Рет қаралды 111
A vers első részében szól egy csodálatos nagymama emlékére, második részében pedig imádott unokáimnak.
Minden nagymamának sok szeretettel ajánlom! ❤️
Leszek én...
Mikor én még kisgyermek voltam mama, sokat beszélgettél velem.
Folyton meséltél a gyermekkorodról, fiatalságodról nekem.
Hallottam sikereid, gyermekeid, anyaságod történetét.
Hébe-hóba az volt az érzésem, hogy nagyon mélyen látok beléd.
Meghallgattam örömeidet, kudarcaidat és bánatodat.
Volt amire bizony nem, volt olyan is mire kaptál válaszokat.
Az élet nehézségeire, megtanítottál a meséiddel.
Utat mutattál, hogy hogyan küzdjem ezt majd le én, az enyéimmel.
Azt, hogy ebből én később tanulok majd, ezt akkor még nem sejtettem.
És azt sem tudtam, milyen üres lesz minden, ha nem leszel mellettem.
Erre sajnos nem tudtál, vagy nem volt időd engem már kiképezni,
hogy hogyan kell elviselni a te hiányod, és nem kivérezni.
Az éjszaka közepén pattant ki a szemem, egy pillanat alatt.
S, jött az ihlet, hogy leírjam ezt rólad, ami a szívemből fakadt.
Szeretnék olyan nagymami lenni mint te voltál, ez minden vágyam.
S ami megfogalmazódott most bennem, az nagyon nyomja a vállam.
Ezért megpróbálom majd a kisunokáimat felkészíteni,
és az életüket, majd távozásom után is egészíteni.
Elmondom nekik majd még előtte, hogy hol találnak meg ha kellek.
Hogy leszek a nyári, meleg égbolt, vagy akár leszek őszi felleg.
Leszek a tavaszi szél, mely arcsocskájukat simogatja lágyan.
Mindig ott leszek velük a tegnapban, ott leszek velük a mában.
Leszek télen a szép fehér hótakaró, a tájon és a fákon.
Minden hópihe mely hozzájuk ér, az majd én leszek és nem álom.
Ott leszek éjjel fent a csillagokkal, amikor gyönyörködve nézik.
Elvégre szeretetem mindörökké felér, egészen az égig.
Én leszek majd a fák lombján is, a többezernyi gyönyörű levél.
Aki mindenféle széllel ölelkezve, halk susogással mesél.
Ott leszek a fiúban, ott leszek a lányban. Őrzöm titkaikat.
Sohanapján bírják felégetni, hozzám vezető hídjaikat!
Nem tudom, odafent lehet-e harcolni, hogy nekik lent jobb legyen.
De ha lehet, bizony mondom, hogy senki se húzzon ujjat majd velem.
Kóté-Pákozdi Éva
Koteva
2021.03.23.