Jógázzuk el a Hajótörtteket! (1-4.fejezet, részletek)

Szögezzük le, finommozgás nem csak a kézben van, hanem a szemmozgásokban, a beszédben, a lábujjak mozgatásában is. Ahogy a mozgásfejlődésnek vannak szakaszai, ugyanúgy a finommozgásoknak is.
Ha a kéz finommotorikáját végig gondoljuk, akkor kezdetben a kisbabák karmozgása még reflexszerű, de már a harmadik hónaptól érte nyúl a tárgyaknak, hatodik hónapra kialakul a csippentő mozdulat, kilencedik hónapra már tud önállóan enni is, sőt, lapozni könyveket. 12. hónapra már preferálja az egyik kezét, megtart tárgyakat, átvesz egyik kezéből a másikba, tud integetni, tapsolni firkálni stb.
Mi köze van a reflexeknek a finommotorikához, milyen reflexszerű mozgás van az ujjakban, hát a gyerek nem tudatosan piszkálja az orrát vagy fogja meg a kanalat?!
Ott van máris a markolóreflex, és a szopóreflex. A markolóreflex akadályozza a csippentő mozdulatot. Akár az is gondot okozhat, hogy a gyerek nehezen tud elengedni dolgokat, ezért markolása kemény, az ujjak finom mozgása nehézkes, ami a későbbiekben például a ceruzafogásban, ollóhasználatban fog problémát jelenteni.
Van egy úgy nevezett babkin reakció, azaz, amikor a babák tenyerét vagy talpát megnyomják, szopómozdulatot végez. Biztos láttál már kisgyereket, aki miközben rajzol, a szájával követi a mozdulatot.
A kéz és az ujjak használata a mozgásos fejlődés során egyre finomodik, és amikor a kéz is felszabadul a mozgásfejlődés során, akkor az ujjak is egyre precízebb mozgásra képesek. Azonban, ha a nagymozgásokat valamilyen csecsemőkori reflex gátolja (pl a kúszást egy csípő-váll reflex, vagy a járást a markolóreflex stb), az a finommotorikát is érinti.
A hajótöröttek mesefeldolgozásban számos olyan mozdulat van, ami azokat a reflexeket oldja, amik összefüggésben állhatnak a finommozgásokkal.
ha az egész mesét szeretnéd megnézni, írj a [e-mail] emailcímre, vagy csatlakozz a Reflexjóga - Csige Bogi facebook csoporthoz.