KRESZ tanfolyam Live - 26. - A vasúti átjáró

[@KRESZTV]

Ha szeretnél prémium videókat és spéci KRESZ-füzetet: kreszbirsag.hu/kresz_live Ha még nincs jogsid, és be akarnál iratkozni: autosiskola-noknek.hu/engem-erdekel/ Pető Attila a Kreszprofesszor megtanít mindenre, amire a KRESZ-vizsgán szükséged lehet. Kitűnő kiegészítés az e-learninges tananyaghoz is. El ne felejtsd megnézni mind a 38 részt!

[@texascoeu]

Sziasztok! egyszer régebben történt velem olyan,hogy egy ipari vágányon kiált egy rövid szerelvény egy elkerített területre! Ott álltunk már kb 15-20 perce mert piros maradt a lámpa. Kiszálltam a kocsiból és bementem a vonat után . Szóltam az Emberkéknek: -Legyenek szívesebb beljebb menni a vonattal mert örökké piros marad a jelző fény. Erre ők: Jaj , hűha, tényleg,bocsánat! Józsi menj már beljebb mert nem vált át a jelzőlámpa!!!!! :D

[@laszlocsabametzger9739]

a vasúti átjáró piros jelzése azt jelenti... hogy áram alatt a sín... és leállhat a gépkocsid, ha ráhajtol...

[@timearausch1205]

Tegnap sikeresen levizsgáztam Kreszből. Nagyon sokat segítettek a videók és a telefonos app használata. Köszönöm! :)

[@zoltanecseri606]

A fehéren villogó fény azt jelenti, hogy a berendezés működik!! ! És soha nem azt, hogy "talán nem jön vonat"! ! ! 😮😊

[@KRESZTV]

Ha sorrendben szeretnéd megtekinteni a videókat, akkor nyisd meg itt a lejátszási listát: kzbin.info/www/bejne/a4OydWathtmeZ7M

[@tiborotrosinka6047]

A vasút részére a biztosítás nélküli átjárók jelzőtáblával jelzésre kerülnek, ezen jelző elhaladása mellett hangjelzés adása kötelező, vagyis biztosítás nélküli vasúti átjáró előtt a vasút mindig ad hangjelzést. Az önműködő sorompók (akár csak fény vagy kombinált fény- és félsorompó) esetén a behatási pont (az a hely ahol a vasúti járművet érzékelő egység van) úgy kerül elhelyezésre, hogy a sorompó tilos jelzésre váltásától számított 30 másodperc alatt a vasúti jármű eléri az átjárót. Természetesen ez lehet hosszabb, ha lassújel (sebességkorlátozás) került kitűzésre, vagy a behatási pont és az átjáró között megálló helyezkedik el. Azt sem árt tudni, hogy az út-vasút keresztezések nem a közúti, hanem a vasúti szabványok, szabályok szerint kerül jelzésre. Ezért van a jelzőberendezésekben 160mm átmérőjű, a vasúti jelzőkkel megegyező lencse (ma már egyre gyakrabban LED) és a villogó holdfehér fény is a vasúti jelzésekből következik, ami a vasúti jelölés rendszer alapján (tolatási mozgások kivételével) a fokozott óvatosságú vezetésre és veszélyes mozgási helyzetre figyelmeztet. Ezen jelzés sebesség korlátozása a közúti járművekre nem vonatkozik. Vészhelyzetre: Egyre több vasúti átjárónál helyezik el a visszajelentési hely (azon forgalmi hely, ahol az adott sorompó jele megjelenítésre kerül) telefonszámát. Így a vasúti kereszteződésben történt eseményt ezen a számon is lehet jelenteni.

[@csabahorvatics]

A vasbakterre pedig eleve rá szokott írva lenni egy két betűből + számokból álló azonosító jel, ami alapján be lehet azonosítani.

[@Adani12345]

@@csabahorvatics igen AS és egy szám AS az automata sorompót jelenti ( ezeket a vonat vezérli, a behatási pontra ráhaladáskor zár és a kiszámlálási pontnál old) az SR sorompók kézi működtetésűek, ezeket a bakter kezeli általában állomás közelében lévők. A kiürítési idő min. 40 mp a pályára engedélyezett sebességgel érkező vonatnak min. ennyi kell mire odaér. Nem minden vonat közlekedik persze így, pl. egy nehezebb tehervonat csak lassabban mehet, vagy a vasúti jármű engedélyezett sebessége kevesebb ( lásd. pl. mikor a 3-as metró régi szerelvényeit vitték ki Párkány felé vmax. 40 km/h, ennyivel volt szabad vontatni, hogy fékezhető maradjon.

[@Adani12345]

Már egy ideje beleírták a forgalmi utasításba a túltartózkodást is, sok zavar volt abból, hogy a behatási pont és a vasúti átjáró között volt a megálló, és a menetrendnél több időt töltött a megállóban a vonat ( a szokott nál több volt a felszálló esetleg mozgáskorlázott személy vagy pl. kiránduló osztály biciklikkel és 1 helyett 5-6 perc kellett mir mire mindenki fel és leszáll. ) persze így zavarba ment a fénysorompó, villogás kikapcsol ha van sorompó lassan felemelkedik, de a vonatot még nem lehetett értesíteni róla, mert épp most indult el és fél perc múlva már ott van. Túltartózkodás esetén a következő átjárón csak 15-el mehet át feltételezve, hogy nem működik.

[@Adani12345]

05:18-nál egy 11 évvel ezelőtt felvett sorompó zárásoss videóm, Békéscsaba Sziklai út, azóta itt már fény és félsorompó van. Örülök ,hogy hozzá tudtam járulni a videóval ehhez a nagyon hiánypótló videóhoz. Mindenhol vetíteni kéne, úgy talán kevesebben mennének a vonat elé.

[@meszaroslali_2006]

20:20 Feketebalogi kisvasút Szlovákia közepén.

[@harczymarczy]

Ahol a piacon megy át a vonat, az tudtommal India, ahol meg a focipálya mellett, az meg Feketebalog, ami Szlovákia. A vasúti KRESZ előírja, hogy a vonatnak az útátjáróban mikor kell hangjelzést adnia, országa válogatja a pontos szabályozást, hogy csak akkor kell-e, ha baj van, vagy mindig. Ha az útátjáró nincs biztosítva, akkor asszem a világon mindenhol kötelező.

[@Adani12345]

régen kötelező volt minden átjáróban dudálni, de a sok lakossági panasz miatt ez változott csak akkor kell ha veszély van.

[@bersebut]

Csak nem Dabas van a videóban 15:59 nél? :D

[@steamengine5232]

Talán nem haragszik meg kedves Pető Attila, ha kiegészítem a videóban elmondottakat egy megjegyzéssel. 10:27-nél elhangzik, hogy „Mit mond a fehér villogó? Hát…, hogy valószínű nem jön vonat.” Sokan vannak, akik nem értve, vagy nem tudva ennek a kifejezésnek a hátterét, felteszik a kérdést a kommentjeikben, hogy miféle biztosítás ez így, hogy valószínű nem jön vonat. Sajnos rossz hírem van, a szintbeli kereszteződések esetében ennél magasabb biztonságot sehol sem érnek el. (Talán az oroszoknál, az úttestbe épített, felnyíló betontömb...19:32-nél.) Előfordul ugyanis a vasúti biztosító berendezéseknek olyan műszaki meghibásodása, ami NEM A SOROMPÓ HIBÁJA, hanem más oka van, de az kihat a sorompók működésére is. Példaként egy egyszerűen értelmezhető esetet említenék. Képzeljünk el egy egyvágányú vasútvonalat, ahol felváltva, hol egyik, hol másik irányban közlekednek a vonatok, ugyanazon a vágányon. Ennek az egyvágányú forgalomnak a lebonyolításához a vasúti biztosító berendezéseken „menetirányt kell váltani”, ami azt jelenti, hogy a vasúti jelzők hol az egyik irányba, hol a másik irányba adnak jelzést a vonatok részére, mindig az éppen beállított menetiránynak megfelelően. Ha minden rendben működik, akkor a jelzések alapján közlekedő vonat először a sorompó lezárását megindító „behatási pontot” éri el. Ekkor megkezdődik a lezárás folyamata: először felváltva villog a vörös fény, majd lezárnak a csapórudak. Utána a vonat áthalad az útátjárón, majd eléri a felnyitásra utasítást adó másik érzékelőt, amikor felnyílik a sorompó. Jól működő vasúti menetirányváltás esetén a sorompókat működtető érzékelők működése is megfordul, nem csak a vasúti jelzőké. DE!!! Ha a vasúti forgalom menetirány váltása műszaki hiba folytán nem végezhető el, akkor is kell valamilyen módon közlekedni, hiszen az útban lévő vonatokat nem lehet akár órákon át feltartóztatni a javítás elvégzéséig, és a közúti forgalmat sem. Ilyenkor a vonatok a „beállított menetiránnyal szemben” közlekednek. Ez nem sorompóhiba, hanem más, de befolyásolja a sorompók működését is. Ilyenkor ugyanis az történik, hogy a vonat - mivel a beállított menetiránnyal szemben közlekedik - először a sorompó felnyitására utasítást adó érzékelőt éri el. Ekkor semmi sem történik, mert a sorompó amúgy is nyitva volt eddig is, és a fényjelző készüléke továbbra is fehéren villog. Tovább haladva a vonat eléri a fehéren villogó, nyitott útátjárót, amelyen áthalad, majd odaér a lezárásra utasító behatási ponthoz, amitől a sorompó előbb vörösen kezd villogni, majd lezár, de ez ilyenkor már csak a vonat áthaladása után történik meg. A lezárás után azonban ilyen esetben a sorompó nem kap a felnyitásra utasító jelet, mert azt az érzékelőt a vonat még a lezárás előtt elhagyta, és el is ment az ellenkező irányba, ezért tíz perc múlva a sorompó fényjelző készüléke, ami addig felváltva vörösen villogott, elsötétül, és a csapórudak félig felnyílnak. Ez automatikusan történik, és ez a sorompó üzemzavarát jelző állapot. Tehát sötét fényjelző készülék, és félállásban maradt csapórudak. (Előfordul, hogy a félig felnyílt csapórudakat az arra közlekedők kézzel teljesen felnyitják.) Az ilyen hibás üzemállapot miatt a vonatokat legkésőbb az utolsó érintett állomáson megállítják, és írásban értesítik, egyidejűleg rendelkezve arról, hogy az útátjárón legfeljebb 15 km/ó sebességgel haladhatnak át. Természetesen erről a közúti járművek vezetői semmit sem tudnak, ők csak azt látják, hogy a sorompó fehéren villog, nyitva van, és jön a vonat. Tehát, jöhet… Erre akartam kilyukadni. Persze lassan, és folyamatosan dudálva, de jöhet. Természetesen számtalan más oka is lehet az útátjárókban a rendellenes üzemállapotoknak, ezek közül csak ezt az egyet említettem, ami a nem vasutasok számára is könnyen értelmezhető.

[@Adani12345]

lehetőség van menetiránnyal szemben közlekedésnél arra is, hogy a menetirányító vagy a forgalmászok kézzel zárják az átjárókat, ilyenkor persze tovább tart a zárás, mert csak akkor nyitják fel ha az állomásközbe behaladó vonat azt el is hagyta, a következő állomáson a forgalmista jelenti, hogy ittvan, megérkezett. Menetirányváltás miatt adódik egy másik jelenség is, amit sokan szóvá tettek már, hogy össze-vissza működik a jelző. Átvált pirosra pár mp-ig majd ismét fehér lesz. Menetirányváltáskor ez üzemszerű, a menetirányváltás idejére pirosra vált. Másik eset, de erre már van utasítás, és nem túl gyakori szerencsére. A behatási pont és a átjáró között megállóhely van, ilyen pl. Soltszentimre vagy pl. Kétpó, ahol a személyvonat megáll az átjáró előtt a gyorsok nem. Menetrend szerint 1 percet kell állnia a vonatnak, de pl. van egy kirándulócsoport a megállóban mondjuk két két kiránduló osztály pro fokozaton biciklikkel, mire mindenki felszáll eltelik 8-9 perc is, közben persze a sorompó zavarba megy és sötét lesz se piros se fehér. De a vonat személyzetét már nem lehet értesíteni, hogy nem működik lasssan, mert mire zavarba megy épp befejeződik az utascsere és indul a mozdonyvezető, a forgalmász hívná, hogy zavarba ment a sorompó, de mire felveszi a vezér telefont már oda is ért. A utóbbi pár évben szabályozták le ezt, hogy túltartózkodás esetén a következő átjáró vmax. 15 km/h és figyelni, mert lehet, hogy zavarba ment.

[@Adani12345]

A legtöbb fehér volt mégis jött a vonat képek vágányzár idején készülnek, mikor anyagoló vonat megy vagy munkagép. A vasúti pályán végzett munka idején minden jármű fedezve van, a legtöbb átjárót az ott lévő szürke szekrényen ( "vasbakter"-nek hívják vasúton) kézzel le lehet zárni gombnyomással. Ameddig nyomva tartják a gombot, addig pirosan villog. Áltlaában a tolatásvezető, aki ilyenkor zárja az átjárót, nyomva a gombot és ha már behaladt az átjáróba akkor engedi fel, mert neki utána a pályánvan dolga, ott kell jelzést adnia a jármű vezetőjének, hogy meddig menjen pl. De akkor már az átjáróban van a jármű, nem jelent veszélyt, hogy fehéren villog, de ilyenkor lehet Blikk-be lőni az olvasói képeket és uborkaszezonban gyártani a "fehér volt mégis jött a vonat" híreket.

[@peternemes5390]

A fuballpálya és a lelátó között haladó vonat tudomásom szerint Szlovákiában van :) .

[@Adani12345]

Feketebalog

[@ginacraftgaming9657]

Egy négy féle kép üt el a vonat felelőtlenség figyelmetlenség szándékos és direkt

[@gaborgergely5807]

Nem kérem véletlen volt.