Földrengést csináltunk Szeged mellett!

[@filipp686]

Nem is kellett volna mondani hogy Szeged környékén jártál, elég volt hallgatni 😂

[@norbertborgula5589]

Bb-bitang rözgés 😂

[@krisztiankohan8581]

De ez így autentikus

[@erdzso7036]

Egyetértök

[@MrHegebala]

Sziasztok! Azért azt szeretném elmondani, mint végzett statikus, hogy a falazott és vasbetonszerkezeteknél a hatályos Eurocode szabvány szerint a tervezési élettartam 50 év. Úgyhogy az helytelen ami a videóban elhangzik erről.

[@csavarhuzos]

A magnézium nem azért nem ég a lapban, mert "adalékanyagok" is vannak mellette (ahogy a videóban elhangzik), hanem mert magnézium-OXID van benne, ami már elégett magnézium. Ugynaúgy nem ég, mint a víz (ami meg elégett hidrogén).

[@bundafules6329]

Ez oké világos 6.-osztályos fizika. Ezt már 11 évesen tudtam, de a FA miért is nem éghető? a tetőszerkezet gerendái az osb lapok és az elemek közti fa gerendák.

[@mroznai]

mert az mgo lapok összeérnek, ezáltal levegő utánpótlás nincs...oxigén hiányában égés sem lesz.@@bundafules6329

[@MrPityuuu]

Van annak valami bája, mikor a német akcentussal beszélő Ericnek még szögedi tájszólása is van :D :D Tetszett. Abszolút nem bántásként mondom, kiválóan beszél magyarul egyébként.

[@bazsi1231]

Mi velük építettünk SIP házat ~2 éve (még nem ezt a magnéziumost). Ajánlom őket korrektek, alaposan, precízen dolgoznak. A házat meg nagyon szeretjük. Szerintem ha valaki tényleg utána jár az előnyöknek hátrányoknak nem a gyorsaság miatt választja ezt a technológiát.

[@Tyweee1]

Szia! Fel tudom venni veled valahogy a kapcsolatot? Mi is velük tervezünk építkezni, és néhány dolgot szeretnék megkérdezni tőled ha van rá mód. Köszönöm.

[@MyriamTaub]

Nagyon szuper videó lett köszi.Eric milyen jól beszél magyarul.

[@gyorgyhanko]

Imádom a Szögedi tájszólást! 😅

[@gaborgelencser430]

Tök jó az epizód, DE: Földrengést nem így szimulálunk, hanem síkban mozgó lapon, amihez az épület rögzítva van. Itt a légi videókon is gyönyörűen látszik, hogy az épület teteje nem leng ki, gyakorlatilag egy helyben áll, a forgáspont valahol a felső szint ablakában van. Ennek a rugók az okai, és az hogy a rugókkal egy síkban mozgatja a motor. A másik, hogy a rázó motort se így direktben, line start indítással szokás, hanem frekvenciaváltón keresztül, így mindjárt lehet a rázkódás frekvenciáján is változtatni.

[@ImreJoe69]

Elmondták, hogy sokáig kísérleteztek ezen a megoldáson, kellett valami , ami látványos és nem is dől tőle össze a kecó:)

[@krisztian567]

Valahol a tömegközépponton kellett volna megmozgatni a szerkezetet. Ami meg a másik probléma, hogy maga csak a nyers szerkezet volt megmozgatva, se a rétegrend se a bútorok súlya, sem az emberi tényező, mint hasznos teher nem volt az épületben. Négyzetméterenként olyan 300 kilót le kellett volna még pakolni a padlóra, meg a tetőszerkezet és az erkély súlya is hiányzik és a gépészet is. A könnyű szerkezetes épületekkel nem szokott probléma lenni földrengés miatt, ha azok 1 szintesek. Ott van probléma, ahol már többlet súly van az emeleten, és nem közvetlenül a padlón a földszinten van a terhelés.

[@gaborgelencser430]

@@krisztian567 A valódi földrengés sem a tömegközéppontnál rángatja az épületet, hanem annál a síknál fogva, amivel érintkezik a talajjal. Itt ha rugók helyett görgőkre rakják a szerkezetet, ami persze nem tud pattogni, tehát mondjuk lineáris csapágyakra, akkor máris sokkal közelebb kerültek volna egy valódi rengéshez, ami persze jó eséllyel össze is borította volna. Amúgy igen, egy könnyűszerkezetes ház csúnyán fogalmazva jobban ki tudja mozogni, mint egy abszolút merev tégla, vagy beton panelház.

[@krisztian567]

@@gaborgelencser430 Közelítésnek még mindig jobb lett volna. Ennek az egésznek akkor lenne értelme ha a talajtípusokhoz lenne a mérés, és a rugók a talaj merevségét adnák, persze felnagyítva vizsgálat szempontjából. Így az alap és felszerkezet kapcsolatát lehetne megvizsgálni egy földrengés esetén. Látványosnak, látványos, ennyi.

[@BGWordneemig]

Deszken, Deszkákból csinálnak házat! :D

[@sirenato27]

🤣🤣🤣

[@kalocsaymate8838]

Lehet, hogy hamarabb megvan, de ár szempontjából nagyjából egy kategória a téglával, ami szerintem megbízhatóbb hosszútávon, mint ez a technológia. Plusz, ha valaki házat épít Magyarországon (ahol nincs kitéve természeti katasztrófáknak) szerintem nem a rövid építési idő a prioritás, hanem a hosszútávú használhatóság és megbízhatóság, amit a téglaépületek már bizonyítottak valós körülmények között, az itt elhangzott eredmények pedig csak becslések

[@flexusnexus7607]

Nem egy kategória árban. Bérköltség. Pont az, hogy nem kell egy brigádot fizetned hónapokig. Tippre egy kisebb ház szerkezetkész állapotig legalább 10 millió forint bruttó bér, és akkor nem mondtam sokat. Ha csak bruttó 600-at kér egy kőműves, az 4-5 hónap alatt 2.4-3 millió. Egy ember!

[@annadenes9550]

Annyira cuki hogy Eric aki nyilván nem magyar, szögediesen beszél, de a szaki az elején is nagyon jól mondja ❤😊

[@figlerbalint]

Eric nem is beszél szögediesen...:D Csak egyszerűen hallani nála a német akcentust.

[@fchris82]

[Kritikai észrevétel] Ahogy többen is jelezték, a videóban elhangzottak több szempontból is sántítanak. Kezdve onnan, hogy a magnézium oxid nem az adalékanyagtól nem ég, hanem mert már oxidált állapotban van. Ha már itt bullshitelt az illető, mert ennyire fogalma sincs arról, amiről beszél, akkor mennyire lehet komolyan venni a többit? Sántít a rugós mérés is több kommentelő szerint is, bár ehhez a részhez annyira nem értek. Nekem is feltűnt, hogy állítólag 120 cm-ként van rögzítés, a felvételek szerint 60 cm-ként vannak csavarsorok. Ez nem került feloldásra. Ráadásul erőltetetten hőhidakról beszél. Tény, hogy a fa hővezetési tényezője (~0,13-0,15) nagyobb, mint az említett hőszigeteléseké (~0,032), de egyrészt az is kicsi - pl rönkházak, amiknél csak a fa adja a hőszigetelést -, másrészt a teljes felületnek csupán a 4%-t adja. Ezt ők most lecsökkentették 2%-ra mondjuk, ez kb a kimutathatatlan "előny". Ha a fa nem lenne alapból jó hőszigetelő, más lenne a helyzet, de a fa jó hőszigetelő. Aztán ez lehet, hogy csak vágás probléma, de nem lett kettéválasztva jól, hogy van a falazóanyag, és van a ház, amit annak segítségével IS építettek. Csakhogy a falazóanyagnak semmi köze a légtömörség méréshez, mert jól láthatóan NEM az biztosítja a légtömörséget, hanem a fóliázás. Ez arról szól, hogy a kivitelező mit tud a fóliával, nem arról, hogy mit tud a falazóanyag. Nem derült ki, hogyan viselkedik a párával vagy vízzel szemben. Felszívja? Megtartja? Taszítja és lepergeti? Azt is mondja, hogy erre még bizony kell extra külső hőszigetelés, hogy elérje a passzívház szintet, csakhogy nem hangzik el, hogy mit tud anélkül? A lényeg pont az lenne, hogy anélkül mit tud, mert extra külső hőszigeteléssel egy acélkonténer is elérheti a passzív ház szintet. Én is most felújítok, és az a bajom, hogy net tele van ilyen hülyeségekkel, mindenki el akarja adni a saját szirszarját, és túldomborítják az előnyöket, csinálnak néhány "10 tévhit a termékünkkel kapcsolatban videót" - ez is pont ilyen -, amiben az esetek többségében olyanokat cáfolnak, amit vagy senki nem mondott, vagy csalnak. Pl a levegős hőszivattyúval az egyik baj, hogy HIDEGBEN hangos tud lenni, nem is kicsit. Erre felrak egy videót - mit egyet, tömegével -, hogy "nem is hangos, tessék itt állok mellette, nem is hallod". Persze közben szikrázó napsütés van és 28 fok, ott áll rövidnadrágban. A rendszer nem is fűt, csak 45 fokos használati melegvizet állít elő éppen. Arról nem beszél, hogy a kritika télre vonatkozik, nem nyárra. De ő most jól megcáfolta a "tévhitet". És tele van ilyennel a youtube, alig lehet megtalálni azokat a videókat - vagy cikkeket -, amiben tulajdonosok mondják el, hogy bizony télen nagyon hangos, és kiegészítő fűtésre is szükségük van sok esetben, mert nem bírja előállítani 2 fok alatt a megfelelő mennyiségű használati melegvizet és a fűtést is kiszolgálni. Ahhoz még szigetelni kellene az építményen, nyilászárókat cserélni, és hőcserés szellőztető beépíteni. Csak ezt elfelejtette elmondani a büszke vállalkozó, mert akkor már nem az ő termékét vették volna meg. A lényeg, hogy ez a termék tipikusan 12 egy tucat. Láthatóan semmi különleges képessége nincsen - vagy legalábbis a videóból semmi ilyen nem derült ki. Gyors. Tele a piac hasonlóan gyors megoldásakkal. Most kinyitottam az Energiatudatos építészet 2.0 könyvet, 258 oldal, falszerkezetek élettartama: - vasbeton: 80-100-120-150 - tégla: 50-100 - ez: 30-50 Ugye így kontextusba helyezve felmerülnek kérdések, de ő inkább vmi alapra vonatkozó garanciával jön. Hacsak nem nagyon olcsó ez a termék, akkor én hajlanék arra, hogy senkinek nem javasolható. Teljesen átlagos, ennél csak jobb megoldások érhetőek el a piacon, vagy pont ugyanilyenek.

[@norberttoth5273]

Szegedi vagyok, de ez az Ő-zés nekem is durva 😀

[@sutamsteve]

Eszméletlen jó volt ez a rész! Nagyon érdekes ilyen tesztejet látni videón...

[@figlerbalint]

Ez mind szép és jó, de azért a tégla az tégla,persze csak szerintem. Kíváncsi lennék hogy 50 év múlva milyen állapotban lesz. Ui: Imádom a szögedi tájszólást. :)

[@sandormedzi9839]

pont pénteken mutatta a német kolléga a kőházát egy képen, pár éven belül lesz 300 éves :) Nekem amúgy a könnyűszerkezetes házakkal az a bajom, hogy ha bejön egy 3-5-7 napos kánikula, akkor azt hamar felveszi, míg egy kő/tégla épületben lassabb a reakció, "kimozogja" a tömegéből adódóan. Ugyanez a mostani modern házaknál ( = jó hőszigetelés) télen, ha jól be tud sütni a nap, akkor következő napig fűteni sem kell, míg egy könnyűszerkezetesnél nagy ingadozás lesz, és előfordulhat, hogy be kell kapcsolni a fűtést. (nem azt mondom, hogy mindig, hanem többször, mint egy nagyobb tömegű épületnél, azonos szigetelés esetén)

[@kovacsb001]

Szögedi 🙂

[@Harnosimre]

@@kovacsb001szögedi

[@gaborgelencser430]

@@janyjozsef Nem is kerül a csere annyiba mint egy komplett házé.

[@figlerbalint]

@@gaborgelencser430 De több mint valószínű hogy egy komplett téglaházat még az unokádnak sem kell lecserélnie.

[@adamszepesi4530]

Azért ez egy elég kicsi ház volt. Egy üres kicsi fakockát a falhoz is dobhatok, akkor sem törik össze. Azért egy családi ház méretben is kíváncsi lennék egy ilyen tesztre, ahol sokkal nagyobb forgatónyomaték éri a szerkezetet, és a tömegek is sokkal nagyobbak. Ugyanakkor egy igazi földrengés sokkal direktebben adja át a rezgést, nem rugókon keresztül, ami ad az erőknek egy fokozatosságot, így csökkentve a terhelést. Érdekesnek érdekes volt 😊

[@Bobszee]

Kerti WC-hez tökéletes...😀

[@Harnosimre]

Plafont is össze “fösnám” egy ilyen röngésben

[@messziroljott1516]

tetszett :)

[@markviola9215]

Csaba kóddal nincs kedvezmény ? 😃😃

[@rolandkoncz5592]

Remek videó, mint mindig, gratulálok Csaba! Viszont azt gondoltam, hogy a csatorna követői sokkal nyitottabbak az újdonságokra, az új irányokra. Nem hittem, hogy már ide is popcorn-nal az ölemben kell leülni hozzászólásokat olvasgatni, mint a Facebook esetében. Továbbá, úgy gondolom, hogy meg lehet fogalmazni negatív véleményt is olyan formában, ami egy bizonyos színvonalú, konstruktív vitát képes indítani. Sajnos a kommenteket olvasva ez nem sikerül…. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen videó alá bejön a politika mint téma… 🍿🍿

[@fchris82]

Nem tudom, hogy eddig milyen kritikai hozzászólásokat olvastál, én most olvastam itt egy statikusét, meg még néhány másikat, és teljesen korrekten elmondták, hogy az elhangzott adatok teljesen tévesek (alapra vonatkozó 30 év pl), vagy egyenesen hülyeségek (MgO miért nem ég pl), politikait még nem láttam, bár lehet, hogy azok lejjebb lesznek. Ezekhez viszont nem nyitottság kell, csak hozzáértés. Nem ártott volna, ha ezt a videót Csaba közlés előtt lektoráltatja legalább egy (független) építésszel.

[@erdos.zoltan]

Üdv Deszken 😁 Akkor ti (is)forgattatok nagy stábbal itt.

[@pusszycat2]

Mögnéztem a videót. Lehet mögveném. Egyébként lehet vákuumot is előidézni, nem csak felfújni a házat.

[@bundafules6329]

Már bocs de a tetőszerkezet összes gerendái és a falak közti FA gerendák miért is nem égnek?

[@Esterina-88]

A legjobb házak fabol keszulnek, Amerikaban Kanadában is. Pillanatok alatt felhúzzák a hazakat és nagyon sokáig bírják 100 évig is akar. 15 évig éltem igy es már nem kell tegla ház! Jobban szigetel, melegebb hatású vekonyabb falak, könnyū atalakitani a lakást és foldrenges biztosabbak mint a tegla! En imádom es akinek fa haza van az sem cserelne le soha!

[@bentailor011]

Amerikában azért építik fából a házakat mert hamar kész van.. UGYANIS gyakrabban pusztít hurikán, és ha már repked valami inkább fa repkedjen mint tégla.. Plusz ha fa kell nagy mennyisegben akkor "csak" kivágnak egy erdőt, gyorsabban megy mint a kőfejtés :D.... A fa nem szigetel jobban a téglánál és nem is időtállóbb.

[@Esterina-88]

@@bentailor011 igen igy van de Kanadában is fából építkeznek és nem a hurrikan miatt, nyilván van is elég fa, de a lényeg nem ez volt hanem hogy nem kell félni tõle meg hogy tényleg gyorsan megy az epitkezes, könnyū szerkezetes hazaknal pedig a paneles epitkezes még gyorsabb es nyilván függ a lakás meretetol de akar 2-3 nap alatt is elkészül a szerkezetkesz allapot. 8 évig éltem egy olyan faházban amit 1955 ben épitettek persze fel volt ujjitva külsö belsõ burkolat, tetõ és az érteke 750 ezer kanadai dollar! És ez ott teljesen normális ennél regebbiek is vannak!

[@andrsz3119]

@@bentailor011 Olyan helyen, ahol gyarkoriak a tornadok es hurrikanok ott teglabol epitkeznek. Peldaul floridaban a Florida Building Code es a Homeowners Associations eloirasait fabol keszult haz nem tudja teljesiteni, igy ott uj hazakat leginkabb teglabol epitik.

[@martonsc2226]

A legnagyobb baja ezeknek a könnyűszerkezeteseknek mindig a hőtároló tömeg teljes hiánya.

[@adambato]

Nagyon jól hangzik, csak a polisztirol és az OSB lap vagy ez esetben a magnéziumlap közti ragasztóanyag meddig fogja bírni hogy ne nyiljanak szét a rétegek

[@horvathsandor420]

Szerintem hiába válik szét, ugyis fel van csavarozva, tehát egyben marad, plussz nem tudom milyen ragasztó, de mivel gyakorlatilag semmi nem érik igy örök élet.

[@khylynch]

Kiváló

[@viktor_farkas]

Megnézve ✅

[@KittySóss]

Jujj de kiábrándító, amikor valótlant állítanak egy termékről úgy, hogy közben ott a termék mögötte! Pl: Azt mondja, hogy 125 cm-ként van benne a kvh, erre szemmel láthatóan a tábla a két szélén és középen is van csavarozva 5:38-tól, vagy például kívülről is amikor a drón veszi 5:50-nél, látható hogy semmi köze a sip panelhez. Ez kvázi egy pallóvázas valami, nincs itt semmi extra. Persze reklámnak jó, na meg megtévesztésenk...kár érte...

[@istvangyorgyi]

Eleve nagyon látszott az ürgén, hogy nem túlképzett. Vulkán kitöréseknél keletkező anyagot raknak bele! Anyám! Ez olyan volt mint a Frizbis Kozsó interjú!

[@huncyrus]

Egy pici infó: az ilyen faépületeket a skandináv országokban előszeretettel használják, építik (kb mindig is), nagyjából 6 emelet magasságig. Tényleg igen gyorsan szokás felépíteni (egy hónap alatt összeraknak egy 3 emeletes 40 lakásos társasházat belőle, ha kell). A hangszigetelés az nem nagyon létezik az ilyen épületekben, rossz gyakorlatnak fémlapot vagy fémfóliát is szoktak belerakni, ami lehetetlenné teszi a fémkeresést a falban (szeg, vezeték). Plusszban nem tervezik meg előre a csövek helyét, utólag fúrnak-faragnak, mint a videón is látszik (hogy ez mennyire számít jónak vagy rossznak, más kérdés) valamint nincs csővezetés sem. A magánházakat 10-15 évente teljesen szétszedik és újraburkolják, mert a szigetelés ugyan nagyon ritkán megy tönkre, azonban a faanyag az bizony vetemedik, vizesedik, rohad, gyűjti a rágcsálókat, bogarakat, hangyákat.

[@tamasbardocz2240]

Ne hogy valaki meghajon mikor teszitek az ssd bele az iMac-be mert tápelátáson nincs védő boritás nehogy megrázon valakit .Honapokig esetleg évekig is lehet toltés a tápelátásba.

[@ZoltanHoppar]

Szerintem hatalmas üzletet köthetnétek a törököknél. Főleg stílusban is hasonlít maga a teszt ház.

[@Harnosimre]

Mint ahogy a mondás is van: “pofás, mint egy szír örtorony”

[@Flegeton]

Szép látványpékség. Látványos platánszólítós teszt, de nem földrengés teszt. A könnyűszerkezetes házak jobban teljesítenek földrengés alatt. Ez tény, de ilyen nevetségesen "bizonyítani". Sajnos megnéztem a kalkulátort. Sajnos nem olcsó, 30 évre nem ölnék bele annyi pénz. Az én házam, az én váram.

[@attilahorvath8780]

Csak én vettem észre, hogy hiányos az emeleten a fal? Már mint van belső, nincs szigetelés és külső.... Ergó könnyebb a felső szint, emiatt nem leng ki annyira mint ha. Mind ez berendezéssel.... Hát bocsi, de engem nem vettetek meg ezzel a reklámvideóval.... Elhiszem hogy jobb mint a sima könnyüszerkezetes, de nem tudok elájulni tőle. Szerintem túl van tólva és keveslem egy normál ház értékeinek bemutatását. Engem valahogy az emberek nem győztek meg. Csabi te megtudnál egy garanciával, de nem véletlenül nem mondasz ilyet....

[@kovacsdavid8547]

Újra hétfő ami hétfő?

[@bundafules6329]

Mi az hogy mindenféle frekvenciával gerjesztettük? 0-40000Hz vagy csak egy fajta fordulatszámmal ment a motor? Ha egy centis kilengést generál a motor akkor az még az 1-es értékű földrengést sem éri el valójában. Miért is bődületesen erős egy kis pár kw-os motor?

[@beckhoof]

Szerintem rosszul fogalmazott. 4Hz 10mm amplitúdó volt a gerjesztő jel. Amiről utána beszél felharmonikus frekvenciákról és gyorsulás értékekről azok már a mért értékek, a rendszer gerjesztésre adott válaszjelei. A mért eredmények felelnek meg egy adott erősségű földrengésnek, nem a gerjesztő jel egyenlő egy földrengés energiájával és lefutásával.

[@bobbrut1042]

Azok a rugó lábak meggyőztek, szabadalmaztatni kellene lakókocsi lakóautó gyártásban is valamint, tesztelni bizonyos Magyar elhanyagolt utakon. :) Ui.: Esetleg fúrótorony felépitmény.

[@szeriman13]

mi ujsag az egerekkel. patkanyokkal es a termeszekkel? mert ha beragja magat egy eger a falak koze azt hogy irtom ki? komolyan kerdezem.

[@megarambo111112]

Üvegszövet erősítésű, betonkemény anyag az MgO lap.Egyébként is a SIP házakkal (de bármely könnyűszerkezetessel is )kapcsolatban az egyik legnagyobb tévhit, hogy a bogarak és a rágcsálók átrágják magukat vagy befészkelnek. . (mind mérgező anyag, ha megeszik) Ez mind még a régi pallóvázas technológiából jön. Nyitott nyílászárókon, ablakon, létrán jöhet be- vagy fel bármilyen állat.

[@tamasmarossan6971]

Statikailag rugókra építik ? Hmmm...

[@tibornehalmos3913]

Elemi károknak ellenálló épitkezés,elismerés a fejlesztőknek és a Video készitőjének./Csaba jók és hasznosak a témáid/

[@istvangyorgyi]

Hááát! Szerintem a rugók pont szépen lenyelik az erőket, ahogy az autón a lengéscsillapító. Vagy mikor az ember egy Flabeloss gépen áll teli talppal, szétrázza a testét, de mikor lábujhegyre áll szinte teljesen tompítható a teljes rázkódás. Pont ez történt itt is, véleményem szerint ennek semmi köze nincs egy valódi földrengés h ez, ahol az épület ridegen kötött a talajhoz, alaphoz. Ez a szerkezet szanaszét hullana. Eleve nagyon látszott az ürgén, hogy nem túlképzett. Vulkán kitöréseknél keletkező anyagot raknak bele! Anyám! Ez olyan volt mint a Frizbis Kozsó interjú! A légtömörség mérésnél pedig majdhogynem befóliázták a hazát belülről teljesen… Csaba, Te ezeket tényleg elhiszed? Vagy van az a pénz…

[@gaborgelencser430]

Eleve rugókra kell építeni, és akkor mindjárt jobban fogja viselni. Bár ahol erre készülnek ott se rugó van, hanem parabolák közti golyókon ül a ház. Így ha reng a föld, szépen kimozogja.

[@tamasbardocz2240]

Még ha nincs bedugva a hálozatba se

[@szilardpesek6104]

Most akkor ez egy hétfő ami tényleg hétfő?

[@Golyo69]

Az a Postás bicikli / motor is tuti volt :D kzbin.info/www/bejne/mIeVq4isf7ukgZY

[@profi965]

Koszi Csabi.

[@boltszecolorfestek4867]

Wazze én meg ott lakok és nem szoltál hogy jösz?

[@Apostol630]

Na most majd dőlnek a megrendelések mert: "Ha Csaba rólad beszél, meglódul a szekér!" 🙂

[@janoskormos3542]

noh SZögedön jártál ???? tönkrevágta a botka azt a szép várost

[@zoltansimorka91]

Tény, hogy szép város, de nincs tönkre vágva. Sőt, még fejlődött is az elmúlt két évtizedben. Ezért Szegeddel kapcsolatban elfogultságot jelentek be.

[@janoskormos3542]

@@zoltansimorka91 én meg szegedi vagyok és csak mondom hogy az hogy tönkrevágott egy csomó mindent az csak hab a tortán

[@janoskormos3542]

és el kellett mennem onnan hogy tudjak megélni mert ott már senki nem tud. csak az aki a botkának a bérence.

[@szabobence8764]

​@@janoskormos3542Nem is kár, hogy elhúztál innen! Mi, szegediek büszkék a fejlödő és szép városunkra. Rád nincs is szükség, jól fejlődünk nélküled is! Csak üzenem jövő tavasszal is megválasztjuk😀

[@ahorvathkaroly]

​@@janoskormos3542 Tény hogy nem élek ott, de budapestiként nagyon sokat járok le, mert imádom a várost. Mindig megállapítom hogy mennyire rendben van. Tisztaság van, épűl szépűl minden. Van normális tömegközlekedés is ami vidéken ritka. Plusz mindenki kedves és közvetlen, nem olyan savanyú a lakosság mint pesten...