JelenLét by S. Toth Marta: Lola: „Nálam a pohár az mindig félig tele van” (S02E06)

[@KDorina]

Nem értem miért akarta Márta ráerőltetni Lolára, hogy hálás legyen az anyukájának. Értem én is azt a nézőpontot, amit Márta taglalt, de az nem elég indok arra, hogy hálát érezzen. Normális ember nem hálás olyan embernek, aki lemond róla, megfosztva ezzel sok alapvető dologtól...pláne ha szülőről van szó. Lola teljesen intelligensen, érthetően gondolkodik erről az egészről. Egy csepp hálát nem érdemel egy ilyen 'anya'. Lola elfogadta ezt a helyzetet, nem haragszik rá, de könyörgöm nehogy már elvárjuk, hogy hálás legyen ilyen szülőnek bárki. Már az is nagy dolog szerintem, hogy ezek ellenére azt tudja mondani, hogy szereti az anyukáját. Én sajnos vagy nem sajnos nem tudom ezt mondani apukámról, akvel hasonló helyzetbe kerültem. Elfogadtam rég a helyzetet, nem haragszom rá, nem érzek iránta szeretet sem, és végképp nem érzek hálát. Nem is kell.

[@PG.9]

Mert lehet ha jobban jol kijonne vele azzal o is jobban erezne magat. Teljes egessze valna. Plusz az örökölt sors alapjan o sem biztos hogy jo anyuka lesz ha anyukaja nagymamaja nem volt jo. Persze kerdes mi szamit jónak :)

[@anikonyilas1661]

Dorina teljesen igazad van ès èn mèg annyival kiegèszìtenèm, hogy azèrt sem kell egy "ilyen" Anyànak hàlàsnak lenni, mert az nem igaz, hogy csak azèrt legyek hàlàs valakinek, mert az vilàgra hozott! Ilyen nics! Nem kèrtem rà, senki sem kèri meg rà a szüleit, hogy szüljön meg! Normàlis esetben a szüleink döntik el szeretnènek egy vagy több gyermeket (felelőssèget vàllalnak valakièrt ) ès miutàn ez megtörtènt, nekik kötelessègük szeretetben felnevelni a gyermeket ès mindent megadni amit tudnak! Igen, ezutàn hàlàs lehetek, hogy felneveltek ès boldog gyermekkort biztosìtottak, mindent megtettek èrtem, de ha nincs ìgy, nem kell hàlàsnak lennem hiszen nincs mièrt hàlàlkodnom, csak annak aki tisztessègesen felnevelt!

[@sarahb8934]

Erre a beszélgetésre vártam a legjobban. Kb 15 éve követem Lolát, mindig nagyon szimpatikus volt. Szerintem már megbékélt a helyzetével, ez több interjúból kiderült, én másról is beszélgettem volna vele. Összességében jó interjú volt, de ez is nagyon rövid. Kár, hogy egy Csuti vagy egy Tóth Andi több időt kapott, miközben Lola tényleg letett már sok mindent az asztalra.

[@bte115]

Nagyon bölcsen gondolkodik Lola az Életről.. túl sok szó esett az édesanyáról, holott ezt Lola ő magában már feldolgozta és azt gondolom, hogy a jelenben kell élni és a jelen életében az édesapjának kell hálás lennie és azokért kell tenni akik ott vannak az életében. A szív és az ész együttes használata legalkalmasabb az Élet nevű "játékra"..😊

[@zs-md3om]

Nem értem, miért kéne hálásnak lennie egy olyan anyával szemben, aki kislány korában eldobta és egész életében nem törődött vele. Azért, mert ő szülte? Senki nem kérte, hogy megszülessen, senki sem úgy jön a világra, hogy azt kérné, hogy kapjon egy életet. Ez egyszerű biológia, szerintem ebbe kár belevinni ezeket az érzelmi kliséket. Önmagában az élet egy rohadt nagy feladat, amit a nyakadba kapsz, és igen, lehet szépen és boldogan élni, de ha valaki anya nélkül nő fel, akkor azért jelentősen csökkennek az esélyei ebben. Az örökre egy fájdalmas seb lesz az életedben, ha gyerekkorodban azt kell realizálnod, hogy az egyik szülő "nem tart rád igényt", ne mondja nekem senki hogy ez nem trauma. Akkor miért legyen a gyerek hálás? Azért, mert megtanította ez a trauma bizonyos dolgokra az életben? De hát nem kellett volna...szükségtelen lecke a gyereknek. Az fontos, hogy meg tudjon bocsátani. Nem azért, mert az anya megérdemli, hanem mert a gyerek /már felnőtt/ megérdemli a lelki békét, és azt megbocsátás nélkül nem fogja megtalálni. És szerintem a megbocsátás kulcsa a megértés. Hogy megértem, miért volt olyan az anyám, amilyen, miért reagált így meg úgy. Beleélem magam a helyzetébe...és elengedem. De hálásnak lenni? Nekem ez önámításnak tűnik. Ha már érveket kell keresni, hogy miért legyen valaki hálás az anyjának, és visszafelé haladva az időben az az első érv, hogy "megszült", azt már a fene megette. Meg kell valahogy tanulni elengedni és megbocsátani, az is már nagy feladat, és szerintem ennél több nem is kell.

[@sarahb8934]

Viszont azt nem értem, hogy miért mondta azt Lola, hogy nincs olyan dal, ami az anyukájáról szól, amikor régen több interjúban elmondta, hogy a Mama című szám az anyukájáról szól. Úgy emlékszem ezt a Vacsoracsatában is mondta, mielőtt elénekelte ezt a dalt, de a Joshi barát interjúban, ami a mai napig megtalálható a neten 2011. november 24, abban is azt mondta, hogy a Mama című szám az anyukájához fűződő viszonyáról szól. Illetve a dalszöveg eleje sem jellemző a nagymamájára, aki mindig fogta a kezét, szerette és felnevelte Lolát. Egyértelmű, hogy az anyukájáról énekel: "Ha fáztam hóban, térdig vízben, Ha gyűlt sok könny az arcomon. Mondd, mért nem fogtál gyengéd kézzel? Egy hurrikán, mi elrabolt. S csak vitt a szél, hisz hagytad, hogy fújjon, Hogy nélküled nőjek majd fel."

[@zsoltnepanczel5571]

Teljes mértékben átérzem és megértem Lolát...

[@attilameszaros5730]

💖💖💖

[@flolu3306]

Mennyire neheztel az anyukájára.. Remélem egyszer le tudja tenni ezt.