Fogarasi-havasok 3. - Az Urlea-Dara-hegytömb

Az Olt folyó és a határszéli Kárpátok keskenyülő közén Fogaras megye húzódik. Területe az Olt völgyének tágas lapályait kivéve mindenütt hegyes, különösen a Romániával érintkező határvonalon, hol egész alpesi világgá zordonálnak az éjszaki lapályokból hirtelen meredekséggel felszökkenő s gyönyörű láncolattá alakuló Fogarasi havasok. A festői hegycsúcsokon kívül különös díszei a havasoknak a tengerszemek és zuhogók, melyek igazán tündéri részletek a hegység nagy részét ellepő erdők sűrűségeiben.
A Déli-Kárpátok legmagasabb hegységének nyugati és központi részeit már bejártuk. Most eljött az idő egy utolsó nagy dobásra: az ezeréves határt hordozó Fogarasi-havasok keleti gerincének a felfedezésére. De előbb lássuk, hogy fest a vármegye és a hegység névadó városa, Fogaras. Mi maradt a magyarságból ott, ahol egykor Bethlen Gábor és Apafi Mihály, Mikszáth Kálmán és Babits Mihály alkotott? Aztán az Olt folyó öntözte Fogarasi-medencéből emelkedjünk fel a két világot, Erdélyt és Havasalföldet hatalmas védfalként elválasztó hegyóriás égbenyúló sziklabércei és csillogó tengerszemei közé.
A sonai földpiramisoktól indulunk, megnézzük a vármegye és a hegység névadó városát, Fogarast, majd a szombatfalvi völgyön keresztül emelkedünk fel a gerincre, amelyen a Kis-nyergi védkunyhótól kelet felé túrázunk az Urlea-csúcsig. Megmásszuk még a Dara-csúcsát, hogy végül az Urlea-tavi védkunyhóhoz ereszkedjünk.
A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.