattól független mérő feszültség! ( Igaz egyenfeszültség!)Tehát kérdésem? Mi az oka, hogy egyenfeszültség mint elhangzott nem megfelelő a méréshez? ( kis számolással a videóban kapott ellenállás értékkel ( 74-75 Ohm. ) -70V mérő feszültséggel ( mint fentebb írtam 5db 12V névleges 13,4V töltött aksi soros kapcsairól nyert feszültség) 0,9333A -0,893 A mérő áramot ad a cca., azaz ennyit hajt át a 74-75 Ohm mért földelési ellenálláson! Elnézést ha hosszú volt a kérdésem. Tisztelettel kedves Jáger Viktor tanár úr! Valamint köszönöm, ( Köszönjük a válaszát!) Jó egészséget kívánva, Bolla Gábor