Móra Ferenc: A hegedű

[@lauravolpi8]

csodálatos vers egy nagy írótól egy hatalmas színész előadásában....nagyon köszönöm-

[@klaradrhorvath1945]

Köszönöm a feltöltést! Csodás!

[@13258769]

Édesanyám egyik kedvenc verse volt, nekem is sokat elolvastaa.

[@csukorarpad]

Sohse hallottam, Ilyet életemben! Olyan volt, mintha Röpitne hinta És rengve-ringva Szállnék föl a mennybe, Az Isten elejbe S kristályteremekbe Az angyalok serge Játszna velem. Aztán olyan volt, Mintha anyám Ringatna lágyan Szelid karán S már szenderegtem Lassú dalán, Mikor a vándor Ment, ahogy jött: lopva, Hegedűm dobva Szótlan a sarokba. Én meg sieték, Lázban dideregve, Csuda-hegedűm Zárni a szivemre.

[@csukorarpad]

Azóta eljárt Az idő felettem, Nemcsak megnőttem, Hanem ez egyben, Meg is öregedtem: Hiába tanultam, Meg nem javultam, Máig se okultam. Ma is, ami szép Akad az utamba, Lelket keresek Gyerekésszel abba, Mindig apróra Bontogatom. S a semmit mindig Megsiratom.

[@mariakobli186]

A "semmit" mindig megsiratom. Vannak " semmink" a gyerekkorból,és ez nagyon jó!

[@csukorarpad]

Egyszer azonban, Isten tudja honnan: Hozzánk egy vándor Egyszerre betoppan. Orcája sápadt, A ruhája tépve, Nem mertem nézni Ragyogó szemébe. Megáll előttem, A hegedűt nézi, Csak nézi, nézi S kezembül kivészi. Lágyan, szeretettel Lefujja porát, Megpengeti halkan A húrok sorát, Aztán szilajan Álla alá kapja, A tépett vonót A húrokra csapja, És húzza, húzza Egyre tüzesebben.

[@csukorarpad]

A hegedű (Móra Ferenc) Gyerek voltam még, Annak is aprócska. Egyéb játékom Nem volt, csak egy ócska, Vén hegedű, mit Poros nyugalomban Leltem a lomban, Valamely sarokban. Az Isten tudja, Ott ki felejtette, Hol porlad a kéz, Amely odatette: De megörültem Én neki felette, Bár nem is sejtém, Mire való vóna.

[@csukorarpad]

A fa nyöszörgött, Mintha lelke lenne: Megtudom mindjárt, Hogy mi lakik benne? Faragó-fúró Szerszámot kerestem: A hegedűnek Húrjait leszedtem, Fájának vésőm Neki feszitettem S csak ahogy széttört Apró darabokra, Néztem zokogva A drága romokra. Ó, de nem a kárt, Nem a játék vesztit: Sirattam azt, hogy Nem találtam semmit...

[@zummogo2]

@MrCitic Hello! Sajnos nincs meg. Üdvözlettel: zummogo2.

[@csukorarpad]

Esengtem neki, Kezem összetéve (Ki nem volt gyerek, Kinevethet érte): Hogy jöjjön elő a Tündér, aki benne Lakik s az elébb Szivem telezengte! Csak jöjjön elő Fátyolköntösében, Ahogy tanultam A dajkamesében, Csak jöjjön elő A drága, a fényes S ami az enyém, Minden az övé lesz! Csak jöjjön elő: Rimánkodtam egyre... S még szorosabban Szoritom szivemre.

[@csukorarpad]

Mellette nyűtten Hevere vonója. Róluk a port biz Le se törülgettem Hanem azonnal Szolgálatba vettem: Lónak a hangszert, Kardnak a nyirettyüt. Mulattam vélük Hol külön, hol együtt, Mikor miképen Kivánta a játék. Az igaz célra Rá mégse találék, Bármi csapongó A gyermeki elme. (Ó, ha ma olyan Félannyira lenne!) Megesett olykor, Persze akaratlan, Hogy vonómmal a Húrok közé kaptam: Zörgött, csikorgott, Kínosan sikongott, De nem kedveltem Ezt a fura hangot.

[@miklosdallos]

"Lelket keresek, gyerekésszel..."