Ingatlanbérbeadás adózása, könyvelése

[@juditvarga2304]

edves Léászló! Magánszemélyként kiadtam bérbei a saját ingatlanomat magánszemélynek. 90% szabály szerint.Azonban közben egyéni vállalkozó lettem (KATAS AAM ). a vállakozás angol oktatás. Hogy kell eljárnom az adóhatóság felé ebben az esetben.Köszönöm a válaszát ,Varga Judit

[@ADOGURU]

Üdvözlöm, hát ez egy hosszú kérdés, elég sok lehetőség van. Lehet egyéni vállalkozóként is bérbe adni, valamint egyéni vállalkozáson kívül is mint magánszemély. Áfa tekintetében az ingatlanbérbeadás meríti az alanyi mentes keretet, de főszabály szerint az ingatlanbérbeadás alanyi mentes. November vége felé tudok foglalkozni az üggyel, ha gondolja hívjon fel. Mart László

[@kszilvi1096]

Kedves László! A lakásbiztosítás, ha a bérbeadó fizeti, lehet költség?

[@ADOGURU]

Lehet.

[@ildyker1422]

Üdvözlöm. Mäshol azt mondtäk, hogy nem kell befizetni ado elöleget, ha a költség meghaladja a bevételt. Ez igy van? Köszönöm

[@ADOGURU]

Előleget kell, ha a negyedév nyereséges, gyöngyölíteni kell majd èves elszámolásba rendezni. Ha veszteséges a negyedèv arra nincs elöleg, jól mondták.

[@viktorvarkonyi4892]

Kedves László! Nagyon hasznos videó! Magánszemélyként, adószám nélkül adok ki lakást - lenne pár kérdésem, tudna ezekhoz orientációt adni? 1) ha a bérlő több hónapot fizet ki előre, akkor csak az adott negyedévre eső hónapok után kell adóelőleget fizetni, vagy a pénzforgalmilag átutalt teljes összegre? 2) a kaucióra ugye nem Bevétel? kell adó elelőleget fizetni? 3) több tulajdonos esetén (férj/feleség), kötelező megosztani az adófizetési kötelezettséget, vagy lehet, hogy az egyikünk fizeti meg az egészet? 4) több lakás kiadása esetén lehet lakásonként eltérő költségelszámolást választani? 5) egy lakásra tételes költségelszámolást választva, csak az adott negyedévben számolhatom el a felemerült költséget, vagy év végén is lehet azokat összesíteni, pótolni? 6) a 200e Ft-nál drágábban vett tárgyi eszközt, ha jól értem 200eFt-ig költségelhetem ugye? 7) ha egy bérleti szerződésben szerepel egy a lakáshoz tartozó teremgarázs használati joga is, a bérleti díj megbontása nélkül, akkor keletkezik ÁFA kötelezettség? Hogyan kell kezelni? 8) A 12m Ft Bevétel limitről adnál további információt. Ha az összesített Bevétel azt meghaladja, akkor kötelező adószámot kérnem? Köszönöm Várkonyi Viktor

[@ADOGURU]

Kedves Viktor! Amennyiben a bérlő több hónapot fizet előre, akkor a pénzforgalmilag megvalósult bevétel után kell az adóelőleget megállapítani. A kaució, ilyen nincs, óvadék a hivatalos jogi neve, nem része a bevételnek, ez visszajár, a szerződés felmondásakor, vagy megszűnésekor. Ha nem adják vissza, akkor válik bevétellé. Az Szja bevallásban egy sor van az ingatlan bérbeadásra, így a bevallásban nem lehet elkülöníteni a lakásokhoz tartozó költségeket és bevételeket. Amit év elején választott költségelszámolást az marad év végéig. A lakóingatlan bérbeadása főszabályként áfamentes, de az alanyi mentes értékhatárt meríti. A teremgarázs nem lakóingatlan, azt alanyi mentesen lehet bérbeadni, de az áfa törvény nagyon bonyolult kereszthivatkozási dzsungel, így annak teljes komplexitásában történő ismertetése kimeríti ezen oldal lehetőségeit. Amennyiben a bérbeadott ingatlanoknak több tulajdonosa van, -eltérő rendelkezés hiányában (bérleti szerződés szabályozza -pl. hasznai szedésének jogának engedményezése) a hasznai szedésének joga a tulajdoni hányad arányában illeti a feleket. Tehát a szerződés rendelkezésén van a hangsúly. Amennyiben a 12 millió forintos bevétel éves szintem meghaladja a bevétel -bizonyos esetekben kell adószámot igényelni, viszont ilyenkor felmerül a kérdés, hogy ami egyébként adómentes lenne (lakóingatlan bérbeadás) az is adókötelesség célszerű-e tenni az adólevonási jog megnyitása miatt. 200.000 Ft. alatt lehet elszámolni tárgyi eszközt igen.

[@viktorvarkonyi4892]

@@ADOGURU Kedves László. Nagyon köszönöm a válaszokat!

[@ADOGURU]

@@viktorvarkonyi4892 Szívesen!

[@viktorvarkonyi4892]

@@ADOGURU a több tulajdonos kérdésre: megoldás ha a feleségemmel írunk egy külön papírt sezrződést, hogy az közös ingatlan bérbeadásából származó haszonélvezője az egyikünk? Így az adózást sem kell megosztani.

[@viktorvarkonyi4892]

@@ADOGURU több lakás, eltérő költségeleszámolás: ha jól értem akkor ez lehetséges. Van 2 lakás, az egyik ajándékozással a másik vétellel van a birtokunkban. Az elsőre a 10% általány az előnyösebb, a vásároltra a tételes elszámolás. Az év során lakásonként eltérő struktúrában számítom az adót/adóelőleget, majd az éves adóbevalásba az összesített az adókat írom be.

[@atyy123]

jó videó! Ha hitellel vettem az ingatlant akkor is levonható az amorticázió?

[@ADOGURU]

Köszönöm. Igen kevonható, az amortizáció a költség nem a hiteltörlesztés. A pénzt a bank az Ön rendelkezésére bocsátotta amiből ingatlant vett. Az adásvételi szerződés értékét kell amortizálni évi 2 %-kal.

[@barbarafeher8714]

Kedves László! Köszönöm a hasznos videót! Az adóelőleg-számítással kapcsolatban lenne kérdésem (magánszemélyként adom ki az ingatlant magánszemélynek, tételes elszámolást választottam erre az évre). Nagyobb beruházások miatt jelenleg a költségek meghaladják a negyedéves bevételt, tehát gondolom, hogy nem kell most adóelőleget utalnom a NAV-nak. Kérdésem, hogy a maradék veszteség továbbgörgethető-e a következő, 3. negyedéves adóelőleg-megállapításhoz. Minden költségszámla a második negyedévben lett kiállítva. Előre is köszönöm a válaszát!

[@ADOGURU]

Igen továbbgördíthető a következő negyedévre és akkor most nincs Szja fizetési kötelezettség.

[@janoskassai8266]

Tisztelt Mart Úr. A kérdésem mint magánszemély aki kiadja az ingatlanát,van főállása és fizeti negyedévenként az adót,hogyan és miként jelenti be az éves adóbevallásánál annak jövedelmét ?

[@ADOGURU]

Az éves Szja bevallásában. Ennek kitöltésével célszerű szakemberhez fordulni.

[@Andrea1050]

Kedves László! A közös költséggel (társasházi) kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogyha a társasháztól kapott havi számviteli bizonylat külön bontásban tartalmazza az egyedi mérőóra alapján fizetendő fűtést, vízdíjat, ezen felül szemétszállìtást és a ház felújìtására fordítandó költséget akkor ebből mit számolhatok el költségként bevétellel szemben? (Magánszemélyként adok bérbe lakást tételes ktgelszámolást alkalmazva) Köszönöm a választ!

[@ADOGURU]

Kedves Andrea! Ami a közös költséget illeti, adóalappal szembeni költségként semmit, mivel nem lehet egyértelműen összefüggésbe hozni a bérlővel, hanem a közösség költsége, nem a bérlőre vonatkozik. Ha egyedi használat van a lakásban, a lakás mérőóra alapján lévő összeget egyéni használat esetén költségként elszámolhatja, átalánydíj esetén nem!

[@Andrea1050]

Kedves László! Ami a közös költség bizonylatáról egyértelműen a bérlőhöz köthető, az a diktált távhő, a vízdíj és a szemétszállítás. Ezeket gondoltam költségként elszámolni, a közös képviselő díjazását, a felújítási alapba történő befizetést akkor nem. Helyes lehet ez így? Másik kérdés: a rezsi és a közös költség a bérbevevövel lenne kifizettetve, a mérőórák a tulajdonos nevén maradnak. Erről is jó számviteli bizonylatot kiállítani a bérleti díjon felül, vagy ez nem szükséges? Ha a bérbevevö egy cég, a könyvelőjének csak a bérleti díjat kell számfejteni (tételes ktgelszámolás lesz) vagy a közös költségnek a bevételt képező részét is hozzáadja majd, ergo ő dönti el mi képez belőle bevételt és mit lehet ktgként levonni annak érdekében h helyesen állapítsa meg a levont szja-t? Köszönöm a válaszokat!!!

[@ADOGURU]

@@Andrea1050 Kedves Adrea! Ha az órák a bérlő nevén vannak akkor Ön nem számolhatja el költségként, mert a bérlő a költségviselő. Ha cég a bérbevevő akkor a magánszemély jövedelmét a cég számfejti, mert Art. Szerinti kifizető. Minden mást szerződésben kell rögzíteni és ami jogszabállyal nem ellentétes a szerződés rendekezései szerint kell eljárni.

[@ImreNagy-k7d]

Kedves László! Vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó vagyok. Mellette mint magánember ingatlant is adok ki. Mint magánember, az ingatlankiadásból származó jövedelmemre választhatom-e a 10 %-os költségelszámolást, vagy mindenképpen bevétel-költséget kell számolnom?

[@ADOGURU]

Választhatja

[@ImreNagy-k7d]

@@ADOGURU Köszönöm szépen!

[@katalingaras8360]

Kedves László! 10 %-os költség általány esetén is el számolható ingatlan értékcsökkenés, tárgyieszköz beszerzés és karbantartási költség?

[@ADOGURU]

Sajnos nem, a vélelmezett tíz százalékos költséghányad tartalmaz minden költséget, ez azt jelenti.

[@lajoslovasz2916]

Kedves László! A tételes költségelszámolásnál ugye el lehet számolni a felújítási költségeket. Mi van abban az esetben, ha én végzem a felújítási munkát, például én cserélek ki egy csapot vagy én festek ki, ezekben az esetekben a csap illetve a festék árát el lehet számolni költségként?

[@ADOGURU]

Kedves Kérdező! Ebben az esetben a felújításhoz szükséges anyagköltség elszámolható költségként.

[@gyorimarton9572]

Kedves László! Magánszemélyként tételes költségelszámolásnál az átalánydíjas rezsi számlák és/vagy a közös költség vízdíj része elszámolható költségként? Ezeket a bérlőre átterhelve bevételnek számítanak és amennyiben nem számolhatóak el költségként, akkor ezek az adóalapot növelnék is, ha jól értem. Mi a helyzet a közös költség felújítási alap részével, amit nem terhelek a bérlőre? Ezt elszámolhatom költségként? Válaszát előre is köszönöm!

[@ADOGURU]

Kedves Márton. Költségként a ténylegesen felmerült költség számolható el, akkor ha ezt a bérbeadónak fizetik és a közüzemi szolgáltatónak a bérbeadó fizeti. Pontosabban fogalmazva, nem is költségként, hanem az adó alapjába nem számoló kiadásként kell elszámolni, mivel az így átvett közüzemi díj nem része az adó alapjába számító bevételnek. Ha átalánydíjas a közüzemi számla (ebből sajnos nem megállapítható, mi a tényleges bérbevevőre vonatkozó fogyasztás) a bérbeadónál az adó alapjába számító bevétel, majd amikor kifizeti a (korrekciós) számla figyelemebe vételével költség. Viszont van egy szerűbb helyzet is, ezt pedig az amikor a bérlő nevére szólnak a számlák, mert az órákat átírják. Ilyenkor a bérbeadónál könyvelni se kell. A közös ktg. vízdíja és egyéb, nem számolhatóak el költségként, mert szintén nem lehet megállapítani mennyi a bérbeadóra eső fogyasztás. Tehát adóalapjába számító bevétel, vagy a bérleti szerződést úgy kell megfogalmazni, hogy a közös ktg.-t a bérbevevő köteles fizetni. Sok minden a szerződésen múlik.

[@gyorimarton9572]

@@ADOGURU Nagyon köszönöm a válaszát! Ez azt jelenti, hogy az átalánydíjas kifizetett számlákat csak az éves elszámolás (korrekció) után számolhatom el? Vagy elszámolhatom negyedévente, csak amikor megjön az elszámoló korrekciós számla, akkor azzal korrigálnom kell a költségeimet abban a negyedévben, amikor megérkezik az éves elszámolás? Köszönöm!

[@ADOGURU]

@@gyorimarton9572 Ez korrekciót jelent, hiszen az átalányban megállapított fogyasztás lehet, hogy több mint a tényleges, ekkor a költségnövekedésről, ha pedig kevesebb, akkor költségcsökkentésről beszélünk. Az óra leolvasása egy évben egyszer történik, így kevesebb költséget javaslok beállítani az előlegfizetési időszakban mint a tényleges. Amikor tudja a ténylegest, akkor véglegesíti éves szinten a költséget. Ha bevallási időszakot követően állnak rendelkezésre az adatok, mert akkor történik az óra leolvasása akkor önenellenőrizni kell. Ezért célszerű inkább a havi bediktálás ilyenkor. Öneellenőrizni akkor kell, ha a költség kevesebb mint a tényleges, ha több, akkor csupán lehetőség, mivel a költségelszámolás az adóalany érdeke -ha kevesebb költséget számol el mint a tényleges, akkor nagyobb az adóalap, ezt pedig egyetlen egy jogszabály sem tiltja. Utána kell számolni mindig mi éri meg jobban.

[@gyorimarton9572]

@@ADOGURU Nagyon köszönöm a részletes választ! Így már teljesen világos.

[@ADOGURU]

@@gyorimarton9572 Szívesen!

[@GingaKanga1]

Kedves Laszlo! Mi tortenik, abban az esetben, ha negyed eves bontasban ugy tunik be kell fizetem az adoeloleget, de amikor eves bontasban nezem tulfizetest latok. Pl kulfoldon berlek lakast fel evig, ez mondjuk egesz evre lefedi a hazai ingatlanbol befolyo bevetelt, de ha negyed eves bontasban nezem (amikor mar nem tudom szembe allitani ), akkor eloleget meg kell fizetni? Koszonom elore is!

[@ADOGURU]

Kedves Ágnes! A külföldön bérelt ingatlan bérleti díja költségként elszámolható a belföldi ingatlabbérbeadásból származó bevétellel szemben. Negyedévente előleg állapítunk meg a negyedéves adatok alapján, éves szinten pedig a teljes adóév bevételét, költségeit, jövedelmét. Így előfordulhat, hogy az adóelőlegmegállapítási időszakban adóbefizetési kötelezettségünk keletkeik, ami év végén kinullázódik, esetleg adóvisszatérítésre leszünk jogosultak. Az előleget jogszabály alapján be kell fizetni, ha az év végén kideül, hogy visszatérítésre vagyunk jogosultak, akkor vissza lehet igényelni, vagy addig nem fizet adót ami a túlfizetés és a kötelezettség oldal pariban nem áll. Üdvözlettel: Mart László

[@GingaKanga1]

@@ADOGURU nagyon szepen koszonom!

[@ADOGURU]

@@GingaKanga1 Nagyon szívesen!

[@atyy123]

@@ADOGURU És ha az összes költség eléri a bevételt akkor nem kell adóelőleget fizetni? Pl amortizáció+másik ingaltan bérleti díjának levonása.

[@ADOGURU]

@@atyy123 Ez így van, ekkor nem kell, mivel a bevétel-ktg az adóalap. Külföldön bérelt ingatlan és más településen bérelt ingatlan díja számolható el költségként.

[@KálmánRáday]

Üdvözlöm László! Nagyon hasznos videó, köszönöm! Sajnos elég sok az egymásnak ellentmondó információ, még könyvelők körében is, ezért segítségét kérem! Más tevékenységem miatt alanyi adómentes egyéni vállalkozó vagyok. A közeljövőben saját lakásomat szeretném kiadni, mint magánember (nem, mint egyéni vállalkozó!). Ha jól gondolom, akkor a 23T101E nyomtatványon bejelentem, hogy mint magánember ingatlan bérbeadással kívánok foglalkozni, illetve bejelentem a lakást, mint telephelyet, ami kizárólag Art szerinti telephely. A már meglévő adószámom nem fog változni, és ezzel az adószámmal fogom tudni folytatni ezt a tevékenységemet is! Az ebből származó bevételem önálló tevékenységből származó bevétel lesz. Azt nem pontosan értem, hogy miért kell ezekről a bérbeadásokról minden esetben számlát kiállítanom, végtére is az Áfa tv. 165. § (1) a) pontja szerint szerintem elegendő lenne egy bizonylat kiállítása is, de mindegy, nem akkora gond ennek a kiállítása. Inkább az a kérdésem, hogy az így kiadott számlákat ugye le is kell jelenteni az online rendszeren keresztül a NAV-nak? Ha valamit vásárolok, vagy csináltatok az ingatlanon, akkor az arról kapott számlát, mint magánembernek a nevére állíttassam ki, vagy legyen ráírva az adószámom is? Hogyan lehet elszámolni? Újabban a Katások nem akarnak kiadni adószámra (még ha adószámos magánszemély is az illető) számlát. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!

[@ADOGURU]

Üdvözlöm. Köszönöm. A kérdés nagyon jó. A videó még a régi kata eltörlése előtt készült. Való tény és helyesen tudja, hogy egyéni vállalkozóként az említett adatlapon kell benyújtani, hogy Ön nem egyéni vállalkozóként ingatlanbérbeadást is végez. Ebben az esetben az Ön által kiadott számlán, melyet egyéni vállalkozóként állít ki, kötelelező az egyéni vállalkozói nyilvántartási szám feltüntetése, viszont ha ingatlanbérbedásra állítja ki melyet nem egyéni vállalkozóként tesz, akkor az egyéni vállalkozói nyilvántartási számot nem tűntetni fel. Ami lényeg, hogy az éves szintű 12 millió forintos alanyi mentes határba mind a két tevékenységnek bele kell férnia. Igaz az igatnalbérbeadás főszabály szerint mentes az áfa alaól. Azonban az alanyi mentes határba beleszámít ezen tevékenységből származó bevétel. Amennyiben az ingatlanbérbadás érdekében költségszámlát kíván befogadni, a termék értékesítőjének és a szolgáltas nyújtójának kötelező kiállítani a bizonylatot, akkor is katás. Az új kata tv. nem azt írja elő ugyanis, hogy nem állíthat ki számlát, hanem azt, hogy a kiállítás esetén ha belföldi Art. szerinti kifizetőnek számláz, az a kata alanyiság megszűnik. Amikor Ön ingatlan ad bérbe nem egyéni vállalkozóként adószám birtokában, akkor Ön adószámos magánszemélyként funkcionál. Való tény, hogy az online számlaadatszolgáltatás estén ezt a rendszer nem regitrálja és katás adóalanyiság ebben az esetben megszűnil. Ez is hiba. Véleményem szerint a jogalkotó nem gondolta végig az esetleges lehetőségeket, hogy még ebből mennyi baj lehet. A szakma jelezte a kormányzat felé, hogy a kata átgondolatlan eltörlése hibás. Pénzügyminiszter Úr viszont világossá tette, hogy alkotmánybíróság nem is foglakozhat vele, holott diszkriminatív a céges értékesítés miatt, mert ebben az esetben kikerül az adóalany a kata hatálya alól, de a számla kérőnek nem tagadhatja meg a számlaadást. Az anomáliát csak fűszerezni, hogy ugye nem egyéni vállalkozóként jár el, de az elektornikus adatszolgáltatás nem tudja a kettót szétválasztani, persze ez megint egy olyan anomálisa amit jelezhetnénk a NAV-nak, vagy a PM-nek, de mostanában kevés hallgató fülre lehet taláni sajnos, még akkor is, hogyha a kormányzati álláspont is érthető a maga szemszögéből. Jómagam komoly szakmai javaslattal által elő, hogy játékszabályokat tisztességesen betartókat ne érje hátrány. Egyaránt tekintettel voltam az állami szempontokra és magánérdekletségre. Sajnos a kapkodás, nem csak a konyhában, de a jogalakotásban sem vezet semmi jóra. Ezt lett a következmény. Nem mondom, hogy nem "csigázott fel" a kérdésével. Ismét egy olyan anomália, amire nem gondolt a költő, holott valós élethelyzet és jogos igény és semmilyen jogszabályba nem ütközik az elképzelés amit itt felvet. Futnék is egy kőrt ebben a kérdésben, csak hát azért ez nem egy két napos munka. Lehetne feljtörést adni a NAV állásfoglalás írójának. Ez persze semmi kötőerővel nem bír. A PM feltételes adómegállapítási eljárás illetéke pedig hét számjegyű összegnél kezdődik.

[@KálmánRáday]

@@ADOGURU Köszönöm szépen a gyors válaszát! Az Áfá 12 milliós korlátozását sajnos tudom, bár a mai inflációs környezetben, hogy miért nem lehet megemelni, azt nem értem, ugyanúgy, ahogy - ahogy látom Önnel együtt - sok más dolgot sem. Azt látom, hogy átlátható tiszta szabályozás helyett, mindenkitől elvárnák azt, hogy adószakértő legyen. Sajnos a könyvelők sem tudnak sok kérdésre válaszolni, és ahogy látom több helyen az adószakértők is tanácstalanok, vagy egymással ellentétesen látnak dolgokat. Ha megengedi, megint megkérdeznék két dolgot, amiket úgy érzem, hogy nem tiszta a válasza után sem. 1, Számlát köteles vagyok kiadni az említett ingatlan bérbeadásról, vagy esetleg elegendő a számviteli bizonylat? A videóban az hangzik el, hogy ha van adószám, akkor kötelező, pedig a törvény fent elmlített részéből nekem az jön le, hogy nem kötelező. Amit mondott, hogy a vállalkozóként kiadott számlára rá kell írni a nyilvántartási számot, az világos, igaz az online adatszolgáltatásnál ezt az adatot nem tudom felvinni (legalábbis kézi számla feltöltése esetén), tehát a NAV sem tudja a bevételről, hogy azt az egyéni vállalkozó, vagy a magánember szerezte meg. 2, Az ingatlankiadással kapcsolatban csak olyan számlákat fogadhatok be költségelszámolási céllal, amin rajtavan az adószámom? Mert ha igen, akkor vagy kell keresnem nem KATÁ-s vállalkozót, vagy inkább el kell tekintenem attól, hogy elszámoljam. Lehet, hogy utóbbi jobban megéri.

[@ADOGURU]

@@KálmánRáday Sajnos nem mindenre van konkrét joszabályi rendelkezés, ilyenkor a szabályozó törvények alapelvéből és a "kialakult adórevizori joggyakorlatból" vonjuk le a következetéseket, valamint egymásnak ellenmondó adóhatósági állásofoglalásokból próblálunk egyértelmű konzekvenciát levonni. Mivel az adószámos magánszemély, mind összetett fogalom, egyetlen egy törvényben sem kerül megnevezésre, ezért a kérdésre nem lehet igennel, vagy nemmel válaszlni, csupán alapelvekből levezetni a kérdést. A magánszemély amennyiben költésget számol el, számvieteli bizonylat alapján is elszámolhat költséget. Az egyéni vállakozó számla alapján, kivétel, ahol törvény, jogszabály nem követeli meg a számlát, pl. banki kamat, hitelkamat. Az adatszolgáltatás megoldható elkülönítéssel, hogy beállít egy számlázási fiókot ev. nyilvántatási számmal, és anélkül. Amit Ön felvett még nincs kiforrott joggyakorlata, természetesen oda kéne eljutni, hogy kapjon erre egy ellenőrzést és bíróságig vinni, ha valmivel nem ért egyet. Természetesen befogadhat számlát katástól, ebből a katásnak lesz kára, mert elveszíti az adózási előnyét. Magánszemélyként számviteli bizonylat alapján is elszámolhat költséget. Kérdés hogy ellenőrzés alkalmával mit fogadnak el. GYAKORLAT: amennyiben az egyéni vállalkozó nem ad számlát az ingatlanbérbeadásból, de bevallásában feltüntetni, önmagában még nem kap bírságot. Persze kaphatna, de a gyarkolat ez. Erre választ ne keressen sehol, ehhez ismerni kéne egy két jó elődadót továbbképzésekről, akik elmondáják, hogy "ők, hogy értelmezik a törvényt" no és könyvelők ide oda, ez az irányadó...........Ha valaki ezt meg akarja változtató, csak bírósági uton tudja, mert a NAV csak végleges döntést hozhat, jogerőset csak a bíróság. Persze a bírósági szakaszban nagy szerep jut az igazsági adószakértőnek, hogy hogy értelmezik alapelvekkel összhangban a törvényt, melyre a bíróság az ítéletet alapozza.

[@KálmánRáday]

@@ADOGURU Köszönöm szépen kimerítő válaszát. Sok sikert és kitartást kívánok ehhez az igencsak nehéz szakmához!