Рет қаралды 4,727
"Dél tájtól este hétig vártam. Aztán amikor végre sorra kerültem, mivel december 4-e péntek volt, ilyen piros Mikulás sipkában voltak a műtőben. Nekem ez egy agyrém volt, nyilván ők ott darálták a napot és úgy érezték, hogy feldobják a saját estéjüket ezzel vagy lehet még azt is hitték, hogy jó hangulatot árasztanak. Nekem ez egy nonszensz volt, hogy éppen életem első terhességét elvetélem és akkor ott... Én nem Mikulás sapkákat láttam, hanem hogy bohócok fogadnak engem és ők fognak velem valamit csinálni. Meg persze ez a szokásos, hogy azzal nyugtatgatnak, hogy: Na anyuka majd három hónap múlva már újra teherbe eshet. Amikor én még egy jó ideig azt éreztem, hogy leszarom én nem akarok teherbe esni, hanem azt a babát szerettem volna."