HOGY KERÜLTEM EGY HÓNAPRA GRÖNLANDRA?

[@emesesule4872]

Várom a folytatást 🤗🤗😊

[@1978agica]

Szuper videó! Fantasztikus helyeken jársz! Köszönjük, hogy megosztod velünk, minden percét élvezem! Sok sikert a kutatáshoz! :)

[@sandor7594]

6:30 Szúnyogháló?? Ott az örökös télben vannak rovarok?

[@TillAnilla]

Szúnyogok vannak, igen!

[@sandor7594]

@@TillAnilla Köszönöm. Kicsit furcsa, hogy az élővilág ilyen erősen jelen van itt is.

[@dankaeniko2623]

Milyen az ott élő emberek mentalitása? Mennyire figyelnek a környezetükre?

[@TillAnilla]

a mentalitást még nehéz szerintem megítélni, de alapvetően pozitívak, mosolygósak amennyire látjuk - de nyilván ez bizonyára sok embernél a felszín, hiszen társadalmi szinten nagy probléma az alkoholizmus és a depresszió is. A környezettel szerintem igyekeznek összhangban élni, sokan hasonló életmódot folytatnak, mint amit már évezredekkel ezelőtt, viszont például újrahasznosítás nincs (a betétdíjas aludobozokon kívül)

[@molnarkatika]

A cím helyesen így szólna: Hogy kerültem egy HÓNAPRA Grönlandra. Hogy kerültem egy hónapig Grönlandra, szörnyen magyartalan. Vagy: mit kerestem egy hónapig Grönlandon. Még így is ok.

[@TillAnilla]

sokat gondolkodtam rajta 😄 most javítottam 😉

[@CallistoXena]

"Fenntarthatóságról való kommunikációt" kutatja??? Ezért pozíciót, pénzt adnak?

[@TillAnilla]

csak ezért természetesen nem! Az egyetemi pozícióért kapnak a doktoranduszok fizetést, aminek egy része a saját kutatás.

[@CallistoXena]

@@TillAnilla Akkor, mint doktorandusz, órákat kell tartania? Milyen tárgyból?

[@TillAnilla]

@@CallistoXena igen minden évben kötelezően tartunk órákat, szakdolgozati konzulensek vagyunk, szakdolgozat bírák, felvételiztetők, részt veszünk a további tudományos tevékenységekben (például kutatócsoportokban, konferenciákban, adminisztratív munkában), ugyanúgy mint a többi egyetemi tanár - csak nyilván mi junior szinten, hiszen a PhD a belépő szint.

[@lackointer222]

Nagyon becsülöm, hogy a fenntarthatósággal foglalkozol, és a téma is érdekes. De mindig szem előtt kell tartanod, hogy egy ember úgy tud a legtöbbet tenni a fenntarthatóságért, hogy soha többet nem ül repülőre. Egy magyar embernek úgy gondolom semmi dolga a sarkkörön. Ők, akik helyben vannak úgyis több infóval rendelkeznek, mint az, aki csak látogatóba megy. Te dolgozz a tudományos publikációkból és adatokból Magyarországról! Egy retúr atlanti repülőút egy magyar ember majdnem fél éves CO2-kibocsátását produkálja egy csomagban. Ha a maradék 11 hónapban remete módba váltanál, akkor lennél max balanszban, különben óriási terhet róttál a klímára, és a következő nemzedékekre.

[@TillAnilla]

A repülés fájó pont, és nagyon örülnék, ha lenne olyan alternatíva, ami nem ilyen durva károsanyag-kibocsátással járna, amikor ilyen messzire jövök. Remélem lesz majd ilyen a jövőben! Azzal viszont nem értek egyet, hogy a fenntarthatósággal (is) foglalkozók csak Magyarországon vegyenek fel adatot, szerintem (és remélem) fontos a magyar szemüvegen keresztül is megismerni a világ ezen részét. És én is azt remélem, hogy ezt a jövőben sokszorosan tudom majd kompenzálni, és hogy ha repülőre ülök, akkor azt is minél hatékonyabban és transzparensebben lehessen kompenzálni!

[@lackointer222]

@@TillAnilla Én azt gondolom, hogy ez csak önámítás és lelkiismeret-nyugtatás :( Hiteles cselekvés és életmód is kell a kommunikáció mögé. Tudom, mert én is ezzel foglalkozom. Mindenhova vonattal járok Európában, ahova pedig nem tudok így elmenni, oda nem megyek.

[@TillAnilla]

@@lackointer222 teljesen elfogadom hogy így gondolod, és valószínűleg nagy részben igazad is van! Amit igyekszem tenni, az az, hogy ha már valahova repülővel megyek, azt próbálom nagyon kihasználni illetve összekötni (mint például amikor most a nyáron Hollandiában voltam családi eseményen és utána Svédországban oktatni, akkor összekötöttem a kettőt és vonattal & busszal mentem). Ahol lehet igyekszem csökkenteni, de gyakran nehéz - például amikor 60-70 ezer forinttal drágább a vonat, mint a repülő. De ha ezt vesszük, már abból a szempontból is nehéz nem repülni, hogy a barátom holland - mi lenne a megoldás, hogy soha ne lássam a őt és a családját Hollandiában, vagy minden alkalommal menjen rá el a havi fizetésem egyharmada? Ami tudom, nem sokat számít a fenntarthatóság szempontjából, de itt én is mérlegelek és amint lesz jobb és fenntarthatóbb megoldás, váltani fogok rá.

[@judaspap4982]

@@TillAnilla Azért annyira mégsem fáj, hogy ne röpködjél fel-alá a nagyvilágban. Utazni akarsz és megengedheted magadnak, hogy utazzál. A többi csak hablatyolás. Ha tényleg érdekelne, akkor nem mennél. Én megértem, csak akkor nem kell mellé ez az ócska szöveg a fenntarthatóságról meg bolygó hogylétéről.

[@TillAnilla]

Írtam itt erről hosszabban: facebook.com/share/NJ9KzfyPhn392MYw/?mibextid=WC7FNe